Déli Hírlap, 1976. március (8. évfolyam, 51-77. szám)
1976-03-24 / 71. szám
I A Off várospolitikai fóruma # Fakitermelés a Biikkben. (Kerényi felv.) Mire jó a fa? Fogynak az erdők Erdőben gazdag, fában szegény hazánkban már nemcsak a szakmabeliek sürgetik legősibb nyersanyagunk, a fa gazdaságos és célszerű felhasználását. Legutóbbi számában a Figyelő című gazdaságpolitikai hetilap szólt a témáról, hivatkozva egy ENSZ-tanulmányra, mely szerint az erdőirtás, a fával való ésszerűtlen gazdálkodás világszerte aggasztó méreteket ölt. » MINDENT FENYŐBŐL? Fogynak az erdők. A népesség szaporulatával és a fafelhasználás növekedésével nem tudnak lépést tartani a sarjadó csemeték. Nálunk ésszerű, célszerű erdőgazdálkodás folyik, ám a fafelhasználás kérdőjelein már mindenképpen fennakad az ember., gokban például a zsaluzáshoz, láda- és rakodólapgyártáshoz háromnegyed részben farostlemezt használnak. Nálunk ez az arány a 20 százalékot sem éri el. A „mindent fenyőből” szemlélet — írja a Figyelő cikke — nem kizárólag a felhasználók egyéni ízlésének következménye. Az importált fenyőfűrészáru ugyanis olcsóbb, mint a hazai nyersanyagból készült farost- és forgácslemez. Más kérdés, hogy az ajtókat, ablakokat a mérettartó, nem vetemedő fenyőből készítik csak. A BVK műanyag ajtaja és ablaka sok milliós importot „válthatna ki”, ha népszerűbb lenne, ha olcsóbb volna.,. De a fa továbbra is őrzi hegemóniáját, és újabb bravúrokról tesz tanúbizonyságot. A ban, anyagiak hiányában, egyelőre várat magára. (A liuAiadékfa hidrolizálásáva] takarmány és ecetsav állítható elő.) E felismerés is a óból a takarékossági törekvésből származott, amely az erdőhasznosítás legcélszerűbb módját célozta meg Ilyen üzemek, amelyek állattartó telepeket látnak el fából készült táppal, már sok helyütt működnek a világon. Nálunk ez még pénzkérdés, hiszen a jól-rosszul hasznosított fűrészpor. gally, hulladékfa összegyűjtése, feldolgozása és átalakítása olyan költségigényes beruházást követel, amely elrettenti a legbőszebb termelés-ra- cionalizáló szakembert is. B. I. Grill-presszó és Boci-bár uniformizálja-e a konyhákat az ételgyár? — tettük fel a kérdést tegnapi számunkban. A választ a Miskolci Vendéglátó- ipari Vállalat igazgatója fogalmazta meg, s ebből kiderült, hogy a gasztrofol üzem — lS!8-ra készül el a terv szerint — nem kevesebb, mint 36-féle ételt „gyárt” majd. Szó sincs uniformizálásról, hiszen a vendéglő specialitásai továbbra is megmaradnak, és nem fogják etőregyártani — mert nem is lehet — a frissen- sülteket sem. A gasztrofol üzem főleg a tömegétkeztetést szolgálja. Ma folytatjuk a vállalat terveinek ismertetését. Arról már beszéltünk, hogyan fejlesztik a gyermekélelmezést, s hol létesítenek önkiszol' gáló éttermeket 1980-ig Sok más újdonságot is tartogat azonban a vállalat. V. ötéves terve. Lesznek például ételbárok, más néven grill- presszólk is. Az egyiket a Győri kapui városnegyedben, a másikat az Avas-délen, a harmadikat pedig a Vörösmarty utcában, azaz az új belvárosi lakótelepen építik fel. Legfeljebb sert? — Speciális frissensüiteiket és gasztrofol ételeket kínálunk majd az ételbárok vendégeinek, s emellett természetesen kávét, üdítőitalokat — mondta dr. Makói Tibor igazgató— Szeszt nem? — Korlátozzuk az italkínálatot, legfeljebb sört árusítunk majd eaekben az egységekben. Az ételbárokat a külföldi licenc alapján gyártott gyorssütő berendezésekkel szerelik fel. Így lehetővé válik, hogy pillanatok alatt, a vendég saeme láttára készítse ei a sültet a séf. A másik újdonság a Bocibár. A hajdani Béke étterem helyén létesülő üzlet- és lakóház-komplexumban találják meg az ínyükre való falatokat a tejes ételek kedvelői. Jó palacsinták ed#e Nem új téma, de valószínűleg még mindig kevesen tudják — s akik tudják, nem egészen értik —, hogy a miskolci bejivófcat a vendéglátóipart vállalat működteti. Nem firtatjuk, miért változott a gazda, csupán azért említjük e tényt, mert egyik-másik tejivóban is pró bál koztak a vendéglátósok tejes ételek (túróstészta, palacsinta stb.) [készítésével. Így például a Katalin utca és a Bajcsy-Zsilinszky út sarkán levő üzletben is. Nagy sikere volt az itt sört túrós palacsintának: egy jókora tálcára válót adott el a közeli irodaházakban a bolt alkalmazottja. Egy napon váratlanul megszánt az ízletes-illatos tízórai-kínálat, A magyarázatot az igazgató adja: — A szobán forgó üzlet sem rendelkezik megfelelő konyhával és egészség- ügyi indokok alapján be ketiefet KBÜntetai a föaScské- aést. A Boci-bárban nem lesz ilyen probléma — reméljük, a palacsinta és a túróscsusza híveivel együtt. A mi zsebünkhöz izzítják Már az idei tavaszon megnyitják a tapolcai Éden- kemping büféjét és javítják az ellátást a régi autós- kempingben is, egy újabb büfé létesítésével. A Papírgyár és Lillafüred közötti szakaszon 150 vendég ellátására alkalmas motelt kívánnak építeni. Dr. Makai Tibor hangsúlyozta, hogy elsősorban a belföldi turizmust szolgálja ez a motel- Nem azért, mintha haragudnának a külföldi vendégekre, hanem mert hisznek a számoknak. A számok pedig azt mutatják, hogy a Miskolci Vendéglátóipari Vállalat bevételének csekély hányada származik a külföldiektől. Helyesen gondolkozik tehát a vállalat vezetősége, amikor a mi zsebünkhöz és igényeinkhez igazítja fejlesztési terveit. Egyébként nemcsak a mi anyagi lehetőségeink korlátozottak, hanem magáé a vállalaté is, a luxusigények kielégítése más cégek feladata. Hogy egy kézenfekvő példával éljünk: az országos vállalat (HUNGARHOTELS) minden igényt kielégítő szállodát üzemeltet Tapolcám, a Miskolci Vendéglátói part Vállala t pedig öráeffiaolgáló éttermet es büféket létesít ugyanott — A Magyarországra mondott „erdőben gazdag, fában szegény” titulus azt jelenti, hogy kevés a fenyőnk, s az erdőállománynak csak mindössze tíz százaléka a fenyőt helyettesítő puhafa. Borsodban az állami erdők harkányfürdői téli medence vázszerkezetének acélszerkezeteit a vízpára néhány esztendő alatt tönkretette. Akácfa gerendákkal pótolták, s a fa ellenállóbbnak bizonyult az acélnál. Hiábavalóságéi nem üsen a« ember Múzeum, levelekből a meglevő étterme és eszpresszója mellé. (békés) uralkodó fafajtája a tölgy (48 százalék), 19 százalékos elegyarányt képvisel a bükk, a fenyők aránya eléri a 7 százalékot. Igen ám, csakhogy olyasmit is a jobbára importált fenyőből csinálunk, amit nem kellene. A főleg fenyővel rendelkező északi orszá• FÁBÓL TAP A 120 ezer hektár erdőt művelő, s az évente mintegy félmillió köbméter fát kitermelő Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság termékei egyaránt ismertek itthon és külföldön. A nagy terv, az úgynevezett fakémiai üzem megépítése azonjjr Készül a frizura a Hunyadi utcai új fodrászatban ... A Borsod megyei Fodrász Szövetkezet '-'k özelebb a Bulgáriáidon nyit üzletet. (Solymos felv.) Art-e a barátságnak az idő? Gyengít-e rajta a távolság? Megmaradhat-e két ember barátsága kettejük örömének, vagy időt és távolságot állva többet is ér? Moszkvában, a 134-es számú iskolában parányi múzeumot rendeztek be hazánkról, s e múzeumban tárlók vallanak Miskolcról. A két barát — egymástól majd kétezer kilométer távolságban él — hét éve találkozott. Jevgenyij Tyihono- vics Butjagin főmérnök egy moszkvai autógyárban. A második világháborúban a felszabadító Vörös Hadsereg katonájaként harcolt hazánkban. Idézet egy levélből: ..........emlékszem a Miskolcért, a Budáért vívott csatákra. Harcoltam Székesfehérvárott, Esztergom alatt... Benyik Béla nyugdíjas. Ma hetvenéves, az MSZMP Miskolc városi Bizottsága 1 t-es területi alapszervezetének titkára. 1942-ben szökött át a szovjet hadsereghez. 1944- ben, kiképzett partizánként, de már az ideiglenes kormány védelmére érkezett haza. Idézet egy levélből:..........végigjártam a fiammal azokat a helyeket, ahol harcoltál. Lefényképeztem az emlékműveket, a sírokat. . A Moszkvában nyílt magyar múzeum anyagát ígv kezdte el gyűjteni Benyik Béla bácsi, — Butnaginnal egy partizánküldöttség tagjaként találkoztam. Van úgy, hogy ember és ember az első órában érti egymást. Barátok lettünk. írtam neki. Ö is írt. Én úgy szólítom, hogy „Kedves Barátom!”. Ö is, de rögtön utánaírja: „Kedves miskolci barátaink!” — Béla bácsi! Ennek a többes számnak története is van? — Van. Az én koromban két barát már nem a sportról, nem az asszonyokról, hanem az életről, a munkáról beszélget. Nemcsak a sírokról készült dokumentumképeket küldtem hát el. hanem azokat ‘a könyveket, albumokat is, amikből megértheti, hogy élünk mi most ebben a hazában. A sírok önmagukban szomorúak, de a voltat a mához mérjük . . . Egymás mellé tehető képeket küldtem a régi és a mai Miskolcról. .. — Hogyan lett e levelekből múzeum? — A szenvedéseket jóvá- tevő élet legtermészetesebb módján. Iskolás az unokája, mutatta a képeket. Ott minket. magyarokat szeretnek. Lett egy szekrény, aztán egy másik, aztán lettek a tárlók. Miskolcról külön tárlók. Ott a háborús veteránok is gyakran vendégei az iskoláknak. Egyszer aztán az iskolától kaptam levelet. Ma már az én toliam is a többes számra fordul néha ... A barátságon — úgy tűnik — erősített a történelemmel mérhető idő. — A távolság meg edz. Hiábavalóságot nem üzen az ember olyan messzire. És ez már nemcsak a kettőnk dolga. Itt Miskolcon megkerestem néhány iskolát. Nekik viszem, amit én Moszkvából kapok az ő életükről. Most egy űrhajós-edzésnaplót küldenek, igazi űrhajós aláírásával. Idézet egy levélből:. „ . .. a leveledet, amit Miskolc három szabad évtizedéről írtál, a mi gyerekeink állva hallgatták végig. Üdvözlik a Pa- lóczy utcai iskolát, a Szeles utcai iskolát...” — Jártam azóta a Ságvári Endre és a Bársony János utcai iskolában is. Tudom, hogy sok szovjet és magyar gyerek levelezik egymással. Öreg vagyok, de szeretek álmodozni. Ha sok iskola segítene, ha iskola tartana így kapcsolatot iskolával, ha,... Március 24-e van. Egy jó hét még április 4-ig. Kis idő, de talán; a fel sem sorolt iskolák úttörőinek elég ahhoz, hogy megkeresve Benyik Béla bácsit (1,/les területi pértalapszervezet, Miskolc) gazdagítsák azt a távoli múzeumot. amit két ember barátsága hozott létre, de amely két nép barátságáról vall mai módon. Ez a barátság ugyanis már nemcsak a volt vöröskatona és a hajdani partizán barátsága, hanem a történelemből jussoló fiataloké is. BARTHA GABOS Páfyadíj A Középiskolai Matematikai Lapok szerkesztősége által kiírt 1975—76. évi kísérleti pályázat első díját Aszódi Ágnes, a Kossuth Gimnázium harmadik osztályos tanulója nyerte el. A kiváló ,.kis fizikust” a Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézete első díjat nyert dolgozatáért ezer forint jutalomban részesítette. Csepelre szállítanak hu® át Az. Özdi Kohászati Üzemek durvahengermű gyárrészlegének készhengersorain dolgozók jó példáját adták az együttműködésnek. Innen ugyanis évente jelentős mennyiségű buga kerül Csepelre, az ottani acélműbe. Az ózdiak a márciusra tervezett 120-as típusú buga gyártását — több mint 1500 tonnát — már az első két héten megtermelték, s továbbították Csepelre. Így azután nem csoda, hogy a triósori ‘ brigádok már túlteljesítették márciusi terveiket (egyébként a tartósori kol- í lektivák is).
