Déli Hírlap, 1976. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-27 / 22. szám

■#- Az új üzem — amint arról a láda felirata is árulkodik — Japánból is kap gépeket. (Kerényi felv.) Az a bizonyos harmadik szektor Kevés a Amikor az első igazi téli napon az alkalmi hóeltakarítás- lioz embereket toboroztak, a remélt lapátosoknak csak a fele jelent meg. Mindebből természetesen nem lehet messzemenő következtetéseket levonni a város munkaerő-ellátottságára, de ez a tény is jelzi, hogy kevés a kéz, több kellene. — Több kellene, de mennyi? Most, a tervkészítés napjaiban helyén­való a kérdés. Orosz Istvánnal, a városi tanács munkaügyi osztályának főelőadójával beszélgettünk. Barcíka híre Teszt és televízió Nem kis meghaíodottsag- ;al láttam viszont a televi- :ió A Hét című műsorában izokat a képkockákat, amc- yeket a Borsodi Vegyikom- linát építésekor — a hős­korban — készítettek. Bajszos, esökabatos embe- ■ek, kétkerekű talyigát hű­lő lovak viaskodtak a sár­ral. Huszonöt eve ennek. Míg több, mint 20 éve avat­lak fel a kazincbarcikai gyárat. S alig néhány év múlva avatják a magyar vegyipar egyik legnagyobb létesítményét, a legújabb ka­zincbarcikai gyárat, a PVC— HI-at. Körtvélyes István szimpa­tikusán, szerényen nyilatko­zott a 12 milliárd forintos óriás építésének apró gond­jairól. Dicsérte kollégáit, büszkén beszélt a városról. Szólhatott volna a Nagyító című folyóirat januári szá­mának tesztjéről is. A szak­emberek vizsgáztatták a BVK szekszárdi üzemegységének remekeit: a műanyagból ké­szült ajtót, a falburkolót és a redőnyt. (Hivatalos nevén: Portplast, Ongroplast, Rol- plast.) A hivatalos vélemény sze­rint a BVK termékei jónak találtattak ... Ha a példás szervezettséggel épülő nagy- beruházás befejeződik, akkor évenként 150 ezer tonna ké­szül a legintelligensebb mű­anyagból, a pvc-ből Kazinc­barcikán. — A nagyüzemek már nem is kopogtatnak a munkaköz- vetíto-iroda ajtaján. Minden miskolci vállalat a saját bő­rén érzi a munkaerő-után­pótlási források elapadását. Egy most folyó, 1960-ig visz- szanyúló vizsgálat meggyő­zően bizonyítja, hogy a dön­tően ipari jellegű foglalkoz­tatási szerkezet nemcsak ha­szonnal hanem gondokkal is jár. • Száz miskolci foglal­koztatott közül 43 az ipar­ban, 11 az építőiparban dolgozik. Száz közül 14-en dolgoznak a szállításnál, 12-en a kereskedelemben. — Ez az arány szinte évek óta változatlan. De ezen a foglalkoztatottsági szerkeze­ten változtatni kell, hiszen az úgynevezett harmadik szektorban, a kereskedelmi és szolgáltatási ágazatban több foglalkoztatottra van szükség. Máskülönben a la­kossági ellátás színvonala csökken. 9 A fővárosi munkaerő­problémák három-négy év­vel előtte járnak a miskol­ci gondoknak. Ott, néhány üzem vidékre telepítésén túl, adminisztratív intéz­kedésekre nem került sor. — Valamit tenni, tennünk kell. Az elkövetkező években a bejárók számának csökke­nésével kell számolnunk. Ku­darcot vallottak azok a tö­rekvőnek, amelyek a mint­egy hétezer munkaképes ko­rú, de munkahelyen nem dolgozó háziasszonyok fog­lalkoztatását szorgalmazták. (A sok közül csak két ilyen, szakmát adó tanfolyam járt némi eredménnyel. A DIGÉP forgácsoló tanfolyamát tízen, a női szabó szövetkezet tan­folyamát húszán látogatták). El kell mondanom azt is, hogy a miskolci nagyberu­házások nem jártak a gon­dok enyhülésével, sőt még inkább fokozták a képzett munkások iránti, amúgy is magas keresletet. ® A* új közgazdasári szabályozók „megdrágítot­ták” az élőmunkát. Az ad­minisztratív létszámstop gátat szabhat a hivatalno­ki létszám emelkedésének. Mi várható ezektől az in- tézkedénektöl a következő hónapokban, években? — Most még csak remé­nyeink és elképzeléseink van­nak. Tények, ennyi idő alatt, nem állnak rendelkezésre. Az azonban kívánatos len­ne, ha a foglalkoztatottsági struktúrában az arány a „harmadik szektor” felé to­lódna el, úgy, hogy az ipar­ban foglalkoztatottak azonos létszámmal (relatív létszám­megtakarítással) produkálná­nak többet. * A munkára fogható embe­rek száma tehát adott. Eny- nyi van, többre nem számít­hatunk. Alternatív megol­dásként kínálkozik az ingá­zók életkörülményeinek ja­vítása (esetleg letelepítése), a hiányszakmákat megszün­tető ösztönző bérpolitika, a táopénzes rendszer korrek­ciója, s természetesen a lét­számmegtakarítással járó, sok termelési, technológiai ésszerűsítésé B. I. nuTim Belépés csak DH-oIvasóknak ■■ Nyomra vezet a zománcdarab jjt A rendőrség ellenőrzi o közúti, vasúti, vízi és légi közle­kedés rendjét és biztonságát — olvasható a nagyméretű tablón az 1955/22. sz. törvényrendelet kivonata. (Kerényi László felvétele) A Bűnügyi Múzeumnak a közlekedési bűncselekménye­ket illusztráló termeben meg­annyi fénykép és néhány eredeti büntárgy segítségé­vel mutatják be, hogyan is nyomoz a rendőrség. Mind­járt az első tablón egy csei'- benhagyásos gázolás tettesé­nek felderítését dolgozták fel. A címben is utaltunk rá: egyetlen parányi zománcda­rab vezette el a nyomozóikat a tetteshez. Vácott, a 3. számú müút szélén, 1963 egyik éjjelén egy női holttestet találtak. A szakértői vélemény megál­lapította: gépjármű ütötte el az áldozatot. A mindenre ki­terjedő alapos vizsgalat so­rán a nő hajában egy lencse nagyságú, kék színű lakk-, illetve zománcdarabkát ta­láltak. A nyomozók feltevése szerint ez a halálesetet oko­zó gépjárműről származha­tott. A parányi zománcdarab­kát technikai vizsgálatoknak vetették alá, s megállapítot­ták: nagy a valószínűsége, hogy az teherautóról, feltehe­tően az ütközéskor pattant le. A következő lépésben azt igyekeztek megtudni, hogy az ominózus éjszakán mi­lyen tehergépjárművel köz­lekedtek a Vác felé vezető úton. Kiderült: az ÉPFU Skoda típusú tehergépkocsi­jai szállítottak cementet fő­városi építkezésekhez. A te­lephelyen valamennyi ilyen típusú tehergépkocsiról zo­máncmintát vettek, s kizárá­sos alapon vizsgálták ezeknek rétegeződését. Ami­kor az egyik — és az egyet­len — megegyezett a nő ha­jában talált lakkdarab rétege- ződésével, már megvolt a gázoló jármű. Ezután könnyű volt kideríteni a cserbenha­gyó gépjárművezető kilétét is. (A vitrinben színes fény­kép mutatja be a kereszt­metszeti azonosságot.) Nem ritka a sorompó le­eresztésének elmulasztása miatt bekövetkező vonat— személygépjármű karambol. Az egyik tabló azt az esetet mutatja be, amikor a sorom­póőr hanyagsága miatt a HÉV-szerelvény egy, a kanyar miatt be nem látható keresz­teződésben egy zsúfolt autó­busszal ütközött össze, való­sággal kettényírta azt, s bi­zony a mulasztás sok ember­életet követelt... Az előírások be nem tar­tása a bátrak sportjában, az ejtőernyősöknél szinte min­dig halálesettel jár. Gyulai György ejtőernyős világbaj­nok, többszörös magyar baj­nok is ilyen mulasztás kö­vetkeztében vesztette életét. A repülőgépet 3 ezer méter magasságban hagyta el, s zuhanás közben filmezett. Megfeledkezett azonban ar­ról, hogy felszerelje az auto­matikus emyőnyitót, s ami­kor a kézi nyitószerkezetet működésbe hozta, már késő volt. A földnek csapódott és szörnyethalt. A vasútnál bekövetkező, sokféle rendkívüli esemény közül a legjellemzőbbekkel foglalkozik a Bűnügyi Mú­zeum e terme. Az egyik tab­lón a vonat irányító, vezető személyzetének bűnös mu­lasztását dolgozták fel. 1963. december 23-án Szolnokon vasúti katasztrófa követke­zett be, A sokak emlékeze­tében élő tragikus eseményt az okozta, hogy az állomás­hoz közeledő szerelvény mozdonyának személyzete nem vette figyelembe a fényjelző állását, s amikor a veszélyt észlelték, már ké­ső volt. A vasúti balesetek nem mindegyike követel halálos áldozatot, de minden esetben igen nagy népgazdasági kart okoz a felelőtlenség. A rosz- szul kiszámított utazási pa­raméterek következtében — különösen tehervonatnál — a féktávolság megnő, s ezt sokszor nem veszi figyelem­be a vonatot vezető személy­zet. Ilyenkor veszteglő, vagy előttük haladó szerelvénnyel ütközhetnek össze. Nagy ve­szélyekkel jár a fékszerel­vények elfagyása, vagy nem megfelelő műszaki állapota. Ez esetben a késve megkez­dett fékezés összeütközéshez, az ütközőbaknak történő csapódáshoz vezet. (Jövő kedden: Gyilkosság, vagy öngyilkosság?) tóth zoltán Angliából vásárolják Gép szümilja a papírt A Diósgyőri Papírgyárban is egyre többet foglalkoznak a gépesítéssel. Nagy figyel­met követelő, nehéz munka az itt készülő finompapírok — mint például a bankjegy­papír — számolása. Koráb­ban ezt úgy végezték, hogy — a pontosság kedvéért — az elkészített és méretre vá­gott papírt tömbökben, mind a négy sarkán külön-külön átszámolták. E munka meg­könnyítésére sűrített levegő­vel működő, úgynevezett ív­számológépet vásárol a Di­ósgyőri Papírgyár Angliából. Tele vagyok szánalommal Talán a szeszé­lyes időjárás teszi, de tele vagyok szánalommal em­bertársaim iránt, őszintén szánom például azt a Sta­dion utca 9. szám alatt lakó családot, ahol a múlt héten a tűzoltók vendé­geskedtek. Az tör­tént ugyanis, hogy majd egy hónap­pal a gyertya­gyújtogató kará­csonyeste után egy csillagszórótól, ta­lán az utolsótól, amelyet az 1975-ös karácsonyra ebben a városban gyúj­tottak meg, láng­ra lobbant a fe­nyőfa ... Hát nem pech? A decemberi, há­romnapos ünnep alatt egyetlen ka­rácsonyfatűz sem keletkezett Mis­kolcon. S most az utolsó fa utolsó csillagszórója tűz­be borította a la­kást. Szánom továbbá mindazokat, akik szánkóval, síléccel, korcsolyával lep­ték meg szerettei­ket ... A szánkó vasát, a korcsolya élét rozsda mar­ja. Kidobott pénz volt olyan aján­dékot venni, amelyhez igazi tél szükségeltetik... És mit szóljon az, aki költséget és fá­radságot nem kí­mélve — remény­kedve, hogy majd csak csigorgóra fordul az idő — méregdrága és meleg irhabundát szerzett be? Ha hordja, megfő alatta, de ha nem hordja, senki sem látja... Őszinte részvé­tem azoknak is, akik a pezsgödur- rogtató, harsány, komolyan semmire sem figyelő esz­tendőváltáskor nem látták a televízió szilveszteri műso­rát. Szegények! Most, tiszta fejjel, az ítélőképesség (illetve az elítélő képesség) teljes birtokában voltak kénytelenek végig­ülni, végigásítozni a csütörtöki éjsza­kát. Hát nem jobb lett volna letudni szilveszter éjjelén a televíziót, és most nyugodtan aludni? És szánom végül magamat is. Sok­kal kellemesebb lett volna valami jó kis rekeszizom- bizsergető dolgoza­tot írni, mint azok­nak a szerencsét­leneknek kondole- álni, akik január­ban csillagszóróz- nak, vagy akik elhamarkodottan vettek szánkói és irhabundát. (brackó) Fiatal utazók klubja A Gárdonyi Géza Művelő­dési Ház Fiatal utazók klub­jának résztvevői már sok or­szágba „eljutottak” diaképek, filmek, fényképek segítségé­vel. Ma délután 5 órától a Gárdonyi gyermekkönyvtá­rában az idő kerekét is visz- szaforgatják kissé. Ezúttal ugyanis a római birodalom­ról hallhatnak előadást, ame­lyet diaképekkel illusztrál az előadó. Az ötödik... „Mérni s mérhetetlent” Kevés olyan, hétköznapi és közgazdasági értelemben használt fogalom van, amely annyira nehezen definiálha­tó, mint az életszínvonal. Az ember általában hajlamos az egyszerűsítésre, s csak a 100 lakosra jutó gépkocsik szá­mából, csak az egy főre jutó nemzeti jövedelemből, vagy csak a külföldi utazások gya­koriságából ítél. Az életszínvonal minden­kori alakulását nem lehet csak egyetlen, vagy néhány statisztikai adattal meghatá­rozni. Aczél György szerint — noha az egy főre jutó nemzeti jövedelem hazánk­ban lényegesen alacsonyabb, mint Franciaországban — az életszínvonalbeli különbségek lényebesen kisebbek, mint a fejlettebb — vagy nádunknál sokkal fejlettebbnek vélt — nyugati államokban. A reálbér (tehát a megha­tározott bérért vásárolható anyagi javak összessége) 14 —16 százalékkal növekszik öt esztendő alatt. A reáljö­vedelem (amely magába fog­lalja a népesség mindenféle jövedelmének reálértékét, függetlenül attól, hogy az anyagi javakban vagy szol­gáltatásokban ölt-e testet, azt fejezi ki, hogy a lakos­ság összes jövedelme milyen tömegű létfenntartási cikk­nek és szolgáltatásnak felel meg) ebben a tervidőszakban 18—20 százalékkal nő. A re. álbér és a reáljövedelem vár­ható növekedésének számí­tásánál eleve kalkuláltak az A lakottág fogyatztáta Egy (őre jutó fogyatnál 9 8400 kg 93.95 kg 76-78 kg towíSkH •3 X iá lsü fi Ik TERRA-KS áremelkedéssel. 1976-ban a fogyasztói árak 4,5 százalék­kal haladják meg az előző évi színvonalat. Ezen belül a kiskereskedelmi ár 4.7 szá­zalékkal, a piaci ár 6,6 szá­zalékkal a szolgáltatások dí­ja 2,6 százalékkal lesz több. A reálbér és a reáljövede­lem (mint az életszínvonalat meghatározó egyik fontos té­nyező) azt mutatja, hogy mennyi pénzt kapunk, s azért mennyi árut kapunk. Az 1976-os terv a reáljövede­lem 3 százalékos és a reál­bér 1,5 százalékos emelkedé­sét irányozza elő. I980-ra, amint azt a grafikon is mu­tatja, az egy főre jutó húsfo­gyasztás elérheti a 78 kilo­grammot, a zöldségből és gyümölcsből pedig csal.nem egy mázsa jut évenként min­den magyarra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom