Déli Hírlap, 1976. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-27 / 22. szám

4c Az elmúlt öt évben több állomást láttak el korszerű irányító- és biztosítóberende­zéssel a Miskolci Igazgatóság területén. Az V. ötéves terv időszakában a. közlekedés biz­tonságának javítását tartják egyik legfontosabb feladatuknak a vasutasok. Ezt szolgálják egyebek között az Integro-Domino rendszerű irányítóközpontok, melyekkel újabb állomá­sokat szerelnek fel 1980-ig. Képünkön: a Tiszai pályaudvar irányilóközponlja. (Folytatás az 1. oldalról) A személyi forgalom után az áruszállítás elmúlt öt évével és a fejlesztési ter­vekkel foglalkozott beszá­molójában dr. Pásztor Pál, a MÁV Miskolci Igazgató­ságának aktivaértekezletén. Minden várakozást felül­múlt az áruszállítás növeke­dése a IV. ötéves terv idő­szakában. 1975-ben a Mis­kolci Igazgatóság csaknem 27 millió tonna árut továb­bított, 12,54 százalékkal töb­bet, mint 1970-ben. Különö­sen az export-import és a tranzitszállítások növekedtek erőteljesen. Ez elsősorban a KGST-országok közötti áru­forgalom dinamikus fejlődé­sével magyarázható. Jelentős szállítási feladatokat róttak a vasútigazgatóságra a IV. ötéves tervben megvalósított nagy borsodi ipari beruhá­zások, így például a HCM. a leninvárosi olefinmű, a Mis­kolci Húskombinát, s a ko­hászatban végrehajtott fej­lesztések. / Felemelték a kocsiálláspéuzt A tervezettnél is kedve­zőbben alakult a tehervago­nok átlagos fordulóideje. A tehergépkocsi park jobb ki­használását segítették a terv­időszak alatt született orszá­gos intézkedések, például a kocsiálláspénz felemelése. A sok jó mutató mellett azon­ban van néhány olyan is, amivel nem lehet dicseked­ni. Sokszor futottak üresen a vagonok, és a tehervonatok sem mindig közlekedtek menetrendszerűen — hason­lóan a személyszállító sze­relvényekhez. Nagy figyelmet szenteltek az aktívaértekezleten a mun­kaerő-gazdálkodásnak is. 1975 végén 326 ernber hiányzott az igazgatóság létszámából. Látszólag nem nagy szám ez, figyelembe véve, hogy több mint 13 ezren dolgoznak az igazgatóság vonalain, ám a hiány éppen ott jelentkezett, ahol legsúlyosabb a helyzet: a kívántnál jóval kevesebb volt forgalmi és vontatási utazókból, valamint vonal­fenntartó munkásokból. Rá­adásul a krónikus munka­erőhiánnyal küzdő budapesti pályaudvarokat is segíteni kell a Miskolci Igazgatóság­nak: havonta • átlagosan több mint 100 forgalmi dolgozót kell Budapestre vezényelni. Az 1975. január elsején bevezetett munkaidőcsök­kentés még tovább növelte a munkaerőgondokat és 'a megengedhetőnél magasabb Országosan 350 kilométerrel növelték a XV. ötéves terv időszakában a villamosított vonalak hosszát, ezen belül a Miskolci Igazgatóság területén 32 kilométerrel. volt a túlórák száma. Ezek után nem lehet csodálni, hogy bár éreztették hatásu­kat, nem szüntették meg a munkaerőhiányt a bérpoliti­kai intézkedések sem. Pedig nem kis összeget költött az állam a vasúti dolgozók jö­vedelmének növelésére. A Miskolci Igazgatóság dolgo­zóinak átlagbére az 1970. évi 2198 forintról 2947 forintra nőtt 1975-ig. Takarékosabban az energiával Foglalkozott az energia- gazdálkodás kérdéseivel is a beszámoló. Egy megállapítás a sok közül: a korszerű moz­donyok kihasználtsága mind­össze 50 százalékos, a pálya­építő gépek pedig legfeljebb négy órát dolgoznak napon­ta. Jobb munkaszervezéssel lehet és kell is javítani ezt az arányt. Az V. ötéves terv feladatait taglalva dr. Pász­tor Pál elmondta, hogy or­szágosan — és az igazgató­ság vonalain is — az utas- forgalom 3,6 százalékos csök­kenésével számolnak. Ezen belül azonban jelentősen nö­vekszik a nemzetközi sze­mélyszállítás. A következő öt évben to­vább kívánják csökkenteni a szerelvények zsúfoltságát és az eddiginél is jobban figye­lembe veszik a miskolci üze­mekbe naponta bejáró dol­gozók igényeit. Bizony, in­dokolt az az elhatározás is, hogy tisztábban tartják a pályaudvarokat és általában emelik a szolgáltatások szín­vonalát. Az áruforgalom 1975-től 1980-ig, 9,48 százalékkal nő az igazgatóság területén. Így 1980-ban körülbelül 29,5 mil­lió tonna árut kell majd el­szállítani. Folytatódik az a tendencia, mely a IV. ötéves terv időszakát is jellemezte, azaz az áruszállításon belül különösen a nemzetközi áru­forgalom nő dinamikusan. És a Tiszai? Részben gazdasági, rész­ben forgalombiztonsági okok követelik meg, hogy a kö­vetkező ?* Wvjházásai kö­zül a pályakorszerűsítést so­rolják az első helyre. A fej­lesztési keretet még nem bontották le igazgatóságokra, így csak tervkoncepcióként említhette dr. Pásztor Pál a miskolci Gömöri pályaudvar rakodóvágányainak felújítá­sát, a vonalkorszerűsítéseket, s azokat az állomásokat, melyeket biztosítóberende­zésekkel látnak el. Összesen 100 helyen kívánnak auto­mata fénysorompót felszerel­ni. Alighanem maradéktala­nul megvalósítják ezt a ter­vet, hiszen az elmúlt évek­ben több baleset következett be a, vasúti átjárókban. A tervkoncepciók között szere­pel a miskolci pályaudvar .felvételi, illetve utasépületé­nek rekonstrukciója is, mely­re ebben az időszakban 100 millió forintot szánnak. Re­méljük, ez a tétel is szerepel majd a végleges tervben! (Lapzártakor még tart a vasutasok miskolci aktívaér­tekezlete.) B. D. A Vöröskereszt vezetőségi ülése Vezetőségi ülést tart hol­nap reggel 9 órától a Ma­gyar Vöröskereszt Borsod megyei Szervezete a Hazafi­as Népfront tanácstermében A jelenlevők jelentést hall­gatnak meg a megyei szer­vezet 1975. évi munkájáról, s jóváhagyják az 1976. évi munkaprogramot. Az ülésen részt vesz dr. Gyüszü Miklós orvos ezredes, a Magyar Vö­röskereszt országos vezetősé­gének főtitkár-helyettese is. Alszik a gyümölcsízt Az elmúlt napok tdupszias időjárásában tavaszi rtiunká- latokat végeztek a Nagymis­kolci Állami Gazdaság gyü­mölcsösének dolgozói. Az öt- venhektáros körtésben már teljesen, a 220 hektáros al­másban pedig mintegy fele­részben végeztek a fák met­szésével. Naponta nyolcva­nat! dolgoznak a gyümölcsös­ben. Postások na o\aktivája Nagyaktívát tart ma dél­előtt Í0 órától az SZMT VI. emeleti tanácstermében a Miskolci Postaigazgatóság. Koczka Antal igazgató szá­mol be a megjelenteknek a IV. ötéves terv eredményei­ről, e az V. ötéves tervvel kapcsolatos elképzeléseikről. A vámvizsgálatról Az országhatárokon ki- és beutazók közül sokan meg­sértik a vámszabályodat, vagy éppen a devizával „ma­nipulálnak”. Többségük arra hivatkozik, hogy nem ismeri az ide vonatkozó szabályo­kat. Ezért is kérte fel a Mol­nár Béla Ifjúsági és Üttörő- ház a Vám- és Pénzügyőr­ség megyei Parancsnokságát, tartsanak ismeretterjesztő előadást a fiataloknak a vámszabályokról. Ma délután fél 7-től Ondkó Ottó Vám- vizsgálat következik című előadásában vezeti be az ér­deklődőket a vámszabályok nem is oly’ nehezen meg­jegyezhető tudnivalóiba. A kngresszisi tevéi margójára Rendkívül jelentős és tartalmas mozgalmi év előtt állnak a magyar ifjúkommunisták. Májusra hívták össze a Kommu­nista Ifjúsági Szövetség IX. kongresszusát és idén ismét megrendezik az ifjúsági parlamenteket. A párt ifjúsági tö­megszervezetének tagjai folytatják az MSZMP XI. kongresz- szusa határozatainak végrehajtását és valamemyi KISZ-tag feladata, hogy minden tőle telhetőt meglegyen a szocialista népgazdaság fejlesztéséért, az V. ötéves terv sikeres indu­lásáért. A közelmúltban látott napvilágot a KISZ Központi Bizott­ságának két igen jelentős dokumentuma. Nyilvánosságra hozták a KB kongresszusi levelét és az ifjúsági lapokban megjelent az 1976—77-es mozgalmi év akcióprogramja. A Kommunista Ifjúsági Szövetségnek hagyománya, hogy az elkövetkező évek feladataira vonatkozó elképzeléseit a fiata­lok széles tömegei elé tárva készül kongresszusára. Ez tör­ténik most is. Az előző kongresszus idején tíz kérdést bocsá­tottak közre. A mostani levél ennél több. hiszen állásfogla­lást is tartalmaz. Nem könnyed, „szórakoztató” olvasmány ez, ahogy az egyik mozgalmi vezető is jól megfogalmazta a lényeget. Nem elég elolvasni — tanulmányozni kell és meg­vitatni. A közös gondolkodás, a beszélgetés helyt kell, hogy kapjon minden ifjúsági közösség életében. Ennek hivatalos fóruma az ezekben a hetekben zajló taggyűlés-sorozat. A tag­gyűlések első napirendi bontja mindenütt a kongresszus elő­zetes dokumentumainak vitája. Ebben kell alkotó választ adni a Központi Bizottság elképzeléseire. A levélből egyébként egyértelműen kitűnik, hogy a KISZ a megkezdett úton halad tovább. Nem változtat irányt, ez­után is a párt eszmééinek és politikájának hirdetője marad a fiatalok között. A KISZ büszkén vallja, hogy több mint fél évszázada harcostársa a magyar kommunisták pártjának és az is marad. A Központi Bizottság úgy ítéli meg. hogy az 1971 óta eltelt években a KISZ betöltötte hivatását: és a szervezet életében nagy fellendülést hozott az 1974. áprilisi KB-határozat. A kongresszusi levél tanulmányozása és a viták után ki­alakulnak majd a vélemények és a válaszok. A javaslatok helyileg hasznosítható részét az alapszervezetek építik be akcióprogramjukba, azt a részét pedig, amely más szerveze­teknek, az egész szövetségnek is tanulságul szolgálhat, továb­bítják a bizottságokhoz. A küldöttgyűlések mind magasabb szinten összegezik az állásfoglalásokat és ezek felhasználásá­val terjeszti majd 1976 májusában a KISZ Központi Bizott­sága a IX. kongresszus elé beszámolóját és határozati javas­latát. Az 1976—77-es mozgalmi év akcióprogramjának készíté­sekor természetesen még sem a Központi Bizottság, sem pedig az alapszervezetek nem ismerhetik a kongresszus állásfoglalását, de az akcióprogram tartalma jelzi azt a fele­lősségteljes, előrelátó szellemet, ami most az ifjúsági szövet­ség egészét jellemzi. A Központi Bizottság fontos feladatnak tartja a társadalmi munkaakciók továbbfolytatását, a poli­tikai képzés erősítését, a nagyobb gondoskodást a pályakezdő fiatalokról, a fizikai dolgozók tehetséges gyermekeinek segí­tését, az építőtábori mozgalom folytatását. Csupán ez a né­hány kiragadott feladat is szemlélteti, milyen nagy munka vár az ifjú kommunistákra. A célok lelkesítőek, a társadalmi légkör jó. A fiatalok tudják, hogy az ország számít rájuk előrehaladásunk gyorsításában és a „felnőtt” társadalom tudja, hogy számíthat az ifjúságra. Ez a kölcsönös bizalom az alapja annak, hogy a következő években még tartalma­sabb, még szebb legyen az ifjúsági mozgalom élete. E. A. Márciustól kötelező Mérettáblázat a köpenyzsebben Ahány ember, annyiféle. A mondás nemcsak a tulajdon­ságokra igaz, hanem a mé­retekre is. Nem tudom, ki hogy van vele, de én már nagyon várom az új méret- táblázat szerint készült ru­hákat. Reménykedem abban, hogy nem kell majd ezután szabóval utána igazittatni, hiszen 49 méretnagyságból biztosan találok rám valót. Hogyan fognak azonban a hölgyek — és a vásárlásban járatlanabb férfiak — a mé- retdömpingben kiigazodni? Nos, az eladók majd segí­tenek. A Centrum Áruház­ban hatvanan vettek részt azon a tanfolyamon, amelyet a Kereskedelmi Továbbkép­ző és Módszertani Központ útmutatója alapján tartot­tak. Mi tagadás, ezelőtt az eladók is idegenkedve fogad­ták az új méretrendszert. Eddig ugyanis ránéztek a ve­vőre, s körülbelül tudták, hányas méretre van szüksé­ge. Ezután azonban elő kell venni a centimétert. Meg kell mérni a mell- és csípő­bőséget a nőknél, férfiaknál pedig a derékbőséget. Az eladóknak természete­sen „puskázni” is lehet. Min­den köpenyzsebben ott lesz ugyanis az új mérettáblázat. Nélkülözhetetlen adat még a testmagasság is. Nos, erre is gondoltak az áruházban; mégpedig különös figyelem­mel a hölgyvásárlókra. Nem az orvosi rendelőkből ismert — fejhez szorított — mérő- atkalmatosságot helyezik el, ez ugyanis tönkretenné a fri­zurát, hanem a mérőoszlop mellé állítják majd a vá­sárlót a testmagasság méré­sekor. Ugye, úgy tűnik, hogy hosszadalmas tortúra lesz igy a kiszolgálás? A mérték­vétel után egy ideig még a megfelelő méret kikeresése is az eladókra hárul. Persze mi vásárlók lerövidihetjük pzt az időt, ha már otthon megejtjük a mértékvételt, s így érkezünk a tett színhe­lyére. Január elsejétől a ruházati ipar, csak az új mértéktáb­lázat szerint készíti es szál­lítja termékeit. Ezek árcé­duláin már az új méretál­lást is feltüntették. Egyné­hány ilyen darab a Centrum Áruházban is kapható: Hut­ter Istvánná és Juhász Gyu- láné eladók azt mondták: akik eddig ilyet vásároltak, elégedettek voltak. És a vásárlók tudnak-e a március elsejétől kötelező érvénnyel életbe lépő új rendszerről? — Hallottam már a tévé­ben — mondta Horváth Já­nos, akinek mindig fel Kel­lett hajtani a nadrág szárát, ha öltönyt vásárolt. Most ka­bátot szeretne... A kereskedők már megta­nulták olvasni az új konfek­cióruhák „KRESZ-táblácská- it”. Jó lenne, ha az első ilyen vásárlás után, mi ve­vők is megőriznénk ezt a kis háromszöget. A következő vásárlás, ennek birtokában, már 6okkal könnyebb lesz. O. E. Nemzetközi utas- és áruforgalom Fényscrampólt, í; iztGsílóiie rendezések Vasutas aktívák tanácskozása

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom