Déli Hírlap, 1976. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-02 / 1. szám

Eszük élével, szívük melegével, kezük erejével Ki a legjobb munkás? Közeledvén az év utolsó napjához, egyre sűrűbben emlegettük a „leg" szócskát. Tizenkét hónap után össze­gezni akarunk. Értékelni, osztályozni, minősíteni. Meg­választjuk az év legjobb spor­tolóját, legnépszerűbb tánc- dal-ónekesnőjét és folytat­hatnám tovább a sort. Stop­perórával kezükben könnyű dolguk van azoknak, akik a sportteljesítményt mérik, vagy akik a fesztiválok győz­tes dalait számlálják. Nehe­zebb a „nagy szavak sláger­listáján” túl az év legjobb munkásának kilétét eldönte­ni, tikár egy gyároh belül is. Csapatmunkáról van szó KI a jó munkás? — kér­deztem Palásti Elemértől, a December 4. Drótművek vil­lanyszerelőjétől, tiki 1969 óta a huzalmű 1. gyáregység tmk-műhelyében dolgozik. Fiatalember, 1963-ban fe­jezte be az iskolát. A hon­védség után baráti hívásra jött a gyárba. — Ki a jó munkás.. • ? Először is az, aki a rábízott gazdasági munkát tudásának és az elvárásoknak megfele­lően, a lehető legjobban el­végzi. A munkámnál marad­va; ha egy kapcsolószekrény­be négy csavart kell feltenni, akkor az nem három, nem kettő, hanem négy. Ez apró­ságnak tűnik... Kettő: a jó munkás részt vállal a kö­zösséggel, együtt gondolko­dik társaival. Jó munkát csak egy jó szervezett folyamat­ban lehet végezni. Sport- nyelven : itt csapatmunkáról van szó. Ez a kérdés is komplikált, de folytatom. Ha olyan észrevétele van egy munkásnak, amit a vezetői. mondjuk nem, de ő lényeges­nek tart, becsülettel el kell mondani. Ez persze nem jo­gosít fél az örökös ellenke­zésre. Én még sohasem ta­pasztaltam, hogy valakinek baja lett volna a gyárban, ha őszinte, javító szándék­kal szóvátett valamit. Mindenki jegyezheti magát — A brigádban mindenki mindenkit ismer. Ahol 30 ember együtt dolgozik, ott mindenki figyeli társa mun­káját és megbírálja. Erköl­csileg és szakmailag egyaránt értékeljük egymást — veszi át a szót Kemény István, a villanyszerelők csoportvezető­je. — Harmincán dolgozunk együtt és ez a 30 ember egy szocialista brigád. Együtt kell gondolkodnunk. Többször előfordult már, hogy egy­szerre és külön-külön is el kellett mondanom mindenki­nek: mit, miért teszünk —, mint legutóbb a géptelenítés- nél. Ennek természetesen megvan a haszna. A jó mun­ka első feltétele a kíváncsi­ság, az érdeklődés, az össze­függések meglátása. — Fizikai munkás vagyok, s az igazgatói tanács tagja. Az információ egyenesen ér­kezik a dolgozókhoz és ugyanúgy hat vissza, a ve­zetők felé. Az idén bevezet­tük a mozgóbérrendszert. A gazdasági vezetők döntik el, ki kapja a vastagabb borí­tékot. Munkájával persze •mindenki „előjegyezheti ma­gát” a prémiumra. A közös­ség embernevelő munkájáról szólnék még, ahol az erköl­csi elismerés néha többet ér a pénznél. A huzalmű 1. gyáregység tmk-bigádjának birodalmát, a savszagú csarnokot, pácoló-, ötvöző-, edző-, dróthúzó üze­met járva Homyák Sándor lakatos sorra magyarázza, mit, hol készítenek. — Feladatunk az, hogy biztosítsuk, mindig „működ­jön” a gyár. A legmodernebb gépektől kezdve 50 éves, el­avult berendezésekig minden javítás a mi feladatúnk. Itt csak sokrétű szakmai tudás­sal és érdeklődéssel lehet boldogulni. Rajzok, útmuta­tók nélkül is kitapasztalni a gép lelkét és megvavítani. Vasárnapi inspekción mi va­gyunk az egész gvár ..orvo­sai”. Ilyenkor még nagyobb a felelősség. Egész embert kí­vánnak ezek a feladatok. Jó szakmunkást, aki azon túl. hogy elvégzi a rábízott mun­kát, még valami pluszt bele­ad. A felelősséget, önmagát. 40 brigád a „leg” ... Beszélgetésünk elején arra kértem Nagy Gézát, az üzemi szakszervezeti bizott­ság titkárát, keressük meg, ki az év legjobb munkása. Pa­lásti Elemér, Kemény Ist­ván, Homyák Sándor sza­vai, és a látottak azonban meggyőztek arról, lehetetlen még egy 2000 dolgozót, 86 brigádot számláló üzemben is kiválasztani az egyetlen egyet, a „leg”-et. Ki merne vállalkozni arra, hogy ítél­kezzen. Az emberi teljesítő- képesség a fizikai, szellemi kondíció változó. Aki az idén kimagasló eredményt ért el, bizonyosan évek óta „alapo­zott”. Dönteni hát nagyon ne­héz. Az „év legjobb munká­sa” a December 4. Drótmű­vekben a 40 brigád minden tagja. Kiválóan dolgoztak, eszük élével, szívük mele­gével és kezük erejével. VARGA RUDOLF A Televízió ma a drótgyárba látogat bj év új terv Kohászat, szénitányák, tirótpr Ünnepi műszaki-gazdasági konferenciát tartottak szer­dán a Lenin Kohászati Mű­vekben. A vendégházban megtartott értekezleten részt vett Drótos László, a városi pártbizottság első titkára, Rózsa Kálmán, a városi ta­nács elnöke és Tóth József, az SZMT vezető titkára. Ott voltak a gyáróriás gyárrész­legeinek és gyáregységeinek párt-, gazdasági és társadal­mi vezetői, a vállalat mű­szakijai. Csépányi Sándor, az MSZMP KB tagja, az LKM vezérigazgatója beszédében emlékeztetett azokra a ne­hézségekre, amelyek nehezí­tették az elmúlt év munká­ját. . Köztudott, hogy a kohá­szati termékek ára a világ­piacon jelentős mértékben csökkent, ugyanakkor az alapanyagok ára emelkedett. A gondok ellenére eredmé­nyes évet zárt a kohászati kollektíva. A vezérigazgató elemezte a kohászati egysé­gek munkáját, majd arról szólt, milyen feladatok vár­nak rájuk az elkövetkezendő öt évben. Egyszer fói December 10-i számunk­ban — a hozzánk érkezett panaszok alapján — arról irtunk, hogy nyakunkra hal­mozódnak azok az üres üve­gek, melyeket a kereskede­lem nem vált vissza. (Ezek közé tartoznak például a külföldi italok palackjai.) A bérházak lakói általában a kukákba dobálják az üvegei, ez viszont több okból nem jó megoldás: a háztartási szemét összegyűjtésekor bal­esetveszélyt jelentenek az éles cserepek; az üveg nem bomlik fel, a szemétbányák talajában; megörülve, ipari alapanyag lehetne az üveg- hulladék. Cikkünk megírásának ide­jén az Észak-magyarországi MÉH Vállalat egyetlen — Sajó-parti — telephelyén vettek át üres üveget. A vá­ros túlsó feléről bizony na­gyon kevesen cipelték ide felesleges limlom jukat, hi­szen az érte fizetett ár olyan alacsony, hogy a szállitási költséget, sem fedezi. Cikkünkre Molnár Sándor, az Észak-magyarországi MÉH Vállalat igazgatója vá­laszolt. Leveléből megtud­tuk, hogy évente 700 tonna üveget gyűjtenek össze, s ezt részben az üveggyárak­nak szállítják, részben ex­portálják. Jövőre legalább 20 százalékkal akarják nö­velni az üvegcserép felvá­sárlását és értékesítését. Nehezíti a MÉH dolgát, hogy a vegyes színösszetéte­lű üvegeket és ezek töredé­keit a hazai gyárak nem tudják hasznosítani. A la­kosságtól pedig főleg ilyen érkezik. A zöld, barna és fehér üvegtörmeléket Olasz­országba szállítják. (Molnár Sándor úgy tudja, hogy külföldi partnereik az épí­tőiparnak adják el az őrle­ményt.) Ám a MÉH-nek ráfizetést hoz a lakossági gyűjtés, mázsánként 2,50 fo­rint a deficit. Cikkünkben azt javasol­tuk. hogy a bórházi kukák mellé helyezzenek el olyan edényeket, melyekben csak üveget gyüjtenének a lakók, így ugyanis lehetővé válna, hogy a MÉH gépkocsijai időről időre körbefussanak és begyújtsák a hulladékot. Nos. ez már eszébe jutott — jóval korábban — a MÉH vezetőségének is. Az ered­mény azonban Molnár Sán­dor szerint kiábrándító volt. A lakók üveg helyett min­denféle szeméttel töltötték meg az edényeiket. Dicséretes, hogy a kísérlet balsikere és az értékesítés ezernyi gondja ellenére a Miskolcon levő 12 átvevő­hely vezetőjét utasították: vegyék át a lakosságtól a törött, illetve szabványon kívüli üvegeket, a megsza­bott, kilónkénti 10 filléres áron. Ám ezt csak addig vállalhatják, amíg egyetlen vásárlójúk, a már említett olasz cég átveszi tőlük az üvegtormeléket. B. D. Drótos László, a megyei és városi pártbizottság, a Szak- szervezetek Megyei Tanácsa, , a megyei és városi tanács nevében köszöntötte a 19 ez­res kollektívát. Megköszönte a munkát, amelyet a terme­lésben végzett a kohászat valamennyi dolgozója, s kü­lön kifejezte a megye veze­tőinek köszönetét azért a rendkívül jelentős segít­ségért, amelyet a technoló­giai feladatokon túl, a vá­rosszépítésben tettek. Ki­emelte: nem kis feladatok várnak a kohászatra az el­következendő években, ám a megye és a város vezetői tudják — s a kohászok már többször bizonyították — le­het rájuk számítani. * Az új esztendő első mun­kanapján új bányamezővel gyarapszik a Borsodi Szén­bányák Vállalat. A lyukói aknában legalább négy évre szóló, hosszú kifutású, tö­megtermelő, magasan gépe­sített frontfejtés kezdte meg működését. Az év első munkanapjá­nak eseményeiről, s sok-sok kérdésről — amely az új gazdasági szabályozók életbe lépésével felmerül a mun-, kásokban — ad körképet ma egyenes adásban a Televízió. Két gyárba látogatnak el, s az egyik helyszín a Decem­ber 4. Drótmüvek lesz. Itt Bán János szerkesztő ripor­ter faggatja majd a vezető­ket es a dolgozókat. (tóth) Az első pillantásra azt hinné az ember, hogy a „Dolgozz Hibátlanul"-munkarendszerben nincs semmi újszerűség. Nem mai keletű követelmény, hogy a munkát hibátlanul kell el­végezni. hiszen aki valamit is ad magára, az szépen dolgo­zott eddig is. Az egyre jobban terjedő — közismert nevén — DH-moz- galom arra ösztönzi és neveli a dolgozókat, hogy hibamen­tesen végezzék munkájukat. Tudom, hogy bárki azonnal fel­teheti a kérdést: mi az, hogy végezze el rendesen és hiba­mentesen a rábízott feladatot? Hiszen, ha valaki nem így cselekszik, vétséget követ el, megsérti a technológiai előírá­sokat, vagy egyszerűen nem ismeri a szakmáját, amiből egyenesen következik a felelősségre vonás, az anyagi és az erkölcsi szankció. Gyakran tényleg ez a valóság, mert ha­nyagság, hozzá nem értés okozza a selejtet. Az persze megint más kérdés, hogy a munkahelyeken miért nem szigorúbbak a hanyagul dolgozó emberekkel szemben, vagy miért nem ügyelnek jobban arra, hogy megfelelő helyen megfelelő em­ber dolgozzon. A hibamentes munkarendszer kiinduló tétele, hogy a hi­bák okai megismerhetők, tehát elkerülhetők. A DH-munka- rendszer egyik lényeges követelménye: a leggazdaságosabb az a munka, amelyet egyszer, de kifogástalanul hajtanak végre. A közgazdász így fogalmaz: nem vagyunk elég gazdagok ahhoz, hogy rossz minőségű árut gyártsunk. Magyarázni sem kell, hogy egy jól működő és hibátlan mosógép többet ér, mint sz^z hibás. S az is régi igazság, hogy egy darab kiváló minőségű terméket gyorsabban lehet elkészíteni, mint kettő darab rosszat. A ló minőségű munka nem csupán fémjelzi a vállalat nevét és megbízhatóságát, hanem közvetlenül is befolyásolja a dolgozók anyagi helyzetét. Azt mondják, hogy az emberek vállalaton kívül sokkal kevesebbet tévednek, mint a munkahelyükön. A pszicholó­gusok szerint az ember megváltoztatja viselkedését attól függően, hogy milyen fontosságot tulajdonít az elvégzendő feladatnak. Ebből könnyű levonni a tanulságot: a figyelmet­lenségből eredő hibákat úgy is lehet csökkenteni, ha a dol­gozók olyan fontosságot tulajdonítanak a gyárban végzett munkájuknak, mint a magánélet bármely eseményének. A hibaelemzési tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az iparvállalatoknál fellelhető minőségi hibáknak mindössze 20—30 százalékát előzhetnék meg a dolgozók. A többi hiba jelentős része a termelés rossz előkészítéséből fakad, vala­mint abból, hogy a vállalat nem látja el a dolgozót az ön- ellenőrzéshez nélkülözhetetlenül szükséges eszközökkel. Ezeket a feltételeket a vezetőknek kell biztosítaniuk, hogy a dolgozók valóban jó munkát tudjanak végezni. A DH nem csodaszer, nem minden bajra, felelőtlenségre és fegyelmezetlenségre gyógyító medicina; csak — és ez nem kevés — jó módszer, jó lehetőség. Ügyes kézben az éles kés kenyeret szel, hagymát aprít, húst darabol. Az ügyetlen kéz sebet ejt... 2000 javaslat Demokrácia a gépgyárban Az üzemi demokrácia meg­valósulásának egyik fokmé­rője, hogy a különböző vál­lalati fórumokon milyen ak­tivitással vfsznfek részt a dolgozók. A Diósgyőri Gép­gyárban egyre jobbak a ta­pasztalatok. Ezt bizonyítja a most elkészült statisztika, amely szerint 4 évvel ezelőtt még csak 227-en tettek va­lamilyen javaslatot, az idén viszont már csaknem kétez­ren éltek az üzemi demokrá­cia biztosította lehetőségeik­kel. Olcsó utak kül- és belföldre Exp ressz-tervek A fiatalok zsebéhez mére­tezett kül- és belföldi uta­zási programokról gondosko­dik az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda. Az 1976-os tervekről kérdeztük a Borsod megyei kirendelt­ség vezetőjét, Sebők Gyulát. — Hagyományos kül- és belföldi utak mellett néhány újdonsággal is szolgálunk eben az évben. Ilyen pél­dául a márciusi Moszkva— Vologda testvérmegyei út, amelyet a KISZ Borsod megyei Bizottsága és a Komszomol Vologda terü­leti Bizottsága szervez. Au­gusztusban is lesz egy új út: a Volga partján üdül­hetnek a fiatalok. A Német Demokratikus Köztársaságba július 19-én in­dítunk egy 17 napos inten­zív nyelvtanulással egybe­kötött utat. A résztvevők napi 4 órában tanulják majd a német nyelvet. A diákok­nak a tavaszi szünidőben szervezünk egy utat, s ter­mészetesen ott lesznek cso­portjaink a tavaszi Lipcsei Vásáron is. — Csehszlovákiába és Lengyelországba januártól decemberig a már hagyo­mányos utakat szervezzük. Romániát illetően az Erdély megismerését segítő utak mellett tengerparti üdülésre is lesz lehetőség. Ugyanez mondható el Bulgáriáról is. ahol a Naposparlon, az Aranyparton és Albenán üdülhetnek a fiataljaink. — A nyugati utazási le­hetőségek is változatosak. Az országban egyedül a mi irodánk szervezhet teljes • csoportot Innsbruckba, a léli ' olimpiára. Májusban Görög­országba utazhatnak a fia­talok, ezenkívül részt vehet­nek egy kapcsolt osztrák— olasz, egy görög—török, és egy 4—5 országot érintő nyugat-európai körutazáson. —— Belföldi programjaink­ról szólva kiemelném, hogy áprilisban két ízben indí­tunk különvonatot a Duna­kanyarba. Két különvonattal vesznek részt fiataljaink a Szegedi Ifjúsági Napokon. A fentieken kívül mintegy 200 helység megismerésére szer­vezünk egész évben autó­buszos túrákat. T. Z. 3700 foglalkoztatott V ' nagyvállalat Január 1-töl nagyvállalat­ként működik a Kaposvári Mezőgép — népszerű nevén „Kaposgép” — Vállalat, amelyhez teljes egészében hozzácsatolták a Zala megyei Felsöbagodi Mezőgép Válla­latot, valamint a Mosonma­gyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár kaposvári gyárát. A Kaposvár székhellyel műkö­dő új nagyvállalat 3700 dol­gozót foglalkoztat és éves termelési értéke megközelíti az egymilliárd forintot. Fő profilja a mezőgazdasági gép­gyártás és szolgáltatás, vala­mint a KGST-integrációban való részvétel. A vállalathoz tartozó üzemében a talajmü- velés, a rakodás és anyag- mozgatás. válogatás gépeit kiegészítőként növényházat gyártják. A mezőgazdasági üzemek részére végeznek szolgáltatásokat is: technoló­giai szereléseket, állattartó gépek, berendezések szerviz- munkáit látják el. A KGST- integrációban az NDK-beli weimari kombináttal együtt­működve burgonyabetakarító és önjáró rakodógépet gyár­tanak. Cikkünk nyomán lm lesz gond az nies üveg > A MÉH igazgatójának válasza

Next

/
Oldalképek
Tartalom