Déli Hírlap, 1976. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-26 / 21. szám

■ ff llepÉii: szíításieclilai íoiÉrenca Január 26—6U-a között Vi- segrádon tartják a számítás- technikai szakemberek téli iskoláját, idei nemzetközi konferencián részt vesznek: az M.TA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Inté­zet, a Távközlési Kutató In­tézet, a Számítástechnikai Koordinációs Intézet és más hazai intézetek szakemberei, valamint több szocialista or­szág tudományos kutatói. A tanácskozás során több mint 30 tudományos előadás hangzik el a számítógépek operációs rendszerének to­vábbfejlesztéséről, kerekasz- tal-megbeszéléseken megvi­tatják a szocialista országok tudományos akadémiái kö­zötti több oldalú együttmű­ködés eredményeit. i Számítóközpont. (Herényi László felvétele) Ot lépés &ÍQT& Borsodi prognózis 1980-ig A szolgaltatóipari párt-vb megvitatta, hogyan valósulnak meg szolgáltatóipari vállala­tainknál a párt Központi Bi­zottsága 1974. december 5-i ha­tározataiból adódó feladatok. A vb meghatározta az 1976. évi gazdasági építőmunka fő célkitűzéseit, a termelést se­gítő politikai feladatokat is. Mindezekről Farkas György- gyel, a szolgáttatóipari párt- bizottság titkárával folytattunk beszélgetést. — Megyénkben a szolgál­tatási tevékenység jelentő­sen fejlődött 1975-ben, bár az igényektől elmaradt. A pártbizottság hatáskörébe tartozó 22 borsodi-miskolci vállalat bruttó termelési értéke 16 százalékkal maga­sabb az előző évinél. Ezen belül kiemelkedően — 20 százalékkal — növekedett a kommunális szolgáltatás, 14 —14 százalékkal az építőipari tevékenység és ipari szolgál­tatás, s mérsékeltebben — 9 százalékkal — az ipari ja­vító szolgáltatás értéke. Az egy főre jutó termelési ér­ték 18, a létszám 3 száza­lékkal nőtt, s a termelés növekedésének 80 százaléka adódott a termelékenység emelkedéséből. A hatáskö­rünkbe tartozó vállalatok nyeresége is nagyobb lett, a bázishoz képest 28. a terv­hez képest pedig 29 száza­lékkal. — Minek köszönhetők ezek a jő gazdasági eredmények? — A legtöbb vállalatnál a Központi Bizottság 1974. december 5-i határozatának szellemében dolgoztak, gaz­dálkodtak. Pártszervezeteink irányító és ellenőrző tevé­kenységének eredményekép­pen javult az élőmunkával való gazdálkodás, jelentős üzem- és munkaszervezési intézkedések valósultak meg, jobban kihasználták a ter­melőeszközöket, sorra telje­sítették a takarékossági in­. tézkedési terveket. Ez utób­bit hadd igazoljam mindjárt egy számmal: a mérhető megtakarítások értéke meg­haladja a 14 millió forintot! — Ezek szerint minőén a legnagy^ob rendben volt a szolgáltatóipari vállalatoknál? — Természetesen adódtak nehézségek, rendellenessé­, gek is, amelyekre a végre- hajtó bizottság legutóbbi ülésén is rámutattunk. El­húzódott például a VIME- LUX központi telephelyé­nek építése, késedelmet szen­vedett a miskolci Patyolat Vállalat központi telephe­lyének beruházása. A válla­latoknál év közben a nép- gazdasági normákat megha­ladó kifizetések történtek, amelyek a nyereség dinami­kus növekedésével magya­rázhatók, s amelyeket vé­gül is a közreműködésünk­kel sikerült mérsékelni. A tanácsokkal javítanunk kell az együttműködést. A párt­bizottság hatáskörébe tarto­zó VIMELUX-nak a ME- DICOR-hoz történő átcso­portosításáról például csak a kész tények alapján érte- ■ sültünk. — A végrehajtó bizottság határozata alapján melyek az 1976-os év főbb gazdaságpoli­tikai célkitűzései? — A XI. kongresszus és a városi pártbizottság öt­éves feladattervéből indul­tunk ki a tennivalók meg­határozásakor. A mi válla­lataink is hozzá kell já­ruljanak a népgazdaság egyensúlyának megjavításá­hoz, s fokoznunk kell a gaz­dasági munka hatékonysá­gát. A termelés mértékének az 1975. évit meghaladó nö­vekedését tűztük célul. A termelés növekedésének 90 százalékát a termelékenység növelésével kell biztosítani, s úgy, hogy az egy főre eső termelés 10 százalékkal nő­Ertékelik a munkavédelmi negyedévet Megkezdődött az SZMT ál­tal meghirdetett munkavé­delmi negyedév eredményei­nek értékelése a borsodi vál­lalatoknál, mezőgazdasági üzemeknél. Néhány vállalat­nál, mint például a Lenin Kohászati Műveknél, az éves munkavédelmi terv teljesíté­sével együtt teszik mérlegre 1975 utolsó negyedévének eredményeit is, hiszen tulaj­donképpen egész esztendőben az SZMT versenyfelhívásá­nak szellemében dolgoztak. jön. Valamennyi vállalatnak munkaerő-gazdálkodási prog­ramot kell készítenie, s en­nek tartalmaznia kell az ad­minisztratív létszám egy ré­szének a termelés területére történő átcsoportosítását. Elő kell segíteni az új kollektív szerződések megkötését, meg kell gyorsítani a műszaki fejlesztést, törekedni kell az export, s elsősorban a tőkés export növelésére, az üzem- és munkaszervezés tovább­fejlesztésére. Az energiával és anyaggal takarékoskodni kell; minden dolgozó és minden munkahely saját ügyének érezze a pazarlás megszüntetését, (nyikes) Városi tanácstagok fegadóórái 1976. január 28.: Szabó János, könyvtár, Szent- péteri kapu 95., 18 órától; Tamá­si Erzsébet, Kö u. 13., 17 órától. 1976. január 29.: Dr. Farkas József, Vasutas­klub, Vörösmarty u., 18 órától; Nayy Búza Józsefné, 34. sz. Ál­talános Iskola, Könyves Kálmán u. 2., 18 órától; Szolga István, 10. sz. Általános Iskola, Győri kapu-dél, 17 órától'. 1976. január 30.: Adám Jánosné, 48-as u. 13., 17 órától; dr. IConezwald Barna, 34. sz. Általános Iskola, 17 órától; Tóth István, Bartók Béla u. 77., 18 órától. 1976. január 31.: Rózsavölgyi Károly, Nagy I. u. 2., 17 órától; Titkó István. Görömböly, Szabó E. u. 70., 16 órától. Harminc évvel ezelőtt „Mi­ről tárgyalnak a város­atyák?” címmel közölt terje­delmes cikket az észak-ma­gyarországi kommunisták Miskolcon megjelenő napi­lapja, a Szabad Magyaror­szág. Tárgyaltak a reak­ciós neveket viselő utcák tábláinak cseréjéről, a villa­mosjegyek új áráról, a szín­ház fűtésének és világításá­nak megoldásáról, a lakbér­leti szabályról, és garantál­ták, hogy biztosítják a dől-' gozók jegyrendszeren ala­puló ellátását. És miről tárgyalnak most a városatyák? Miről tudósít­ja a mostani olvasót, s a majdani — a város mai tör­ténetét sárguló fóliánsokban kutató — olvasót a sajtó? Ezen a héten tart ülést Bor­sod megye Tanácsa, s dönt a megye ötesztendős fejlődését meghatározó középtávú pénz­ügyi tervről. • Ezer híján kétszázezer A tanácstagok már kézhez kapták a statisztikai táblák­kal teli .vaskos dokumentu­mot. Gyűlnek az olvasás közben lapszélre írt meg­jegyzések, formálódnak a felszólalások szavai. Első nekifutásra az em­berben a könnyebben meg­jegyezhető adatok, összefüg­gések rögződnek. Miskolc népessége 1976. január 1-én 199 ezer volt. Öt év múlva 214 ezer lesz. Persze, a szü­lőszobák forgalmának növe­kedése nem prognosztizál­ható olyan nagy pontosság­gal, mint például a bölcső­dei vagy óvodai férőhelyek gyarapodása. (A száz óvodás korúra jutó férőhelyek szá­ma Miskolcon 61-ről 65-re nő. Ez azt jelenti, hogy a megyei, csaknem 4,5 ezer A„FALKAVEZÉR" PANASZA Az állatok viselkedését ku­tató tudósok szerint a — far­kastól származó — kutya nem a gazdáját tiszteli gon­dozójában, hanem a falka- vezért. Nos, egy ilyen „falkavezér” keresett fel a minap. Kicsi, szerény, halk ember, egyál­talán nem olyan tehát, akit uralkodásra, vezérlésre te­remtettek. No, de a kutyája biztosan jobban tudja! A ku­tyája, „akitől” semmiképpen sem szeretne megválni, az új rendelet szerint kivetett adót vis? Dnt sokallja. 1-Iosz- szasan oizonygalta, hogy 6 nem lux■e,b‘>! tartja az ebet, '.isti is vadászik vele. hanem házvzöire „alkui n-tz- za.” Az illetékesek azonban nem hajlandók házőrzőnek minős t? ú a jószág M. nr ivei gazdája (pardon! íalkavezé- re) bérházban lakik. A kutya azonnal nem itt. nar—m a város határában levő kis tel­ken, az inkába szerezi,inas- kamrának. semmint nyaraló­nak minősíthető házikó kör­nyékén tanyázik egész év­ben. Rendszeresen kijár hoz­zá, megeteti, és ellátja min­dennel, ami a kutyaéleihez szükségeltetik. Kevés olyan rendelet szü­letett az utóbbi időben, ami­vel kapcsolatban annyi pa­nasz, kérdés érkezett a szer­kesztőségekhez és más fóru­mokhoz, mint az új kutya­adó. A városi tanács mező- gazdasági osztályán és adó­ügyi csoporjtánál dolgozók előbb-utóbb rákapnak az idegnyugtatókra, ha ez így folytatódik. Nekem minden­esetre igyekeztek higgadt, tárgyilagos választ adni. Eszerint: ahhoz, hogy vala­kinek házőrző kutyája le­gyen, kell lenni gey házá­nak is. Hogy mit lehet ház­nak minősíteni, azt pontosan meghatározzák a rendeletek. A szerszámoskamra nem ház, tehát az őrzésével megbízott eb sem házőrző. Logikusnak logikus, de hogy megnyugtató-e?... Az az érzésem, hogy jókora fal­kára való farkas-leszárma­zott búcsúzhat el gazdájától a közeli hónapokban, ha ilyen nagy árat kell fizetni a „vezéri” beosztásért. VAGY UTAT. VAGY GUMICSIZMÁT! Az építkezésen dolgozók — különösen a földmunkát vég­zők — gumicsizmát viselnek. Mint munkaruhát, számukra ezt térítésmentesen adja vál­lalatuk. Ellenben azoknak, akik a különböző építkezé­sek szomszédságában élnek, senki sem vesz vízhatlan, könnyen lemosható lábbelit. Ugyanabban a cipőben lép­nek be munkahelyükre, az iskolába, illetve lakásukba, amiben sártengeren, földhá­nyásokon, buckákon és ár­kokon át kénytelenek közle­kedni. A Miskolci Beruházási Vál­lalat vezetősége azt állítja, hogy ők nem tehetnek sem­miről. Már az építkezés meg­kezdése előtt kijelölik a megfelelő utakat, melyeken ha némi kerülővel is, vígan jöhetnének-mehetnének a la­kók. Csakhogy az építők, kü­lönösen a gépkocsivezetők fittyet hánynak az előzetes megállapodásokra. Arra men­nek, amerre rövidebb, füg­getlenül attól, hogy járda vagy park kerül útjukba. Ar­ról már nem is beszélve, hogy a tengelyig sáros te­herautók, dömperek tonna­szám hordják fel a szennyet a főútvonalakra és ezért sem vonja felelősségre őket sen­ki. Úgy tűnik tehát, hogy min­denki tehetetlen. A panasz­kodó lakók leginkább. Mivel emberhez méltó utat, járdát évek óta nem sikerül kive­rekedni az építkezések kör­nyékén élők számára, csak egy megoldás marad: ossza­nak ki számukra gumicsiz­mát. A férfiaknak megteszi a hagyományos fekete, a gye­rekek kaphatnak mondjuk fehéret, a hölgyeknek viszont magas sarkú piros vagy kék dukál. (A szín-, méret- és formaigényeket felmérhetnék például a házmesterek.) Ki­egészítésül egy-egy pár zok­nit, katonaviselt férfiaknak pedig kapcát lehet vételezni. Idősebb, feledékeny urak és a katonai szolgálat alól ilyen vagy olyan okok miatt meg­szabadultak számára célszerű diavetítéssel egybekötött kap- catekerési bemutatókat tar­tani háztömbönként. Ugye, milyen egyszerű a megoldás? (békés) óvodai férőhely - n öT'elési tervből Miskolcra majdnem 1400 jut.) A kiemelten kezelt szak­munkásképzésre csaknem kétszázmillió forintot irá­nyoztak elő a megye közép­távú pénzügyi tervének ösz- szeállítói. • Uszoda és víz rr Hogy mi mindenre futja ebből? Felépülhet belőle Miskolcon egy 24 tantermes ipari és élelmiszeripari szak­munkásképző intézet, tan­műhellyel és kollégiummal. De jut belőle a perecesi, az ózdi és az egyik miskolci tanintézet felújítására, bő­vítésére is. A fejlesztési kiadások kö­zött szerepel egy negyven- milliós tétel is. Ezt szánják többek között a régen várt és most már joggal remélt miskolci fedett uszoda épí­tésére. És a vízről jut eszünkbe; egy város kommunális fej­lettsége jól mérhető az egy főre jutó vízfogyasztás ala­kulásával. Napjainkban Mis­kolc minden lakójára napi 135 liter víz jut. A terv­időszak végére 15 literrel több lesz a fejadag. Ehhez azonban a mostam, napi 80 000 köbmétert meghaladó víztermelést 1980-ra 115 000 köbméter fölé keli emelni. • Milliók és milliárdok A megyei tanács végre­hajtó bizottságának leg­utóbbi, a tanácsülést előké­szítő, ülésén hangzott el, hogy Borsod — más me­gyékhez viszonyított — le­maradásának behozásához, víz- és csatornafejlesztésre csaknem kétszer annyi pénz kellene, mint amennyit a középtávú terv kilátásba helyez. Ám ez a „kevés” is ha­talmas összeg: 1,1 milliárd forint. Egy húskombinát építésének ára! öt év alatt nyolcvanezerrel nő az egész­séges ivóvíz-ellátásban ré­szesülő borsodiak száma. A terv előirányzatai im­ponálóak, a számok, össze­gek nagyok. A néhány ezer forinthoz szokott hétköznapi gondolkodás nehezen tudja érzékelni, arányaiban is fel­mérni az előrelépést bizto­sító anyagi eszközök nagy­ságát... De ne felejtsük el; sokan vagyunk, s a forintok milliókká tevődnek össze. Nagyot kell lépnünk, min­den évben legalább egyet, és ötször egymás után. B. I. Káirclfépek A Diósgyőri Gépgyár ká­belgépei iránt egyre nagyobb a kereslet a világpiacon, ezért a vállalat nagy gondot fordít az export növelésére. A termék nagy többsége a Szovjetunióba és' a KGST- országokba kerül, de bőven jut belőle a tőkés piacokra is. Az idén az exportigények kielégítésére új sorozatok gyártását kezdik meg a gép­gyárban. Hatékonyabban, takarékosabban Szolniai, szeináltatások

Next

/
Oldalképek
Tartalom