Déli Hírlap, 1976. március (8. évfolyam, 51-77. szám)

1976-03-12 / 61. szám

belföld A lottó 11. heti nyerőszámai: J 6 0 21 60 75 ELŐADÁS AZ MSZMP POLITIKAI AKADÉMIÁ­JÁN. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának Politikai Akadémiá­ján, az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában Kulcsár Kálmán, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Szociológiai intézetének igazgatója tartott előadást „A szocialista élet­mód íormálásánaK feltételei és politikai problémái” cím­mel. Dr. Komidesz Mihály, az MSZMP KB osztályveze­tője nyitotta meg az aka­démiát, amelyen részt vettek a párt vezető propagandistái, valamint ideológiai, kulturá­lis és társadalmi életünk képviselői. Az előadás anya­gát a Kossuth Könyvkiadó megjelenteti. SZKÉNÉTEK A-SOROZ AT. A napokban jelenik meg — a Népművelési Propaganda Iroda gondozásában — a szkénetéka-sorozat újabb kö­tete. „Az ismeretlen közön­ség” címmel Hevesi Sándor könyveiben nem publikált cikkeit, színházi tanulmányait közli. Márciusban várható a „József Attila öröksége’’ cí­mű kiadvány megjelenése is. Idős és fiatal írók, költők, kritikusok vallanak József Attilával kapcsolatos élmé­nyeikről. Készül a Petőfi Iro­dalmi Múzeum másik emlé­kezés-gyűjteménye is: „Kor- társak Kassák Lajosról” cím­mel neves írók és képzőmű­vészek emlékeznek Kassák Lajos munkásságára. KITÜNTETÉS.,' A Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csa Horvát Verának, a Ma­gyar Rádió nyugalmazott fő­osztályvezető-helyettesének több évtizedes munkásmoz­galmi tevékenysége elisme­réséül a Munka Vörös Zász­ló Érdemrendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést dr. Trautmann Rezső, az El­nöki Tanács helyettes1 elnöke adta át. A kitüntetés átadá­sánál jelen volt Katona Im­re, az MSZMP budapesti Bi­zottságának első titkára. MAX SCHWIMMER TÁR LATA. Grafikák, akvarellek, könyvilluszirációk sorakoz­nak azon a kiállításon, amely tegnap délben nyílt meg az NDK budapesti Kulturális és Tájékoztató Központjában Max Schwimmer NDK-beli Nemzeti-díjas képzőművész munkáiból. A március 30-ig nyitva tartó tárlaton megmii- tó beszédet Würtz Ádám gra­fikusművész mondott. AFRIKA-SAPKAK. Kuvaitban és más arab országokban meg­nőtt a kereslet a Hódmezővá­sárhelyi Divat-Kötöttárugyárban készülő tetszetős és célszerű, úgynevezett „Afrika-sapkák” iránt. A széles hajtókával, kü­lönleges színmintával, s nagy bojttal díszített sapkák alap­anyaga bolyhos kártoltgyapjú. Ez a subához hasonlóan megvéd az erős napsugárzástól, ezért kedvelik a meleg éghajlat lako­sai. A múlt évinél csaknem tíz százalékkal többet — csaknem félmilliót — rendeltek meg, jó­részt észak-afrikai cs közel-ke­leti kereskedők. # Már hároméves kortól tanítják zenére az óvodásokat a fővárosi Vadaskerti úti óvodában. Forrai Katalin vezetésével a „középsősök” megtanulják a szolmizálás legalapvetőbb is­mereteit és minimális hangszerismeretet is elsajátítanak. Garázdák a lírisii elett Mai kommentárunk: c o Ültetni kevés Csütörtökön Veszprémben ünnepélyesen megnyílt az országos fásítási hónap. Dr. Soós Gábor államtitkár elmondotta, hogy a most elkezdődő program már a második millió hektár erdőtelepítési táv­lati terv kezdetét jelenti. Az ötödik ötéves tervben 40—15 ezer hektár új erdőt telepítünk, 95 ezer hektáron pedig a kevéssé értékes cser-, gyertyán- és akáeállomány helyett ültetünk tölgyet, bükköt, nemes­nyár- és fenyőféléket. Nagyszerű program. A telepítéseknél — meghatározóan — a kör­nyezetvédelmi szempontok kerülnek előtérbe. Levegőt szűrnek, talajt védenek, a szelet mérséklik, a vízgazdálkodást segítik az új erdők. Nekünk itt Miskolcon sincs szégyenkezésre okunk. A jövő Mis- kolcát fákkal tervezzük, s társadalmi munkában évről évre teszünk is ezért. E sorok írója emlékszik a Herman Ottó lakásszövetkezet egyik lakógyűlésére. Ott minden család egy facsemete elültetését vállalta. És a. lakók azt kifogásolták, hogv nem kaptak több cse­metét. Az idei tervek még nem véglegesek, nyilván írunk még a Tiszta, virágos Miskolcért mozgalom faültetési terveiről, a fiatalok vállalásairól, s majd év végén összesítjük az eredményeket. A fásí­tási hónap ünnepélyes megnyitója azonban legyen most máshoz alkalom. Nem ünneprontásként írom le, hogy fákat ültetni kevés. A Miskolci Kertészeti Vállalat minden évben milliókat költ a parkrongálók okozta károk helyreállítására. És a rongálok nemcsak a játszóterek felszerelését teszik tönkre. Áldozatul esik vandál ked­vüknek számos, idén, tavaly, tavalyelőtt, de még régebben ültetett csemete is. A fásítási hónap ürügyén hadd írok én a fák védelméről. Tudok városokat, ahol az iskolások maguk gondozzák a maguk ültette csemetét, és cl tudom képzelni azt is, hogy az egy-egy fát elültető miskolci családok maguk gondoznák a fákat. Nem a ker­tészeti vállalat munkáját akarom helyettesíteni, ez a gondozás ja­varészt féltést jelenthetne. Az érzést, hogy ez a fa általunk nő. az érzéssort, amelyet így a gyerekeinkbe nevelhetünk. A pesszimisták azt mondhatják, hogy megvédhetnénk így né­hány csemetét, de jóérzésű ember e néhánynak is örül, ám nem ez a legfontosabb: a mögöttünk levő nemzedék nézne így másként a fákra, a rongálok utánpótlása fogyna el. És igen. talán mi is más­ként látnánk a városunkat, másként, gazdagabban örülnénk egy parknak. A fák jórészt már nem nekünk, a gyerekeinknek nőnek, őrizzük meg nekik egészségesen, mert ültetni — sajnos —, csak hasznos, de nem elég. B. G. Háromtagú társaság — Dvorszki István, Kovács Ti­bor és fiatalkorú társuk, va­lamennyien győri lakosok — egyik vasárnap este száza­kat botránkoztattak meg Győrött. Részegen a város különböző pontjain randalí­roztak: rongálták a különbö­ző utcai felszereléseket, sétá­ló nőkbe, fiatal párokba kö­töttek bele. Durva hangos­kodásukkal megfélemlítették a békés járókelőket. A Győri Thor Heyerdahl, a 61 esz­tendős norvég néprajzkutató arról az útjáról híres, ame­lyet a „Kon Tiki” tutajon tett a Csendes-óceánon, 1947- ben. Nyugodt, a veszélyekhez szokott ember. Ott volt Gua­temalában azon az éjszakán, amikor megmozdult a föld. „Azt hittem, itt a világ vé­ge” — írta feleségéhez és gyermekeihez címzett levelé­ben. „Reggel 3 óra 35 perckor eny­he femegésre ébredtem. Bizony­talanul úgy éreztem, hogy a föld remeg, de nem voltam biz­tos benne, hogy nem álmodom-e. Csakhogy a remegés folytató­dott; s éreztem, megmozdul az ágyam. A lökések mind erőtel­jesebbek lettek. Ijesztő dübör­gést hallottam, mintha mozdo­nyok százai vágtattak volna a szállodai szobámba. A mennye­zetről hullani kezdett a vakolat. Rázkódott a szobában az ösz- szes bútor. Az ágyam már min­den irányban himbálódzott. A zaj lassan iszonyatossá fokozó­dott. Rosszabb volt, mint ezernyi lövedék becsapódása. Mintha villámcsapások érnék az épüle­tet ... Az ágy úgy reszketett, mintha ördögök táncoltak volna rajta. Hasra fekve elnyúltam, várva, hogy kilökődjem a Világ­űrbe fejjel előre . . . A lárma egy pillanatra alább­hagyott. A levegő teli volt por­ral. Beborított a por engem, az ágyamat, mindent kövek és tör­melék fedett. A tökéletes éjsza­kai sötétben tapogatózva keres­tem az éjjeli szekrényt, ahová a kis villanvlámpámat helyez­tem. Botorkáltam a szálloda ka­pu ía felé. Alig tudtam meglelni a lépcsőt. Amikor az előcsarnokba ér­tem, a lámpám különös képet világított meg. kidőlt oszlopok­ra kellett felmásznom, hogy a kapuhoz jussak. Az oszlopok fe,­Járásbíróság szigorúan fele­lősségre vonta a gaiázdakat. Kovács Tibort másfél évi, Dvorszki Istvánt pedig 1 év és 3 hónapi szabadságvesz­tésre ítélte. Fiatalkorú tár­suk, aki kevésbé vett részt a cselekményekben, félévi fel­függesztett szabadságvesztést kapott. Kovács Tibor és a fia­talkorú ítélete jogerős, Dvorszki István enyhítésért fellebbezett. le hiányzott, a felettük levő emeleti erkély a semmiben ló­gott. Az utca oly sötét volt, mint a szálloda belseje. A legkisebb fény sem látszott ebben a nagy városban. Hatalmas téglarakáso­kon kellett átmásznom. Cjabb földlökések kezdték reszkettetni a talajt. Amikor egy kicsit biz­tonságosabb helyre jutottam, ahová semmi sem zuhanhatott le, kezdtem fellélegezni. A szállodámmal szemben álló, acélból és betonból épült felhő­karcolóból férfiak és nők özön­löttek ki, kezükben égő gyer­tyákkal. Elhatároztam, hogy összesze­dem a holmimat. Fél óra telt el az első földlökések óta. Üjból a szálloda romjai előtt találtam magam. Az erkély még mindig a leve­gőben függött, és bármely pilla­natban leszakadással fenyegetett. Ismét átmásztam az oszlopokon és felkapaszkodtam az ingó lép­csősoron. A 13. számú szoba ajtaja nyitva volt. Észrevettem, bogy a fal alsó része teljesen eltűnt. S hogy, amit látok, az csupán egy válaszfal az épületben. Szobám külső fala az erkéllyel együtt lezuhant az utcára. Tegnap este az ágyam feje a falhoz volt ál­lítva. Elmozdítottam, hogy a szoba közepe felé forduljon. Ez a mozdulatom mentette meg az életemet. Elhúztam a fiókos szekrényt is, amely most a semmi felett ingadozott. A többi bútort mind törmelék borította. Nyitva ha­gyott és gipsszel teli bőröndöm ugyancsak hatalmas törmelékku­pac alatt volt. A szekrény az űr felett egyensúlyozott. Tudtam, hogy a földlökések pillanatról pillanatra követhetik egymást. Észrevettem félig por­ral borított órámat az asztalon. Felkaptam, majd ismét leslalo- moztam a lépcsőn. Kiraktam a dolgaimat a jár­dára, kipucoltam a bőröndöt, és úgy, ahogy, rendbe is rakjtam. Csakhogy, amikor már nagyjá­ból rendbe tettem mindent, ész­revettem, hogy elfelejtkeztem a ANYAKÖNYVI HÍREK SZÜLETETT: Varga Lajosnak és Máté Ve­ronikának Mónika Karolina; Kör- möndi Jánosnak és Nagy Kata­linnak Rita; Stolár Vincének és Sajtos Emesének Anita; Perjés Lászlónak és Alexa Erzsébetnek Norbert; Pásztor Alajosnak és Czifra Klárának Enikő; Kristóf Andrásnak és Sárosi Erzsébet­nek Borbála Rita; Merecicki Lászlónak és Radics Évának An­na; Romenda Jánosnak és Fü- lep Évának Tamás; Takács Lász­lónak és Szabó Jolánnak Dóra Judit; Harsányi Bélának és Szá­lai Katalinnak Ildikó; Jantek Lászlónak és Varga Irénnek László; Bihari Józsefnek és Zsá- ki Klárának Bernadett; Szabó Gyulának és Tóth Ágnesnek Esz­ter; Erős Józsefnek és Novella Ilonának Tímea nevű gyermeke. legfontosabbról: a jegyzeteimről. Egy pillanatig tétováztam, de végül úgy döntöttem, hogy meg­keresem őket. A lépcső egyre jobban ingott. Később vettem észre, hogy a mellettem levő szobában négy ember: egy asz- szony és három gyerek teine- tődött be. Amikor végre megleltem a pa­pírokat, megpróbáltam taxit ke­resni. Emberbarátságból-e, vagy csupán azért, mert nem értette meg ö maga sem a helyzetet, egy taxisofőr vállalta, hogy el­fuvaroz a repülőtérre — s, ezért csupán a rendes árat, négy dol­lárt kért. A repülőtér üres volt. Két rendőr őrizte a bejáratot, amely nyitva tátongott. A föld még mindig rengett. Hirtelen rájöttem, hogy egy szé­les sávban meghasadt betonhí- don állok, amely lassan kezd szétnyílni alattam. Gyorsan oda- rohaníam, ahol a talaj valamivel szilárdabbnak tűnt. Most már nappal volt. A pusz­tulás irtózatosnak látszott. A re­pülőtér épületének halijából lángnyelvek csaptak fel, mind­egyik épületpanel leszakadt. Az emléktárgyakat árusító bolt ki­rakatában darabokra tört min­den. A rádió később közölte, hogy 20 ezer a halottak száma, 40 ezer a sebesülteké, és 80 ezren maradtak hajléktalanul. Az első órák tumultusában nem hallot­tam egyetlen kiáltást vagy más emberi hangot sem. Két repülőgép indult Guate­malából: az egyik Salvadorba, a másik Yucatánra. A repülőtérről több száz ember akart sürgősen elmenekülni a katasztrófa súj­totta városból, a rendőrség azon­ban csak ezt a két gépet enged­te felszállni. Amikor már a levegőben vol­tunk, döbbentem rá: olyan ka­landnak lettem a részese, amely felér a „Kon Tikivel” átéltnek a szirteken. A 13. számú szoba azonban nem okozott számomra szerencsétlenséget: bőröm egyet­len horzsolása nélkül hagyhat­tam el végül is.” Nehezen járhaíóak Tavasz helyett telet idéző hideg köszöntött ránk az éj­szaka. Mint a rádió reggeli krónikájában hallhattuk, Nagykanizsán mínusz 18 fo­kos hideget mértek. Miskol­con „csak” mínusz 8 fok volt az» éjszaka, illetve haj­nalban. Csapadék ugyan nem esett, de a szél tovább­ra is nehezíti a KPM Mis­kolci Közúti Igazgatóságának munkáját. Az igazgatóság ügyeletesétől kapott tájékoztatás szerint Bor­sod megye területén a főközle­kedési utak járhatók. A 25., 26., 35. és 38. számú főközlekedési utak burkolata száraz, a 3. és 37. számú főközlekedési út az átfűvásoknál helyenként havas, nedves. Az ügyeletes elmondotta azt is, hogy tegnapi munkájuk ellené­re a következő utak nehezen, illetve csak egy nyomon járha- tóak: A Vilmány—Vámosújfalu közöt­ti út 0—4 km szelvények közöt­ti szakasza; a hejcei bekötő út 0—3 km szelvények közötti sza­kasza ; a hernádcécei bekötő út 0—2 km szelvények közötti sza­kasza; a Gönc—Kéked közötti út 7—13 km szelvények közötti sza­kasza; a Sárospatak—Alsóberec- ki közötti út 5—8 km szelvé­nyek közötti szakasza; a Bod- roghalom—Tiszakarád közötti út 5—14 km szelvények közötti sza­kasza; a tiszakarádi bekötő út 0—5 km szelvények közötti sza­kasza és a Semjén—Riese közöt­ti út 0—3 km szelvények közöt­ti szakasza. A megye területén a hóclta- karításon az éjszaka folyamán az igazgatóság 95 munkagépe és 122 dolgozója végzett munkát. II Leslü ilgyészsé! közleménye A Bács-Kiskun megyei Bocsa községben ez év február 24-én elkövetett rendőrgyilkosság ügyében a Bács-Kiskun megyei Főügyészség befejezte a nyomo­zást. Ennek alapján az ügyész­ség hivatalos személy ellen elkö­vetett emberölés, valamint lő­fegyverrel és lőszerrel való visz- szaélés bűntette miatt emelt vá­dat Fedor József 17 éves alkal­mi munkás ellen a Kecskeméti Megyei Bíróság előtt. Mint arról már hírt adtunk, február 24-én hajnalban a bó- csai MHSZ raktárába tört be Fedor József az ugyancsak fia­talkorú féltestvérével, Csordolás Lászlóval együtt. Lőszert és kis­puskákat loptak, majd az utcán lövöldöztek. Erre figyelt fel Kothencz József rendőr főtörzs­őrmester, aki elfogta és a körze­ti megbízotti irodába kísérte őket. A fiatalkorúak szökést kí­séreltek meg, és Fedor József az asztalról felkapott puskával mellbe lőtte, halálosan megsebe­sítette a rendőrt. Tettéért a Kecskeméti Megyei Bíróság előtt kell hamarosan felelnie. külföld Konzervált coér Nem kevesebb, mint egy­millió dollárra perli az egyik amerikai konzervgyá­rat egy házaspár. Egy do­bozos konzerv ben ugyanis döglött egeret találtak. " Persze, az indok a kár­térítésre nem ez önmagá­ban. Hanem az, hogy — ügyvédjük bejelentése sze­rint — a konzervált egér olyan megrázkódtatást idé­zett elő a házaspárnál, ami­nek következtében az asz- szony idegbeteg, a féri pe­dig frigid lett, így a házas­ságuk lebomlással fenye­get. Hogy ezt rendbe hozza-c egymillió dollár, vagy sem — kérdéses. De hogy az összeg jól jönne a család­nak, az biztos. M. I. GENF. A genfi leszerelési bizottság tegnapi ülésén fel­szólalt Domokos Mátyás nagykövet, a magyar kül­döttség vezetője. Kijelentet­te: „Üj erőfeszítésekre van szükség, hogy a kedvező nem­zetközi feltételeket a lesze­relési hajsza megfékezése és a legsürgősebb leszerelési problémák megoldása érde­kében lehessen hasznosítani”. BÉCS. A bécsi Hofburg nemzetközi konferenciatermé­ben tegnap megtartották a haderőcsökkentési tárgyalá­sok 97. plenáris ülését. Az ülést követő sajtótájékozta­tón csak annyit közöltek, hogy a zártkörű tanácskozá­son két felszólalás hangzott el. Jan Adriaenssen nagykö­vet, a belga delegáció veze­tője és Thomas Lahoda nagy­követ, a csehszlovák küldött­ség vezetője fejtette ki a tár­gyalások témájával kapcso­latosan kormányának állás­pontját. / KAIRÓ. Az Arab Liga tag­államainak képviselőiből ala­kult Izrael-ellcnes bojkott­iroda jegyzéket kapott a ro­mán kormánytól, amelyben Románia arról a döntéséről tájékoztatta az Arab Ligát, hogy nem hosszabbítja meg az Izraellel kötött szerződé­sét, amelynek értelmében Románia Iránból származó kőolajimportjához igénybe vette az izraeli Eilat-Askelon kőolajvezetéket. A szerződés idén júliusban jár le. Romá­nia kormánya kifejezésre juttatta azt az óhaját, hogy kőolajimportjához a jövőben a Szuezi-csatornát és a Szu­ez—Alexandria kőolajvezeté­ket használhassa, amelynek építése ebben az évben feje­ződik be. LONDON. Nagy-Britannia kinevezte első női nagyköve­tét Anne Warburton szemé­lyében. Warburton, aki ko­rábban az ENSZ európai gaz­dasági bizottsága kereskede­lemfejlesztési bizottságának elnöke volt, Koppenhágában fogja képviselni a szigetor­szágot. TRIPOLI. A kairói lapok szerint az Egyiptomban le­leplezett líbiai ügynökök le­tartóztatására válaszképpen Líbia elhatározta, hogy ki­utasít az országban dolgozó mintegy 3000 egyiptomit, s egyes értesülések szerint 350- en már meg is érkeztek a ha­tárra. Az egyiptomi sajtó ál­lítását a líbiai hírügynökség kategorikusan tagadja. LISSZABON. Egy évvel az 1975. március 11-i spinolista államcsínykísérlet után Por­tugáliában kiengedték börtö­néből Sanches Osoriót. Az őrnagy kiemelkedő szerepet játszott az ellenforradalmi puccs megszervezésében, és a felelősségre vonás elől Spino- la tábornokkal együtt Spa­nyolországba menekült, majd hazatért. DELI HÍRLAP. — A Magyar Szocialista Munkáspárt Miskolc városi Bizottságának politikai napilapja. — Főszerkesztő: CSALA LÁSZLÓ. Szerkesztőség: 3527 Miskolc. Bajcsy-Zsilinszky u. 15. Postacím: 3501 Miskolc. Pf: 39. Telefonközpont: 36-132. 16-672. 35-380. Titkár­sás • 18-223. bel- és várospolitika: 18-225: kultúrpolitika: 18-226: sportrovat: 18-222: levelezés- 18-221. — Kiadja: a Borsod megyei Lap­kiadó Vállalat. 3527 Miskolc. Balcsy-Zsilinszky u. 15. Postacím: 350i Miskolc. Pf. 178 — Felelős kiadó: VERES MIHÁLY. Telefon: 36-131. — Hirdetésfelvétel: 3525 Miskolc, Széchenyi u. 15—17 Telefon: 16-213. — Terjeszti: a Magyar Posta. Kapható a hírlapárusok­nál. E3őfizethetö a helyi postahivátaloknáL Előfizetési díj egy hónapra: 20 Ft. — Index: 2? 951. — Készült a Borsod megyei Nyom­daipari Vállalatnál. — Felelős vezető: SZEMES ISTVÁN. „Láttam a földrengést Guatemalában” Heyerdahl ép bőrrel megúszta

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom