Déli Hírlap, 1976. március (8. évfolyam, 51-77. szám)

1976-03-12 / 61. szám

* Hóolvadásig a bekerített csipkési karámban próbálgatják izmaikat a lipicai csikók, később a sziklás-füves fennsíkon futtatják őket a lovászók. A törzsanyag nem eladó A bükki lipicai jobb, mint az eredeti A tavalyi sopoti fogatver­senyen Európa legnevesebb versenyzői előtt a magyarok végeztek az első három he­lyen! A két legjobb fogat nyolc lovából héten a Szil­vásvárad! Állami Gazdaság ménesének, a bükki lipicai­nak szarvasagancs-keretbe foglalt „B” betűje diszlett. — A lipicai ménes törzs­tenyészete 1951-ben került Bábolnáról a Bükkbe, Szil­vásváradra. A hagyomány szerint a Bábolnát jelentő „B” betűt meghagytuk a mé­nes betűjelzésének, de stíl­szerűen szarvasagancskeretbe foglaltuk — magyarázza a parádés lószerszámok jelvé­nyének értelmét Mdtyus Vik­tor ménesvezető. Szilvásváradon jelenleg 210 lipicai mént nevelnek, és az idén 25 csikó született. Csip- késkúton. a bükk-fennsíki csikónevelő erősítő telepen a csődörök három, a kancák egy esztendőt töltenek a he­gyekben. Hogy miért? A mé­nesvezető azt mondja erről: — Az osztrák-magyar mo­narchia idején a császári ud­var díszes fogataihoz a ma­gyar ménesekből vitték a lo­vakat. A füves pusztához szokott mének patáit azon­ban hamar felsebezték a bécsi kövezett utak. Rende­letet hoztak, hogy a császári hintók lovait köves, hegyi terepen neveljék. Manapság is keresettebbek azok a lo­vak. melyeknek szülő- és nevelőhelye a sziklás, ma­gashegyi vidék. A világon négy helyen tenyésztenek li­picai lovakat: az eredeti ál­lomány Jugoszláviában, Li- pizzán található. Románia és Ausztria mellett Szilvás­váradon találnak értékes lo­vakat az igényes vevők. — Fő célunk a törzsménes kialakítása. Vigyázunk az ál­lomány genetikai tisztasá­gára — mutat értékes kül­földi helyezéseket bizonyító okleveleket Mátyus Viktor. — A törzsanyagunk nem eladó! Ha vannak létszám feletti lovaink, azokat rögtön elvi­szik Svédországba. Hollan­diába, az NSZK-ba. száz- és háromszázezer forint közötti áron. A beszélgetés időpontjában tartottak minősítést és lóát­vételt a gondosan tisztán tartott istállók előtti téren. A vásárlók ezúttal a Magyar Lótenyésztési Igazgatóság képviselői voltak. Tulipánt, Tulipán 1-et. Favoritot és Neapolitani 1-et vitték el, egyenként 130 ezer forintos A ménesvezető hozta létre a mezőkeresztesi lovasiskolát is. Szakértelmére és jó sze­mére mi sem jellemzőbb, minthogy annak idején Me­zőkeresztesen vett egy lovat 15 ezer forintért, amit isko­lázás után egy osztrák sport­lovas negyedmillió forintért vitt el... (sólymos) BELYEGGYŰJTÉS Március 19-én jele­nik meg az „Idegen­forgalom ’76” eine- x vezésű, 2 darab 5 fo­rintos bélyegből álló blokk, amely 314 000 fogazott és l-től 12 500-ig terjedő sor­számozással 12 500 fo- gazatlan példányban, több színű mélynyo­mással és aranyszí­nű fólianyomással az Állami Nyomdában készült. Keretrajzát Cziglényi Adám gra­fikusművész készítet­te. A bélyegek arany­színű és aranyfólia keretben festménye­ket ábrázolnak. A felső bélyeg Lotz Károly Ménes a zi­vatarban című fest­ményének részletét, az alsó bélyeg Ha- lápy János Tihanyi reggel című müvét mutatja be. V. Gy. HavÉrieimi őrjáratok Jóllehet az elmúlt időszak­ban is működött a Diósgyőri Gépgyárban a szakszervezeti munkavédelmi őrjárat, a ha­tékonyság mégsem volt meg­felelő; ezért a közelmúltban újjászervezték. Ennek ered­ménye már most. néhány hét múltán érzékelhető. Az év első két hónapjában több mint 10 százalékkal javultak a baleseti mutatók az elmúlt év hasonló időszakához ké­pest. Emellett az őrjáratok tagjai a felettes hatóságok­nak több veszélyforrást is jeleztek, ezek megszünteté­sére intézkedés történt. STOP! EGY PERCRE! Új KRESZ a gyalogosoknak is Autósok, motorosok rovata Az elmúlt évben minden hatodik közúti balesetet gya­logosok okozták. A gyalogo­san közlekedők közlekedés- rendészeti ismereteinek gya­rapítása, nevelése és tájékoz, tatása fontos társadalmi ér­dek. Ennek érdekében az Or­szágos Közlekedésbiztonsági Tanács titkársága egységes előadásvázlatot adott ki, amely a gyalogosokra vonat­kozó KRESZ-előírásokat is­merteti: hol és hogyan köz­lekedhetünk gyalogosan; me­lyek az úttesten való áthala­dás szabályai; mikor élvez elsőbbséget a gyalogos a jár­művekkel szemben; mik a gyalogosokra vonatkozó tilal­mak; milyen szabályok vo­natkoznak a járművek uta­saira. Felsorolja az 1976. ja­nuár l-től érvényes fontos új szabályokat, például, hogy a gyalogosoknak nincs el­sőbbségük a járművekkel szemben a villamos-megálló­hely járdaszigete és a hozzá közelebb eső járda közötti úttesten; hogy tilos főútvo­nalon 6 éven aluli gyerme­ket felügyelet nélkül hagyni. A Borsod megyei Közleke­désbiztonsági Tanács 1976. évi munkaterve — s ennek alapján valamennyi területi KBT munkaterve — kitér a borsodi gyalogosoknak az új KRESZ-re történő felkészíté­sére. Nem kis töprengésbe került a módszer megtalá­lása, hogy milyen módon le­het a lakosságot bevonni az előadásokba, foglalkozásokba. Végül is olyan döntés szüle­tett, hogy egyszerre több „fronton” kell megközelíteni a gyalogosokat. Bevonják a munkába a Hazafias Nép­front megyei és városi szer­vezeteit. a szakszervezeti munkavédelmi felügyelőket (a vállalatok, intézmények dolgozói részére az általános balesetvédelmi óvórendsza­bályok ismertetése kapcsán szerveznek előadásokat), sőt még a nyugdíjas-bizottságo­kat és a szociális otthonok vezetőit is, hiszen a gyalogo­sok által okozott balesetek nagy részét gyerekek és öre­gek idézik elő. Természete­sen nem maradnak ki a fel­készítésből az iskolások sem. Számot lehet majd adni a gyalogos-KRESZ ismeretéből. Az önkéntes vizsgához — ugyanúgy, mint a gépjármű- vezetők esetében — teszt­lapok készültek. Az Országos Közlekedés- biztonsági Tanács titkársága összeállította az elmúlt 10 év gyalogos-baleseteinek jel­lemzőit. Egy megdöbbentő szám: 1974-ben 20 217 sze­mélyi sérüléses baleset tör­tént hazánk közútjain. Ebből 5705 esetben gyalogost ütöt­tek el, 45,6 százalékban a gyalogosok hibájából! Ez a kis statisztika is érzékelteti: nagyon sok múlik azon, hogy a gyalogosok milyen közle­kedési ismeretekkel felvér­tezve lépnek le a járdáról... A motorizáció további fej­lődése, a városiasodás kiter­jedése veszélyeket rejt ma­gában. Ennek elhárítása ér­dekében kell összfognunk. Ny. I. j(t: Az OKBT kimutatása sze­rint 1975 első felében 199 gyalogost ért halálos, 1102-t súlyos, 2515-öt könnyű kime­netelű közúti baleset. Ezek jelentős hányadát maguk a gyalogosok okozták. Jobban kellene tudniok a KRESZ-t... Nem mindenütt olyan köny- nyű átkelni az úttesten, mint a Szentpéteri kapui kórház előtt, ahol ki-ki maga állít­hatja zöldre a lámpát. (Ágotha Tibor felvétele) Csak egyetlen Föld van A fenti címmel jelent meg magyar nyelven. Barbara Ward és René Dubos munkája. A könyvet azért írták, hogy vita­alapul szolgáljon az ENSZ 1972-ben Stockholmban megtar­tott környezetvédelmi tanácskozásához. Valljuk be. mellbe vág bennünket a cím. mégpedig a „csak” szó miatt. Mert azt már elég régen tudjuk, hogy az ember számára elérhető távolságon belül egyetlen olvan bolygó van, mely lakhelyünk lehet, ám sokáig úgy véltük,, hogy a Föld nagyon nagy és kimeríthetetlenül gazdag. Nincs is más dolgunk, mint az, hogy meghódítsuk és kiaknázzuk kincseit. És akkor a tudó­sok (hiszen nemcsak az említett szerzőpár vélekedik így) egyszerre arról kezdenek beszélni, hogy a Föld vagyona máris észrevehetően megfogyatkozott. Nő az ásványi kincsek, alapanyagok értéke — gondoljunk csak az olajra —, szeny- nyeződik a levegő, és egyre kevesebb a különleges tisztítási eljárások nélkül is iható víz. Egyszóval, rá kellett döbben­nünk, hogy kicsiny bolygónkat karban is kell tartani, ha azt akarjuk, hogy az utánunk következő nemzedékeknek is meg­maradjon, ami nélkül nincs élet: természetes környezetünk. A „karbantartás” világméretű feladat, nemzetközi össze­fogást igényel. (Mint ismeretes, a Szovjetunió már egyez­ményt is kötött az Egyesült Államokkal a környezetvédelmi feladatok megoldására.) Ám, miközben a nemzetközi együtt­működés útjait építgetjük, pillanatra sem feledkezhetünk meg róla, hogy kinek-kinek elsősorban saját pátriájában kell védenie a vizek és a levegő tisztaságát. Számos olyan jogszabály látott napvilágot az elmúlt 15 évben, mely ezt a célt szolgálja. Például bírságot fizetnek — nem is keveset — azok a vállalatok, városok, melyek a patakokba, folyókba, tavakba bocsátják a szennyvizet. Súlyos milliókat fizettek ki már eddig is ilyen címen a miskolci üzemek, sőt maga a város is. Á bírságok összege Miskolcon valamicskét csökkent. A magyarázat: több vállalatnál hozzá­láttak a szennyvíz tisztításához és a város is építi már a szennyvíztisztító telepét. (A környezetvédő beruházás elkez­dése is bírságcsökkentő lépés.) Miskolcon kevesebbet süt a nap, mint a többi vidéki vá­rosban. A szűk völgyteknőben megül a gyárak füstjével, kor­mával vemhes köd. Por- és füstkupola alatt élünk, s ennek a következményei leolvashatók a légúti megbetegedések sza­porodását jelző grafikonokról. Javul a helyzet, ha kellő jár­tasságra tesznek szert a HCM műszaki dolgozói az új be­rendezések. elektrofiiterek kezelésében. Tennivaló azonban még ezután is nagyon sok marad. Tapolcaiak panaszolják, hogy az utóbbi teleken gyakran észlelik a völgy fölött a füst­ködöt. Valószínűleg az ottani — gázvezetékre még rá nem kapcsolt — lakások, üdülők kéményéből származik a kiemelt üdülőhelyhez nem illő bűz. Elérkezett tehát az ideje, hogy a jogszabályokat egy olyan átfogó törvény váltsa fel, mely egyaránt védi a földet, a vizet, a levegőt, az élővilágot, a tájak szépségét és a telepü­lések környezetét. E törvény előkészítésében nagyon sokan részt vettek, hiszen 'tavaly a Hazafias Népfront által rende­zett fórumokon szót kaphatott mindenki, aki szívügyének tekinti környezetünk védelmét. A törvényjavaslatot kedden megvitatta az országgyűlés ipari bizottsága, szerdán a szo­ciális és egészségügyi bizottságban helyet foglaló képviselők fejtették ki véleményüket. Olyan törvényt készítenek elő, mely jogi alapot nyújt a társadalom egészséges életfeltételei­nek megőrzéséhez, ugyanakkor figyelembe veszi a népgazda­sági érdekeket is. Azzal is egyetérthetünk, hogy az emberi környezetért való felelősséget — például a bírságolást — olyan területekre is kiterjesztik, ahol erre eddig nem volt mód. „ . . (békés) löbb orimőr érkezeit Az AGROKONZUM Válla­lat miskolci főraktárába a vártnál több, 3 ezer fej sa­láta, 120 kg sóska, 2 ezer csomó hónapos retek, H ezer darab zöldpaprika és 500 kg uborka érkezett. Természete­sen e mennyiségből — mint minden alkalommal — Ózd, Kazincbarcika, Sárospatak el­látási körzete is kapott. A téli cikkek közül a hé­ten 41 vagon burgonya, 5 va­gon vöröshagyma, 6 vagon leveszöldség és 8 vagon ká­posztaféle került a hálózat­ba; almából és körtéből mint­egy 12 vagon. Az áruválasz­Egyetemi és iskolai kulturális napok A forradalmi ifjúsági na­pok keretében az idén ki­lencedik alkalommal rendezi meg a KISZ KB, az Oktatási Minisztérium és a Kulturá­lis Minisztérium az egyetemi és főiskolai kulturális napok területi és országos találko­zóit. A rendezvények három lépcsőben — intézményi, te­rületi és országos szinten — követik egymást. Március 13. és április 10-e között az ország hat városá­ban zajlanak majd a terü­leti programok. Március 13— 15-én Szegeden mintegy ezer egyetemista ad egyifrásnak találkozót. A pécsi műsoros összejöveteleken 700-an mu­tatkoznak be Baranya, So­mogy, Fejér és Zala megyé­ből március 20—22-e között. Szombathelyen a Veszprém, Vas, Győr-Sopron és Komá­rom megyei fiatalok április 5—6-án tesznek tanúbizony­ságot tehetségükről. Debre­cenbe seregük Hajdú, Békés, Szabolcs-Szatmár és Szolnok megye ezer amatőr művésze, s ugyanennyien állnak rajthoz Budapest és Pest megye „vá­logatottjából” március 20— 21-én. Április 10—12-e között Heves. Nógrád és Borsod me­gye 300 egyetemistája és fő­iskolása ad műsort Miskol­con. tékot növelte a dióbél és a mák. A FŰSZERT Vállalat e héten is biztosított egy ke­vés banánt és nagyobb meny- nyiségű narancsot és citro­mot. Az óáruk jövő heti várha­tó választékából lassan „ki­esik” a fejeskáposzta, és a leveszöldségek kínálata is csökken. A primőrök válasz­tékának és mennyiségének növelését továbbra is szor­galmazza az AGROKONZUM Vállalat; felvásárlásait az egész ország területére kiter­jesztette. A hét végére emelkedett a sárgarépa és a gyökér (10,60, illetve 12 forint), a fejes- és a kelkáposzta (7,80, illetve 7 forint) ára; csökkent a zöld­paprikáé (darabja 2,40 és 3,50). A sóska ára is lejjebb ment. kilója 58 forint. A töb­bi primőr, valamint a bur­gonya, a vöröshagyma, egyéb zöldségek ára nem változott. Az alma (6. 10, 12 forint) és a körte (8 forint) Í6 változat­lan áron kerül forgalomba. Gépek ötmilíióért A Miskolci Műanyag-feldol­gozó Vállalat az idén össze­sen ötmillió forint értékben vásárol gépeket, berendezé­seket. Többek között két fröccsöntő géppel, egy auto­mata vákuumformázó és egy sajtológéppel bővítik gép­parkjukat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom