Déli Hírlap, 1976. január (8. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-27 / 22. szám
Miskolciak, beszéljük meg! „Gondolkodjunk lakótelepekben!” Többször hallottam már társadalomkutatóktól, hogy egy nemzet nemcsak gazdasági és kulturális, hanem biológiai értékekkel is rendelkezik. „Népünk egészsége, edzettsége fontos nemzeti vagyonunk.” Ez talán mottója is lehet lakótelepi sportunk szervezésének. Miből? Ne sportegyesületben, és ne költségvetésben gondolkodjunk, mert ennek — előnyei mellett — ez esetben sok korlátja is van. Az 1945— 1950-es évek mozgalmas röplabdapályáin folyó játéknak, a politikai hovatartozás kifejezése mellett, igen nagy szakmai és sportegészségügyi értéke is volt. Akkor sem volt egyesület, nem volt költségvetés, csupán az emberek mozgásigényére alapoztunk. és volt mozgás, sportfoglalkozás. Most megváltoztak a körülmények. Az emberek jobb anyagi körülmények közé kerültek, és talán minden családban található egy labda, melegítő és teniszcipő. A kerületi tanácsoknál a tömegsport céljaira fordítható összeg elegendő lehet a lakosság sportjának megszervezésére. Hol? A hol kérdésre adott válasz kapcsán lakótelepekben kell gondolkodnunk. Város- rendezőink jóvoltából lakótelepeink közelében játszóterek, sport- és a mozgást lehetővé tevő egyéb alkalmatosságok is épültek. Ezek munkaszüneti időben eléggé látogatottak i6. A még jobb kihasználás végett több kispályára, lábtenisz-, fejelő-, tollaslabda-, röplabdapályára kellene bontani a meglevő területet. Legyen egy 20X40- es nagyobb pálya is, de mellette több kis pálya. Minden lakóközpont szomszédságában, esetleg központjában van egy — ha nem is minden sportigényt kielégítő — sport- és játékudvarral rendelkező iskola. Vasárnaponként adjuk oda minden más szolgáltatás nélkül csak az udvart a lakótelepi sportolás céljára, öl- tözés, fürdés otthon lehetséges. Jó beosztással nagy lehetőség kínálkozik a jelenlegi sportpályákon is (DVTK, MÉMTE, Hejőcsaba, Ifjúsági pálya). Természetesen ezek a pályák a versenysportot vannak hivatva szolgálni, de jó szándékú kereséssel jut hely és lehetőség a lakosság sportjára is. A „hol?” kérdésnél említem meg városunk nagy természeti kincsét, a Bükköt és az Avast. Építsünk e hegyeinkre több méretű, változó akadályú erdei kondíciópályákat. Ezeken hozzunk létre többpróbás állomásokat. (Esetleg az általam is ajánlott gyakorlatanyag felhasználásával.) Aki elfárad, itt pihenhet is. Kik szervezzék a versenyeket? Tapasztalatból állítom, hogy én a legnagyobb erőt két tömegszervezetünkben, a KISZ-ben és a Hazafias Népfrontban látom. Ilyen irányú tapasztalatokkal, de programmal is rendelkeznek ezek a szervek. Építsünk rájuk! Építsünk továbbá az emberek saját tökéletesítésére irányuló törekvéseire. Szerény szertárolási és kölcsönzési feladatot kaphatnak a házmesterek és iskolagondnokok is. Természetesen ellenszolgáltatásért. ami a kölcsönzési díjakból fedezhető. Mit sportoljunk? Ajánlom az alábbiakból válogatni: fejelés, lábtenisz, kispályás foci, tollaslabda, asztalitenisz. Kondíciópályára ajánlom: mászórúd, mászókötél, karhajlítás, beépített nyújtó, alatta homokkal, expander, hajlékonyságmérés, reflexmérés botfogással, helyből távol-, helyből magasugrás (Abalakov-mód- szer), lengőteke, helyből hármasugrás, súlylökés, medicinlabda, hanyattfekvésben törzsemelés. Állítsunk a pályára pontérték-táblázatot, és ott a helyszínen mindenki értékelheti erőállapotát. NAGY BERTALAN a DVTK Sportiskola igazgatója programja Az elmúlt hét végén befejeződött az NB I-es labdarúgók tiszta felkészülési időszaka, s következik az előkészületi mérkőzések ideje, A DVTK már hétfőn elkezdte az edzőmérkőzések sorozatát, s a szakosztálynál elkészült a teljes tavaszi program is. Ma délután a Repülőtéren mezei futó-főpróbát tartanak — az ifik kihívták az „öregeket” —, szerdán pedig az első és a nyolcadik csoport mérkőzik egymással. Csütörtökön lesz Budapesten az NB I-es labdarúgók mezei futóversenye, pénteken pedig ismét a Pénzügyőr Miskolcon alapozó együttesét fogadja a DVTK. Szombatra az ózdi csapatot kérték ellenfélül. A további program a következő. Február 4.: DMTE—DVTK (FK): 18.: Nagyhalász—DVTK (MNK); 19. (14 ó.): DVTK— Nagyhalász (MNK); 21—22; MNK következő fordulója; 25.: Nyíregyháza—DVTK (FK). Márciusban folytatódik a bajnokság; a DVTK az első két mérkőzését itthon játssza 6-án, szombaton 14.30-kor, a Vasas 13-án, szombaton 14.30-kor az Üjpest ellen. Március 20-án, szombaton Békéscsabára utazik a Diósgyőr, majd 31-én, szerdán (15 ó.) a* Salgótarjánt fogadja. A további NB I-es menetrend a következő. Áprilisban: 3-án, szombaton 15.30: Honvéd—DVTK; 10-én, szombaton 15.30: FTC—DVTK; 21-én, szerdán 16 órakor: DVTK —VIDEOTON; 24-én, szombaton 16 órakor: Haladás—DVTK. Májusban: 8-án, szombaton 16.30: DVTK—Tatabánya; 15-én, szombaton 16.30: DVTK—Kaposvár; 29-én, szombaton 17 órakor: MTK-VM—DVTK. Júniusban: 2-án, szerdán 17 ó.: SZEOL-DVTK; 5-én, szombaton 17 órakor: DVTK—ZTE; 9-én, szerdán 17 órakor: Rába-ETO— DVTK; 19-én, szombaton 17 ó.: Csepel—DVTK. A programban ezenkívül szerepel még az MNK és a Felszabadulási Kupa további menetrendje is, mintegy jelezvén: a DVTK a kupákban is szeretne sikeresen szerepelni. (horváth) Interjúsorozat a DH-ban! • • Oregfiúk magukról, s a labdarúgásról Előfordult-e, hogy külföldre hívták játszani? — Hogy tetszik a Császár név? — Vállalna-e funkciót az MLSZ-ben? — Mit nem tudnak a fiatalok? — Miért lassú a fejlődés? — Ott leszünk-e Argentínában? Bevezetőnkben csupán néhányat emeltünk ki abból a mintegy 50 kérdésből, amelyet az elmúlt hét végén Miskolcon tartózkodó volt híres, magyar válogatott labdarúgóknak feltettünk. Ezekre a kérdésekre a következő két hétben négy híres játér kostól kapnak választ olvasóink. Az interjúsorozat keretében ugyanis beszélgetést folytatunk érdekes és helyenként „rázós” kérdésekről Rákosi Gyulával, Mátrai Sándorral, Göröcs Jánossal és Albert Flóriánnal. A beszélgetések közlésének időpontját pontosan nem tudtuk rögzíteni, hiszen a terjedelmi korlátok időnként nekünk is parancsolnak, de a lehetőség szerint mihamarabb sort kerítünk az érdekes kérdésekre adott izgalmas válaszok ismertetésére. Síelés Két helyszínről is kaptunk jelentést tegnap este, havas versenyekről. A nagy örömet az MTI jelentése szerezte, hiszen arról szól, hogy az úttörő-olimpia záró napján Kőszegen mindkét nemben Borsod megye válogatottja nyerte a sífutó váltót. Sízőink egy csoportja a Kékesen versenyzett, minősítő versenyen vett részt. Vezetőjük, Kékesi Antal örömmel újságolta, hogy Zalai úttörő olimpiai sífutó 6. helyezése, minden bizonnyal azt jelenti, hogy az ösz- szeteitt versenyben bronzérmet szerzett. Ezt követően elmondotta, hogy a kékesi országos versenyen — műlesiklás két futamban — a férfi ifjúságiak között harmadik lett Kékesi Tamás, 4. Szomorú Sándor a Papp J. HSE versenyzői. Az úttörő leányok versenyét Almási Krisztina nyerte, míg a felnőtt férfiak között Tamás István a 12. helyen végzett. A meglepetés erejével hatott, hogy Fekete Magdolna (MÉMTE) ismét rajthoz állt és a 2. helyen végzett. apróhirdetés alias Szövetkezetünk előszerződést köt villanyszerelő szakmunkás- tanuló képzésére 16 évet be nem töltött fiatallal, aki 8 általános iskolai tanulmányait 1976-ban fejezi be. A tanuló képzést nyer: erőátviteli, szerelési, elektromérési és háztartási gépek javításában. Univerzális oktatás ! Kollégiumi elhelyezést biztosítunk! Jelentkezés helye: Általános Villamossági Ipari Szövetkezet, 1137, Budapest, XIII., Radnóti Miklós u. 41. Ügyintéző: Kurz. Telefon: 295- 669. Részletes felvilágosítást adunk levélmegkeresésre is. Statikus tervező-mérnököket keres a BARANYATERV, gyakorlattal és mielőbbi belépéssel, — pécsi és az ország több pontján folyó nagyszabású tervezési feladataihoz. Jelentkezés: — levélben, vagy személyesen — Pécs, Zrínyi u. 11., Katona László oki. villamosmérnök irodavezetőnél. Miskolc—Bánréve között elveszett 5X5 m fehér sátorponyva. Megtalálóját jutalomban részesítem. Miskolc, Szondy Gy. út 32. Úttörő-olimpia Mégis lett arany! Edzésen Diósgyőrben Most már a labda... Kis „olimpikonjaink” a múlt esztendőtől eltekintve kilenc éven át sorozatban örvendeztettek meg bennünket azzal, hogy a téli úttörő-olimpiák havas versenyszámaiban jócskán szerezték a bajnoki címeket, illetve az azokkal járó aranyérmeket. Most, a tizenegyedik seregszemléjükről az utolsó napig kellett várnunk a híreket, hogy újra jóleső érzéssel állapítsuk meg: kis versenyzőink mégiscsak kitettek magúkéit: két bajnoki címet is szereztek — méghozzá a legnehezebb versenyszámban, a váltóban! A Kőszegen elkezdett, majd Velemben folytatott és ismét Jurisics városában befejezett XI. téli úttörő-olimpiára reményt keltő előzmények után utazott el a 26 borsodi „olimpikon”. A Bükkben és a Zempléni-hegységben is jó hóviszonyok között, megfelelően hosszú időn át készülhettek. A városi és megyei bajnokság eredményei is biztatóak voltak — az igazi bizonyítás mégis nagyon nehezen sikerült. A miértre a szakvezetőknek kei! megtalálniuk a választ, s azt bizonyára meg is teszik. A bajnokság közvetlen befejezése után — a szűkszavú jelentésekre támaszkodva — mi most csak a borsodiak által elért eredmények rögzítésére vállalkozhatunk. Olimpiai bajnokságot nyert a fiú- és leányváltónk. Az előbbiek Frieds Sándor, Matyasovszky Miklós, Dudás Csaba összetételben, az utóbbiak Béres Zsuzsa, Zalai Krisztina, Varga Tünde felállításban szerezték meg az aranyérmet. Ezüstérmes versenyzőnk nem volt. Négy bronzérmes helyezésünket Ladányi József (II. korcsoportos szánkóversenyben), Posta Katalin (I. kcs., szánkó), Frieds Sándor (egyéni összetett verseny) és Zalai Krisztina (egyéni összetett) szerezte. Negyedik helyen végzett: Váhm József (I. kcs, szánkó), Harcsa Csilla (II. kcs., szánkó), Dudás Csaba (sífutás) és Matyasovszky Miklós (egyéni összetett verseny), ötödik helyet szerzett: Zalai Krisztina (óriás műlesiklás) és Sidló Stella (egyéni összetett verseny). Hatodik helyen végzett: Veriga Mihály (II., kcs., szánkó), Zalai Krisztina (sífutás) és Lihi József (biatlon). A nem hivatalos pontversenyben Borsod megye Heves megye és Budapest mögött megtartotta a harmadik helyet. M. Gy. ... volt a főszereplő a diósgyőri stadionban. Tegnap délután, a nap második edzésének keretében, mérkőzés, szerű edzést tartott a DVTK, kihasználva az alkalmat, hogy a Pénzügyőr közelben alapozó labdarúgóinak is volt kedvük játszani. Amíg a diósgyőriek egyik fele a kötelező edzést végezte, addig a másik csapat a vendégekkel kótkapuzott — Sir Ede irányítása és Csányi József felügyelete mellett. A többiekkel Szabó Géza foglalkozott. A sérültek távollétében az első félidőben a következők szerepeltek: Veréb — Kovács, Hajas, Váradj, Marczis — Oláh, Kiss, Görgei — Ko- leszárik, Horváth A., Fekete. Szünet után a két csoport feladatot cserélt, s ekkor a következők szerepelitek a Pénzügyőr csapata ellen: Szabó — Tatár, Makróczi, Teodoru, Tamás — Szűcs I., Fükő, Feledi — Szűcs J„ Csányi, Borostyán. A ködös időben, a keményre fagyott rögökön gólok is esteik — az első 45 percben a vendégek rúgtak négyet —, a főhangsúly azonban most nem ezen volt. A játélk azt célozta, hogy labdarúgóink visszaszokjanak a mérkőzések légkörébe, oldódjék bennük az alapozás feszültsége. H. K. Nádaratás A Hortobágyi Állami Gazdaság erdő- és nádgazdasági üzemének munkásai hat megye területén, Űjfehértótól Kecskemétig vágják a nádat. Hét nádarató gép és 100 ember végzi ezt a nehéz munkát. A nádaratást a Hortobágyi és a Kiskunsági Nemzeti Park területén kezdték, hogy majdan a madarak fészkelését ne zavarják. Ebben az idényben egymillió-kétszázezer kéve nád betakarítására számítanak. (Balogh P. László felvétele) Fémes fa A Német Szövetségi Köztársaságban a braunschweigi egyetem munkatársai olyan eljárást dolgoztak ki, melynek segítségével a faanyagok bizonyos fémes tulajdonságokkal ruházhatók fel. A felfedezés eredményeképpen a fa bármikor áramvezetővé alakítható. A gépkocsigyártásból ismert elekt- rostatikai eljárással festhető, és ily módon ellenállóvá tehető vegyi, időjárási és egyéb behatásokkal szenjfeen. Az így megmunkált faanyag ezenkívül éghetetlenné válik, s ez még inkább elősegíti ipari alkalmazását. A versenyló életéért Az állatkórházak- ban manapság már korszerű sebészeti műtők várják a „betegeket”. Íme egy életmentő beavatkozás története a székesfehérvári állatkórházból, ahová a szomszédos lovasiskolából vezettek át egy állatot: a versenyló néhány perccel korábban átlépett egy választó- rúdon, amely eltörött és megsértette a mellkas bal oldalát. A hároméves állat a kórház udvarán összeesett. A gyors orvosi vizsgálat megállapította, hogy a rúd hegye behatolt a mellüregbe, és a jelek szerint a tüdőt is megsértette. Életveszélyes állapot, úgynevezett szelepes légmell alakult ki. A sebészek a seb környékét fertőtlenítették, majd a mellkas szöveti anyagából „foltot” készítettek — úgynevezett nyeles lebennyel „tamponál- ták” — s a műtét helyén az izmokat szintetikus fonallal egyesítették, összé- varrták. A leírás alapján a ló a műtét után fokozatosan megnyugodott, légzése mélyebbé, egyenletesebbé vált. Az állatorvosok ezután a „beteget” felállították, de eközben megállapították: a műtét még korántsem fejeződött be, miután az állat mellkasában levő levegő miatt a légzés ismét „nehezített” lett. A levegőt úgy távolították el, hogy vékony tűvel ismét megnyitották a mellkast és elvezették az ott felgyülemlett levegőt. A versenyló ezt szem- melláthatóan „hálásan” fogadta, légzése most már teljesen egyenletes lett és elvezethették a kórházi részlegbe, ahol megkezdődött az utókezelés. A második napon a ló abrakadagját már elfogyasztotta és hőmérséklete alig volt magasabb a normálisnál. Étvágya fokozatosan javult; a hetedik napon a kórházból kivezették és megjáratták az udvaron. A sebészek természetesen mindennap kezelték a seb felületét, egyebek között antibiotikumokkal siettették a gyógyulást. A versenyló, amelyet valóban „az utolsó pillanatban” mentettek meg, szövődménymentesen meggyógyult és két hét múlva, igaz, előbb csak kíméletesen, Óe már ismét tréningre fogták. A gentleman Angliában mindig is foglalkoztak a gentleman meghatározásával. Mind ez ideig azonban egyértelmű meghatározás nem született. Bertrand Russel Nobel-díjas filozófus röviddel halála előtt így határozta meg a gentleman fogalmát: „Gentleman az az ember, aki másokban azt az érzést kelti, hogy ők is gentleman-ek”. Halak Az egészséges emberre azt szokták mondani, hogy él, mint hal a vízben. Ez a megállapítás már évek óta „sántít”. Ugyanis a szakérrákja tők felfedezték, hogy különösen a szennyezett vízben élő halak között igen sok a rákos. Hazudjon! Egy díszvacsorán Mark Twain asztalszomszédja egy igen barátságtalan, feltűnően szófukar asszony volt. Az író minden igyekezete kárbaveszett fáradságnak bizonyult, hogy bevonja őt a társalgásba. Végül egy utolsó kisérletet tett. Így szólt a barátságtalan nőhöz: — Asszonyom, ön igazi szépség! Asztalszomszédja azonban erre is qsak barátságtalanul morogta: — Nagy kár, hogy én nem mondhatom el ugyanezt magáról! % Mark Twaint azonban még ez az udvariatlanság sem. tudta kimozdítani végtelen nyugalmából. Ragyogó arccal csupán ennyit válaszolt: — Ezen könnyű segíteni asszonyom. Tegyen úgy, mint én: hazudjon!
