Déli Hírlap, 1976. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

1976-02-03 / 28. szám

I i (éli vásár első napja Tompás napsütés fogadta a reskcdelcm téli vásárának tő napján az érdeklődőket, ír az igazi tél jobb reklám H volna, az üzletek forgal- a így is óriási volt, még a cgdünlhclctlennck hitt ta- Jyi rekordot is tetőzte. t A Belkereskedelmi Minisz- rium tájékoztatója szerint február 15-ig tartó téli vá­rra a tavalyinál 10—15 szá- lékkal több, összesen 800— 0 millió forint értékű árut >ntak be. Az engedménnyel nált áruknak mintegy negy- ■n százaléka konfekció ter- ék. A Borsodi Ruházati Kis- neskedelmi Vállalat 26 illió forintos készletet gyűj­ti részint a saját raktárai- >1, részint a nagykereske- ;lmi vállalatoktól. Bedő Ló- nt áruforgalmi főosztály- >zető, a. premier tapasztala­it összegezve elmondotta, )gy nemcsak az érdeklődés igy, hanem a vásárlókedv A legkeresettebb cikkek izé tartozik a télikabát, női izma, a pulóver és a kar- gán. A tavalyinál nagyobb kínálat a legkisebbeknek ánt termékekből. A gyer­ekruházati boltok rekord- rgalmat bonyolítottak le. olt miből válogatni a szép rakatú, „télivásáros” zász- val fellobogózott üzletek­en. A Centrum irodái kiürül- k az első napon. Mindenki : áruházban tartózkodott: : adminisztrátorok is a pult ögé álltak, s még a nyug- jasok is besegítettek. A tábla-erdős áruház előtt ár a nyitáskor több százan iszegyűltek, várva a bebo- •átást. Az első vevők még mintegy 15 millió forintos ísári készletből válogathat- k. A mai érdeklődőknek alamivel kevesebb jut, hi- :en a legerősebbnek tartott ső napon az áruház for- ilma négymillió forint volt. B. I. ★ Cipő-mustra a Centrumban jfc A kisebbeknek is nagyobb a választék a tavalyinál , ■ (Solymos (elv.) Folytatják a sortatarozást a Széchenyi úton Interpellációk a városi tanács ülésén A tanácsülés nagyon ko- íolyan veszi az interpellá- ós kérdéseket. Azon felül, ogy a tanácstagnak meghá­mozott időn belül érdemle- 3S választ kell kapnia, még gyszer nyilatkozhat a ta- ácsíilésen, hogy elfogadja-e választ, vagy sem. S még í sem minden, hiszen az iterpellációkra adott, vála- ?okat a tanácsülésnek is meg ell szavaznia. Megszokott dolog már, ogy a legtöbb interpellációs érdést László László, az pítési és közlekedési osz- ily vezetője kapta. így volt z az elmúlt heti tanácsülé- sn is. Koval Pál tanácstag még decemberi tanácsülésen ve- ;tte fel: jó volna, ha foly- rtódna'a Széchenyi úti há- ak sortatarozása. Most ar­ái kapott tájékoztatást, hogy munkálatok 1976-ban is alytatódnak, méghozzá a zéchenyi út teljes hosszá- an, sőt a Kazinczy utcá- an, a Hősök terén és a zemere utcában is. Ugyan- sak ő kérdezte: miért nem erítik el stabilabb kerítés­ei a volt Béke étterem he- yén levő foghíjas telket? A •á'"--- most már nem érde- ” építkezés elő­reláthatólag ez év második felében megkezdődik. A Marx téri autóbuszmeg­álló sara, az ÉMÁSZ által felbontott és rendbe nem ho­zott gyalogjárók miatt szólalt fél Papp Gyula tanácstag. El­mondta azt is, hogy a Muhi utcában a szennyvízlevezető árkot nem ott készítették el, ahol kellett volna. László László válaszában utalt ar­ra, hogy a Marx téri ÉMÁSZ- járdabontás ügyében intéz­kedett. Utasította a vállala­tot a járdák helyreállításá­ra, s a végrehajtást is ellen­őriztetni fogja. Ami pedig a Muhi utcát illeti, a beruházó és kivitelező vállalat az in­terpelláció nyomán hiány­jegyzőkönyvet vett fel, s en­nek alapján orvosolják az ott lakók panaszát. Pénzes Géza tanácstag ki­fogásolta: miért nem működ­nek a Kun Béla út és a Vö­rösmarty utca sarkán felsze­relt forgalomirányító lám­pák. A berendezéseket — tudtuk* meg a válaszadás so­rán — a KPM Miskolci Köz­úti Igazgatósága megbízásá­ból a Villamos Automatika Intézet készítette; üzemképe­sek, működtetni mégsem le­het őket, mivel a Vörös­marty—Zöldfa utcai átalakí­tások miatt olyan forgalmi rendet kellett kialakítani, amely ideiglenesen tiltja a Vörösmarty utcából balra nagy ívben történő kanyaro­dást. Ezért, amíg a forgalmi rend meg nem változik a Vörösmarty utca végleges ki­alakulásával, a lámpákat sem lehet üzemeltetni. Dr. Árokszállásy Zoltán ta­nácstag decemberi interpel­lációjában kifogásolta, hogy a Lévay utca kezdetén, egy esztendővel ezelőtt kiásott árok miatt, veszélyes közle­kedni sötétedés után, s baj van a Budai József utca rendbehozatalával is. Az in­terpellációt követően László László utasította az I. kerü­leti tanácsi hivatalt, hogy vizsgálja felül a Lévay ut­cában gázvezetéket építő vállalat munkáját, s gondos­kodjon a helyreállítás mi­előbbi befejezéséről. Ameny- nyiben pedig a nyitott árok még nem fedhető be, körül kell keríteni. Utasítást ka­pott az I. kerületi hivatal ar­ra is, hogy a Budai József utcát az 1976. évi út-, híd- hitelkeret terhére hozassa rendbe. (nyikes) A jót könnyű megszokni... Életünk színvonala Tegnap szabad pártnapot tartottak a Magyar Nemzeti Bank Borsod megyei Igazgatóságán. Az előadó Csépányi Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Lenin Kohá­szati Művek vezérigazgatója volt. Egy ilyen gazdaságpolitikai témájú szabad pártnapon sok mindenről lehet beszél­ni, sok mindenről lehet kér­dezni. A diósgyőri nagyüzem vezérigazgatója beszélt a ne­gyedik ötéves terv ered né- nyeiről (minden nehézség el­lenére ez a terv volt a leg­tervszerűbb, a végrehajtás sikere felülmúlta a várako­zást), s szólt az ötödik öt­éves terv tennivalóiról is. © MÁSFÉL MILLIÓ EMBER ÚJ OTTHONA A tegnapi rendezvényhez hasonló több száz volt ezek­ben a napokban, hetekben országunkban. Számba vesz- szük eredményeinket, meg­fogalmazzuk feladatainkat. Az már viszont az előadó ér­deme, ha egy-egy témáról olyan okosan, politikusán tud szólni, mint tette azt Csépányi Sándor, amikor az életszínvonal-politikát ele­mezte. Azért is választottam a sokágú ismertetőből ezt a fe­jezetet, mert mindenkit érint és mindnyájunkat ér­dekel ... És valljuk meg őszintén: életszínvonal-pro­pagandánk gyakran elmarad az életszínvonaltól. A jót könnyű megszokni. Sok ilyet természetesnek veszünk: büszkeség nélkül, örömtelen belenyugvással. A számok, statisztikák is­mertek. Az elmúlt tervidő­szakban ■‘az egy főre jutó ’•e- áljövedelem 26 százalékkal nőtt; a lakosság fogyasztása 29 százalékkal. Felépült 4S0 ezer lakás, mintegy másfél millió ember költözött új otthonba. • JÖVEDELEM I ÉS BOLDOGSÁG Az az igazság, hogy már megszoktuk a lavaszias te­let. Ha egy kis hófúvást ka­punk, ízelítőül a valódi tél­ből, azt már hajlamosak va­gyunk ítéletidőnek titulálni. Pedig a hajdani nagy telek idején, amelyekre a régi öre­gek emlékeznek, ezek min­dennaposak voltak. Nos, ez a néhány napos zimankósabb idő megérzödött-e a TÜZÉP- telepek forgalmán? Erre a kérdésre kértünk választ a TÜZÉP Vállalat kereskedel­mi igazgatóhelyettesétől. A válasz egyértelműen ta­gadó. Rengeteg szén van raktáron; várják a vásárló­kat. Január 1-én háromezer vagonnal kezdték az évet, s ebből még megvan kétezer vagon. Az igényeket éppúgy ki tudják elégíteni a Mis­kolc környékén keresettebb berentei szénből, mint bri­kettből és kokszból. Ügy tűnik, a miskolciak bebiztosították magukat a ky Tibor, az Egyesült Álla- mok-beli Stanford Egyetem magyar származású profesz- szora „Jövedelem és boldog­ság” címmel a nyáron elő­adást tartott hazánkban. Az előadás publikációjából idé­zek: „Túlságosan bele va­gyunk hevülve a nemzeti jö­vedelem és a nemzeti ter­mék mérieskélésébe és nö­velési problémáik kutatásá­ba, s szem elől tévesztjük a célt: azt, hogy nem az em­ber van a termelésért, ha­nem a termelés az embe­rért ...” A definíció szerint: az életszínvonal-politikán a la­kosság életkörülményeibe való tudatos beavatkozást értjük, azokat az — általá­ban felső és legfelsőbb oárt- és állami szinten elfogadott — elveket és döntéseket, amelyek a lakosság életkö­rülményeinek vagy ezek va­lamely fontos tényezőjének tudatos változtatására irá­nyulnak az adott időszak­ban. Az életszínvonal-politi­ka felöleli továbbá a mun­ka- és életkörülményeket be­folyásoló (politikai, gazdasá­gi,'kulturális stb.) gyakorla­tot, benne az illetékes szer­vek minden fontos intézke­dését. „Mindmáig kísért az a né­zet — írja decemberi szá­mában a Közgazdasági Szem­le —, amely az életszínvo­nal emelésének feladatait azonosítja a jövedelmek, il­Ki minek mestere? nyári kedvezményes tüzelő­anyag-vásárlási akció idején. Igaz, a TÜZÉP-esek azt mond­ják, a borsodiak vették át szinte utolsóként ezt a jó szokást. A 94 ezer vagon szénben — amely az elmúlt évben elfogyott — tehát benne van az is, amit az idei télre felvásároltak. Fá­ból 40 százalékkal nagyobb a készlet, mint az elmúlt évben. A TÜZÉP vezetői jelen­tősebb téli forgalomra szá­mítottak, ezért akkor sem jönnének zavarba, ha még zordabb napok következné­nek. Már semmilyen fenn­akadás nem lehet az ellá­tásban, bármennyire emel­kedjék is a forgalom. Ha emelkedik... Hiszen hamarosan mindenki re­ménykedni kezd, a régi mondást idézve: január, feb­ruár, itt a nyár.., O. E. letve a fogyasztás növelésé­vel, és a felhalmozást csu­pán a termelést szolgáló funkcióként értékeli.” ® HA „CSAK" VEZÉRIGAZGATÓ VOLNÉK Csépányi Sándor: — Az emberek milliói élnek most jobban, mint tavaly, vagy azelőtt. Az óvatosabbak azt mondják: jó ez, soha rosz- szabb ne legyen! Mi azt mondjuk: nem is lesz rosz- szabb! A kohászat dolgozói­nak bére öt esztendő alatt 43 százalékkal nőtt. Persze, hogy az emberek arra kí­váncsiak, mikor fizetik és mennyi lesz a nyereség. De azt is tudják, hogy jövőre — az új szabályok miatt — ta­lán kevesebb lesz. Ha „csak” vezérigazgató volnék, talán még bosszankodnék is. De — és ezt jó néhány ezer ember elmondhatja a gyár­ban magáról — politikus is vagyok. Nem azért vannak az új szabályozók, hogy a vállalati nyereségeket meg­nyirbálják, hogy kevesebb legyen a részesedés, hanem azért, hogy a nyereség köz­pontosított hányada növe­kedjen ... Igaz, hogy ez át­meneti nyereségcsökkenéssel, a bérek szerényebb mértékű növelésével jár, de életszín­vonalpolitikánkban nincs tö­rés. A „csak rosszabb ne le­gyen” kezdetű ^fohász he­lyett én újra csak azt mon­dom; csak jobb lehet... De ezért tenni kell: jobban, okosabban — és akkor az eredmény nem is marad­hat el. (brackő) sak. (A nehézségi fokról az időjárás gondoskodott, havas, csúszós úton kellett teljesíte­niük _a fiataloknak az egyéb­ként sem könnyű rutinpá­lya feladatait.) Innen ismét a tanácsterembe tértek visz- sza a résztvevők, ahol poli­tikai kérdések várták őket. A vetélkedőn a legjobban Rózsa Imre szerepelt, aki 1000 forint pénzjutalomban részesült, s biztos lehet ab­ban: ott lesz az országos döntőben a Volán Tröszt és a Budapesti Közlekedési Vál­lalat legjobb autóbuszveze­tői mellett. A további sor­rend: 2. Árvái Lajos (800 fo­rint jutalom), 3. Fótos Ber­talan (600 forint jutalom), 4. Mólnál Dezső (400 forint ju­talom). Hogy közülük kik jutnak el az országos vetél­kedőre — ezt csak pénteken tudják meg az MKV veze­tői, és természetesen a ver­senyzők is. T. Z. Kalandozó rétisasok Rétisas-csapatot figyeltek meg az ornitológusok Fejér megye nagy kiterjedésű pusztáján, a Sárréten. A nagytermetű szürkés-barna madarak táplálék után kó­borolva kerülhettek a Sár­rétre. Fejér megyében eddig még nem figyeltek meg ré­tisas-csapatot, ezek a raga­dozómadarak ugyanis eddig csak a Hortobágyon fordul­tak elő csapatostól. A nagy számok nem min­denkit győznek meg, az ész­érveket alá kell támasztani érzelmi munícióval is. Erre már csak azért is szükség van, mert gazdasági helyze­tünk nagy plénum előtt vi­tatott gondjai egyesekben azt a gyanít kelthetik, hogy nem lépünk, hanem vissza­lépünk, hogy a gazdálkodás szigora féket tett folyamatos életszínvonal-növekedést ígé­rő politikánkra, gyakorla­tunkra. Lehet-e mérni ? Egyetlen szám árulkodhat-e az élet- színvonalról, az emberek közérzetéről? Aligha. Scitovs­A Miskolci Közlekedési Vállalat fiatal antóbuszveze- tői — szám szerint 33-an — szombaton nem a megszokott útvonalra, hanem a vállalat központjába indultak. Itt rendezték meg a „Ki minek mestere” vetélkedőt, amely­nek legjobbjai már az orszá­gos döntőre készülhetnek. A 33 fiatal először KRESZ- és műszaki tesztlapokat töl­tött ki, majd ^ telephelyen, meglehetősen nehéz rutin­pályán bizonyították be szóló panoráma, autóbuszokkal, hogy a vezetésben is járta­Szén, fa van lél is lesz? »

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom