Déli Hírlap, 1976. január (8. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-27 / 22. szám
■#- Az új üzem — amint arról a láda felirata is árulkodik — Japánból is kap gépeket. (Kerényi felv.) Az a bizonyos harmadik szektor Kevés a Amikor az első igazi téli napon az alkalmi hóeltakarítás- lioz embereket toboroztak, a remélt lapátosoknak csak a fele jelent meg. Mindebből természetesen nem lehet messzemenő következtetéseket levonni a város munkaerő-ellátottságára, de ez a tény is jelzi, hogy kevés a kéz, több kellene. — Több kellene, de mennyi? Most, a tervkészítés napjaiban helyénvaló a kérdés. Orosz Istvánnal, a városi tanács munkaügyi osztályának főelőadójával beszélgettünk. Barcíka híre Teszt és televízió Nem kis meghaíodottsag- ;al láttam viszont a televi- :ió A Hét című műsorában izokat a képkockákat, amc- yeket a Borsodi Vegyikom- linát építésekor — a hőskorban — készítettek. Bajszos, esökabatos embe- ■ek, kétkerekű talyigát hűlő lovak viaskodtak a sárral. Huszonöt eve ennek. Míg több, mint 20 éve avatlak fel a kazincbarcikai gyárat. S alig néhány év múlva avatják a magyar vegyipar egyik legnagyobb létesítményét, a legújabb kazincbarcikai gyárat, a PVC— HI-at. Körtvélyes István szimpatikusán, szerényen nyilatkozott a 12 milliárd forintos óriás építésének apró gondjairól. Dicsérte kollégáit, büszkén beszélt a városról. Szólhatott volna a Nagyító című folyóirat januári számának tesztjéről is. A szakemberek vizsgáztatták a BVK szekszárdi üzemegységének remekeit: a műanyagból készült ajtót, a falburkolót és a redőnyt. (Hivatalos nevén: Portplast, Ongroplast, Rol- plast.) A hivatalos vélemény szerint a BVK termékei jónak találtattak ... Ha a példás szervezettséggel épülő nagy- beruházás befejeződik, akkor évenként 150 ezer tonna készül a legintelligensebb műanyagból, a pvc-ből Kazincbarcikán. — A nagyüzemek már nem is kopogtatnak a munkaköz- vetíto-iroda ajtaján. Minden miskolci vállalat a saját bőrén érzi a munkaerő-utánpótlási források elapadását. Egy most folyó, 1960-ig visz- szanyúló vizsgálat meggyőzően bizonyítja, hogy a döntően ipari jellegű foglalkoztatási szerkezet nemcsak haszonnal hanem gondokkal is jár. • Száz miskolci foglalkoztatott közül 43 az iparban, 11 az építőiparban dolgozik. Száz közül 14-en dolgoznak a szállításnál, 12-en a kereskedelemben. — Ez az arány szinte évek óta változatlan. De ezen a foglalkoztatottsági szerkezeten változtatni kell, hiszen az úgynevezett harmadik szektorban, a kereskedelmi és szolgáltatási ágazatban több foglalkoztatottra van szükség. Máskülönben a lakossági ellátás színvonala csökken. 9 A fővárosi munkaerőproblémák három-négy évvel előtte járnak a miskolci gondoknak. Ott, néhány üzem vidékre telepítésén túl, adminisztratív intézkedésekre nem került sor. — Valamit tenni, tennünk kell. Az elkövetkező években a bejárók számának csökkenésével kell számolnunk. Kudarcot vallottak azok a törekvőnek, amelyek a mintegy hétezer munkaképes korú, de munkahelyen nem dolgozó háziasszonyok foglalkoztatását szorgalmazták. (A sok közül csak két ilyen, szakmát adó tanfolyam járt némi eredménnyel. A DIGÉP forgácsoló tanfolyamát tízen, a női szabó szövetkezet tanfolyamát húszán látogatták). El kell mondanom azt is, hogy a miskolci nagyberuházások nem jártak a gondok enyhülésével, sőt még inkább fokozták a képzett munkások iránti, amúgy is magas keresletet. ® A* új közgazdasári szabályozók „megdrágították” az élőmunkát. Az adminisztratív létszámstop gátat szabhat a hivatalnoki létszám emelkedésének. Mi várható ezektől az in- tézkedénektöl a következő hónapokban, években? — Most még csak reményeink és elképzeléseink vannak. Tények, ennyi idő alatt, nem állnak rendelkezésre. Az azonban kívánatos lenne, ha a foglalkoztatottsági struktúrában az arány a „harmadik szektor” felé tolódna el, úgy, hogy az iparban foglalkoztatottak azonos létszámmal (relatív létszámmegtakarítással) produkálnának többet. * A munkára fogható emberek száma tehát adott. Eny- nyi van, többre nem számíthatunk. Alternatív megoldásként kínálkozik az ingázók életkörülményeinek javítása (esetleg letelepítése), a hiányszakmákat megszüntető ösztönző bérpolitika, a táopénzes rendszer korrekciója, s természetesen a létszámmegtakarítással járó, sok termelési, technológiai ésszerűsítésé B. I. nuTim Belépés csak DH-oIvasóknak ■■ Nyomra vezet a zománcdarab jjt A rendőrség ellenőrzi o közúti, vasúti, vízi és légi közlekedés rendjét és biztonságát — olvasható a nagyméretű tablón az 1955/22. sz. törvényrendelet kivonata. (Kerényi László felvétele) A Bűnügyi Múzeumnak a közlekedési bűncselekményeket illusztráló termeben megannyi fénykép és néhány eredeti büntárgy segítségével mutatják be, hogyan is nyomoz a rendőrség. Mindjárt az első tablón egy csei'- benhagyásos gázolás tettesének felderítését dolgozták fel. A címben is utaltunk rá: egyetlen parányi zománcdarab vezette el a nyomozóikat a tetteshez. Vácott, a 3. számú müút szélén, 1963 egyik éjjelén egy női holttestet találtak. A szakértői vélemény megállapította: gépjármű ütötte el az áldozatot. A mindenre kiterjedő alapos vizsgalat során a nő hajában egy lencse nagyságú, kék színű lakk-, illetve zománcdarabkát találtak. A nyomozók feltevése szerint ez a halálesetet okozó gépjárműről származhatott. A parányi zománcdarabkát technikai vizsgálatoknak vetették alá, s megállapították: nagy a valószínűsége, hogy az teherautóról, feltehetően az ütközéskor pattant le. A következő lépésben azt igyekeztek megtudni, hogy az ominózus éjszakán milyen tehergépjárművel közlekedtek a Vác felé vezető úton. Kiderült: az ÉPFU Skoda típusú tehergépkocsijai szállítottak cementet fővárosi építkezésekhez. A telephelyen valamennyi ilyen típusú tehergépkocsiról zománcmintát vettek, s kizárásos alapon vizsgálták ezeknek rétegeződését. Amikor az egyik — és az egyetlen — megegyezett a nő hajában talált lakkdarab rétege- ződésével, már megvolt a gázoló jármű. Ezután könnyű volt kideríteni a cserbenhagyó gépjárművezető kilétét is. (A vitrinben színes fénykép mutatja be a keresztmetszeti azonosságot.) Nem ritka a sorompó leeresztésének elmulasztása miatt bekövetkező vonat— személygépjármű karambol. Az egyik tabló azt az esetet mutatja be, amikor a sorompóőr hanyagsága miatt a HÉV-szerelvény egy, a kanyar miatt be nem látható kereszteződésben egy zsúfolt autóbusszal ütközött össze, valósággal kettényírta azt, s bizony a mulasztás sok emberéletet követelt... Az előírások be nem tartása a bátrak sportjában, az ejtőernyősöknél szinte mindig halálesettel jár. Gyulai György ejtőernyős világbajnok, többszörös magyar bajnok is ilyen mulasztás következtében vesztette életét. A repülőgépet 3 ezer méter magasságban hagyta el, s zuhanás közben filmezett. Megfeledkezett azonban arról, hogy felszerelje az automatikus emyőnyitót, s amikor a kézi nyitószerkezetet működésbe hozta, már késő volt. A földnek csapódott és szörnyethalt. A vasútnál bekövetkező, sokféle rendkívüli esemény közül a legjellemzőbbekkel foglalkozik a Bűnügyi Múzeum e terme. Az egyik tablón a vonat irányító, vezető személyzetének bűnös mulasztását dolgozták fel. 1963. december 23-án Szolnokon vasúti katasztrófa következett be, A sokak emlékezetében élő tragikus eseményt az okozta, hogy az állomáshoz közeledő szerelvény mozdonyának személyzete nem vette figyelembe a fényjelző állását, s amikor a veszélyt észlelték, már késő volt. A vasúti balesetek nem mindegyike követel halálos áldozatot, de minden esetben igen nagy népgazdasági kart okoz a felelőtlenség. A rosz- szul kiszámított utazási paraméterek következtében — különösen tehervonatnál — a féktávolság megnő, s ezt sokszor nem veszi figyelembe a vonatot vezető személyzet. Ilyenkor veszteglő, vagy előttük haladó szerelvénnyel ütközhetnek össze. Nagy veszélyekkel jár a fékszerelvények elfagyása, vagy nem megfelelő műszaki állapota. Ez esetben a késve megkezdett fékezés összeütközéshez, az ütközőbaknak történő csapódáshoz vezet. (Jövő kedden: Gyilkosság, vagy öngyilkosság?) tóth zoltán Angliából vásárolják Gép szümilja a papírt A Diósgyőri Papírgyárban is egyre többet foglalkoznak a gépesítéssel. Nagy figyelmet követelő, nehéz munka az itt készülő finompapírok — mint például a bankjegypapír — számolása. Korábban ezt úgy végezték, hogy — a pontosság kedvéért — az elkészített és méretre vágott papírt tömbökben, mind a négy sarkán külön-külön átszámolták. E munka megkönnyítésére sűrített levegővel működő, úgynevezett ívszámológépet vásárol a Diósgyőri Papírgyár Angliából. Tele vagyok szánalommal Talán a szeszélyes időjárás teszi, de tele vagyok szánalommal embertársaim iránt, őszintén szánom például azt a Stadion utca 9. szám alatt lakó családot, ahol a múlt héten a tűzoltók vendégeskedtek. Az történt ugyanis, hogy majd egy hónappal a gyertyagyújtogató karácsonyeste után egy csillagszórótól, talán az utolsótól, amelyet az 1975-ös karácsonyra ebben a városban gyújtottak meg, lángra lobbant a fenyőfa ... Hát nem pech? A decemberi, háromnapos ünnep alatt egyetlen karácsonyfatűz sem keletkezett Miskolcon. S most az utolsó fa utolsó csillagszórója tűzbe borította a lakást. Szánom továbbá mindazokat, akik szánkóval, síléccel, korcsolyával lepték meg szeretteiket ... A szánkó vasát, a korcsolya élét rozsda marja. Kidobott pénz volt olyan ajándékot venni, amelyhez igazi tél szükségeltetik... És mit szóljon az, aki költséget és fáradságot nem kímélve — reménykedve, hogy majd csak csigorgóra fordul az idő — méregdrága és meleg irhabundát szerzett be? Ha hordja, megfő alatta, de ha nem hordja, senki sem látja... Őszinte részvétem azoknak is, akik a pezsgödur- rogtató, harsány, komolyan semmire sem figyelő esztendőváltáskor nem látták a televízió szilveszteri műsorát. Szegények! Most, tiszta fejjel, az ítélőképesség (illetve az elítélő képesség) teljes birtokában voltak kénytelenek végigülni, végigásítozni a csütörtöki éjszakát. Hát nem jobb lett volna letudni szilveszter éjjelén a televíziót, és most nyugodtan aludni? És szánom végül magamat is. Sokkal kellemesebb lett volna valami jó kis rekeszizom- bizsergető dolgozatot írni, mint azoknak a szerencsétleneknek kondole- álni, akik januárban csillagszóróz- nak, vagy akik elhamarkodottan vettek szánkói és irhabundát. (brackó) Fiatal utazók klubja A Gárdonyi Géza Művelődési Ház Fiatal utazók klubjának résztvevői már sok országba „eljutottak” diaképek, filmek, fényképek segítségével. Ma délután 5 órától a Gárdonyi gyermekkönyvtárában az idő kerekét is visz- szaforgatják kissé. Ezúttal ugyanis a római birodalomról hallhatnak előadást, amelyet diaképekkel illusztrál az előadó. Az ötödik... „Mérni s mérhetetlent” Kevés olyan, hétköznapi és közgazdasági értelemben használt fogalom van, amely annyira nehezen definiálható, mint az életszínvonal. Az ember általában hajlamos az egyszerűsítésre, s csak a 100 lakosra jutó gépkocsik számából, csak az egy főre jutó nemzeti jövedelemből, vagy csak a külföldi utazások gyakoriságából ítél. Az életszínvonal mindenkori alakulását nem lehet csak egyetlen, vagy néhány statisztikai adattal meghatározni. Aczél György szerint — noha az egy főre jutó nemzeti jövedelem hazánkban lényegesen alacsonyabb, mint Franciaországban — az életszínvonalbeli különbségek lényebesen kisebbek, mint a fejlettebb — vagy nádunknál sokkal fejlettebbnek vélt — nyugati államokban. A reálbér (tehát a meghatározott bérért vásárolható anyagi javak összessége) 14 —16 százalékkal növekszik öt esztendő alatt. A reáljövedelem (amely magába foglalja a népesség mindenféle jövedelmének reálértékét, függetlenül attól, hogy az anyagi javakban vagy szolgáltatásokban ölt-e testet, azt fejezi ki, hogy a lakosság összes jövedelme milyen tömegű létfenntartási cikknek és szolgáltatásnak felel meg) ebben a tervidőszakban 18—20 százalékkal nő. A re. álbér és a reáljövedelem várható növekedésének számításánál eleve kalkuláltak az A lakottág fogyatztáta Egy (őre jutó fogyatnál 9 8400 kg 93.95 kg 76-78 kg towíSkH •3 X iá lsü fi Ik TERRA-KS áremelkedéssel. 1976-ban a fogyasztói árak 4,5 százalékkal haladják meg az előző évi színvonalat. Ezen belül a kiskereskedelmi ár 4.7 százalékkal, a piaci ár 6,6 százalékkal a szolgáltatások díja 2,6 százalékkal lesz több. A reálbér és a reáljövedelem (mint az életszínvonalat meghatározó egyik fontos tényező) azt mutatja, hogy mennyi pénzt kapunk, s azért mennyi árut kapunk. Az 1976-os terv a reáljövedelem 3 százalékos és a reálbér 1,5 százalékos emelkedését irányozza elő. I980-ra, amint azt a grafikon is mutatja, az egy főre jutó húsfogyasztás elérheti a 78 kilogrammot, a zöldségből és gyümölcsből pedig csal.nem egy mázsa jut évenként minden magyarra.
