Déli Hírlap, 1976. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

1976-02-19 / 42. szám

4é Terefere? Nem. A nehéz alapozási munkához jó kedvet teremtenek a lányok. „ (Szabó felv.) Igazibb az ezüst! r Z ■ : Il-es...? Visszavágó ma, 14 órakor Nagyhaláss —■ DVTK 0:3 (0:1) Tegnap 16 mérkőzéssel megkezdődött az idei Ma­gyar Népköztársasági Kupa nagydöntője — a legjobb 18 közé jutásért. Az új kiírás értelmében a nagydöntob€iii már „oda-vissza” alapon ját­szanak a csapatok, így a teg­nap Nagyhalászban lejátszott mérkőzés visszavágója ma délután lesz, a diósgyőri stadionban, 14 órai kezdet­tel. (A kiírás rendelkezése értelmében a tartalékcsapa­tok is játszani kötelesek, s ez az előmérkőzés 12 órakor kezdődik.) Mintegy 2000 néző volt kíván­csi a nagy halászi megyei I. osz­tályú csapat és a DVTK első MNK-összecsapására tegnap dél­után. A körülményekhez kénest jó talajú pályán játszott talál­kozót dr. Demeter vezette. A megyei bajnokságban vezető ha­zai csapat ellen a diósgyőriek a következeket szereke* ^tékí Veréb — Teodora, Salamon, Hajas, Tatár — Oláh, Egri (Makróczi), Görgői — Koleszá- rik, Kiss (Feledi), Fekete. A DVTK javuló játékkal, biz­tosan nyert, hiszen még ki is maradtak helyzetei, örvendetes volt Veréb, Oláh, Salamon, Fe­kete jó teljesítménye. Ügy tű­nik, a most tartalékosán felálló NB I-es diósgyőriek kezdenek kilábalni a korábbi találkozó­kon mutatkozó problémákból, s remélhető, hogy a bajnokság rajtjára formába lendülnek. A mai mérkőzésen más össze­tételben játszik a DVTK, mint tegnap — több okból. A rúgást kenőit Kiss — óvatosságból cse­rélték le — minden bizonnyal ismét, helyet kap a csapatban, s ott lesz a tegnapi tartalék­mérkőzésen három gólt szerzett Horváth András is (a II. csa­pat 6:0-ra nyert, s Horváthon kívül Cs^nyi — kettőt — és Mó­ricz rúgták a góljait). Játszik Váradi is, akinek tegnapra — a múltkori kiállítás kapcsán — még nem érkezett vissza az MLSZ-ből az igazolása. A sérül­tek között van azonban válto­zatlanul egy szinte teljes hát­védsor — őzért játszik Tatár balhátvédet —, s Kutasi, Kovács, Tamás, Martis még ma sem jut szóhoz. Fűkő már elkezdte az edzéseket, de még korai lenne játszatni. A mai várható összeállítás te­hát a következő — Veréb — Teodora, Salamon, Váradi, Ta­tár — Oláh, Horváth A., Gör- gei — Koleszárik, Kiss, Fekete. (horváth) Délután 4 óra előtt olyan az Avas-déli lakótelep, .iv.nt egy kulissza város, amelyből éppen kiköltöztek a filmesek. Csend, nyugalom az utcákon, békésen pihen a betonrenge- teg ... Az iskola tornatermé­nek öltözője azonban annál élénkebb, és főként — hango­sabb. Szól a magnó, s vidám csivitelés szűrődik át afc aj­tón. Tucatnyi kézilabdás lány készülődik az edzésre, mert a bajnoki pontokat nem adják ingyen! Márpedig ők abból sokat, nagyon sokat akarnak összegyűjteni. A 13-as szám — Akrobaták, kötéltánco­sok kivonulni — humor; 'Ál Foxi Maxi stílusban Anci, a csapatkapitány-helyettes —, rögtön kezdődik a szenzációs produkcióóóó! — Még jó, hogy „erőmű­vészt” nem mondtál — jegy­zi meg tettetett komolyság­gal edzőjük —, mert ahogy elnézlek benneteket, hát,... de majd teszünk rá egy „la­páttal” ! A vékony dongájú Valinak a mosoly is lefagy arcáról e szavak hallatán, s még in­kább elkomorul, amikor az ugratásra mindig kész „Mo­ha” a többi felé kacsintva szól; — Illik is most legalább kétszeresen „megfürödnünk”, hiszen benne leszünk az új­ságban! A körülményeket nem is­merő talán el is hitte volna a dupla verejtékezésre célzó szavakat, pedig erre nem volt szükség. Az a két óra nem hozott mást, mint amit kellett: kemény, de mégis jó hangulatban lefolyt alapozási munkát a Miskolci Spartacus ifjúsági kézilabdázóinál. Mert erről a kis gárdáról sok mindent elmondhatunk, csak azt nem, hogy „sava- nvúak”, pneg hogy baboná­sak. Pedig tizenhármán van­nak! Igaz. a „szerencsét'.en” számot a 7-es, a „szerencsés” ellensúlyozza, mivel ennyien még általános iskolások. A kápitány Erika mégis óvako­dik a 13-as kimondásától. — Jelentem, a létszám Tel­jes. A csapat edzésre készen áll! — Meg a „kínzóeszkpzök” is — vág a szemével a terem sarkában felhalmozott medi­cinlabdák, gumikötelek, ex­panderek felé kis sóhajjal a esiieas Ruhaipari üzemmérnöknő Mis­kolcon állást keres. „Fiatal 548 314” jeligére a hirdetőbe. A MÁV Járműjavító Üzem al­kalmaz lakatos, hegesztő, eszter­gályos szakmunkásokat. Jelent­kezés az üzem munkaügyi és munkásellátási osztályán, Mis­kolc, Tiszai oályaúdvar. (Bejárat az aluljáróból.). mindig kotnyeleskedő „Seíi” —, hát kezdhetjük. És elkezdték. « ’ Nem visszaesés! — Aranyosak, kedvesek, és főleg ügyesek ezek a lány­kák — dicséri őket az edzé­seket is gyakran látogató sportköri elnök. — Orom nézni a mozgásukat. Persze, az az igazi, amikor játsza­nak! S hogy hogyan? Erről fényesen beszél az egy év előtti megyei ifibajnoki cím, meg a tavalyi ezüstérem! — A múlt évi második hely nem jelent visszaesést? — De nem ám — tiltako­zik élénken —, sőt inkább előrelépést! Meg is magyarázza állítá­sát:-— Az egy évvel ezelőtti aranyat úgy szerezték, hogy I két-három „rázós” . meccsü­kön a felnőtt csapat néhány ifikorú játékosa is segítette őket. Tavaly viszont csak maguk küzdöttek végig a bajnokságot, s szereztek ezüstérmet olyan patinás egyesületek náluk idősebb já­tékosokból álló gárdái előtt, mint például az Ózdi Kohász, az MVSC, a SÜMSE. a KVSE, meg még néhány me­gyei csapat ifistái! Két ks- lányt móst fel is vittünk az „egybe”, pedig még csak 15 évesek! — És mikor lesz NB Il-es csapata a Spartacusnak* — Talán már jövőre. Ak­kor azonban mindenképpen, ha már ezek a lánykák a felnőtt együttesben játszhat­nak! És tekintete nagy-nagy sze­retettel újra meg újra vé­gigsimogatta a szorgosan ügyködőket. Mintha csak biz­tatta volna őket: „Dolgozza­tok csak, nagyon figyelünk rátok!” Ez a kis gárda meg is ér­demli ! Minden ellenfelet legyőzve végezni az első helyen, ez mindig ritka bravúrnak szá­mított a sportvilágban. Még az ifjúságiak körében is. Ezt a kitételt azért kell hangsú­lyozni, mert a tegnap délutá­ni diósgyőri éremosztó ün­neplés részesei ifik voltak, a DVTK Sí kézilabda leány if­júsági csapata. A tavalyi me­gyei ifjúsági bajnokság ér- ( meit kapták meg ez alkalom­I mal, pontveszteség • nélküli, 230:84-es gólaránnyal nyert < bajnoki címükhöz. A stadion tanácstermének nagy asztala mellett foglal­tak helyet valamennyien, az egyik oldalon a sportiskola, A vitorlázórepülők _ a ta­vasszal és a nyáron két-két alkalommal táboroztak, ami­kor is a már nagy gyakorlat­tal rendelkezők együtt éltek a kezdőkkel, s átadták nekik tapasztalataikat. Ez azt ered­ményezte, hogy a tavasszal — a kedvezőtlen időjárás el­lenére — 160 teljesítményre­pülést hajtottak végre, a tíz év óta ilyen jól nem sikerült nyári táborozás végeztével pedig négy különböző foko­zatú vizsgát tettek a „felhők lovagjai”. Egyébként egész évben 5127-szer szálltak a magasba (503-mal többször, minit 1974-ben), s a minőségi repülésben is nagy mértékű fejlődés volt náluk tapasztal­ható. A legjobb vitorlázók kitű­nően szerepeltek a hazai ver­senyeken is. Kállai Tibor fő­iskolai tanársegéd például az ezüstkoszorúsok versenyén harmadik, a Dunaújvárosban megrendezett országos verse­nyen pedig első lett, s a har­a szakosztály és a csapat ve­zetői, a másikon pedig a 12 leány. Azok, akikben az őket üdvözlő szakosztályvezető, Tóth Aurél már a jövő NB Il-es csapatát vélte felismer­ni. S akik edzőjük, Pecsenye András vezetésével még né­hány más sikeres szereplést is maguknak mondhatnak 1975-ben. Darai Dóra, Zeleni Enikő, Duschek Ilona, Koszti M'agdi, a Dukát testvérek és társaik erre az évre még na­gyobb feladatokat kapnak, hiszen az ifibajnokságokon kívül a felnőtt csapat felada­tai is egyre Inkább reájuk várnak. a tavaszra lovagjai” maciik helyen végzett Hajdú Lászlóval, az LKM diszpécse­rével együtt megnyerték a csapatversenyt. Nem hiányoztak vitorlázó­ink a tömegrendezvényekről sem. Miskolcon május 1-én a felvonulókra a levegőből vi­rágot szórtak, s impozáns be­mutatójukkal gazdagították a Bánrévén, majd Sárospatar kon megrendezett honvédel­mi nap programját. Ami a bátrak sportjának űzőiként emlegetett ejtőer­nyősöket illeti: ők sem ma­radtak a testvérsportág mű­velői mögött. A nagy hírű, s nemrég gyémántkoszorúval kitünte­tett Szabó Pál főelőadó és | társai irányításával az előző » évinél 286-tal többször, ösz- szesen 1825-ször ugrottak. A dunántúli táborozáson részt vett sorköteles ejtőernyősök országos jellegű járőrverse­nyén a szakosztály leninvá- rosi csoportja első, a mis­kolciaké pedig harmadik lett. Nagy fájdalma a klub ve­zetőségének és tagságának, hogy a vitorlázni vagy ejtő­ernyőzni akaró 17—18 éves — főként középiskolás — fia­talok közül jó néhány tucat­nak a kiképzéséhez nem fog­hatnak hozzá. A repülésre je­lentkezetteknek ugyanis a kétharmadát, az ejtőernyősök soraiba lépni óhajtóknak pe­dig a felét — gyenge fiziku­muk miatt — az orvosi vizs­gálat „kiszuperálta”. A sok egyéb mellett ez is intő jel: nem megfelelő fiataljaink testedzése! Éppen ezért a klub idei tervében — amely a többi közt fiatalítást, a gyakorlás bővebb lehetőségének meg­teremtését, s gazdag verseny­programot tartalmaz — első helyen szerepel: céltudatos tornatermi edzésekkel növel­ni kell mind a két sportág kedvelőinek a fizikai erőnlé­tét. T. I. MONOSTORI GYULA Eremosziás a százszázalékosoknak • Félezerrel több repülés • A bátrak és a „kiszuperáltak'5 Amolyan időbeli „senki földjén” vannak jelenleg városunkban az MHSZ Borsod megyei repülő- és ejtőernyős klubjának a tag­jai. Számba vették már elmúlt évi eredményeiket, elemezték tevékenységüket, s elméleti foglalkozásokon, valamint eszközeik rendbe hozásával készülnek arra a tavaszi napra, amikortól is­mét birtokukba vehetik Miskolc és környéke légiterét. Miként a titkáruk, Temesi Loránd, a nemrég megtartott évzáró és -nyitó . közgyűlésükön ismertette: a klub mind a két szakosztálya ta­valy ismét előbbre lépett. Ennek egyik biztosítékát jó felkészü­lésük képezte, amit az április eleji műszaki szemlén az orszá­gos illetékesek kiválónak minősítettek. Másrészt nem hiányzott a klub anyagi támogatása sem az LKM, a DIGÉP, az ÖKÜ, a Vas- és Fémipari Ktsz Gagarin brigádja, repülőterünk műszaki állománya, nem utolsósorban városunk tanácsa és más szervek részéről. Ráadásul a klubtagság több mint háromezer órán át yégzett társadalmi munkát a két honvédelmi sportág eredmé­nyesebb űzése feltételeinek a megteremtésében. A tea serkenti a gondolkodást „Sole teát szoktam inni, mert anélkül nem tudnék dolgozni. A tea felszabadítja a lelkem mélységében szunnyadó gondo­latokat” — mondta egyszer Lev Tolsztoj. Vajon a tea valóban képes ösztönözni a gondolkodási fo­lyamatokat? Erre egyértelműen pozitív választ adhatunk. A szakembe­rek megállapították, hogy egy csésze cukros tea kb. 40 kaló­riát tartalmaz. A folyadék alkotórészei kedvező hatást gya­korolnak az emberi idegrendszerre, s maga a folyadék gazdag vitaminokban. A tea hasznát ismerték a régi népek is. A régészek talál­tak egy feliratot: „A tea ébren tartja a szellemet, megnyug­tatja a szívet, elűzi a fáradtságot, serkenti a gondolkodást és megakadályozza a lustaságot. A tea felfrissíti a testet, javítja az agy munkáját...” Afrikai föld Magyarországon A Dunántúl északi felén, a Ba- kons’-hegységben , tízezerszámra találják a paleontológusok azok­nak a százmillió éve élt Ammo­nites nevű lábasfejűeknek a ke­mény vázait, amelyeknek roko­nai annak idején a mai Afrika parti területein „temetkeztek el”. Ezzel szemben Dél-Dunántúlon, a Mecsekben olyan Ammonitesek vázai kerültek elő, amelyeket a rokonság szálai annak idején a messzi északhoz fűztek. Ez azt bizonyítja, hogy a Bakony kör­nyéke tulajdonképpen afrikai föld, amely valamikor „áttele­pült” a Kárpát-medencébe. Ezt a ténvt immár fél évszázada egyre több lelet bizonyítja, de hogy ez a „vándorlás” hogyan folyt le, arra hosszú időn át hiába keres­ték a választ a tudósok. Most — úgy látszik — elérke­zett az az idő, amikor már re­konstruálni lehet az egykor itt lejátszódott geológiai eseménye­ket. Az új földtani elmélet, a le­meztektonika szerint ugyanis a Föld szilárd külső kérge — akár tenger borítja, akár szárazföld — függőleges és vízszintes irányban egyaránt állandó mozgásban van, és ez a mozgás százmillió évek­kel ezelőtt még erőteljesebb volt, mint ma. Az az esemény, ami­nek következtében ma Magyar- országon üdvözölhetünk egy ősi afrikai területet, egy hosszú fo­lyamatnak volt az egyik fázisa. Valamikor az egyetlen világ­tenger. a Panthalassza egyetlen szárazföldet övezett, a Pangeát. Ennek a Pangeának az egyes le­mezdarabjai lassan-lassan, az évek százmilliói alatt szétváltak, egyre messzebb távolodtak egy­mástól, létrehozva a mai konti­nenseket. Ennek a folyamatnak a vége felé, a mai Eurázia előd­je az óramutató járásával egye­ző, a mai Afrika őse pedig az ellenkező irányban kisebb kör­forgást is végzett. így az afrikai lemez északi és az euráziai le­mez déli partszegélyei egymásnak ütköztek. A lemeztektonika pedig azt mutatja, hogy ha két, körül­belül azonos vastagságú és sű­rűségű szárazföldi lemez ütközik így össze, mindegyikük széttöre­dezik és darabjaik, mint a zajló jégtáblák, egymás alá és fölé torlódnak. Gyakorlatilag a vélet­lenen múlik, hogv melyik da­rab marad felül és gyűri maga alá „ellenfelét”, amelyet aztán a következő évmilliók alatt a mé­lyebben fekvő köpeny forró anvaga magába olvaszt. Ebben az esetben az elmélet szerint a mai bakonyi térségben az egykori afrikai lemezdarab került a felszínre, a Mecsek tá­ján pedig az euráziai lemez szo­rította maga alá az afrikait. Kemény ülés: rövid értekezlet Az egyik amerikai tudo­mányos központban a kon­ferenciaterem kényelmes fo­teljeit — kísérletképpen — kemény, ülőalkalmatosságok­kal cserélték ki. A kísérlet hatékonynak bizonyult: a konferenciák átlagos időtar­tama ettől kezdve 40 száza­lékkal csökkent. A tudósok néhány ipari cégnek is java­solták „módszerüket”. Az eredmények ezeknél meg jobbak voltak: 50 százalékos időmegtakarítást értek el. Gondolatok (Mező István rajza) r Art a fény is A cambridge-i egyetem ku­tatói, Humphrey és Keeble, majmokkal végzett kísérlet­sorozatuk alapján megállapí­tották, hogy nemcsak a zaj, de a túlságosan erős fény is ártalmas az idegrendszerre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom