Déli Hírlap, 1976. január (8. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-02 / 1. szám
Bevallom, sol-cat meditáltam azon, hogy milyen tormában, műfajban tálaljam azt az óév végi telefonbeszélgetést, amelynek alapvető témájáról mindkettőnk- nek az volt a véleményünk: ebből cikk aligha kerekedik. A szentencia azonban még beszélgetésünk első harmadában mondatott ki, s az utána következők már szót érdemelnek. Elsősorban azért hogy tudathassuk: városunk életének egyik első irányítója sokat, s alaposan foglalkozik sportéletünk problémáival. A kapcsolat felvétele közöttünk tulajdonképpen annak érdekében történt, hogy képet alkothassunk egy országos tanácskozásról, amelynek fő témája a sport volt, s amitől azt reméltük, hogy valami újat, s nagyszerűt hoz a magyar sport és így Miskolc sportélete számára is. Az értekezletnek azonban az eddigi — többé-'kevásbé jól ismert — eredmények összefoglalása, egy időszak értékelése volt a célja, egy olyan tájékoztatósorozat keretében, ami a rendszeres, általános informálást szolgálja. Már-már arra a következtetésre jutattunk, hogy eme próbálkozásunk eredménytelenül zárul, amikor váratlan fordulattal létesítményi gondjaink, s az ezzel kapcsolatos problémáit kerültek szóba — egy korábbi cikkünk kapcsán. Megkérdeztük ugyanis, igaz-e a hír, hogy a gölnicbányai műanyag sípályáról szóló cikkünk felkeltette a figyelmét, sőt: az ügy elnyerte támogatását is És erről, valamint az ezt követő témákról — mellőzve mindenféle szabályos interjú-keretet — már érdemes említést tenni, csak úgy, könnyedén, ahogy ilyen év végi hangulatban, nem hivatalosán beszélgetni lehet. Tehát a műanyag sípálya! Elképzelhető a megvalósítása, s ha „csak” annyi pénz kell hozzá, amennyit a szorgalmazó honvédes sízőksac- coinak, az ügy rövidesen sínre kerülhet. Csupán a szükséges információk beszerzésére vár, s akkor ... Ezután mégis csak szóba került az a bizonyos országos értekezlet is. Annak kaprosán, hogy az OTSH Vezető szervei megint szorgalmazták egy új ötlet, a lákótele- pi sportegyesületek megvalósítását. Hogy hogyan? Erre ugyan csak annyit tudtak mondani, hogy ez új dolog, s kísérletezzenek az érdekeltek. Természetesen a már meglevő lakótelepi sportpályákra alapozottan. Ez ismét előhozta a létesítményi gondokat is. Amiről azonban elsősorban itthon kell többet beszélnünk. És nemcsak a létesítésükről, hanem a megóvásukról is, mert ez ügyben nem valami rózsás a helyzet... A lakótelepi létesítmények kapcsán egyébként ismét felvetettem azt az ötletet is, hogy jó lenne végre — a házak között — sok-sok pályát adni ahhoz a sportághoz, amelynek űzésére minden család felszerelte magát: a tollaslabdához! Ez ugyanis igazán — s főleg: autóvész- től mentesen — pályán játszható játék, miként a tenisz és „társai”! Kezdtünk belemelegedni a beszélgetésbe. Az egyik téma hozta iá másikat. A legfontosabbat — amelyet egy, épp az óév utolsó napján érkezett levél, Simonyi István levele is szorgalmaz — szintén megemlítette: lesz-e uszodánk? Biztosan! Bár nem is az a fontos.. . Hol ? Kérdés ugyanis, hogy kiknek legyen igazuk: akik Diósgyőrbe, vagy lakik a Népkertbe szeretnék vinni? A válasz salamoni: legyen mindkét helyen! Ha az uszodát igénylők — az érdekelt vállalatok — a pénztárcájukat is letennék igényük mellé, akkor — áltár 1978-ra is — könnyen megoldható lenne két 25 méteres gyakorlóuszoda létesítése! És addig is — bár már eléggé régen vajúdó téma — az egyik már meglevő medence befedése is jelenthetne előrelépést. Például az Augusztus j 20. strandon. Mindezek után ráébredtünk, hogy alaposan elkeveredtünk a beszélgetés tulaj- danképpeni céljától, s abban bízva búcsúztunk, hogy ha nehéz is lesz a következő egy-két év, csak-csak hoz valami lényeges előrelépést a sportban is. S végezetül valamennyiünk nevében boldog új évet kívántam Rózsa Kálmánnak, Miskolc város Tanácsa elnökének! HORVÁTH KÁLMÁN A SPORTCSARNOKBAN a két héttel ezelőtt megkezdődött VI. nemzetközi kézilabda Avas Kupa küzdelmei során a hét végén a „három - műszakos” sorozatok kerülnek sorra. Ezután a február 29-ig tartó műsor mindig szombat délután indul, s vasárnap délelőtt és délután is lesznek mérkőzések. Az eheti két játéknap programja szombaton 14 ó: Edelény— Hejőcsabai Gépjavító SK (férfi); 14 ó 45 p: Egri Finommechanika—DVTK (férfi); 15 ó 30 p: Nyíregyházi Petőfi SE—KVSE (férfi); 16 ó 15: Egri Finommechanika — Miskolci Bányász (férfi); 17 ó: Nyíregyházi Petőfi SE —DVTK (férfi); 17 ó 45 p: Edelényí Bányász SK—MÉM- TE (férfi). Vasárnap 8 ó 30: D^TK—SÜMSE (női); 9 ó 15 p: Lokomptiva Kosice— Mezőcsát (női); 10 ó: VSZ Kosice—DMTE (férfi kleméit). 10 ó 55 p: VSZ Kosice—SÜMSE (női); 11 ó 45: Bardejov—M. Bányász (fii); 13 ó 30 p: VSZ Kosice II.— DVTK (férfi); 14 ó 15: VSZ Kosice—M. Vörös Meteor (férfi kiemelt); 15 ó 10: Bardejov—DVTK (férfi); 15 ó 55 p: VSZ Kosice II.—M. Bányász (férfi) 16 ó 40 p: DMTE—M. Vörös Meteor (férfi kiemelt); 17 ó 35 p: VSZ Kosioe—DVTK (női).. Bajok Becseivel Gólkirályok A magyar labdarúgás történetében az 1926—27. évi bajnokságtól tartanak nyilván ,,gólkirályokat’*. Az első Horváth László, a III. kér. csatára volt, aki 14 alkalommal talált az ellenfelek hálójába — 18 mérkőzésen. Ezt követően mindig több gól kellett az első hely megszerzéséhez. Zsengellér Gyula vezeti a listát, ötször volt gólkirály; utána Bene Ferenc és Tichy Lajos következik, akik ugyancsak ötöt bajnokságban voltait elsők, mégis Zsengellér mögé szorulnak, mert Bene egyszer, Tichy pedig kétszer holtversenyben végzett az élen. Takács II. József, a legendás hírű „kis Taki” és Puskás Ferenc négy—négy győzelemmel büszkélkedhetett, Albert Flórián, Deák Ferenc, Dunai II. Antal, Kocsis Sándor, Kozma Mihály és dr. Sárosi György egyaránt háromszor volt első. Az első holtversenyt az 1942— 43-as bajnokságban könyvelte el a labdarúgás története: Jenőfi Jenő (Vasas) és Zsengellér Gyula (Üjpest) egyaránt 26—26 gólos volt. A további holtversenyek: 1955: Czibor Zoltán (Bp. Honvéd) és Machos Ferenc (Bp. Honvéd) 20—20 gól; 1957—58: Friedmanszky Zoltán (Ferencváros) és Molnár János (MTK) 16— 16 gól; 1958—59: Kisuczky Róbert (Csepel), Monostori Tivadar (Dorog) és Tichy Lajos (Bp. Honvéd) 15—15 gól. (Ez volt az egyetlen hármas holtverseny.) 1960—61; Albert Flórián (Ferencváros) és Tichy Lajos (Bp. Honvéd) 21—21 gól; 1974—75: Bene Ferenc (Ü. Dózsa) és Kozma Mihály (Bp. Honvéd) 20—20 gól. Amíg a múltban sokszor igen bőséges volt a góltermés, addig az utóbbi két évtizedben sokkal „takarékosabbak” a játékosok. Ezt mutatja, hogy 1954 óta csak kétszer sikerült 30 gólon felüli eredményt elérni, mégpedig Dunai II. Antalnak (Ü. Dózsa): 1967-ben 35 és 1968-ban 31 góllal lett győztes. Az abszolút gólkirályok listáját Deák Ferenc vezeti. A Ferencvárosban, az 1948—49-es bajnokságban — amelyet a zöld- fehérek nyertek — 30 mérkőzésen 59 gólt szerzett együttese 140 góljából. Zsengellér Gyula követi 1938—39-ben szerzett 56 góljával, majd ismét Deák Ferenc az 1945—46-ban elért 54 góllal és Puskás Ferenc, az 1947—48-as évad 50 góljával, ami azért is rendkívüli, mert csapata 82 góljából ért el ennyit. f i 3 i i Valamit — valamiért A sportszatyor fülénél félig kilógott a melegítő felső. A fiú lehajolt. s miközben a textíliát gyömöszölte, a válla fölött odaszólt a társához. — Jegenye! Én gondolkozóim a dolgon. Igazuk van a szurkolóknak. valóban tennünk kell valamit, hogy kihúzzuk a csapat szekerét a kátyúból. — Csinálni? — liümmögött a másik. — Mit? — Én mindenesetre új életet kezdek. Nem követelődzőm. nem kell sem lakás, sem kocsi. Szerény leszek, még a cipőmet is magam pucolom a jövő héttől kezdve, méghozzá hazulról hozott bagarollal. — Szép. Akkor én is teszek valamit az asztalra. Megtanulok ballal is rúgni. mert azon eddig csak támaszkodtam. És \ akkor is csinálom a gimnasztikát, ha háttal áll az edző! Pedig tudod, nálam ez milyen nagy dolog? — Na persze. De lemondás és áldozatok nélkül nem lépünk sohasem előre. összenevettek. Hátbavágták egymást és mentek edzeni. A serdülő III-ba! M. Gy. 4 DH ti önjei Egy kis „ködös” kitérő után (a múlt héten angol mérkőzésekre kellett tippelni) újra olasz találkozók szerepelnek az új év 1. számú szelvényén. S ami elég ritkaság az „azzurik” bajnokságában ezúttal a párosítás úgy sikerült, hogy nem látszik túlzottan nehéznek az esélyek latolgatása. A mérleg nyelve erősen a hazai pályák előnyét élvezők felé billen! A DH így látja: 1. Bologna—Róma 1 2. Como—Milan x 3. Fiorentina—Torino x 4. Inlernazionale—Ascoli 1 5. Juventus—Napoli x 6. Lazio—Cesena x 7. Perugia—Sampdoria 1 8. Verona—Cagliari 1 9. Atalanta—Reggiana ‘ 1 10. Aveilino—Pescara x 11. Catania—Spal 1 12. Modena—Brescia 1 13. Taranto—Varese 2 Pótmérkőzések: 14. Catanzaro—Lanerossi 1 15. Foggia—Palermo 1 16. Sambenedettese—Piacenza 1 Újjáalakult az MTK-VM labdarúgó szakosztályának vezetősége. Elnöke Merényi Andor lett. Beiktatták vezető edzői tisztségébe Keszthelyi Mihályt. Esemény a kék-fehéreknél, hogy Szuromi Antal visszavonult az aktív játéktól. A szakosztály vezetősége.;1 hivatalosan búcsúztatja majd. Becsei József szerződése december 31-én lejárt és mivel az eltelt hosszú „próbaidőben” a játékos sem emberi, sem sportolói magatartásában nem változott, a szakosztály vezetése nem járul hozzá szerződésének meghosszabbításához, úgy hogy Becseinek további mindennapi elfoglaltságát a munkahelyén kell megtalálnia. Értesítés! Értesítjük kedves fuvaroztatóinkat, hogy a közlekedés- és postaügyi miniszter, az Anyag- és Árhivatal elnökével egyetértésben 1976. január 1 -töl kezdve A TEHERTAXI-DÍJTÉTELEKET MÓDOSÍTOTTA Kérjük ezért kedves fuvaroztatóinkat, hogy a taxióra által mutatott díjtételeket a gépkocsivezetőnél levő szorzótáblával egyeztetni szíveskedjenek és a fuvardíjat ennek figyelembevételével fizessék ki. VOLÁN 3. SZ. VÁLLALAT MISKOLC Ünnepnapi tévéműsor (Laczó József fotómontázsa) Telefon süketeknek A testi fogyatékosokkal fogialkozó moszkvai kutatóintézetben kikísérletezték a süketek számára készült telefont. A készülék hordozható televízióra emlékeztet. A hívó fél fényíró toll segítségével iegy katódcső felületére ír. 5 A fényjeleket — villamos ß jelekké alakítva — normál "telefonvonal továbbítja. A hívott fél képernyőjén mintegy tíz másodpercei át látható a felírás. (Ez az időtartam bőségesen elegendő a leolvasáshoz.) Amikor a felirat eltűnik a képernyőről, a hívott fél írhat vagy tehet fel kérdést. A készülék jelenleg vizsgálati stádiumban van. A kutatók azonban úgy vélik, hogy rövidesen sor kerülhet széles körű alkalmazására. Nem barnul meg az alma A meghámozott alma — a tányéron felejtve — gyorsan megbámul. Bár íze t különösebben nem változik meg, már ( nem olyan gusztusos és étvágygerjesztő, mint „újkorában”. Hogyan ér- hétő el az, hogy az iparilag tartósított gyümölcs ne színe- ződjék el? Az ipari szakemberek válasza: meg kell akadályozni valamilyen kezeléssel a kiala- ; kuló oxidációs fo- [ lyamatot, amely á bámulást okozza. Ennek egyik legújabb módszerét, a Magyar Hütőipar kollektívája dolgozta ki. Az érdekes új eljárást az 1974-ben indult „almaszelct- gyártásban” már sikerrel alkalmazták. A módszer lényege, begy a gépi hámozás és darabolás után az aimaszelet közvetlenül egy úgynevezett színrögzítőbe kerül, ahol a felületi bámulást vegyi oldat alkalmazásával akadályozzák meg. Ebben az állapotban azonban a gyümölcs közvetlen gyorsfagyasztásra nem alkalmas, ezért sajátos módszerrel megelőzik a későbbi színelváltozást is. A tartósításra szánt gyümölcs speciális autoklávba kerül. Ebben szobahőmérséklet mellett, egy- egy adagban 400 kiló előzetesen színrögzített almát 2,5 at- moszférás túlnyomás alá helyeznek, mintegy 10 perces időtartamra. A kezelés után szabad levegőn öt órán át tárolják, majd gyorsfagyasztják az almát, amely a felengedés után több óra múlva sem barnul meg. A háziasszony tehát megvárhatja, míg a gyümölcs felenged: ugyanolyan gusztusos almát tehet fel az asztalra, vagy éppen használhat fel édességek díszítésére, ízesítésére, mintha friss lenne. Hernyóhímek kívánságra Szovjet tudósoknak sikerült kipróbálniuk a génsebészetnek, a sejtek öröklési anyagát megváltoztató beavatkozásoknak egyik első hasznos gyakorlati alkalmazását. Radioaktív sugárzással alyan módon változtatták meg a selyemlepke kromoszómáit, hogy a petékből szinte kizárólag hím hernyók bújtak elő és csak 0,1 százalékban nőstények. Az eredmény nem csupán tudományos jelentőségű, hanem egyidejűleg több millió rubel értékű hasznot is hajt. A hím selyemhernyók ugyanis a gubó létrehozásakor, amelyben pillangóvá fejlődnek, 30 százalékkal több szálat bocsátanak ki, mint a nőstények. Szakértők véleménye szerint az új eljárás nagy méretekben történő bevezetésével a Szovjetunióban legalább 45 százalékkal növelhető a nyers- selyemtermelés. Migrén A migrénben szenvedő embereknél összecsomósodnak a vérlemezkék és részben a vérplazma is. Ennek felismerésével első ízben sikerült egyértelműen fetárni a migrén és a rendellenes keringési sajátosságok közötti ösz- szefüggést. A kiváltó tényezők még nem tisztázottak. Feltételezhető azonban, hogy a migrén kezelését a vérkeringés tulajdonságainak normalizálásával kell kezdeni. Szabálytalan telefoninterjú
