Déli Hírlap, 1976. február (8. évfolyam, 27-50. szám)
1976-02-19 / 42. szám
Vasöntök remekei A tavalyi moszkvai nagy sikerű kiállítás után tegnaptól Nyíregyházán, a Jósa András Múzeumban láthatók- a prágai nemzeti műszaki múzeumban őrzött nagy érté.-cű, művészi vasöntvények. A kiállítás anyaga méltóképpen reprezentálja az 1908-ban alapított múzeum művészi vasöntvénygyűjteményét és a több évszázados hagyománnyal rendelkező cseh- és morvaországi vasöntő mesterség remekeit.' Vendégünk... A Gárdonyt Géza Művelődési Ház görömbölyi ifjúsági klubjában ma délután, 6 órától Vendégünk ... címmel rendeznek műsort. Hogy ki lesz a vendég, ez egyelőre titok. Megtudhatják mindazok, akik ellátogatnak a rendezvényre... A városba költözik az erdő. Ma is jól emlékszem gyerekkorom meséskönyvének egyik képére: libasor- ban, ágas-bogas gyökereiken lépdelve, a magas házak közé költöznek az erdő fái. A meséskönyv képe valósággá vált. Ha nem is gyökereiken gyalogolnak az utcákon a fák — teherautó szállítja őket az új címre. Tegnap reggel a Hősök terén egy piros földmarkoló emelte be a 6—3 éves, koronás díszfákat földlabdástól az előre kiásott gödrökbe. A gép körül a Verbóczki brigád tagjai tevékenykedtek. Az átköltöztetést elsősorban ők végzik városszerte. — Tavaly 1600 fenyőt ültettünk el, társadalmi munkában, az avasi ifjúsági parkban. Ezenkívül a He.iő- ligetbe, a Győri kapui kollégium, az avasi iij iskola, a Molnár Béla Ifjúsági Ház udvarára és még számos helyre telepítettünk tölgyet, hársat, juhart és nyírfát — haljom Számadó Imrétől. — A Szemere-kert átépítése után, valamint a DérynéMTZ-re szerelt markolóval fát a Hősök terén kert kialakításakor is idősebb díszcserjékkel pótoltuk a hiányzó fákat a Kertészeti Vállalat sajószentpéteri úti faiskolájából. Tapasztalataink szerint a városban a fiatal fácskák életben maradása a környezeti ártalmak szállítják, ültetik a hétéves miatt meglehetősen bizonytalan. Mire egy-két csemetéből árnyat, adó, koronás fa lesz, évtizedek telnek el, így már hosszú ideje ezt a módját alkalmazzuk a telepítésnek. V. R. A város ötödik ötéves terve ÍV, Uj bevásárlóközpontok, előre gyártott boltok Öt év alatt 38 ezer négyzetméterre kívánják növelni Miskolcon a boltok és vendéglátó helyek alapterülctét. A terv kereskedelmi irányelvei szerint továbbra is nagy területű ABC-áruházakat létesítenek az új lakótelepeken és a forgalmi csomópontokon. Fontos cél az is, hogy tovább fejlesszék a belvárosi bevásárlóközpontot. Ezt szolgálja egyebek között, hogy az újjáépülő Beloiannisz utcába szaküzleteket telepítenek, és ezzel együtt felülvizsgálják majd a Széchenyi úti boltok szakmai profilját. megvalósításuk már sok év óta szerepel a tervkoncepciók között, ám eddig mindig elhalasztódott a beruházás — anyagiak hiányában. Este a fiatalok^ egészen addig, amíg el nem készülnek a lakónegyedek végleges kereskedelmi egységei, akkor szétszedhetők, és továbbszállíthatók. Az első ilyen pavilont a belvárosi rakótelepen, a Vörösmarty utca mentén állítják fel, és júliusban meg is nyitják — az ígéret szerint. (A kis AGHO- KONZUM-boltot ugyanis szét kell szedni az építkezés Könyvtárak, otvasók Mongóliában jelenleg ezer közkönyvtár van, ötmilliós könyvkészlettel. Az ország legnagyobb ilyen intézménye a fővárosban működő Állami Könyvtár. Itt őrzik az ősi mongol kéziratokat, mongol tudósok műveit, a mongol nyelven kiadott marxista— leninista műveket, orosz és más nyelveken Mongóliáról kiadott műveket, politikai lapokat és más sajtótermékeket. Az Állami Könyvtárnak évente százezer olvasója van. Részükre körülbelül 200 ezer könyvet, folyóiratot kölcsönöznek ki egy-egy évben. igdíjig zon túl is A kereskedelem most véget ért téli vásárán is bebizonyosodott. hogy szükség van a nyugdíjasokra. Nélkülük kevesebb portéka fogyott volna, nélkülük hosszabb lett volna a sor. Jöttek, mert hívták őket. jöttek, mert tudták, hogy számítanak a munkájukra, jöttek, mert még bírták erővel, türelemmel. Üjmódi, civilizációs nyavalyáink ellenére állíthatjuk: fiataljaink, öregjeink erősebbek, egészségesebbek, mint az egykét nemzedékkel előbbi népesség. A század elején a magyar- országi átlagéletkor 36—38 esztendő volt. Egy mai újszülött, ha fiú. 67 évet, ha lány. akkor 73 esztendőt remélhet. Háromnegyed évszázad alatt megduplázódott az átlagéletkor! És az utolsó három évtizedben szinte kitapintható minőségi változáson ment át ez a meghosszabbodott élet. A technikai fejlődés könnyebbé tette a munkát, a társadalmi haladás értelmet adott ennek az egyre inkább belső, mint »külső kényszer hatására végzett emberformáló tevékenységnek ... És ne felejtsük el, 1975-ben a bérből és fizetésből élőknek már több mint 95 százaléka dolgozott heti 44 órás munkaidőben, élvezve a munkaidő-csökkentésből adódó évi 26 többlet-szabadnapot. Továbbá, akik nehéz fizikai munkát végeznek, vagy egészségi-e ártalmas körülmények között dolgoznak. azok nyugdíj-korkedvezményt élveznek. Nagy egyszerűsítésekkel azt mondhatjuk, hogy jobban és tovább élünk, kevesebbet dolgozunk, mint eleink. Ám ne rontsa a’szociális gondoskodás szélesedése miatti örömet és jogos büszkeséget jelenlegi munkaerőmérlegünk mintegy százezres hiánya. Ne rontsa, de gondolkoztasson elf A negyedik ötéves terv időszaka alatt a foglalkoztatottak létszáma 120 ezerrel nőtt. Az „ötödikben” várhatóan csak 50—60 ezerrel bővül a munkára foghatók hada. Nap nem múlik el. hogy valahol valaki ne figyelmeztetne a munkaerővel való ésszerű és célszerű gazdálkodásra. Egészen markánsan fogalmazva: úgy tűnik, hogy táppénzrendszerünk túlzott liberalizmusra, a rövidített munkaidőre való áttérés robbanásszerű gyorsasága. a fejlesztésnek csak az extenzív formáját előnyben részesítő vezetési szemlélet ellentmond foglalkoztatási politikánknak. (Ez utóbbi kifejezést legutóbb a munkaügyi miniszter használta, egy. a munkaerő-gazdálkodás korábbi fogyatékosságait és mostani feladatait elemző cikkében.) Szükség lenne több. fiatal munkavállalóra? A kérdésre egy ellentétes előjelű állítással is válaszolni lehet. Szükség van az idősebbekre! Fentebb már utaltunk rá. hogy a nehéz fizikai munkát végző, vagy az egészségre ártalmas munkahelyen dolgozók nyugdíj-korkedvezményt kapnak. Okkal és jogosan. Aki szenet fejt vagy vasat olvaszt, minden kedvezményre rászolgált. De gondoljunk csak például a kohászat új nemesacél-hengerművére. A hajdan minden munkák egyik legkeményebbike a ravasz automatikák. kapcsolóra mozgó berendezések jóvoltából „ülőfoglalkozássá” vált. Számtalan. forradalmi változáson átment mesterség kívánkozna ide példaként. A nehéz munka—könnyű munka rangsorát átírták, átértékelték az évek, az atomkor új találmányai. Vajon visszalépés lenne-e, korábbi elveink feladását jelentené-e, ha egy korábban nehéznek mondott, kedvezményekkel preferált munka könnyebbé, emberibbé válása után azt mondanánk, hogy ezt már az 55 évesek, vagy a hatvanasok is játszva elvégezhetik? Mondjuk fél műszakban, vagy csak heti két alkalommal?... A bevezetőben említett téli vásár igazi vásári forgatagában tüsténkedő nyugdíjas kereskedőkre hivatkoztunk. De nemcsak rájuk gondoltunk. B. I. Milyen is az ételbár ? Egyre növekszik az igény az önkiszolgáló éttermek iránt. Ilyen típusú vendéglátó helyet építenek például Tapolcán, a Kossuth * Lajos utcában és az avasi lakótelepen. Az utóbbi étterem egyébként úgynevezett báziskonyhája lesz a lakótelepen működő gyermekintézményeknek: innen szállítják az ételt az óvodákba, iskolákba. A gyermek- és diákétkezi e- tést segíti emellett a Miskolci Vendéglátóipari Vállalat 15 ezer adagos gasztrofol- üzeme is. amely a Szendrei utcában épül. Az itt készülő mélyhűtött ételeket a gyermekintézményekbe és a vendéglátó helyekre szállítják. Sok más újdonságot is ígérnek a vendéglátóipari tervek. Ezek közé tartoznak az ételbárok és a grillkonv- hás presszók. Az előbbiek közül egyet az összekötő városrészben építenek fel. A vendég a pult mellett ülve, végignézheti majd a menü elkészítését, mert a séf a szeme láttára keveri az ízeket. A grillkonyhás presszók első példánya az Avason jelenik meg a tervidőszak utolsó éveiben. A tervben szerepel a 400 ágyas szálloda — valószínű helye a Népkert — és egy 150 férőhelyes motel, mely Lillafüreden segítené az idegenforgalmat. Kissé félve emlegetjük a szállodákat, mert Ami viszont biztos: a belvárosi boltok zsúfoltságát két bevásárló-alközpont enyhíti majd. Az egyik az Eszperantó tér környékén alakul ki, ahová egyebek között két élelmiszer ABC-t, vegyesiparcikk- és papírboltot építenek. Éttermet is kap ez a városrész, melyet az esti órákban ifjúsági szórakozóhelyként működtetnek, s itt lesz a Rakamazi Cipész Szövetkezet cipőboltja is. A város másik bevásárlási alközpontja a Marx téren alakul ki, ahol 6 ezer négyzetméter alapterületű áruházát építenek. Korábban írtunk róla, ezért most csak megem’ít- jük, hogy a volt Béke étterem helyért üzletházat építenek. az Ady-hídnál oedig szolgáltatóházat. A IV. ötéves terv időszakában sok panaszt szült, hogy a lakótelepeken kés 'e készültek el a boKok, vendéglők. A magyarázat ismert, de nem megnyugtató: a lakások modem házgyári technológiával készülnek, a ’jóitok viszont hagyományos módon. Két hónap alatt kész Reméljük, gyökeres változást hoznak a következő évek. A reményre az jogosít fel bennünket, hogy a Nyugat-magyarországi Fagazdasági Kombináttól több FOR- FA típusú pavilont vásárol a város. E pavilonok fa-, fém- és üvegkombinációjú elemeit egy-két hónap alatt össze lehet szerelni az alapozás után. Az előre gyártott elemből készült üzletek működhetnek miatt.) FORFA-pavilont állítanak fel az Avas-déli lakótelepen is. Itt egyébként már építik j a végleges ABC-áruházat és a kisvendéglőt. A tervek szerint az avgsi, illetve a belvárosi lakótelepen, a házak fogadó szintjén is kialakítanak 180 milliós nyereséget remélnek a kohászok Megkezdik az új acélmű építését néhány kisebb boltot. Bizonyos átalakítások után az alsó szint alkalmas lesz arra is, hogy nagyobb üzleteknek adjon helyet. Á szakemberek keresik a módját, hogyan lehet az oktatási intézményeknél jól bevált előre gyártott építőelemeket — a technológia módosításával — boltok építésére is felhasználni. (Folytatás azt 1. oldalról) Milyen eredményekről adhatnak számot a Lenin Kohászati Művekben? Mindenekelőtt: a gyáregységek elmúlt évi terveiket teljesítették, illetve túlteljesítették. Az acélmű gyáregységben 32 ezer 685 tonnával termeltek többet évi tervüknél. összeredményük az acélmű fennállása óta a legmagasabb teljesítmény. (Tegyük mindjárt hozzá: mindezt ma már elavultnak számító körülmények között érték el). A hengerművek dolgozói 13 909 tonnával teljesítették túl terveiket úgy, hogy közben az exportbuga részaránya az 1974. évi 13,7 százalékról 3,1 százalékra csökkent. Túlteljesítéssel zárták az éves kiszállítási tervfeladatot is a kohászat dolgozói. Mindezek eredménye, hogy bevezethették az LKM-ben az új törzsgárda-jutalmazás rendszerét, magasabb keresetet biztosítanak a dolgozóknak és lényegesen jobb a munkások szociális ellátottsága. Az országgyűlés decemberi ülésszaka határozatot hozott : a nyersacéltermelést az V. ötéves tervidőszak végére 4,3—4,5 millió tonnára kell növelni. Ez jelentős feladatokat ró a diósgyőri kohászokra is. Éppen ezért már 1976-ban is úgy kell dolgozniuk, hogy megalapozhassák e tervek valóra váltását. Ennek érdekében a már elavult és a közeli jövőben újjáépítésre kerülő acélműben némileg csökkentették az acélgyártási tervet: az idén 935 ezer tonna jó minőségű acél gyártását várják a martinászoktól. Ugyanakkor a nagyolvasztótól a tavalyinál több, 630 ezer tonna nyersvas gyártását kérik. A nemesacél-hengermű finomsorától az eddigi 80 ezer tonna helyett az idén 120 ezer tonna jó minőségű hengerelt áru kibocsátását várják. Az előzetes számítások szerint az idén 180 millió forintos nyereséggel számolnak a Lenin Kohászati Művek vezetői. Költségvetési juttatásból ebben az évben egyedi nagy- beruházás kezdődik meg Diósgyőrött. Hatvanmillió forintot költenek a Siemens- Martin acélmű szintentartá- sára. 100 millió forintot pedig az új acélmű létesítésének előkészületi munkáira. A tanács hozzájárulásából 80 millió forintot fordítanak a városi fűtőmű beruházására. A vállalati beruházás 264 millió forintos értékéből 90,2 millió forint a munka- védelmi, szociális és egészségügyi feltételek javítását célozza, ezen felül kisgépe- sítésre 7,7 millió forintot, környezetvédelmi beruházásokra 16,2 millió forintot szánnak. T. Z. (bekes) Korrigálok az ingatlantérképeket Az ország megyéinek ingatlantérképein számottevő változások történtek az elmúlt évtizedben. Ez indokolttá teszi, hogy a régi térképeket módosítsák, áte ingatlannyilvántartást korszerűsítsék, s az új helyzetet reálisan tükröző dokumentumokat adjanak ki. A témával kapcsolatban tegnap a Dunától keletre eső tíz megye és a főváros földhivatalainak igazgatói, osztályvezetői, ingatlannyilvántartói kezdték meg háromnapos tanácskozásukat a szolnoki turistaszállóban. A körültekintő pontos munkát 1980-ig kell elvégezni a megyei földhivatáloknak. Az új ingatlannyilvántartás megfelelő alapokat szolgáltat megyei térképek kidolgozásához is. A változásokhoz igazodó térképek nagy segítséget nyújtanak majd a megyéknek a helyes földgazdálkodáshoz, az ipari és mező- gazdasági beruházásokhoz, a nemzeti kincs, a föld fokozottabb védelméhez. Tö'gy; hars, juhar A városba költözik az erdő I
