Déli Hírlap, 1976. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-21 / 17. szám

0 I Nem a „medve bőrére” isznak!... Szabó Imre edző és a MEAFC kosarasai „haditaná­csot” tartanak, miközben kólával frissítik magukat. (Szabó István felv.) „Nem váltunk át szálló) egyeli” A MEAFC kosarasai az NB I. rajtja előtt Február 8. jelentős dátum az NB I-es kosárlabdázók számára; ekkor kezdődik az 1976-os bajnoki év! Régen volt már, amikor idénykez­detre annyira odafigyel­tünk, mint ezúttal, hiszen Miskolcnak sok eszten­dővel ezelőtt volt mindkét nem mezőnyében élvonalbe­li csapata e sportágban! Most — a MEAFC NB I-be kerü­lésének köszönhetőén — is­mét abban a kellemes hely­zetben vagyunk, hogy a diós­győri gárda jóvoltából nem­csak a legjobb női csapato­kat láthatjuk városunkban, hanem az erősebb nem kép­viselőit is az egyetemista együttes vendégeiként. A MEAFC játékosai rövid pihe­nőt tartottak a sikeresen zá­rult NB Il-es bajnokság után, és már december 28-án meg­kezdték a felkészülést a ma­gasabb szintű küzdelmekre. Hol tartanak most a fiúk? — A formába hozás ’dó- szakát éljük — mondta Sza­bó Imre, az újonc csapat mestere —, ám még mindig elég sok a pótolnivalónk. Azért is kezdtük szinte idő előtt a munkát, meg hogy igazoljuk a magunk szemszö­géből megváltoztatott szólás­mondást: „ki korán kel — nem vált átszálló jegyet!” — Azt egyébként senki sem gondolja, hogy a MEAFC az NB I-bcn is „aranyat leljen”. — Igaz, de azt joggal el­várják tőlünk, hogy ne le­gyenek kiesési gondjaink! Bár e tekintetben is csak akkor mehetünk biztosra, ha az eddigi jó védekezésünk és az élvonal átlagát megütő támadójátékunk mellett a dobóbiztonságunk is lényege­sen fejlődik. Mert a kosár­labdát nem pontozásra játsz- szák, s mi sem akadunk „szépségben meghalni”! — Es mit tesz a gárda en- nek érdekében? — Sokat. A többi közt az ebéd- és az előadások kö­zötti szüneteket is kihasznál­va, a „hivatalos” felkészülési munkán kívül külön dobó- edzéseket tartunk. — Egyetemisták esetében ez bizony megterhelő. Az új bajnoki rendszert tekintve azonban talán nem is ez az együttes számára az igazi probléma. — Valóban. A mi szem­pontunkból a komolyabb ne­hézséget a kettős fordulók esetében a hétfői játéknapok jelentik. Ez ellen viszont nincs apelláta, mert a szö­vetség álláspontja az, hogy a teremproblémákat országos szinten csak így lehet kikü­szöbölni. S miután az NB I- ben aránylag kevés az utazó csapat, így döntöttek, s bi­zonyos mértékig ezt már a sorsolás készítésénél is figye­lembe vették. — Apropó! A sorsolás ked­vezően alakult a MEAFC szempontjából? — Nagyjából ismerve az erőviszonyokat, mondhatjuk, hogy Jgen. Első két hazai mérkőzésünket az ugyancsak újonc Körmend és az NB I- ben éppen hogy bennmaradt Székesfehérvári Építők ellen játsszuk.. E találkozókon te­hát erőinket is felmérhetjük, s egyúttal bizonyíthatjuk is, hogy az élvonalban a he­lyünk. — Változik-e az együttes összetétele? — Igen. Tatabányáról visz- szaigazoltuk Drahos Lászlót, és a mi játékosunk fett a diósgyőri Gallyas Sándor is. — Lesz még valami „új­donság” az új bajnoki év­j ben? — Csupán annyi, hogy ol­csó, 50 forintos bérleteket bocsátunk ki, mert igen lé­nyegesnek tartjuk a nagy létszámú szurkolótábor tá­mogatását. Azt szeretnénk, ha a buzdítást együttesünk jó játékkal viszonozná. így helyes: a pályán és a nézőtéren egyaránt találkoz­nak a célkitűzések. MONOSTORI GYULA Újabb Honduras államfője. Juan Alberto Melgar Castro ezre­des megtiltotta a labdarúgó­szövetségnek. hogy a válo­gatott együttes a világbaj­nokság selejtezőjében El Salvador ellen játsszon. Az intézkedésnek „folytatása” várható, hiszen emlékezetes, hogy a két közép-amerikai állam között hasonló ügyből kifolyólag 1969-ben „futball- háború” tört ki, amelynek igen komoly politikai követ­kezményei voltak! alias Fiatalok Figyelem! Ipari ta­nulókat felveszünk szövő szak­mára. Jelentkezhet minden 14. életévét belöltött 8 általános is­kolai végzettséggel rendelkező fiatal. Juttatások: kezdő tanuló­bér 350 Ft, amely a tanulmányi eredménytől függően emelked­het. Társadalmi ösztöndíj havi 250 Ft. Utazási (költség 50 Ft. Az első 6 hónapban összesen 650 Ft-ot kapnak. Ingyen tankönyv, .munkaruha és iskolaköpeny. El­helyezés díjmentesen, a most épülő új kollégiumban. (XIV. ker.-ben.) A kollégiumban in­gyenes ellátást biztosítunk. Fel- szabadulás után a kereseti lehe­tőség havi 2200—-2600 Ft. Begya­korlott szakmunkásaink 3000 Ft-ot kereshetnek. Jelentkezni lehet szombat kivételével bár­mely munkanapon 8—3 óráig, személyesen. Levélre részletes tájékoztatást küldünk. A gyár címe: PATEX ANGYALFÖLDI SZÖVŐGYÁR. Személyzeti osz­tály. 1135 Bp. XIII., Fáy U. 81—83. A Posta Gépjármű Szállítási Üzem gyakorlattal rendelkező gk. szerelőket, szervizmunkáso­kat, gkv-ket, gépjármű villamos- sági szerelőket, karosszéria-la­katosokat, valamint géplakatost keres. Fizetés megegyezés sze­rint. Miskolc, Szentpéteri kapu, Blaskovics út 3. 16 évet betöltött nőket jó kere­seti lehetőséggel azonnal felvesz a Miskolci Pamutfonó. Vidékről bejáróknak útiköltséget, albérlet­ben lakóknak bérleti hozzájáru­lást fizetünk. Jelentkezni a mun­kaerő-gazdálkodáson lehet. Felveszünk férfi anyagmozga­tót, takarítónőket, szikszói és perecesi konfekcióüzemünkbe egy és két műszakra gyakorlott varrónőket. Jelentkezés: Női- szabó Szövetkezet, munkaügy. Miskolc, Széchenyi u. 29. adás-vétel Wartburg UY, 5000 km-rel el­adó. „Készpénz” jeligére az ózdi hirdetőbe. Havas hírek A legjobb gyógymód Kékestetőn igen jó hóviszo­nyok közepette rendezték meg az országos felnőtt és junior bi­atlon-bajnokságot. A felnőttek, kategóriájában a 15 km-es ver­senyszámban Szőllősi István, a Honvéd Papp József SE sízője bronzérmes lett. Sajnos, a má­sodik napi „sprintversenyben” súlyos sérülést, lábtörést szen­vedett, így nem Tudta a ver­senyt befejezni. A juniorok 12 km-es viadalában még szebb nv’skolci siker született: az ifjú­sági korú Palácsik László ‘'Hon­véd Pinn J. SE) a második be­íveli végzett. A minősítő és fel­merő jellegű ifjúsági verseny­ben elsőként futott át a célvo­nalon Palácsik, ami igen bizta­tó a közelgő országos ifjúsági biatlon-bajnokság szempontjá­ból. A lesiklók is rajthoz áll­tak a Kékesi Sas országos mi­nősítő versenyén. A miskolciak közül Kékesi Tamás érte el a legjobb eredményt, aki az ifjú­sági kategóriában a 4., a 90 in­duló abszolút értékelésében — felnőtt, junior és ifjúsági kor­osztály együtt — a 17. helyen végzett. ★ Sátoraljaújhelyen rendezték meg a XI. téli úttörő-olimpia megyei döntőinek versenyeit. A hó „pontosan érkezett”, s így a Magas-hegyen a régi 20 cm-es, megülepedett hórétegre még 5 cm vastag friss „takaró” került. Az ideális körülmények aztán igazi nagy versenyt hoztak a kitűnően felkészült, igen -nagy .létszámú mezőnyt alkotó kis versenyzők között. A miskolci­ak különösen jól szerepeltek, s eredményeik alapján tízen ke­rültek be az országos döntőre 2ü-as borsodi válogatott keretbe! A versenyszámok győztesei és miskolci helyezettjei, fiú ver­senyszámokban; Óriás műlesik­lásban megyei ,bajnok; Horváth Péter (22. sz. Alt. Isk.), 2. Sidló T.ászló (10. sz. Ált. Isk.). Egyéni sífutásban bajnok: Dudás Csa­ba (Miskolci járás). 2. Kőhalmi Péter (34. sz. Ált. Isk.), 3. Lihi József (24. sz. Alt. Isk.). Biat­lon bajnok: Lihi József (24. sz. Alt. isk.). Egyéni összetett baj­nok: Matyasovszky Sándor (Sá­toraljaújhelyi járás), 3. Horváth István (22. sz. Alt. Isk.). Szánkó I. kcs.-bajnok: Vajda Miklós (Sátoraljaújhely). II. kcs-baj- nok: Szappanos Miklós (Sátor­aljaújhely). Kisdobos bajnok: Ladányi János (Miskolci járás). Leány óriás műlesiklásban bajnok: Sidló Stella (10. sz. Ált. Isk.), 2. Zalai Krisztina, 3. Ta- vassy Krisztina (mindkettő 34. sz. Alt. Isk.). A sífutás egyéni bajnoka: Varga Tünde (Miskol­ci járás). Egyéni összetett baj­nok: Zalai Krisztina (34. sz. Alt. Isk.), 2. Sidló Stella (10. sz. Ált. ?sk.). Biatlon bajnok: Béres Zsuzsa (Miskolci járás), 2. Za­lai Krisztina (34. sz. Alt. Isk.). Száfckó I. kcs-bajnok: Posta Katalin (Sátoraljaújhely). II. kcs-bajnok: Harcsa Csilla (Sá­toraljaújhely). Kisdobos bajnok: Nagybozsóki Ildikó (Sátoralja­újhely). Korunk modern munkafolyamatai számos azonos testhely­zetet vagy egyes testrészeink „használaton kívül helyezését” igénylik. Az ember így hamar elfárad, gyorsabban kimerül, teste pedig elsatnyul, s egészsége, valamint munkájának a termelékenysége látja kárát az egyoldalú mozgásnak, -erő­kifejtésnek. A munkahelyek vezetői és a tömegszervezetek sok min­dent tesznek, s még többet tehetnének a munka megkönnyí-j tésére, a deformációk ellensúlyozására, csak egyet nem: az' egészségükben veszélyeztetett emberek helyett nem sportol­hatnak. Népgazdaságunk, egész társadalmunk számára sem közömbös azonban, hogy a különböző munkahelyeken ki ho­gyan állja meg a helyét, s természetesen nem közömbös ez az egyénnek sem. A párhuzamok szinte önként adódnak. Aki sportol, egész­ségesebb, s aki egészséges, annak szervezete ellenállóbb a betegségekkel szemben. A kevesebb betegség — kevesebb munkakiesést jelent. Csökken a táppénzes napok száma és az orvosi ellátásra, gyógyszerre fordított összeg, ugyanakkor a több ledolgozott munkanappal eredményesebbé válik a termelés. Az egyén szempontjából nézve a sportolás hasznosságát: ha a dolgozó egészséges, akkor jókedvű, így többet és jobban dolgozik. Ezért több bért kap, nő a jövedelme, emelkedik az életszínvonala, s még inkább képes emelni munkájának nívóját. A termelékenység emelkedése és a kevesebb beteg­ség eredményeként a szociális terhek csökkenése növeli a nemzeti jövedelmet, s ennek jelentős részét — a közvetett szolgáltatásokban — közvetlenül is élvezik társadalmunk tagjai., Az egészség megőrzésére tehát érdemes vigyázni. Különö­sen akkor, ha azt is számításba vesszük, hogy a sportolás nemcsak felfrissülései, jobb egészséggel, hanem rendkívül sok emocionális hatással — a többi között örömmel, fellel- kesültséggel, önbizalommal stb. — párosul. Korunk modern ártalmait — legalábbis azok jelentős részét — így tudjuk ellensúlyozni, s ez több mint közvetett ellenszer. Ez közvet­len gyógymód! M. Gy. Tolvaj-e a szarka, szelíd-e a galamb? jó vagy rossz tulajdonságok érzékeltetésére gyakran haszná­lunk „állati” példákat. „Hangya- szorgalmú”, . „tyúkeszü”, „ga- lamb-epéjű” és sok-pok más jelző tanúsítja, hogy az állatvi­lágban szinte minden jellemvo­násnak fellelhetők legtipikusabb képviselői. Csakugyan fellelhe­tők? — kérdeztük Vargha Bélát, a Fővárosi Álla*- és Növénykert tudományos asszisztensét. — Nem, vagy legalábbis nem ügy, ahogyan a köztudatban él. Valójában olyan jelzőket, hogy liü, okos stb. hiba az állatokra alkalmazni. Mert nézzük csak: hű-e a kutya? Kívülről, a mi szemünkkel nézve igen. Ám a kutya hűsége nem más, mint ragaszkodás a falka vezérhez, aki adott esetben gazdája, az em­ber. Nem valamiféle „érzelihi” okból szereti az embert, hanem azért, mert a „falkavezér” biz­tosítja számára a táplálékot. Közmondásos a galambok sze­lídsége. Nos kevesen tudják, hogy a galambok között bizony gyakori a verekedés, s hogy például a féltékeny galambférj „rabiálus” jószág: nem tűri meg a hívatlan harmadikat. Halálos sérülést ugyan nemigen okoz­nak; rabságban, kis helyen ösz- szezárva azonban ez is előfor­dulhat. — Azon is lehet vitatkozni, hogy ravasz-e a róka? Mert nem agyafúrtságról van sző nála, sokkal inkább arról, hogy gyen­ge alkatú állat. Ezért rendsze­rint lesből, hátulról kell támad­nia, hogy élelmét megszerezze. — Buta-e a tyúk? Az intelli­gencia-szintkülönbség az álla­toknál is megvan. Fejlettségük a fejlődésük függvénye. A tyúk a maga fejlettségi fokán éppen-* séggel nem buta. Hiszen annyi esze neki is van, hogy táplálé­kát megszerezze, s ha már itt tartunk: a szamár okosabb a tyúknál, de nem jutott el a ló fejlettségi fokáig. A szamár in­kább csökönyös — talán azért, mert kevésbé háziasított, mint a ló. — A gyerekmesék sokszor felróják a tücsöknek, hogy csak hegedül, hegedül — míg a han­gya szorgoskodik. Nos, a tücsök hcgediilése a fajfenntartást szol­gálja: így hívja a párját. Sok az ellensége, sok utódról kell gondoskodnia ... — „Úgy lop, mint a szarka” — ítélkezünk az enyveskezü tol­vaj fölött. Persze a szarka ese­tében szó sincs valamiféle jel­lembeli torzulásról vagy klepto- mániás hajlamról. A madárvi­lágnak ez a talán legfejlettebb tagja minden iránt érdeklődik. Látása kitűnő, minden felkelti figyelmeit. Minden mozdíthatót el is visz, mert azt hiszi, hogy ehető. Egyszóval: nem tolvaj, hanem egy kíváncsi —, s rend­szerint éhes — szárnyas csupán. K. É. Friss szőlő áprilisban Nem korai érlelésről, ha­nem az őszi 6züretelésű sző­lő tartósításáról van szó. A Szovjetunióban kidolgozott, de már Olaszországban és Franciaországbap is bejegy­zett találmány lényegében kis lapocska, amely megha­tározott időben kéngőzt bo­csát ki. Ez tartósítja a szep­temberben szüretelt gyümöl­csöt a következő év áprili­sának végéig. Laboratóriumi kísérletek bebizonyították, hogy az újonnan felfedezett módszerrel tartósított szőlő íze egyáltalán nem változik. „Hadművelet” — az elefántért Jóllehet a kampánynak ijesztő neve van („Tigris hadművelet”), humánus célokat szolgált: azt, hogy megállapítsák Indiában a tigrispusztulást. Most az „Ele­fánt hadművelethez” kezdenek hozzá. Az orvvadászok, akiket nagy pénzzel — páronként 50 000 rúpiával — fizetnek az elefánt- agyarért, könyörtelenül pusztítot­ták India e hatalmas emlőseit. Egyes csordákban a normális harminc—száz elefánt helyett már csak tucatnyi él. Ezenkívül az erdők ritkulása következtében az elefántok olyan helyre -vándorol­nak, ahol nincsenek meg a meg­élhetésükhöz és szaporodásukhoz szükséges kedvező feltételek. Az indiai kormány a „Tigris had­művelet” tapasztalataiból okulva első lépésként ez év februárjá­ban össze szándékozik íratni az ország elefántjait. Az összeírást Meghalaya szövetségi államban kezdik meg, ahol a legnagyobb az „elefántlakosság” száma. Mézeskalács a múzeumban * Debrecenben a mézeskalács-készítés legismertebb mestere Kerékgyártó Sándor volt. A Batthyányi utcai üzlet decem­berben becsukott, miután a mézeskalácsos mester elhunyt. A műhely és a bolt berendezését a Déry Múzeum vette meg, így újabb tárgyi emlékekkel gazdagodott régi mesterségeket őrző, egyébként is értékes anyaga. Képünkön: özvegy Kerék­gyártó Sándorné, Rózsika néni, a régi üzletben. . (Balogh P. László felvétele) Aforizmák Merészséggel mindent meg­kísérelhetünk, de nem vihe­tünk végbe mindent. (Napóleon) * A nagy emberek nem le­hetnek nagyok, ha nem jó emberek is egyben. (Smiles) A férfi akkor érte el az öregkort, amikor egy szép lány látása emléket, nem pe­dig reményt kelt benne. (Két karthágói nyugdíjas beszélgetésébe1) t V

Next

/
Oldalképek
Tartalom