Déli Hírlap, 1975. december (7. évfolyam, 281-304. szám)
1975-12-15 / 293. szám
Péntek esti premier Börtönkarrier A Börtönkarrier pénteki bemutatója után a sajtó és a rádió munkatársai találkozhattak a rendkívül rokonszenves finn íróval. Tauno Yliruusi az egyik kérdésre válaszolva elmondta, hogy — mi tagadás — 6 meg is feledkezett az 1970-ben született Börtön karrierről, s nem kis meglepetéssel fogadta Gombár Endre fordítási szándékát. Most azonban, hogy látta a miskolci előadást, ismét lelkesíti a téma; az itteni bemutató tapasztalatait felhasználva, valószínűleg ádolgozza a darabot... Nos, ez a vallomás — amely több színházi szakember és újságíró jelenlétében hangzott el — felmenti (felmentheti) a kritikust a mű hosszas v elemzésétől. A Börtönkarrier tulajdonképpen nincs megírva; első vázlata egy nagyon izgalmas témának. Ha a szerzőt nem választja el ennyi kilométer a színháztól, Tauno Yliruusi bizonyára szívesen eleget tesz a rendező kérésének, s dolgozik még darabján. (Milyen nagy kár, hogy a drámaírók és a színházak közös műhelymunkájára szinte csak Illyés Gyula és a pécsi színház szolgáltat példát.) Talán nem lenne érdektelen eljátszadozni a gondolattal, hogy milyen lett volna ez az előadás, ha az író igazán megírja darabját? Szinte biztosra vehető, hogy nem bohózatot, hanem szatírát láttunk volna. Yliruusinak ugyanis egyáltalán nem jó a társadalmi közérzete. Talán nem kell bizonyítani a Játékgyilkosság szerzőjéről (ez a legismertebb drámája), hogy elősorban nem mulattatni akar. — Nem vagyok pesszimista — mondta nekünk —, de rosszak a tapasztalataim. Néha az az érzésem, hogy az ember a természetnek csupán egy anomáliája. Ennek a drámának (az író szándéka szerint) arról kellene szólnia, hogy: „a börtönben nagyobb védettségben, biztonságban élhet korunk agyonhajszolt, agyonadminisztrált embere, mint szabadlábon”. Bizarr dolog ” ez, sőt abszurd? Persze, hogy i az, de hát ki tagadná, hogy ezrek és ezrek keresnek (ha nem is éppen a börtönben) valamiféle védettséget a fogyasztói társadalmakban. Leggyakrabban úgy, hogy kivonulnak (hippik) a társadalomból. Sajnos, nem tudjuk, hogy Váltó eredetileg miért vonta (vonatta) ki magát a „szabad emberek” közösségéből. Csak azt tudjuk, hogy egyedül a börtönéletet tartja elviselhető életformának. (Ennél több még a darabbeli pszichoanalízis folyamán sem derül ki, a többi — a társadalmat és a főhős viszonyát ábrázolni akaró — szituációról nem is beszélve.) így aztán nem lehet több ez a figura, mint egy tétel illusztrátora. De annyira jelzésszerű a többi szereplő is. hogy alig tudunk velük mit kezdeni. Marat/Sade darabja adta hozzá az ötletet. A börtönbéli műkedvelő színjátszás (ami egv egészen sajátos stílust szülhetett volna) nagy lehetősége azonban kiaknázatlanul maradt. A rab színjátszó megszökése. s az utolsó percek kemény reflektorfényei, meg a sziréna — ezzel kellett volna végérvényesen, tapsrend meg egyebek nélkül befejezni az előadást — kézzelfoghatóvá teszi: az ember (mindennek ellenére) szabadságra termett . . . Nem börtönökét, búvóhelyeket kell keresnie, hanem... Nagy kár, hogy ehhez a tiszta és szép konklúzióhoz; a villámtréfák (bohóc-viccek) sorozatán keresztül jutottunk el. A rendező — látván, hogy epizódokra hull a mű — Brechthez fordult segítségért. A songok (zeneszerző Orosz István. vezényelt Herédy Éva) meg a koreográfia (So- moss Zsuzsa) úgy-ahogy ösz- sze is tartották az előadást. Dráma nélkül azonban nincs színház és több stílus keveréséből nem lesz új minőség, legfeljebb stíluskoktél... Ez a koktélparti azonban mégsem volt haszontalan dolog.' Bizonyította, hogy színészeink szakmailag, technikailag milyen sok erőtartalékkal rendelkeznek. A tehetséges Varga Gyula sajnos untermannként volt kénytelen funkcionálni; a „karakterek”, „epizódok” azonban kiélhették játékösztönüket. Különösen tetszett a Csiszár —Dariday—Bősze hármas (rendőrök), Máthé Eta és Nagy Mari, valamint a főfoglár szerepében Somló Ferenc, aki sokféle tudattartalmat érzékeltetve narrálta az előadást. Emlékezetes Csiszár András és Sallós Gábor néhány villanásnyi mesterszi- nészi játéka. A többiek inkább jeleztek, illusztráltak, karikíroztak. Kefe Judit díszletei és jelmezei minden várakozást kielégítettek. Persze, neki azért könnyebb dolga volt, mint Verebes István rendezőnek. GYARMATI BÉLA A színház arra a kétes értékű dicsőségre vállalkozott, hogy megpróbálta „eladhatóvá” tenni a darabot. Sikerült. Ámbár a vevők nem voltak túl igényesek. — Homoszexuális? — kérdezi az analitikus. Válasz: Nem, református. A nézőtér ezt elmésnek tartja s a szép számban „elővezetett” ostoba szóvicceket is. Mi nem! Éppen ezért eltekintünk (a sznobság vádiát is vállalva) a dalszövegek esztétikai elemzésétől is. Ellenben szívesen dicsérjük a kitűnő keretjátékot, amelynek értékét mit sem •Ökkénti, hogy P. Weiss— ^ A Földes Ferenc Gimnáziumban szombaton tartották a szalagavató ünnepséget. Képünkön: Porkoláb Mariettának, a IV. b osztály KISZ-titká ranak Kálmán László igazgató tűzte jel a szalagot. Csaknem ezeréves keréknyom Árpád-kori la'ut tártak lel Tíszaörvénveo Hazánk legnagyobb Arpátl- kori települését a Tiszafüredhez tartozó Tiszaörvcnycn tárták fel. A régészek a kiskörei vízlépcső víztárolójának leletmentései során bukkantak rá az ősi falu templomára, temetőjére és több tucat lakóházára, amelyek csaknem teljes keresztmetszetét adják egy Árpád-kori falu szerkezetének. Kibontották a hajdani templom alaprajzát, a lakóházak, földbe mélyített otthonok egymástól eltérő típusait, ismereteket szereztek a temetkezési szokásokról. Az Árpád-kori temetőben feltárt 400 sírból számos régészeti érték, állatfejes karperec, sodrott nyakperec, aranyozott ezüst mellkorong, bizánci típusú ereklyetartó — kereszt került elő. (Az utóbbi egy gyermeksír tartozéka volt.) Ritka értéke a feltárt falunak egy néhol kilenc méter szélességű földút, amely hajdan a Tiszához vezetett és a keréknyomok mindmáig konzerválódtak a folyó iszaplerakódásában. A régészek eddig mintegy 20 ezer négyzetméteres területen folytattak kutatásokat és a település körülbelül 80 százalékát tárták fel. A Kö- zéptiszavidéki Intéző Bizottság kezdeményezte, hogy az Árpád-kori települést állítsák a kiskörei tájkörzetben kialakuló üdülőterület idegen- forgalmának szolgálatába, tegyék látogathatóvá a közönség számára. Az ötlet már a gyakorlati megvalósulás stádiumában van. A Város- tervező Intézet készíti az ősi falu helyreállításának terveit, a Középtiszavidéki Intéző Bizottság pedig pénzt utalt át a tiszafüredi nagyközségi tanácsnak a munka megkezdésére. A maga nemében páratlan látnivalókat kínáló örvényi falu teljes rekonstrukcióját — várhatóan — az ötödik ötéves terv során hajtják végre. E. S. Embert formáló Borsodi mozgalmidal-fesztivál Ipari megyénk egyik kulturális értéke a munkáshagyomány. A szervezett munkásság összetartozásának, céljának jelképe volt a vers, a dal. A forradalmi hangvételű irodalmi és zenei alkotások megtalálták a néphez vezető utat régen és ma is. Nem véletlen, hogy a KISZ Borsod megyei. Miskolc városi Bizottsága és a KÖTA Borsod megyei szervezete immár ötödik alkalommal rendezte meg a borsodi mozgal- midal-fesztivált. Igény és élő Gyakorlat e müvek éneklése, műveszi szinten való bemutatása Mléiidiilfíben a szakmunká^e'öitek kórusai A részt vevő ifjúsági énekkarok két csoportban vetélkedtek. Elsőként a szakmunkásképző intézetek kórusai mérték össze tudásukat. Tudvalevő. hogy ebben az iskolatípusban nincs énektanítás (bár igény van rá). A heti egy alkalommal sorra kerülő próbák a zenei-művészet; nevelés kizárólagos fórumai. Annál inkább dicsérhetők azok az intézmények, melyek énekkarral rendelkeznek és vállalták a tanévkezdéshez korai, decemberi szereplést. A díjazás is azt bizonyította: az utóbbi évek során megrendezett Vándor Sándor énekkari szemlék fellendítették a szakmunkásképző intézetek énekkarait és ezek egyre jobb eredményeket produkálnak. „S?á»erek* és kuriózumuk A gimnáziumok ennél lényegesen előnyösebb helyzetben vannak. A nagyobb énekkari kultúra hagyománya. a társadalmi ünnepekre való igényes felkészülés lehetőséget ad széles körű repertoár kialakítására. A legtöbb kórus nem elégedett meg a zongorakíséretes tömegdalokkal, szép számmal adtak élő a capella műveket is. Mint minden fesztiválnak, úgy ennek is voltak slágerei: Asriel: Fénylő szivárvány, Murndelli: Buchenwaldi riadó és Ifjú békeharcosok dala, Karai: Szabadság, szállj közénk. Lendvay: Míg az ember. Örömmel hallottuk a többször énekelt művek között Kodály: A szabadság himnuszát. Több énekkar. műsorában kuriózumok is helyet kaptak — ritkán hallható kórusszámok, érdekes feldolgozások —, melyek azt tükrözték, hogy a karvezetők a repertoár szélesítésére törekednek s nem utolsósorban a többi kollégát is meg akarják lepni müsorválasz- í.dsukkal. Vesztes Dem volt... Szakmai értékeléssel a zsűri társelnöke, Sapszon Ferenc, a Magyar Rádió és Televízió SZOT- és Erkel-díjas karnagya szolgált. Kiemelte: ritkán szerepel együtt ennyi — es ilyen jó — énekkar, mint ezen a fesztiválon. Leginkább az tetszett a produkciókban, hogy a fiatalok átérezték a kilók szövegét és lelkesen, bátran énekeltek. Ezt a daloló, embert formáló kedvet kell megőrizni és átvinni az élet más területére is. A zsűri nevében annak a reménynek adott kifejezést, hogy a kórusok megtartják ezt a művészi színvonalat. Egy ilyen versenynek az a legfőbb tanulsága, hogy nincsen vesztes. A cél: a moz- galn i dalok megszerettetése, népszerűsítése, terjesztése és s-ínvoraias éneklése. Akik e találkozó részeseiként egymás eredményeiért lelkesedtek, Gazdagabbak lettek egy kollektív élménnyel: az éneklés örömével. BARTA PÉTER Bartókra emlékeznek Bartók-estet rendeznek ma fél 8 órai kezdettel a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola Bartók-termében. Az est műsorán a nagy magyar zeneszerző három műve szerepel. Először a Szabadban című ötrészes művet adja elő Papp Zoltán zongoraművész, majd az I. vonósnégyest hallhatjuk a Miskolci Vonósnégyes (tagjai: Nagy Ferenc, N. Füzes Mária, Nagy László és N. Weither Ilona) tolmácsolásában. Végezetül a mester két zongorára és ütőhangszerekre írt szonátáját adják elő Kincses Margit, Szak Péter (zongora), Vrana József és Kál- mánczi Zoltán (ütő). HÉTFŐ Kossuth rádió: 12.00: Déli Krónika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35; Tánczenei koktél. — 13.20: Válaszolunk hallgatóinknak. — 13.35: Népdalok. — 14.00: Ezeregy délután. — 14.30: Zenekari muzsika.— 15.00: Hírek. — 15.10: Édes anyanyelvűnk. — 15.15: Ko- ruspódium. — 15.25: Rodgers zenes játékaiból. — 16.00: A világgazdaság híréi. — 18.05: Rádié- iskola. — 16.35: Chopin-muvek. — 17.00: Hírek. — 17.05: A természet hangjai. — 17.35: A jövőbe látni. V. rész. — 18.00: Hírek. — 18.05: Népzene. — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Vendégség. Rádiójáték. — 20.36: Köszöntjük a 70 éves Farkas Ferencet. — 21.30: Mikrolánc. — 22.20: Közel-Kelet közelről, I. rész: — 22.30: Zenekari muzsika. — 24.00; Hírek. — 0.10! Táncdalok. Petőfi rádió: 12.00: Nóták. — 12.33: Csengő. — 12.50: Operarészletek. — 13.30: A Magyar Rádió és Televízió énekkara énekel. — 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés. — 14.00: Jíettűtöl ötig — kívánságműsor. — 17.00: Az Ifjúsági Rádió órája. — 18.00: A tudat világa. — 18.30: Hírek. — 18.33: Népdalcsokor. — 19.27: Töltsön egy órát kedvenceivel. — 20.30: Kettesben — Kazimir Károly és Szilágyi János. — 21.31: Zenés séta Monte Carló- ban. — 22.30: Hírek. — 22.33: Derűre Is derű. — 23.00: Operettrészletek. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Műsorismertetés, hírek. — 17.05: Emberek, utak, Járművek — közlekedési magazin. — 17.15: szórakoztató zene. — 17.25: Napjaink kérdései — jegyzet. — 17.32; Megyei sporteredmények. — 17.40: Slágerkoktél. — 18.00: Borsodi Tükör. A stúdió krónikaműsora. — 18.15: Kórusmuzsika. — 18.25: Hírösszefoglaló, idöjárásjelentés, műsorismertetés. Miskolci Nemzeti Színház (7): A trubadúr. A debreceni Csokonai Színház operaelőadása. Kiállítás: Kossuth Művelődési Ház (10—18): Propaganda 1970— 1975. — dokumentációs kiállítás. FILMSZÍNHÁZAK BÉKE A rejtelmes sziget Mb. szí. francia film Kezdés: f4, hn6 és 8 órakor KOSSUTH Bosszú a bércek között Szi. csehszlovák film Kezdés: f3 és hnő órakor ÜJ haza Szí. svéd film Kezdés: 7 órakor HEVES Y IVAN FILMKLUB Távoli mennydörgés Szí. indiai film Kezdés: 15 és f7 órakor fáklya A hosszú búcsú Mb. szi. amerikai film Kezdes: f4, f6 és 18 órakor Felemelt helyár! PETŐFI Mackenna aranya Szí. amerikai film Kezdés: f5 es f7 orakor Felemelt helyár! SZIKRA Svejk, a derék katona I—n. Mb. szi. Csehszlovák film Kezdés: 5 órakor Dűpla helyári TÁNCSICS Olaszok hihetetlen kalandjai Lenlngrádban Mb. szi. szovjet—olasz film Kezdés: Í3, 15 és 17 órakor TAPOLCA-ADY Robinson és a kannibálok Mb. szí. olasz film Kezdés: 7 órakór SAG VARI Egy magyar nábob — Kárpáthy Zoltán szi. magyar film Kezdés: f6 órakor Dupla helyár! IFJÚSÁGI ÉS ÜTTÖRÖMOZI Ordasok között Mb. szovjet film Kezdés: 4 órakor Édes Anna Magyar film Kezdés: 6 órakor 16 éven felülieknek 1 HÁMOR Kenyér és cigaretta Szí. magyar iilm Kezdés: 6 órakor PERECES És velem volt Ali Bába Mb. szovjet film Kezdés: 6 Orakor SZIRMA Kenyér és cigaretta Szi. magyar film Kezdés: f7 órakor KEDD Kossuth rádió: 8.00: Hírek. _ 8.05: Műsorismertetés. — 8.20- A nap kulturális programjából.’ — 8.27: Hrenyikov: 11. szimfónia. — 9.00; A jövőbe látni V. rész. — 9.30: Marenzio-kórusok. — 9.45: Dr. Kipi-Kopp betegei. Mésejele- nét, I. rész. — 10.OO: Hírek. — 10.05: Iskolarádió. — 10.20: Me- notti; A médium. Opera. — 11.26: Maros Rudolf: Ecseri lakodalmas. — 11.39: Kemény Zsigmond II. rész. Petőfi rádió: 8.05: Verdi: Falstaff — Falstaff és Fórd kettőse a II. felvonásból. — é.20; Közel- Kelet közelről. I. rész — 8.30: Hírek. — 8.33: verbunkosok, nóták. — 8.50: Kultúra és civilizáció. — 9.30; Hírek. — 9.33: Derűre is derű. — 10.00: A zene hullámhosszán. — Közben- 16.30 és 11.30: Hírek. Televízió: 8.05: Matematika. — 9.00: Énekeljünk együtt! — 9,05: Kö-nyezetismeret, — 9.20: KI játszik ilyet? Kecskerlmelt, — 11.05: Történelem. A Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat gyakorlattal rendelkező oyors- és gépírónál, valamint takarítónőt felvesz Jelentkezni lehet a vállalat személyzeti osztályán, Széchenyi út 30. I. emelet.
