Déli Hírlap, 1976. március (8. évfolyam, 51-77. szám)

1976-03-29 / 75. szám

Kiállítás a 2. számú szakközépiskolában Kékköpenyes diáksereg állja körül a terepasztalt, ahol alagutakon, közúti ke­reszteződéseken, váltókon, ki­térőkön három villanymoz­dony suhan keresztül. A be­járattal szemben üvegszem­csékből iskolai címer és 10-es szám villog szabályos idő­közönként. Serlegek garma­dája az egyik sarokban, fö­lötte Magyarország térképe, és bejelölve azok a városók, ahol az iskola sportolói meg­fordultak. Villanypuskával céloznak a fiúk és elmés szer­kezetek segítségével kéz­ügyességüket ellenőrzik a lá­nyok. Tízéves jubileuma tisztele­tére kiállítást rendeztek a 2. számú szakközépiskola föld­szinti előcsarnokában. A mű­ködő terepasztalt, a villany­puskát és a kiállítás több érdekes, nagy sikert aratott berendezését az iskola diák­jai készítették gyakorlati foglalkozásokon. Az RC fá- zistolós oszcillátort a negye­dikesek építették, de máso­dikosok munkája a három W-os HF-erősítő építési mű­Már kávéskanállal is elhordták volna! Négy lapát föld ★ Benkő Zoltán szakoktató irányításával a harmadikosok készítették az automata vezérlésű terepasztalt (Solymos Jelv.) velet utasítása, ahol részfo­lyamatonként állították ki a hangosító berendezések eme fajtáját. Harmadikosok állí­tották össze azt a 4 bites Biztos kezű vagy? Könnyen ellenőrizheted ezzel az elmés szerkezettel. Ha remeg a kezed, jelez a műszer. kódátalakítós digitális szám­kijelzőt, amely a számítógé­pek egyszerűsített változata. Külön tablókat szenteltek a fontosabb mechanikai és elektronikai műszereknek, amelyekkel iskolai éveik alatt megismerkedhettek az itt tanulók; hely hiányában prospektusok segítségével szemléltetik a legújabb for­gácsoló gépeket, módszereket, Az egészségügyi tagozat munkáját bemutató paravá­nokon a csecsemők gondo­zása mellett helyet kapott a díszesen cirkalmazott Hip- pokratészi eskü is. Kiállítot­ták az iskola eddig végzett tanulóinak tablóit és a taná­rok képeit is. A jubileumi kiállítás egy­ben pályaválasztási tanács­adó is, hiszen több általános iskolából érkeztek már láto­gatók, akiknek bizonyára nagy segítséget nyújt a szak- középiskola belső életét, munkáját bemutató, fotókkal gazdagon illusztrált ismer­tető. A miskolci I. kerületi Lá­zár Vilmos utca 9. és 11. szám alatt lakó telekszom­szédok között hatodik éve tart a perlekedés, lényegében négy lapátnyi — pontosab­ban 0,394 köbméter — föld miatt, ami átcsúszott az egyik portáról a másikra. Ha mindazok, akik már eddig is kénytelenek voltak foglal­kozni vele, csupán kávéska­nálnyit hordtak volna el a per „tárgyából”, már réges- régen kopárrá vált volna mindkét telek. A Lázár Vilmos utca me­redek parton vezet. A csa­ládi házak portáit támfalak védik, a kerteket általában teraszosan alakítják ki — ne csússzon meg a föld. Ezen felül — az érvényes rende­letek értelmében — a telek- tulajdonosok a homlokzati részen és a telek jobb olda­lán megépítik a maguk ke­rítéseit, a hátsó fronton a telekszomszéddal osztoznak, a bal oldali kerítésről vi­szont a bal oldali szomszéd­nak kell gondoskodnia, lé­vén, hogy annak az esik jobb felé. A „birtokháborítás" Az utcában a 11. szám alatt lakó R. Jánosék vannak a legmagasabban — a part te­tején. Bal oldali szomszé­daik S. Gyuláék. A hatvanas évek elején építkeztek mind­ketten, előbb R-ék, aztán S-ék. A jószomszédi viszony 1970-ben kezdett elmérge­sedni közöttük, amikor is az utóbbiak a kerületi tanács­hoz, majd a járásbírósághoz fordultak: kötelezzék az előb­bieket, hogy alakítsanak ki egy rézsűt a telekhatáron, ne folyhasson az eső és hóié tő­lük az ő portájukra. Am S-ék nem húztak kerítést a két telek közé, holott az meg az ő kötelességek lett volna. A tanács R. Jánosokat kö­telezte: 45 fokos dőlésszögű rézsüt alakítsanak ki a te­lekhatáron, miután helyszíni szemlét tartottak. Aztán fel­lebbezés, aztán bíróság, aztán szakértők és megint bíróság. Mert amikor végre elkészült a rézsű, kiderült, hogy ez még mindig kevés. S-éket most már az irritálta, hogy a rézsűről átpereg a föld az ő portájukra. A rézsűt tehát kevésnek találták, a kőtám­fal megépítését igényelték. Üjabb bírósági, tanácsi és megint bírósági keresetek, tárgyalásost, fellebbezések, míg végül maga az igazság ügyi bányageológus mérnök szakértő alakította ki — 60 fokos dőlési szöggel — az ominózus rézsűt, miközben a bíróság kötelezte S-éket is, hogy végre építsék meg a kerítésüket. Meg is építették, Arasznyi sincs a betonlábazata, amely­nek a szomszéd telekre néző éle majdhogynem szintben van a rézsű aljával. A be­tonlábazaton drótháló feszül. Hol végződik a jog V Eddig a történet — össze­számolni is nehéz, hogy há­nyadik felvonása. R. Jáno­sék azt remélték, hogy ino6t már elcsitult a harag. Téved­tek. Alighogy fél évig tartott a nyugalom. Most ismét kere­set futott be ellenük a já­rásbíróságra: kötelezzék őket „olyan intézkedés megtételé­re, amely megakadályozza a feltöltésből származó föld átpergését...” Továbbá; kö­telezzék őket a perben fel­merülő összes költség, és a felperesnek a per miatt ki­eső munkabérének megfize­tésére. az éves átlagkeresete alapján. A járásbíróság egy végzés­sel most áttette a birtokhá­borítás megszüntetéséért be­nyújtott keresetet a kerületi tanácsi hivatalnak, s ezzel egyelőre lezárult a kör. Ma'd ők megmutatják! Egyelőre, mondom, mert nyilván kezdődik minden elölről: idézés, tárgyalás, helyszíni szemle, szakértő be­vonása, idegsejt-ölő egymás­utánban. Az idős, nyugdíjas R.-házaspár betege az ügy­nek. S-né hangjától zengett az utca látogatásunk alkal­mával is, úgy belelendült sérelmük ecsetelésébe. Miért nem csináltak ők is egy kis­sé magasabb betonlábazatot a kerítésüknek? Azt kérem, a törvény nem írja elő, hogy ők milyen kerítést csináltas­sanak! De majd ők megmu­tatják a szomszédéknak...! Hogy mit, azt már meg sem vártam. Mert mit is mondhattam volna? Hogy a négy lapátnyi földmorzsa miatt enyhén szólva túlzás évekig tartó munkát adni az amúgy is túlterhelt bírósá­goknak, tanácsoknak? Hogy csodálom hatóságaink türel­mét? Mert végül is jó lenne eldönteni: hol végződik az; állampolgári jog és hol kez­dődik a visszaélés a joggal?! (radványi) |tfí Ml Tegnap a déli órákban a hőmérő higanyszála Kapos­várott 19 fokig emelkedett, a jó időben sok kiránduló ke­reste fel a „magyar tengert”. Közülük többen éltek az új­ból megindult hajózással. Gyarapodik Kazincbarcika Megközelítőleg egymilliárd forintot költenek városfej­lesztési célokra Kazincbarci­kán az ötödik ötéves terv­időszakban A rendelkezésre álló összegből továbbra is a lakásépítésre adják a legtöb­bet. 120 személyes bölcsőde, 200 személyes óvoda és egy 12 tantermes új iskola is épül a városban. Ebben az évben kezdik meg a taní­tást az új Egészségügyi Szak- középiskolában, amelyhez — 240 tanuló elhelyezésére — kollégium is épül. Kertvárosban orvosi ren­delőt és gyógyszertárat, a fő­téren pedig üzletházat építe­nek. ionakja Di\atkemuiató, munkaruhákból Az Utasellátó Vállalat fő- igazgatóságának és tíz terü­leti igazgatóságának vezetői pénteken „divatbemutatón” vetteti 'részt, és zsűrizlek Budapesten. Az QKISZ La­bor által tervezett és elké­szített munkaruhák prototí­pusait tekintették meg, s döntötték el szavazataikkal, melyeket találják legalkal­masabbnak a bevezetésre. Az ízléses, de a divatot követő formaruhák közül a legjobb­nak és legtetszetősebbnek ítéltet már az idén bevezetik a forgalmasabb egységekben, fgv a makóiéi Tiszai pálya­udvaron is. A SZÁMOLÓCÉDULA TITKA . A múlt hét péntekén be­számoltam róla, milyen ered­ménnyel zárult a tizennégy miskolci vendéglátóhelyen végrehajtott ellenőrzés. Jó­magam is csak utólag gon­dolkoztam el azon a megál­lapításon, hogy két helyen kevesebbet számollak — az inkognitójukat szigorúan őr­ző — ellenőröknek, mint amennyi járt volna. Sok rendes, becsületes em­bert ismerek a felszolgálók és más beosztású vendéglá. tóipari dolgozók között, mégis azt kell mondanom, hogy ennyire azért általában nem szeretik a vendéget. Ha csak . .. A közelmúltban láthattuk a televízióban a Rivalda­fény című Chaplin-filmet, és könnyekig meghatódtunk azon, hogy a kis boltoslány (a későbbi prímabalerina) többet ad vissza az éhező fiatalembernek (a későbbi nagy zeneszerzőnek), mint amennyi jár. A támogatás­nak ezt a tinóm, humánus módszerét alkalmazta volna a pincér, mivel kinézett, mondjuk, egy szimfóniát va­lamelyik vendégnek álcázott ellenőrből ? Szivbemnrkolóan szép magyarázat lenne, de sajnos igen kevés a valószí­nűsége. Racionálisabb okot kell ke­resni. Mondjuk egy ilyet: egyszerűen nem tud számol­ni a pincér. Nos, ez köny­nyen előfordulhat, de annyi­ra rosszul számoló felszol­gáló még nem született, aki a vendég helyett a saját kontójára téved. Valami bel­ső vészjelző szerkezet mű­ködhet bennük, s ez azonnal megszólal, ha rosszul fog (értsd: nem elég vastagon fog) a ceruza. De ha ez sem, akkor mi a magyarázat? Motoszkál ben­nem a gyanú, nem tudom, ki merjem-e mondani? Bár­milyen szigorúan titkolják is az akció napját az ellenőrző szervek, valahogy mégis mindig kitudódik. Lehet, hogy most is megfejtették a kódot a vendéglátósok — annyi kémfilmet láttunk mostanában —, lehallgattak egy telefont, elfogtak egy le­velet, s rájöttek, hogy a ti­tokzatos „Z”-nap nem más, mint hétfő, 22-e, azaz az el­lenőrzés napja. — Anyukám, vasald ki a szebbik csokornyakkendőm és adj egy százast! — mond­ta a sok vihart látott fize­tőpincér munkahelyére ké­szülődve. — Én adjak neked zseb­pénzt? Minek nézel te en­gem, vendégnek? — csattant fel a hitves. — Ma kivételesen én fi­zetek — somolygott vékony jávorbajsza alatt a pincér —. lássák azok a csóró ellen­őrök, hogy kivel van dol­guk. Az általam elképzelt pár­beszéd egészen hihetőnek tű­nik, de van egy gyenge pont­ja: manapság nem divat, hogy saját zsebére játssza valaki az urat. Tételezzük fel tehát, hogy nem hű hit­vesétől kérte az ellenőröknek szánt összeget a felszolgáló, hanem munkatársai dobták össze számára. Hiszen közös öröm azt bizonyítani, hogy a vendéglátóipar minden tőle telhető eszközzel gyámolítja a szegénysorsú és arra érde­mes — állandó munkahely- lyel és rendezett családi élettel rendelkező — vendé­get. — Ilyennek néztük a tisz­telt ellenőr kartársat is. Biz­tosan mondta már magának más is, kedves ellenőr kar­társ, hogy olyan szép tiszta tekintete van. Amikor kikér­te a féldeci rumot és rám­vetette az égszínkék szemét, en arra gondoltam, hogy az egész napi szorgos munka után, útban kis családjához, betért hozzánk egy kicsit megpihenni. Erőt gyűjteni, hogy otthon kettőzött lendü­lettel képezze tovább magát, foglalkozzon iskolás gyerme­kével ép kedves feleségével. Ez is szép, megható mono­lóg — lehetett volna. És ha mégsem így történt? Akkor tanácstalan vagyok. Vannak mindmáig megfejthetetlen titkok a .világon. A Tunguz meteor darabjait sem talál­ják. pedig tudósok kutatják. Nem kellene saját számlá­jukra tévedő pincérek ügyé­ben a Magyar Tudományos Akadémiához fordulni? (békés) Hüpp, hüpp, hüpp! Barba-trükk A villamoson hallom: — Milyen volt? — Hüpp, hüpp, hüpp! Nem panaszkodom... A tévé Barbája, ez a kedves, jóindulatú figura nemcsak a gyerekek kedvence lett. Ahogyan Bubót se csak mi, felnőttek néztük. A fentebb idézett párbeszédet — gondolom — nem kell magyaráznom. A március ünnepes hónap, a március a tavasz, a március ... — Hány napot adtak? — Hüpp, hüpp, hüpp ... Kedvelt Barba-papánk volt már lasszó, volt már sajtár, volt létra és híd ... A március a nyereség-kifizetések hónapja. Tíz nap gyenge, tizenöt elmegy, húsz felett jó a cég. Jó? Hüpp, hüpp ... Barba volt már sajtár. (Fejőstehén is volt már az állam.) Volt lasszó. (Azzal a belemenős főkönyvelőket fogták?) Volt létra. (A vállalat híre mászik felfelé ezen és ez fontos dolog, mert kevés a munkás.) Volt híd... Álljunk meg ennek a hídnak a közepén. Trükk ide, trükk oda, az a híd a mostani, nehéznek elfogadott gazdasági év­hez vezet. Megírtuk a héten komolyan, megírjuk hétvégén játékosan is: nem mind forint, ami gurul. Még Barba is tehetetlen lenne, ha azt az ellentmondást kellene áthidalnia, hogy a mutatókban nagyszerű teljesítményt elért nagyüzem keve­sebb nyereséget fizet, mini egy, a népgazdaságnak hasznos, de annak a peremén dolgozgató mini-üzem. hogy a tartalék forint is forint, nemcsak az. amit most kifizetnek, hogy a jövő évi — jóllehet szolidabb — nyereség alapjait is most kell képezni, hogy ... 1-Iüpp, hüpp, hüpp! Egy év múlva is számolunk, s voltaképpen akkor derül ki majd, hogy mit is ért az idei elszámolás. Hiszem, hogy Barba-trükk se kell hozzá, hogy jövőre is csorduljon abba a sajtárba. Elég ehhez a munka, a tíz napot fizető vállalatnál éppen úgy, mint ott, ahol most egy hónapot fizettek. Hüpp. hüpp. hüpp! Javasolt Barba-triikköm, illetve Bartha- trükköm, hogy összehasonlítósdi %ielyelt, a „mennyit kaptál” helyett; vallatgassuk egymást arról, hogy mennyit adtál, adtunk. Ez lenne ugyanis a leghasznosabb Barba-csoda. (bartha) Kereskedelmi vállaló! ügyintézésben jártas adminisztrátort keres azonnali belépéssel. Jelentkezéseket részletes önéletrajz csatolásával kérünk „Sürgős'1 jeligére a kiadóba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom