Déli Hírlap, 1976. március (8. évfolyam, 51-77. szám)
1976-03-03 / 53. szám
a+e Árvácska: Czinkóczi Zsuzsika... Eredeti helyszín: Kisnána Filmszalagon Szennyes-tanya Árvácskája „ ;. . Hajnal a pusztán. A kemény és örök nap úgy ébred az ég és a föld színén, mint az idétlen tyúk esetlen tojáson. Vörös és sárga fények ömlenek át rajta, ragyogva, a hajnali kék ködbe. Még nincs mész a tojáshéjban, a nap bizonytalanul elnyúlik, szinte szétfolyik; odaütött tojás a barna serpenyőben. Kis tanya a végtelen pusztán .. Móricz Zsigmond Árvácska című regényének kezdő mondatai ezek, amelynek érzékletes megelevenedését holnaptól filmen is láthatjuk. Ranódy László rendező és Sára Sándor operatőr a hányatott 6orsú kis lelenc, az állami gondozott Csőre, vagyis Árvácska történetéhez Kisnána faluját választotta eredeti helyszínül. A Mátra erdős magaslataitól védett, a Messzilátó-hegy tövében meghúzódott település sajátos hangulatú utcái, házai e választással beköltöztek a magyar filmművészet történetébe is. Azért mondhatjuk, hogy a film történetébe is, mert a honfoglaló törzsekhez tartozó Aba nemzetség ősi birtoka, középkori várerőssége, különösen a hirhe- dett rablólovag. Móré László cselekedetei révén, már beírta Nána nevét történelmünk lapjaira. Múlt év októberében, a szüreti napok elcsendesedése után kezdték a forgatást, s a film születésénél ott volt az egész falu, fiatal és öreg, aki csak mozogni bírt. Nem hiányoztak a beállításokról, próbákról, s el nem maradt volna senki a felvételekről. Érdeklődéssel figyelték az Árvácskát gyötrő szennyestanyai zsugori, harácsoló és keményszívű házaspár, Moór Mariann és Szirtes Adám jeleneteit. Szeretettel vették körül a megalázott öreg bérest alakító Bihari Józsefet, a filmbéli Bácsikát. S • mondani sem kell, hogy a legnagyobb együttérzést Árvácska megszemélyesítője, a hétesztendős Czinkóczi Zsuzsika váltotta ki a nánai emberekből. Olyan őszinte természetességgel, eredetiséggel formálta az örökké csak vert, örökké csak kínzott, még soha jó szót sem kapott, egyik tanyáról a másikra vetődött kis árvát, hogy sokakat megríkatott a forgatás ideje alatt. Ám a falu népe nemcsak szemlélője volt a film születésének, hanem cselekvő részese, szereplője is. Kétszáznál többen statisztáltak, s közülük kerültek ki a kisebb epizódok szereplői. Milliók láthatják majd például epizódszerepben a falu kovácsmesterét, Safranka István tsz-fogatost és másokat. Fü- löp Sándor plébános ugyancsak filmszerepet kapott. Ezekben a napokban újra lázban ég a mátrai kis falucska népe. A műtermi felvételek, a laboratóriumi munkák elvégzése után készen áll a film, s megjött a márciusi bemutatóra hívó levél is a szereplőkhöz. Két autóbuszt rendeltek a kisná- naiak, hogy a filmvetítésre Budapestre utazzanak. (A színes, szélesvásznú alkotást holnaptól Miskolcon a Kossuth mozi vetíti.) (pataky) loaiolást ad a bölcsőde, óvoda Gyakran előfordul, hogy a megbetegedett gyermeket ha- zaküldik a bölcsődéből, óvodából. Eddig a szülőnek, aki — munkahelyét otthagyva — hazavitte a gyermekét, még aznap táppénzre kellett vétetnie magát. Ha ez — idő hiányában — nem sikerült, és aznap nem dolgozott le legalább négy órát — munkanapját igazolatlannak tekintették. Ezzel kapcsolatban sok panasz hangzott el az utóbbi időben, hiszen a szülő megbetegedett gyermekét minden esetben köteles hazavinni a közösségből. Nem biztos azonban, hogy táppénzbe vételét is el tudja aznap intézni, visszamenőleg pedig erre nem volt mód. A felmerült panaszok alapján a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatósága és az Egészségügyi Minisztérium közös állásfoglalást adott ki. Az állásfoglalás előírja, hogy a gyermek betegsége esetén a bölcsőde, óvoda igazolást köteles adni és a szülőket ennek az igazolásnak alapján utólag, visszamenőleg is táppénzre vehetik. SZERDA Kossuth rádió: 12.00: Déli Krónika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.20: Könyvszemle. — 13.30: Tiszán innen, Dunán túl . . . Népzenei műsor. — 14.00: Ezeregy délután... — 14.30: Tíz musical — tíz sláger. — 15.00: Hírek. — 15.10: Iskolarádió. — 15.50: Gersten Vidám zene öt fúvóshangszerre. — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.10: II. Rákóczi Ferenc önvallomásairól V. — 16.30: Az élő népdal. — 16.40: Hilde Gü- den operettdalokat énekel. — 17.00: Hírek. — 17.05: A környező világ. Híradás a szocialista országok gazdaságáról. — 17.30: Mahler: Gyennekgyászdalok — dalciklus. — 17.55: Nóták. — 18.15: Miért igen, miért nem? Zenéről — tíz percben. — 18.25: Üj könyvek. — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Gondolat. A Rádió irodalmi lapja. — 20.00: A protest song nagy előadói. II. rész: Pete Seeger. — 20.56: Kis" magyar néprajz. — 21.01: Hírek. — 21.06: Vavrinecz Béla féld.: Magyar képeskönyv. — 21.25: Lemezek közt válogatva ... — 22.00: Hírek. — 22.15: Sport. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: David Ojsztrah hegedül, Szvjatoszlav Richter zongorázik. — 23.32: Nóták. — 24.00: Hírek. — 0.10: Madrigálok. — 0.25: Himnusz. Petőfi rádió: 12.00: Dzsessz. — 12.30: Hírek. — 12.33: Háromszög a négyzeten. Deák Tamás egy- i'elvonásos groteszkjének rádióváltozata. — 13.03: Operarészletek. — 13.30: Hírek. — 13.33: Távoli dallamok. A Gyermekrádió műsora. — 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés. — 14 00: Kettőtől ötig... — 17.00: Az Ifjúsági Rádió órája. Játékmester kerestetik! — 18 00: A világgazdaságban történt — 13.10: Tánczene. — 13.30: Hírek. — 18.33; Sullivan: A mikádó. Kéffelvonásos operett. — Közben 10.34: Jó estét. gyerekek! — 20.30: Hírek. — 20.33: Ingyen nyaralás. Epizódok Hidas Antal Márton és barátai című regényéből. — 21.09: „Én mindenkire csak felnézek . . Zoli bohóc regénye. — 22.30: Hírek. — 22.33: Tánczene. — 23.32: Gluck operáiból. — 24.00: Hírek. I Miskolci rádió: 17.00: Műsorismertetés, hírek. — 17.05: Eredmények, gondok, tervek a borsodi üzemekben. Látogatás a Lenin Kohászati Művek acélművében. — 17.15: Népi zene. — 17.25: Női dolgok, női gondok. Kell-e fogyókúrázni és hogyan? — 17.35: Sanzonok és hangszerszólók. — 17.50: A megye sportéletéből. — 18.00: Borsodi tükör. A stúdió krónikaműsora. — 18.15: Előadó a szerző. — 18.25: Hírösszefoglaló, időjárásjelentés, műsorismertetés. Televízió, 1, műsor: 17.13: Műsorismertetés. — 17.15: Hírek. — 17.25; Dynamo Dresden—FC Liverpool. UEFA-kupa labdarúgómérkőzés. — 10.20: Esti mese. — 19.30: Tv-hiradó. — 20.00: Tv- torna. — 20.05: A flamandok titka. Francia tévéfilmsorozat 1. — 21.00: A Tv-híradó különkiadása az SZKP XXV. kongresz- szusáról. — 21.20: Magyar tájak. 2. rész: A Tatabányai medence. — 21.50: Látogatóban Hauser Arnoldnál. Portréfilm 1. — 22.40: Tv-hiradó 3. Televízió, 2. műsor: 20.00: Műsorismertetés. — 20.01: Tisztelgés Sopronnak. — 20.40: Veszélykeresők. Amerikai rpvidfilm. — 20.50: Tv-.híradó 2. — 21.10— 22.45: Marie. NSZK tévéfilm. Szlovák televízió: 15.30: Iskolásoknak. — 16.30: Közéo-szlová- k’ai híradó. — 16.50; Publicisztika. — 17.15: Ifjú szemmel. — 18.10: Kopányi: Másodvirágzás. Mikro^omédia — 18.45: Dalok. — 19.00: Híradó. — 20.10: Vetélkedő. — 21.00: Híradó. — 21.35: Műkorcsolya VB. — 22.45: Sajtószemle. Miskolci Nemzofi Színház (3!: A csizmás kandúr. Bérletszünet. — (7): Börtönkarrier. Bérletszünet. Játékszín (7): Csapodár madárka. Kiállítások: Herman Ottó Múzeum (10—18): Ember és munka. -- Habán kerámia. — Herman A Rákóczi-tenger hullámai A márciusi Napjaink recenziójaként A címlapon vágtató kurucok rajza (Lukovszky László), néhány sor Saint-Simon emlékiratából: „Rákóczi... rendkívül tisztességes, egyenes, igaz, a végsőkig bátor ember”, s egy rövid részlet a fejedelem „Levél az örök igazsághoz” című írásából: „Némely tárgyaláson talán hátrányosnak tűnik majd .. de nem a hazára, melynek felszabadítása az idegen járom alól első és legfontosabb célom volt”. Háromszáz éve született II. Rákóczi Ferenc; megyénk irodalmi és kulturális lapja több publikációját is Rákóczi élő, orientáló emlékezetének szenteli. „Én nem úgy fogom fel a régi magyarság iránti érdeklődést, hogy az a mától való elfordulást jelenti”. Kö- peczi Béla akadémikus mondja ezt, akivel Papp Lajos készített interjút; a Rá- kóczi-szabadságharc marxista értékelését feltárva, a Rákóczi-hagyomány továbbélése iránt érdeklődve, valamint Rákóczi műveinek újabb kiadásáról informálva az olvasót. A Köpeczi- interjú különösen értékes közleménye' a lapnak; hasznos forrásnak — iránytűnek — tekinthetjük. Köpeczi Béla akadémikus ráirányítja figyelmünket Rákóczi szabadságharcának nemzeti és nemzetközi összefüggéseire. Arra, hogy a függetlenség ügye része a társadalmi haladásnak, s hogy ezért a haladásért hogyan foghatott össze (legalábbis átmenetileg! az uralkodó osztály és a nép. Rákóczi nem akarta megváltoztatni a feudális rendet — olvashatjuk —, de korszerűsíteni akarta azt. Az interjúból értesülhetünk a fejedelem reformtörekvéseiről, melyek között fontos helyet foglal el a közteherviselés és a hajdúszabadság. Rendkívül érdekes fejezete az interjúnak a Rákóczi-hagyomány továbbélésével foglalkozó rész. Ebből csak egy mondatot ragadunk ki: „Ügy gondolom, nincs olyan történelmi mű, amely oly tisztán, egyértelműen megőrizte volna Rákóczi emlékét, s a kuruc szabadságharc emlékét, mint a nemzedékről nemzedékre szálló-ható, s ma is élő néphagyomány”. Figyelmébe ajánljuk az olvasónak a Rákóczi nemzetiségi politikájáról és valláspolitikájáról szóló fejtegetéseket, s végül örömmel adjuk hírül, hogy már ez évben megjelenik — többek között — az Emlékiratok és a Vallomások egy népszerű kiadása, együtt Mikes Kelemen leveleivel. A Rákóczival kapcsolatos publikációk közül felhívjuk figyelmüket Gulyás Mihály szociológiai alaposságú riportjára (Nemesi előnevük: Felsővadászi), melyben a Ra- kócziaknak előnevet adó község múltjáról — de főleg jelenéről — kaphatunk átfogó képet. A felsővadásziaknak több mint hatmillió forintjuk van az OTP-ben, az alacsony aranykorona értékű földek ellenére szinte gazdag a község, mégis fellelhető néhány nyomasztó jelenség: nemcsak a fiatalok vándorolnak el, hanem városba utaznak a verejtékes munkával összegyűjtött milliók is. Jó olvasmányt, de nem teljes élményt jelent Száraz György eseményjátéka (A vezérlő fejedelem), melynek csak két epizódját olvashatjuk. Természetes, hogy a Napjaink Rákóczi-számában szólnak a fejedelemről költőink is. Hegedűs Géza, Rózsa Endre és Kalász László. Szándékosan hagytuk befejezésként Féja Géza Tengerek beszéde című ihletett esszéjét. Külön értékelést érdemelne, miként érinti meg, s ragadja magával a szinte parttalan Rákóczi- emléktenger a kitűnő magyar írót. Nehezen tudunk belenyugodni, hogy Féja Rá- kóczi-regénye (melynek hevületét sejteti ez a mostani írás is) már nem készülhet el. De talán nem is kell ebbe belenyugodnunk. (gyarmati) Szitanyomatok Látás és alkotás címmel a közelmúltban jelentetett meg a Népművelési Intézet egy különleges eljárással — szitanyomással — készült mappát, amely a modern képző- művészeti törekvéseket hivatott bemutatni. A század nagyjainak műveiből álló gyűjtemény mindössze húsz lap; könnyen szállítható, bárhol kiállítható. Az ezer példányban kiadott mappából egy a Kossuth Művelődési Ház birtokában van. A szitanyomatokat most bemutatják a közönségnek. Ottó-emlékház (l(fc—18): Herman Ottó élete és munkássága. — Miskolci Képtár (10—18): A XX. század magyar festészete. — Kondor Béla-emlékkiállítás. — Miskolci művészek kiállítása. — Szergej M. Ejzenstejn rajzai. FILMSZÍNHÁZAK BÉKE: Aranyvadászok Szí. olasz film Kezdés: f4. hn6 és 8 órakor Felemelt helyár! KOSSUTH: Próbaidősök Mb. szí. szovjet film Kezdés: f3 órakor A sirály éjszakája Szí. japán film ÍR éven felüliejknek! Kezdés: hn5 és 7 órakor SAGVART: A párbaj Mb. szí. szovjet film Kezdés: 7 órakor SZIRMA: Kamilla, te,vagy a sorsom! Mb. csehszlovák film Kezdés: f7 órakor CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.20: A nap kulturális programjából. — 8.27: Mezők, falvak éneke. — 8.50: Harsan a kürtszó! 9.20: Zenekari muzsika. — Közben 10.00: Hírek. — 10.05: Iskolarádió. — 11.19; Másodállásban. Riport. — 11.34: Hét bágoly. Krúdy Gyula regényének rádióváltozata, befejező rész. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Filmzene. — 8.20: Tíz perc külpolitika. — 8.30: Hírek. — 8.33: Balettzene operákból. — 9.00: Tánczene. -r- 9.23: Délelőtti torna. — 9.30: Hírek. — 9.33: Egyveleg Künneke melódiáiból. — 9.42: ..Maradj velem, mert beesteledett !” Ütinapló. — 10 00: A_ zene hullámhosszán. — Közben 10.30: és 11.30: Hírek. — 11.55: Ifjúsági könyvespolc. Televízió: 8 00: Tévétorna. — 8.05—8 3b: Földrajz. — 9.00: Énekeljünk együtt! T- 9.05—9.25: Környezetismeret. — 11.05—11.35: Kémia, Százaitok az irodalomban Nemrég rákényszerültem, hogy késő éjszakáig ókori történelmet tanuljak. Annyi haszonnal rám nézve is járt, hogy jó ideig nem fogom elfelejteni a poliszok meggyengülésének folyamatát, Nagy Sándor döntő ütközeteit, hogy ismét tuda- tosult bennem, a Laokoon-szoborcsoport a hellenizmus kultúrájának terméke, és hogy Pergamonból származik a pergamen. Úgy néztem, az első gimnazistának sem ártott meg az éjszakai korrepetálás (ébren volt, a másnapi témazáró dolgozat elriasztja az álmot), fújta az évszámokat, s mire a kézzel-lábbal való magyarázásban teljesen kimerültem, értette is a makedónok győzelmét elősegítő alapvető diplomáciai elvet, amelynél újabbat egy hódító sem talált ki azóta sem. Vagyis tudja, hogy mit értünk az alatt: Oszd meg és uralkodj! Sajnáltam kicsit a gyereket, iszonyú messze van tőle az időszámításunk előtti harmadik század, és nem irigylem azt sem, akinek munkaköri kötelessége, hogy életet leheljen a nevekbe, évszámokba. Mi tagadás, volt jobb tankönyv, mint ezek a mostaniak, amelyek egy bekezdésben tíz adatot és három fogalmat, összefüggést közölnek. Mindehhez pedig ez a történelem- könyv annyi segítséget ad, hogy kortárs történetíróktól idéz rövid szemelvényeket. De ki volt Nagy Sándor, s miért az ókor zseniális uralkodója? Nem derül ki a szemelvényekből, nem a tényekből. A történelmi atlasz is csak itt-ott mond valamit: ha ezen a sokezer kilométeres úton eljutott az Indus völgyéig, nem lehetett rossz hadvezér. ^ Az iskolások érdeklődése megoszlik, van aki szereti, hát könnyen tanulja, van akinek ennyi erővel görögül is mondhatnák, nem érti, mert nem érdekli az emberiség régmúltja. Nem részletezném most, hogy mit tehet az ügy érdekében egy jó tanár (nagyon sokat!), mit tud „kihozni” a diákból az iskola számonkérő szigora, nem elemezném azt sem, hogy miért és mennyit kell az ókor és a későbbi korok történetéből ma egy általános, vagy középiskolásnak megtanulnia. Inkább örömmel írom le, hogy a Fiatalok Könyvtára sorozatban új könyveket adnak az iskolások kezébe. Nem a tananyaghoz igazodó történelmi olvasókönyveket (ez lenne a legnagyobb segítség), hanem kevesebbet és többet is ezeknél. A hírt így adták tudtul: „Nagy közönségigényt kielégítő vállalkozást indít útjára a Móra Ferenc Könyvkiadó. Két éven át, 1977 végéig 24 kötetben irodalmi remekművet jelentet meg. hogy hozzásegítse az ifjú olvasókat a társadalmi fejlődés folyamatainak, a forradalmi változásoknak jobb megértéséhez, megismeréséhez. A sorozat nagy sikerű irodalmi alkotásokon keresztül mutatja be a társadalmi fejlődés formáit, jellemző szakaszait a rabszolgatartó társadalomtól napjainkig.’’ Az információ minden megállapításával szó szerint egyetérthetünk és hozzátehetjük: nagy sikere lesz ennek a vállalkozásnak. Emlékezzünk csak: amit régi korokból tudunk, az többnyire nem a tankönyvek szövegéből maradt meg bennünk ... A művészetek segítettek elképzelni, milyen volt akkor a világ, és milyen volt az ember, aki benne élt. A Fiatalok Könyvtára minden kötete olcsó, papírja, kötése időtálló, de ennél is többet ér, hogy a havonta megjelenő könyvekből már az idén tizenkettőt ígér a kiadó. Az első pár napja kapható. Mit tagadjam: Howard Fast Spartacusa nyomán most jobban értem, hogy a mártíromság mellett minek köszönhetik a capuai gladiátorok és társaik a halhatatlanságot. (makai)
