Déli Hírlap, 1976. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

1976-02-05 / 30. szám

Négyszázan egy családban Kollégisták baráti Minden szeptemberben felkeresik a jegyirodát; a 430 kol­légistából legalább 300-nak van színházbérlete. Nem múlik el úgy író—olvasó találkozó, hogy néhányszor tízen ne kér­nének ezért kimenőt. A művelődési házak előadóinak fejé­ben az elsők között szerepel az a telefonszám, amellyel tudtunkra lehet adni, hogy előadói est, zenés rendezvény lesz a jövő héten, és ez az épület az egyik helyszíne a Fil­harmónia ifjúsági hangversenyeinek. De nem vetítenek nél­külük igazán jó filmeket, a kisebbek minden évben meg­járják a csillagvizsgálót, csoportosan mennek el a jó kiállí­tásokra, és ha az intézmény gyűjteménye kicsinek bizonyul, magabiztosan lépnek be Miskolc nagy könyvtáraiba. A kollégisták általában nem városi gyerekek, tizen­négy évesen, elsős korukban még idegenek itt. de rövid néhány hónap alatt legalább olyan jól tájékozódnak, mint bármelyik Miskolcon szüle­tett és nőtt társuk. Sokat ad nekik a város, de úgy tűnik, nincs az a sok, amire azt mondhatnánk, hogy elég. Ez lehetett az alapvető oka, hogy a KISZ Központi Bi­zottságának határozata nyo­mán az elsők között döntötte el a Központi Leánykollé­gium diáktanácsa, hogy szük­ségük van a Kollégium Ba­ráti Körére. Vagyis olyan, pedagógusokból vagy a diá­kokhoz közel állókból ala­kuló felnőttcsoportra, akik nemcsak munkaköri köteles­ségből foglalkoznak az intéz­ménnyel, hanem velük tö­rődnek. Veszik maguknak a fáradságot, hogy megismer­jék, hogyan él itt 430 közép- iskolás, szakítanak rá időt, hogy foglalkozzanak az igé­nyeikkel, és ami talán még ennél is fontosabb, olyan emberek, akik ismerik Mis­kolcot. Több kell a háznál... A középiskolásoknak Ott­hont adó intézmények nem mindegyike kollégium. Ehhez több kell, mint egy ház, ahol enni adnak és ahol az albér­leti szobák áránál jóval ol­csóbban lehet aludni. A régi, nagy hagyományú diákintéz­mények mintájára közössé­get értünk ma is a kollégium fogalma alatt; általuk és ér­tük építkező közösséget, amely millió szállal kötődik a mindennapokhoz, egy nagy­város életéhez és elsősorban az iskolához. Ezért hívták a baráti körbe a fiatalok a kollégiumban a legnagyobb létszámmal érdekelt iskolák igazgatóit, azoknak az intéz­ményeknek a vezetőit, ame­lyekkel a legtöbb dolguk van, az SZMT, a Hazafias Népfront képviselőit, egyál­talán olyan felnőtteket, akik­től kapni lehet. Felesleges lenne most itt fejtegetni, hogy a kollégista elsősorban középiskolás, aki­nek az életét alapvetően az iskola szabályozza. Ezt éppen úgy tudjuk, mint azt. hogy az első év szeptemberének csengőszavával kicsit otthon­talan középiskolás is. míg fel nem ismeri, hogy társai közé is hazaérkezik, míg úgy be nem illeszkedik a nagyváros életébe, hogy nem érzi ma­gát talajtalannak. Meg lehet, és meg is kell politikusán fogalmazni: ez a baráti kör azért fontos, hogy segítse a fiatalok látókörének szélese­dését, segítsen abban, hogy minél képzettebbek, tájéko- zotabbak legyenek; de ezek­nek a céloknak nagyon em­beri kívánság a mindenkori alapja. Személyes kapcsolatok A művelődési ház egy te­lefonszám, amíg nem tudom, hogy kit keresek, a színház- bérlet helyszám egy kártyán, a könyvtár katalógusládák és polcok sora, amíg nem vagyok otthon a falak kö­zött, a TIT-előadás köteles­ség, az előadó idegen, amíg nem én kérem, hogy hozzám beszéljen. A gyakorlat ala­kítja majd ki, hogyan lehet napra pontosan kitölteni a fiatalok kisebb-nagvobb cso­portjainak és az intézményen kívülálló felnőtteknek ezt a szövetségét, mert ugyancsak tág fogalom az, hogy széle­sítsük a fiatalok műveltsé­gét, segítsük tájékozódásu­kat. Plakátot olvasni ők is tudnak, a közönségszervezők megtalálják hozzájuk az utat, személytelen kapcsolataik vannak. Most többet akarnak és jól számítottak; nincs az a felnőtt, aki az éppen neki szóló telefont ne venné fel, és ne tenne meg mindent, ha harminc vagy háromszáz középiskolás éppen tőle kér útbaigazítást. (makai) Esztétikum és Holnap délelőtt 10 órakor a TIT Kazinczy-klubjában László Gyula tanszékvezető egyetemi tanár Esztétikum és történetiség címmel tart elő­történetisév adást. Ugyancsak ő nyitja meg este 6 órakor a József Attila Klubkönyvtárban az Ady-illusztrációk című ki­állítást. A népi építészet emlékei Zeneszerzők oemzeizi versenye A IV. nemzetközi Henryk Wieniawski zeneszerző ver­senyt 1976. június 1. és jú­lius 31. (első forduló) és no­vember 11. és 14. (második forduló) között rendezik meg Poznanban. A versenyen bármely nemzetiségű zene­szerző részt vehet, korhatár nélkül. Tárgya; hegedűre (szóló, vagy zongorakíséret­tel) írt kompozíció egy té­telben vagy szabad ciklikus formában, stílusban és tech­nikával, legfeljebb tizenkét perces időtartammal. A ver­senyre csak olyan művek küldhetők be, amelyek ez ideig még nem jelentek meg nyomtatásban, nem kerültek nyilvános bemutatásra és nem nyertek díjat más ver­senyen. A szerzők több mű­vel is pályázhatnak. Emlékezetes képsorral (az operatőr Kende János) kez­dődik Kézdi Kovács Zsolt filmje. A MÁV II. osztályú vasúti fülkéjében két kéz szorítja, öleli, s fedezi fel egymást gyengéd, simogató mozdulattal immár sokad- szorra, de még most is mohó vággyal. Ezek a mozdulatok nemcsak szeretetet, szerel­met, hanem kétségbeesett ka­paszkodást is sugallnak. Kis­vártatva megtudjuk, hogy a fiatal tengerész, József és újdonsült felesége búcsúzó pillanatai, mozdulatai ezek. A fiú szép, tiszta arcú, su­gárzó gyerekember, az asz- szonyka borzas, ázott kis ve­réb, valami megejtő kedves­séggel. ragaszkodással és ki­szolgáltatottsággal a szemé­ben. A fiatalokat a szem­közti pádról sokat látott sze­mekkel, kicsit kesernyésen nézi az anya, az anyós. Ez az etűd izgalmas, mé­lyen szántó filmet ígér; saj­nos, csalódnunk kell a ké­sőbbiekben. A történet mind­össze ennyi: A tengerész el­Borsod sokarcú megye Művelődésügyi felügyelők tanácskozása (Folytatás az 1. oldalról) Borsód sokarcú megye; jó és rossz példákat egyaránt hosszan sorolhatnánk arra, hogy milyen mértékben segí­tik az iskolákat a tanácsok, hol épült az elmúlt években jórészt helyi erőből könyv­tár, hogyan használják ki a művelődési házakat, megma­radnak-e, letelepszenek-e a falvakban a pedagógusok és a népművelők? Bogács köz­séget követendő példaként említették. Mint Csíki János tanácselnök elmondotta, az elmúlt öt évben 4 millió 536 ezer forintot fordított a köz­ségi tanács az iskola korsze­rűsítésére, és sikerült elér­arról szólt, hogy a felügye­lők munkáját támogatva nemcsak joga, hanem köte­lessége is a szakszervezet he­lyi megbízottainak a taná­csokig 1 partnerként tárgyal­ni, Götz György, az MSZMP Borsod megyei Bizottsága propaganda- és művelődés- ügyi osztályának munkatársa pedig hangsúlyozta, hogy ép­pen a falvakban (a városok­kal szembeni elmaradottabb viszonyok miatt) milyen fon­tos a közművelődési pártha­tározatnak érvényt szerezni. Végezetül Ábrány Sándor kért szót. A 35/1971-es kormányren­delet pontosan meghatározza, hogy a különböző ellátottsá­A Győr környéki falvakban sok népi építészeti emléket őriznek. Tápon. — hegysoron nyolc régi ház maradt meg, amelyeket a múlt század el­ső és második felében építet­tek. A legrégibb ház 1817- ben készült. A házak egy ré­szét még lakják, a közeljö­vőben azonban már vala­mennyi állami tulajdonba kerül. Az utcasor hegyoldalba épült. Érdekessége, hogy a túlsó soron nincsenek házak. A nyolc ház mindegyike épí­tészeti remek. Szerkezeteik eltérőek, azonban valameny- nyi zsúpfedelű. A legnagyobb gond manapság zsúpfedelet készíteni, éhhez ugyanis rozsszalma kell. Három kör­nyékbeli termelőszövetkezet vállalta, hogy kétévenként 5—5 hold rozsot vetnek és azt kézi kaszákkal aratják le. A rozsszalmából készült zsúp­ból azután újra készítik a hegysori házak tetejét. Nagy megtiszteltetés érte a magyar eszperantó-mozga­lomban több évtizede ered­ményesen tevékenykedő dr. Győry Nagy Lajost, a nem­zetközi nyelv miskolci mű­velői területi bizottságának elnökét. Szövetségük orszá­gos elnökségének felkérésé­niük, hogy szívesen él és dol­gozik itt a csaknem húszfős tantestület. Azary Zoltán, a pedagógus szakszervezet megyei titkára re az egyik fővárosi eszpe­rantó-csoport elnökével, Khek Vilmosáéval együtt ő képvi­seli a magyar észpérantistá- kat a cseh eszperantisták második kongresszusán. Ma indultak el Prágába, a holnap kezdődő ötnapos ta­nácskozásra. gú községekben milyen alap­vető közművelődési intéz­ményt kell létesíteni és mű­ködtetni. Az Országos Köz- művelődési Tanács a közel­múltban tárgyalt a kis tele­pülések helyzetéről és meg­állapította (más megyékben sok példa van erre), hogy ha a körülmények úgy kívánják, akár közös igazgatás alatt is dolgozhatnak az iskolák és a közművelődési intézmények. Csak annak nem szabad (sza­badna) előfordulnia, hogy a közművelődési munka elemi feltételei hiányoznak. Ez a pedagógusok, népművelők és természetesen művelődésügyi felügyelők gondja, de a he­lyi állami vezetés felelőssé­ge is. Ha megjön József hajózik, s a két asszonynak egyhangúan telnek napjai. A még fiatal mama (férjétől, József apjától korábban el­vált) szilíd, családi légkörben ugyan, de különböző férfiak­kal vigasztalja magát, a kis meny pedig unatkozik. Aztán ő is egy „belemenős” sofőr karjaiba veti magát. Egyet­len indok tulajdonképpen az egyedüllét, a társtalanság. Aztán kiderül, hogy ez a férfias férfi sem tartozhat igazán hozzá, s akkor Mária megindul a lejtőn ... Min­denen, mindenkin, összes el­szenvedett sérelme miatt, bosszút akar állni. Kiderül róla, hogy leányanya szülte, hogy nevelőszülőknél nőtt fel meg gyermekotthonban, s hogy egyetlen igazi fogód­zója nincs az életben. Két­ségbeesésében még azokat is megmarja, akik némi meg­értéssel fordulnak felé. mint például az anyós. A krízist egy spontán abortusz, s a nyomában fellépő zaklatott idegállapot jelenti. A „letisz­tulás” egy furcsa álom elme­sélésével kezdődik, mely köz­ben Mária tudatalattija is feltárul. Az utóbbiakból kiderül, hogy Kézdi Kovács Zsolt be­hatóan foglalkozott Feuddal is. Mindebből remek színé­szek (Monori Lili, Ruttkai Éva, Koncz Gábor) közremű­ködésével egy túlságosan is csinált, erőszakolt alkotás születik. Annak ellenére, hogy részleteiben sok a meg­kapó és igaz. Különösen a mesterkélt feloldás (a fele­ség és az anya már a legtel­jesebb egyetértésben várja vissza Józsefet, akinek ter­mészetesen nem szabad meg­tudnia, hogy mi történt tá­vollétében) bosszantó és ha­mis. Vannak várni tudó fia­talasszonyok és vannak, akik nem képesek erre. Termé­szetesen mindkét típust meg­rázó drámai helyzetbe lehet hozni. Ehhez azonban nem szükséges sem freudi komp­lexusokat, sem sajátos csa­ládi légkört „elővezetni”. (gyarmati) CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Melódiakoktél. — Közben 13.15—13.30: Házunk tája. A Fa­lurádió műsora. — 14.00: Világ- irodalmi könyvszemle. — 14.30: Hidas—Gál: Viharban, fényben — kórusszvit. — 14.43: Népi ze­ne. — 15.00: Hirek. — 15.10: Franck: Szimfonikus változatok. — 15.28: Ezeregy délután. — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05; Juduska. Rádiójáték II. — 16.52: Kóruspódium. — 17.00: Hí­rek. — 17.05: Népképviselet Eu­rópában. Az Ukrán SZSZK. — 17.25: Egy sárközi nótafa bemu­tatkozása. — 17.35: Mindenki ze­neiskolája. Változó súlyok. — 18.15; Kritikusok fóruma. — 18.25: Üj könyvek. — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Beethoven: A-dúr szonáta. Op. 69. — 19.38: Régi magyar táncmuzsika. — 19.52: Kinek hajnalodik? Huszár Sándor írásának rádióváltozatá. — 20.20: Gluck: Iphigenia Tau- risban. Négyfelvonásos opera. — Közben: 20.56: Hírek. — 21.01— 21.21: Adottságok, lehetőségek — a Csányi Állami Gazdaságban. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sport. — 22.47: Meditáció — a vállalati munka szervezettségéről. Jegy­zet. — 23.25: Népdalok, néptán­cok. — Közben 24.00: Hírek. — 0.25: Himnusz. Petőfi rádió: 12.00: Operett­részletek. — 12.30: Hirek. — 12.33: Miskolci stúdiónk jelentkezik. — 12.55: Barokk muzsika. — 13.30: Hírek. — 13.33: Fúvószene. — 13.45: Időjárás- és vízállásjelen­tés. — 14.00: Georg Otsszal Ma­gyarországon. — 14.30: Hirek. — 14.35: Szórakoztató stúdió. — 17.00: Az Ifjúsági Rádió órája. — 18.00: Könnyűzenei olimpia. Elődöntő IV. — 18.30: Hírek. — 18.38: Hétvégi panoráma. Aján­lóműsor. muzsikával.. — Közben 19.25; Jó estét, gyerekek! — 20.30: Hirek. — 20.33: Munkás- akadémia. Világablak. — 21.03: Slágermúzeum. — 21.57: Operett­részletek. — 22.30;- Hirek. — 22.33: Népi zene. — 23.05: Dzsessz. — 23.35: Saint Sajms: g-moll zongoraverseny. — 24.00: Hirek. Miskolci rádió: 17.00: Műsoris­mertetés, hírek. — 17.05: Ifjú­sági körkép. Fiatalok a Magyar Honvédelmi Szövetségben. — 17.20: Beatkedvelőknek. — 17.35: Emberek a gép mellett. Tech­nikai szakkörök és berendezé­sek az üzemélelmezésben. — 17.45: Szívesen hallgattuk. — 18.00: Borsodi Tükör. A stúdió krónikaműsora. — 18.15: Opera­részletek. — 18.25: Hírösszefog­laló. idöjárásjelentés, műsoris­mertetés. Televízió, 1. műsor: 17.28: Mű­sorismertetés. — 17.30: Hirek. — 17.35: XII. téli olimpia. Férfi le­siklás. — 18.40: Papírsárkány. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv- híradó. — 20.00: Tv-torna. — 20.05: Az acélt megedzik. 3. rész: A hőstett. — 21.10: Színhá­zi Album. — 22.25: Tv-hlradö 3. — 22.40: XII. téli Olimpia, ösz- szefoglaló. Televízió. 2. műsor: 20.00: Mű­sorismertetés. — 20.01: Es most zéne szól... Intervízió-átvétel. 21.00: Veszélykeresők. Rövid­film. — 21.10: Tv-híradó 2. — 21.35—22.35: Tisztes úriház. Fran­cia tévéfilmsorózat 6. Szlovák televízió: 15.15: Hírek. — 15.20: Iskolásoknak. — 16.10: Nyugat-szlovákiai híradó. — 16.25: Az államhatárok védelme és a lakosság. — 16.50: Fecske. Ifjúsági magazin. — 17,30: Téli olimpiai játékok. Férfi lesjklás. — 19.00: Híradó. — 19.55: Téli olimpiai játékok — összefoglaló. — 20.10: Zeman őrnagy esetei 8. — 21.10: Publicisztika. — 21.55; Híradó, majd: Tátrái képek. — 23.00: Téli olimpiai játékok — összefoglaló. Miskolci Nemzeti Színház (7): A kaukázusi krétakör. Schiller bérlet. Kiállítások: Herman Ottó Mú­zeum (10—18): Ember és mun­ka. — Habán kerámia. — Her­man Ottó-erolékház (10—18): Herman Ottó élete és munkás­sága. — Miskolci Képtár (10— 18): A XX. század magyar fes­tészete. — Kondor Béla-emlék- kiállítás. — Tóth Sándor szob­rászművész kiállítása. — Miskol­ci Galéria (10—18): Nagy Balogh János-emlékkiállítás. — Kossuth Művelődési Ház (10—18): Feledy Gyula illusztrációi. — Szentend­rei művészek tárlata. FILMSZÍNHÁZAK BÉKE: Folytassa, cowboy! Mb. szí. angol film Kezdés: f4, hn6 és 8 órakor KOSSUTH: A kis Mikula kapitány Mb. szí. jugoszláv film Kezdés: f3 órakor Ha megjön József Szí. magyar film Kezdés: hn5 és 7 órakor 16 éven felülieknek! HEVESY IVAN FILMKLUB: Kő a szájban Szí. olasz film Kezdés: f5 és 17 órakor FÁKLYA: Legenda a nyúlpaprikásról Szí. magyar film Kezdés: f5 és f7 órakor PETŐFI: Utánam, gazfickók! Szí. NDK-íilm Kezdés: f5 és f7 órakor SZIKRA: , Helga és Michael Mb. szí. NSZK-film Kezdés: 5 és 7 órakor 16 éven felülieknek! TÁNCSICS: Tűzgömbök Magyár film Kezdés: f5 és f7 órakor TAPOLCA, ADY: Nem adom a lányom! Mb. szí. szovjet film Kezdés: 7 órakor HÁMOR: Csempészek nyomában Szovjet film Kezdés: 6 órakor PERECES: Az idők kezdetén Szí. magyar film Kezdés: 5 és 7 órakor PÉNTEK Kossuth rádió: 80.00: Hirék. — 8.05; Műsorismertetés. — 8.20: A nap kulturális programjából. — 8.27: Zenekari muzsika. — Köz­ben 8.55—9.05: Természetvéde­lem a tervezőasztalon. Riport. — 9.34: Óvodások műsora. — 3,53: Lottósorsolás. — 10.00: Hírek. -- 10.05: Iskolarédió. — 10.35: Ta- káts Gyula versel. — 10.40: Mo­zart: B-dúr szonáta. K. 378. — 10.59: Lottóeredmények. — 11.00: Hogy volt?! Nemes György mű­sora — műsorokról. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Népdalok. — 8.30: Hírek. — 8.33: Klasszikus operettekből. — 9.23: Délélőtti torna. — 9.30: Hírek. — 9.33: A Fáy-egvüttes játszik. — 9.53: Lottósorsólás. — 10,00: A zene hullámhosszán — Közben 10,30 és 11.30: Hirek. — 11.50: Miért csúnya? Jegyzet. Televízió: 9.00: Tv-torna. — 9.05—9.35: Földrajz. — 11.30— 12.05: Papírsárkány. — 12.10« 12.25: Fínacia nyelv.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom