Déli Hírlap, 1976. január (8. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-26 / 21. szám
■ ff llepÉii: szíításieclilai íoiÉrenca Január 26—6U-a között Vi- segrádon tartják a számítás- technikai szakemberek téli iskoláját, idei nemzetközi konferencián részt vesznek: az M.TA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézet, a Távközlési Kutató Intézet, a Számítástechnikai Koordinációs Intézet és más hazai intézetek szakemberei, valamint több szocialista ország tudományos kutatói. A tanácskozás során több mint 30 tudományos előadás hangzik el a számítógépek operációs rendszerének továbbfejlesztéséről, kerekasz- tal-megbeszéléseken megvitatják a szocialista országok tudományos akadémiái közötti több oldalú együttműködés eredményeit. i Számítóközpont. (Herényi László felvétele) Ot lépés &ÍQT& Borsodi prognózis 1980-ig A szolgaltatóipari párt-vb megvitatta, hogyan valósulnak meg szolgáltatóipari vállalatainknál a párt Központi Bizottsága 1974. december 5-i határozataiból adódó feladatok. A vb meghatározta az 1976. évi gazdasági építőmunka fő célkitűzéseit, a termelést segítő politikai feladatokat is. Mindezekről Farkas György- gyel, a szolgáttatóipari párt- bizottság titkárával folytattunk beszélgetést. — Megyénkben a szolgáltatási tevékenység jelentősen fejlődött 1975-ben, bár az igényektől elmaradt. A pártbizottság hatáskörébe tartozó 22 borsodi-miskolci vállalat bruttó termelési értéke 16 százalékkal magasabb az előző évinél. Ezen belül kiemelkedően — 20 százalékkal — növekedett a kommunális szolgáltatás, 14 —14 százalékkal az építőipari tevékenység és ipari szolgáltatás, s mérsékeltebben — 9 százalékkal — az ipari javító szolgáltatás értéke. Az egy főre jutó termelési érték 18, a létszám 3 százalékkal nőtt, s a termelés növekedésének 80 százaléka adódott a termelékenység emelkedéséből. A hatáskörünkbe tartozó vállalatok nyeresége is nagyobb lett, a bázishoz képest 28. a tervhez képest pedig 29 százalékkal. — Minek köszönhetők ezek a jő gazdasági eredmények? — A legtöbb vállalatnál a Központi Bizottság 1974. december 5-i határozatának szellemében dolgoztak, gazdálkodtak. Pártszervezeteink irányító és ellenőrző tevékenységének eredményeképpen javult az élőmunkával való gazdálkodás, jelentős üzem- és munkaszervezési intézkedések valósultak meg, jobban kihasználták a termelőeszközöket, sorra teljesítették a takarékossági in. tézkedési terveket. Ez utóbbit hadd igazoljam mindjárt egy számmal: a mérhető megtakarítások értéke meghaladja a 14 millió forintot! — Ezek szerint minőén a legnagy^ob rendben volt a szolgáltatóipari vállalatoknál? — Természetesen adódtak nehézségek, rendellenessé, gek is, amelyekre a végre- hajtó bizottság legutóbbi ülésén is rámutattunk. Elhúzódott például a VIME- LUX központi telephelyének építése, késedelmet szenvedett a miskolci Patyolat Vállalat központi telephelyének beruházása. A vállalatoknál év közben a nép- gazdasági normákat meghaladó kifizetések történtek, amelyek a nyereség dinamikus növekedésével magyarázhatók, s amelyeket végül is a közreműködésünkkel sikerült mérsékelni. A tanácsokkal javítanunk kell az együttműködést. A pártbizottság hatáskörébe tartozó VIMELUX-nak a ME- DICOR-hoz történő átcsoportosításáról például csak a kész tények alapján érte- ■ sültünk. — A végrehajtó bizottság határozata alapján melyek az 1976-os év főbb gazdaságpolitikai célkitűzései? — A XI. kongresszus és a városi pártbizottság ötéves feladattervéből indultunk ki a tennivalók meghatározásakor. A mi vállalataink is hozzá kell járuljanak a népgazdaság egyensúlyának megjavításához, s fokoznunk kell a gazdasági munka hatékonyságát. A termelés mértékének az 1975. évit meghaladó növekedését tűztük célul. A termelés növekedésének 90 százalékát a termelékenység növelésével kell biztosítani, s úgy, hogy az egy főre eső termelés 10 százalékkal nőErtékelik a munkavédelmi negyedévet Megkezdődött az SZMT által meghirdetett munkavédelmi negyedév eredményeinek értékelése a borsodi vállalatoknál, mezőgazdasági üzemeknél. Néhány vállalatnál, mint például a Lenin Kohászati Műveknél, az éves munkavédelmi terv teljesítésével együtt teszik mérlegre 1975 utolsó negyedévének eredményeit is, hiszen tulajdonképpen egész esztendőben az SZMT versenyfelhívásának szellemében dolgoztak. jön. Valamennyi vállalatnak munkaerő-gazdálkodási programot kell készítenie, s ennek tartalmaznia kell az adminisztratív létszám egy részének a termelés területére történő átcsoportosítását. Elő kell segíteni az új kollektív szerződések megkötését, meg kell gyorsítani a műszaki fejlesztést, törekedni kell az export, s elsősorban a tőkés export növelésére, az üzem- és munkaszervezés továbbfejlesztésére. Az energiával és anyaggal takarékoskodni kell; minden dolgozó és minden munkahely saját ügyének érezze a pazarlás megszüntetését, (nyikes) Városi tanácstagok fegadóórái 1976. január 28.: Szabó János, könyvtár, Szent- péteri kapu 95., 18 órától; Tamási Erzsébet, Kö u. 13., 17 órától. 1976. január 29.: Dr. Farkas József, Vasutasklub, Vörösmarty u., 18 órától; Nayy Búza Józsefné, 34. sz. Általános Iskola, Könyves Kálmán u. 2., 18 órától; Szolga István, 10. sz. Általános Iskola, Győri kapu-dél, 17 órától'. 1976. január 30.: Adám Jánosné, 48-as u. 13., 17 órától; dr. IConezwald Barna, 34. sz. Általános Iskola, 17 órától; Tóth István, Bartók Béla u. 77., 18 órától. 1976. január 31.: Rózsavölgyi Károly, Nagy I. u. 2., 17 órától; Titkó István. Görömböly, Szabó E. u. 70., 16 órától. Harminc évvel ezelőtt „Miről tárgyalnak a városatyák?” címmel közölt terjedelmes cikket az észak-magyarországi kommunisták Miskolcon megjelenő napilapja, a Szabad Magyarország. Tárgyaltak a reakciós neveket viselő utcák tábláinak cseréjéről, a villamosjegyek új áráról, a színház fűtésének és világításának megoldásáról, a lakbérleti szabályról, és garantálták, hogy biztosítják a dől-' gozók jegyrendszeren alapuló ellátását. És miről tárgyalnak most a városatyák? Miről tudósítja a mostani olvasót, s a majdani — a város mai történetét sárguló fóliánsokban kutató — olvasót a sajtó? Ezen a héten tart ülést Borsod megye Tanácsa, s dönt a megye ötesztendős fejlődését meghatározó középtávú pénzügyi tervről. • Ezer híján kétszázezer A tanácstagok már kézhez kapták a statisztikai táblákkal teli .vaskos dokumentumot. Gyűlnek az olvasás közben lapszélre írt megjegyzések, formálódnak a felszólalások szavai. Első nekifutásra az emberben a könnyebben megjegyezhető adatok, összefüggések rögződnek. Miskolc népessége 1976. január 1-én 199 ezer volt. Öt év múlva 214 ezer lesz. Persze, a szülőszobák forgalmának növekedése nem prognosztizálható olyan nagy pontossággal, mint például a bölcsődei vagy óvodai férőhelyek gyarapodása. (A száz óvodás korúra jutó férőhelyek száma Miskolcon 61-ről 65-re nő. Ez azt jelenti, hogy a megyei, csaknem 4,5 ezer A„FALKAVEZÉR" PANASZA Az állatok viselkedését kutató tudósok szerint a — farkastól származó — kutya nem a gazdáját tiszteli gondozójában, hanem a falka- vezért. Nos, egy ilyen „falkavezér” keresett fel a minap. Kicsi, szerény, halk ember, egyáltalán nem olyan tehát, akit uralkodásra, vezérlésre teremtettek. No, de a kutyája biztosan jobban tudja! A kutyája, „akitől” semmiképpen sem szeretne megválni, az új rendelet szerint kivetett adót vis? Dnt sokallja. 1-Iosz- szasan oizonygalta, hogy 6 nem lux■e,b‘>! tartja az ebet, '.isti is vadászik vele. hanem házvzöire „alkui n-tz- za.” Az illetékesek azonban nem hajlandók házőrzőnek minős t? ú a jószág M. nr ivei gazdája (pardon! íalkavezé- re) bérházban lakik. A kutya azonnal nem itt. nar—m a város határában levő kis telken, az inkába szerezi,inas- kamrának. semmint nyaralónak minősíthető házikó környékén tanyázik egész évben. Rendszeresen kijár hozzá, megeteti, és ellátja mindennel, ami a kutyaéleihez szükségeltetik. Kevés olyan rendelet született az utóbbi időben, amivel kapcsolatban annyi panasz, kérdés érkezett a szerkesztőségekhez és más fórumokhoz, mint az új kutyaadó. A városi tanács mező- gazdasági osztályán és adóügyi csoporjtánál dolgozók előbb-utóbb rákapnak az idegnyugtatókra, ha ez így folytatódik. Nekem mindenesetre igyekeztek higgadt, tárgyilagos választ adni. Eszerint: ahhoz, hogy valakinek házőrző kutyája legyen, kell lenni gey házának is. Hogy mit lehet háznak minősíteni, azt pontosan meghatározzák a rendeletek. A szerszámoskamra nem ház, tehát az őrzésével megbízott eb sem házőrző. Logikusnak logikus, de hogy megnyugtató-e?... Az az érzésem, hogy jókora falkára való farkas-leszármazott búcsúzhat el gazdájától a közeli hónapokban, ha ilyen nagy árat kell fizetni a „vezéri” beosztásért. VAGY UTAT. VAGY GUMICSIZMÁT! Az építkezésen dolgozók — különösen a földmunkát végzők — gumicsizmát viselnek. Mint munkaruhát, számukra ezt térítésmentesen adja vállalatuk. Ellenben azoknak, akik a különböző építkezések szomszédságában élnek, senki sem vesz vízhatlan, könnyen lemosható lábbelit. Ugyanabban a cipőben lépnek be munkahelyükre, az iskolába, illetve lakásukba, amiben sártengeren, földhányásokon, buckákon és árkokon át kénytelenek közlekedni. A Miskolci Beruházási Vállalat vezetősége azt állítja, hogy ők nem tehetnek semmiről. Már az építkezés megkezdése előtt kijelölik a megfelelő utakat, melyeken ha némi kerülővel is, vígan jöhetnének-mehetnének a lakók. Csakhogy az építők, különösen a gépkocsivezetők fittyet hánynak az előzetes megállapodásokra. Arra mennek, amerre rövidebb, függetlenül attól, hogy járda vagy park kerül útjukba. Arról már nem is beszélve, hogy a tengelyig sáros teherautók, dömperek tonnaszám hordják fel a szennyet a főútvonalakra és ezért sem vonja felelősségre őket senki. Úgy tűnik tehát, hogy mindenki tehetetlen. A panaszkodó lakók leginkább. Mivel emberhez méltó utat, járdát évek óta nem sikerül kiverekedni az építkezések környékén élők számára, csak egy megoldás marad: osszanak ki számukra gumicsizmát. A férfiaknak megteszi a hagyományos fekete, a gyerekek kaphatnak mondjuk fehéret, a hölgyeknek viszont magas sarkú piros vagy kék dukál. (A szín-, méret- és formaigényeket felmérhetnék például a házmesterek.) Kiegészítésül egy-egy pár zoknit, katonaviselt férfiaknak pedig kapcát lehet vételezni. Idősebb, feledékeny urak és a katonai szolgálat alól ilyen vagy olyan okok miatt megszabadultak számára célszerű diavetítéssel egybekötött kap- catekerési bemutatókat tartani háztömbönként. Ugye, milyen egyszerű a megoldás? (békés) óvodai férőhely - n öT'elési tervből Miskolcra majdnem 1400 jut.) A kiemelten kezelt szakmunkásképzésre csaknem kétszázmillió forintot irányoztak elő a megye középtávú pénzügyi tervének ösz- szeállítói. • Uszoda és víz rr Hogy mi mindenre futja ebből? Felépülhet belőle Miskolcon egy 24 tantermes ipari és élelmiszeripari szakmunkásképző intézet, tanműhellyel és kollégiummal. De jut belőle a perecesi, az ózdi és az egyik miskolci tanintézet felújítására, bővítésére is. A fejlesztési kiadások között szerepel egy negyven- milliós tétel is. Ezt szánják többek között a régen várt és most már joggal remélt miskolci fedett uszoda építésére. És a vízről jut eszünkbe; egy város kommunális fejlettsége jól mérhető az egy főre jutó vízfogyasztás alakulásával. Napjainkban Miskolc minden lakójára napi 135 liter víz jut. A tervidőszak végére 15 literrel több lesz a fejadag. Ehhez azonban a mostam, napi 80 000 köbmétert meghaladó víztermelést 1980-ra 115 000 köbméter fölé keli emelni. • Milliók és milliárdok A megyei tanács végrehajtó bizottságának legutóbbi, a tanácsülést előkészítő, ülésén hangzott el, hogy Borsod — más megyékhez viszonyított — lemaradásának behozásához, víz- és csatornafejlesztésre csaknem kétszer annyi pénz kellene, mint amennyit a középtávú terv kilátásba helyez. Ám ez a „kevés” is hatalmas összeg: 1,1 milliárd forint. Egy húskombinát építésének ára! öt év alatt nyolcvanezerrel nő az egészséges ivóvíz-ellátásban részesülő borsodiak száma. A terv előirányzatai imponálóak, a számok, összegek nagyok. A néhány ezer forinthoz szokott hétköznapi gondolkodás nehezen tudja érzékelni, arányaiban is felmérni az előrelépést biztosító anyagi eszközök nagyságát... De ne felejtsük el; sokan vagyunk, s a forintok milliókká tevődnek össze. Nagyot kell lépnünk, minden évben legalább egyet, és ötször egymás után. B. I. Káirclfépek A Diósgyőri Gépgyár kábelgépei iránt egyre nagyobb a kereslet a világpiacon, ezért a vállalat nagy gondot fordít az export növelésére. A termék nagy többsége a Szovjetunióba és' a KGST- országokba kerül, de bőven jut belőle a tőkés piacokra is. Az idén az exportigények kielégítésére új sorozatok gyártását kezdik meg a gépgyárban. Hatékonyabban, takarékosabban Szolniai, szeináltatások
