Déli Hírlap, 1975. november (7. évfolyam, 257-280. szám)

1975-11-03 / 258. szám

Élő történés —élő emlékezet i Optimista tragédia Beszélgetés a rendezővel A Miskolci Nemzeti Színház színpada ezúttal teljes monu­mentalitásában mutatkozik meg. így kívánja a cselekmény — a sajátos helyszín és a stílus. Az Optimista tragédiának a meg­jelenítés formájában is éreztet­nie kell nagyszerűségét. „Hívni, ébreszteni, emlé­keztetni!” — ezt a mottót írta Visnyevszkij színműve elejére. Ez a célja a mostani felújításnak is. Hívni, éb­reszteni és emlékeztetni azon­ban sokféleképpen lehet. A miskolci előadásnak — mint Csiszár Imre rendező elmond­ta — legfőbb törekvése, hogy kimozdítsa a darabot stati­kus, oratorikus állapotából. Természetesen nem azért, hogy lehetőleg hús-vér em­berekkel emlékeztessen a forradalomra. Visnyevszkij szociál-roman- tikus író volt, aki forradalmi módon gondolkodott nemcsak a társadalomról, hanem ezen belül a színházról is. Éppen ezért számított születésekor az Optimista tragédia for­mailag is egészen új alko­tásnak. A miskolci előadás nem veti, vetheti el Vis­nyevszkij színházának jel­lemzőit. A darabot — melyet méltán nevezhetünk forra­dalmi hőskölteménynek — csak nagyon mély öntudattal és átszellemülten lehet ját­szani. Az emlékeztetéshez, ébresztéshez hozzátartozik, hogy értelmünkkel és érzel­münkkel befoghassuk a kort, mely ellentmondásai, véres tragédiái ellenére képes volt a forradalomban megtisz­tulni. — A mi előadásunknak — mondja a rendező — nincse­nek külön narrátorai. A mű „kalauzai” a cselekmény sze­replői közül lépnek ki, s így nemcsak szavaikkal, hanem korábbi s következő tetteik­kel is orientálnak bennünket. jk A komisszár halála. Képünkön Blaskó Péter, Lázár Ka­talin és Csapó János A legfontosabb törekvésünk, hogy megéreztessük: hogyan született, s miből táplálko­zott a forradalom. Az első nézők — akik megtekintették Visnyevszkij darabját — még maguk is aktív részesei le­hettek, voltak a polgárhábo­rú harcainak. A drámát néz­ve, nyilván könnyedén átél­ték emlékeiket. Kortársaink­nak ez már nem olyan egy­szerű. Éppen ezért kell élővé tenni a történést, hogy élő maradjon az emlékezet. Hogyan is szólnak a ját­szók a nézőkhöz? „Tegyétek félre mindennapi gondjaito­kat. Az a matrózezred szól hozzátok, mely híven teljesí­tette kötelességét. Mi nem kívánjuk, hogy szomorodja­tok pusztulásunkon. Egyi­künknek sem állt el attól a szívverése, hogy a polgárhá­ború idején a harcosok sere­gei pusztultak el. Az élet nem hal meg!” A mostani előadás nem ki­sebb feladatot vállal magá­ra, mint hogy költői módon szóljon az újjászületésről. Gy Cigányzene Ötödik részét láttuk a múlt hét végén a Cigányzene című kitűnő sorozatnak, amely va­lóban zenei közízlésünk egyik alapkérdését választotta té­májául. Nem kis merészség ez, figyelmeztetett rá éppen a műsorvezető, dr. Sárosi Bá­lint az első adásban. Két egymással vitázó nézettel kell a szakembernek számolnia: a sznob fanyalgásával és az el­avult rajongással. Azt már tudjuk Bartók és Kodály gyüjtőútjai és korszakalkotó tanulmányai óta, hogy a ma­gyar népzene nem. vagy csak részben azonos azzal a jelen­séggel. amit általában cigány­zenének nevezünk. De nem azonos a cigány folklórral sem. noha ahhoz is van köze. Mi hát akkor? Erre válaszol ez a módszerében, megvaló­sításában is példamutató so­rozat. Sárosi Bálint kettős fel­adatra vállalkozott. Pótolja azt, amit eddig — fontosabb feladatai lévén — nem vál­lalt a zenetudomány: feldol­gozza a cigányzene eredetét, fejlődését, s az eredményt a leghatásosabb, legszemlélete­sebb módon rögtön közzé is teszi. A rádióból már eddig is ismertük a hangját, ő is és társai is (például a kitűnő Manga János) a Bartók—Ko­dály—Szabolcsi Bence hagyo­mányt ápolják, amikor a nemzetközileg is elismert ma­gyar zenetudomány eredmé­nyeit népszerűsítik. Méltán megirigyelhetik más tudo­mány- és művészeti ágak is ezt a kicsiny, de lelkes gár­dát, amely hatékonyan él a tömegkommunikációs eszkö­zök lehetőségeivel. Valljuk be, szükség is van erre ... Ki-ki megpróbálhat dalra bírni egy-egy tinédzsert, is­koláscsoportot, és szomorúan fogja tapasztalni, hogy szí­vesebbet) éneklik a divatos slágereket, mint az iskolában tanult népdalokat. Külön örülnünk kell an­nak is. hogy a Cigányzene című sorozat szerkesztője, Lengyelfi Miklós és a rende­ző. Szitányi András „valóban ötletes keretet is talált a tar­talomhoz. A kicsit giccses- szecessziós grafika, amely szignálja lett a műsornak, jelzi, hogy itt valamiféle ket­tős jelenséggel van dolgunk. Olyan zenével, amely erede­tében népi, megjelenésében pedig műzene. A legutolsó adás (a verbunkosról volt szó) kitűnő példa erre. Kide­rült, hogy mennyi természe­tes erő. szépség van ezekben az ősi ritmusokban, tánclépé­sekben. A mai fiatalok pedig egyszerűen nem tudnak tán­colni sem verbunkost, sem csárdást, de még tangót sem. Így aztán ma is jogos a ki­fakadás, amit a múlt század elején vetett papírra a honfi­bú: miért nem magyar tán­cot jár a magyar? Sárosi Bá­lint példákkal, meggyőzően bizonyította, hogy amit itt­hon szégyellt a fanyalgó szno­bizmus, az külföldön szinte a magyarság egyetlen kifejező­je volt. Haydn, Mozart. Bee­thoven már jóval Liszt előtt „felfedezi” ezt a zenét, ké­sőbb csatlakozik hozzájuk Brahms is. hogy a legtermé­szetesebben építse be kom­pozícióiba. Ez a melódia ma már csak a cigányzenészek hegedűjén élt tovább, ők mentették át a múlt század­ból és ők fejlesztették, cif­rázták, díszítették a virtuo­zitásig. Eredete — katonai toborzó — ma már elhomá­lyosodott. s csak a népi. pa­rasztzenészek maradtak meg a tánc mellett. A másik ág­ból szalonzene lett; ezt mű­velte Lavotta és Csermák is. Amikor a mai cigányzenét halljuk, tudnunk kell róluk is. Bihariról, Czinka Panná­ról és a többiekről. és sznob fanyalgás nélkül kell tudo­másul venni, hogy a jó ci­gányzene nem csupán vir­tuóz művelőik miatt érték, hanem azért, mert a magyar népzene dallamait, motívu­mait őrzi. (horpácsi) Asványqvűitők szakköre Igen sok fiatal érdeklődik már általános iskolai tanul­mányai idején a geológiával kapcsolatos kérdések iránt. Számukra hozta létre a Mol­nár Béla Ifjúsági és Üttörő- ház az ásványgyűjtők szak­körét. Ma délután 5 órakor tartandó foglalkozásukon a Hold, a Mars és a Venus kőzeteivel, geológiájával is­merkednek meg. November 4-től 13-ig A szovjet kultúra napjai Kulturális életünk minden esztendőben visszatérő ese­ményeként a Kulturális Mi­nisztérium és a Magyar— Szovjet Baráti Társaság az idén is megrendezi a szovjet kultúra napjait. A november 4-től 13-ig tartó rendezvény- sorozat keretében a mai szov­jet művészet legújabb pro­duktumaival ismerkedhet a magyar közönség, találkozhat muzsikusokkal, színészekkel, képzőművészekkel. A fővá­rosban és országszerte szín­házi előadások, koncertek lesznek, bemutatják a leg­újabb filmeket és kiállítások nyílnak. Hangversenyek A szovjet muzsikusok ma­gyarországi vendégszereplé­sének első eseménye novem­ber 5-én a Leningrádi Fil­harmónia Szimfonikus Zene­karának a Zeneakadémián adott koncertje lesz. Három nappal később Miskolcon hallhatjuk az együttest: a színházban szombaton este fél 8-kor kezdődő koncert műsorán Csajkovszkij VI. szimfóniája. Mozart B-dúr zongoraversenye és Prokof- jev Romeo és Julia-szvitje szerepel. A zenekart Jurij Temirkanov vezényli, közre­működik Eliszo Virszaladze. A miskolci koncertprogram másik előadása az a dísz­hang verseúy lesz. amelyet ma tartanak a Nehézipari Mű­szaki Egyetemen. A Miskol­ci Szimfonikus Zenekar Mura Péter vezényletével orosz szerzők műveit szólaltatja meg. A miskolci hangverse­nyen kívül (hasonló reper­toárral) a megye több tele­pülésén ad koncertet a zene­kar. A hónap második felé­ben pedig a város zeneisko­láiban tanító művésztanárok közreműködésével a Bartók Béla Zeneművészeti Szakkö­zépiskola nagytermében lesz hangverseny. Hím, színház A Miskolci Nemzeti Szín­ház Visnyevszkij Optimista tragédia című színművének november 7-i díszbemutató­jával köszönti a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 58. évfordulóját és az ünne­pet. a város bemutató mozi­jaiban pedig a legújabb szov­jet filmeket láthatja a kö­zönség. November első há­rom hetében tűzik műsorra Vaszilij Suksin A vörös ká­nyafa című alkotását. Bon- darcsuk A hazáért harcoltak című filmjét és egy vígjáté­kot. A címe: Olaszok hihe­tetlen kalandjai Leningrád- ban. Ezekben a napokban lát­ható a Rónai Sándor Megyei Művelődési Központban Nyi- kolaj Gniszjuk szovjet fotó­művész kiállítása, a megye kisebb-nagyobb településein pedig irodalmi színpadi be­mutatókra. könyvankétokra. felolvasóestekre, a Szovjet­unióról szóló ismeretterjesztő előadásokra várják a közön­séget. v Karel Capek Múzeum A XX. századi cseh iroda­lom kiváló alakjának, Karel Capeknek szellemes, fordula­tos, néhol utópisztikus, de mindig mély erkölcsi és tár­sadalmi célzatú műveit tucat­nyi nyelvre fordították le. Olvasták és olvassák szerte a világon. Tisztelői gyakran felkere­sik prágai sírját, kelet-cseh­országi szülőházát és sokan látogatnak el vidéki házába, Stará Hutra, ahol (1935-től 1938-ig) élete utolsó éveit töl­tötte. Itt írta többek között híres regényét: „Harc a sza­lamandrákkal” és ,’,A fehér kór” című drámáját. Ma múzeum a-ház. Szobái, kertje híven cjfzik az író em­lékét. Capek szívesen ker­tészkedett, nagyon szerette a százados fákat, a virágokat. Házának számos világhírű vendége volt: itt járt Nehru miniszterelnök, H. G. Wells angol író és sokan mások. A múzeumház dolgozószobájá­nak falát testvére festmé­nyei díszítik, íróasztalán jegy­zettömbje, tolla, tintatartója. A ház többi helyiségében is életének dokumentumai ta­lálhatók könyveinek bel- és külföldi kiadásai, fotók, ame­lyek a műveiből készült fil­mekre, televíziós játékokra emlékeztetnek. Itt látható a — Thomas Mann, Bernard Shaw, Rainer Maria Rilke tollából — róla készült mo­nográfiák egy-egy példá­nya is. A múzeum látogatói annak az embernek az emléke előtt tisztelegnek, aki tollával min­dig a kishitűség, a kétségbe­esés ellen harcolt és minden erejével szembeszállt a fasiz­mussal. Sokszemközt dr. Rapcsányi Lászlóval Dr. Rapcsányi László mű­vészettörténésszel, a Magyar Televízió főmunkatársával találkozhatnak az érdeklődők ma délután 6 órakor a Herman Ottó Múzeum Sza­badság tér 3. szám alatti elő­adótermében. A Sokszemközt a múzeumban című rendez­vények múzeumi élményeiről beszél a népszerű televízió­riporter. A Múzeumi Hétfők sorozat következő előadása december 1-én lesz, amikor dr. Bodnár Éva, a Magyar Nemzeti Galéria osztályveze­tője Munkácsy Mihály mű­vészetéről tart előádást. Barátságról, szerelemről fiataloknak Barátságtól a szerelemig. E témáról tart ismeretterjesztő előadást a 116. sz. Ipari Szak­munkásképző Intézet kollé­giumának pinceklubjában ma este fél 7-kor dr. Szémcsák Miklo*. HÉTFŐ Kossuth rádió: 12.35: Tánczenei koktél. — 13.20: Válaszolunk hall­gatóinknak. — 13.35: Népi mu­zsika. — 14.00: Ezeregy délután. — 14.40: Verdi műveltségi ver­seny. — 15.15: Honegger: V. szim­fónia. — 15.38: A Szovjet Rádió napja. — 16.05: Rádióiskola. — 16.43: Operanégyesek. — 17.05: A modem világ egészségügye. — 17.20: A szép Heléna — részle­tek.. — 17.55: A Szovjet Rádió napja. — 18.30: Esti MágaZin. — 19.15: A Rádió Kabarészínháza. —• 20.25: A Szovjet Rádió napja. — 21.05: Népdalok. — 21.30: Mikro- lánc. — 22.30: Bartók zongora- művei. V. — 23.10: Bobo herceg. — 0.1Ó: Éji zene. Petőfi rádió: 12.00: Verdi mű­veltségi verseny. — 12.19: Virág­énekek. — 12.33: Üj Melódia­lemezeinkből. — 13.19: Zsolnai Hédi énekel, — 13.33: Walter Gieseking zongorázik. — 14.00: Kettőtől ötig ... — 17.00: A Szov­jet Rádió napja. — 18.00: A tu­dat világa. —- 18.33: Nemzetisé­geink zenéjéből. — 18.50: Zene­kari muzsika. — 19.30: Október­ben hallották először. — 19.55: Vendégvárás. — 20.15: Operett- réázletek. — 20.33: Senki többet harmadszor. — 21.5Ó: Nóták. — 22.33: Annie Cord énékel, Duane Eddy gitározik. — 23.10: Szimfo­nikus zene. — 23.40: Dzsessz. Miskolci Nemzeti Színház: Nincs előadás. Miskolci rádió: 17.00: Műsoris­mertetés, — hírek. — 17.05: Ké­pek községeinkből: Falukróniká- $ők. — 17.15: Pávakörök — me- gyeszerte. — 17.25: Napjaink kér­déséi — jegyzet. — 17.32: Megyei sporteredmények. — 17.40: Slá­gerkoktél. — 18.00: Borsodi Tü­kör — a stúdió krónikaműsora. — 18.15: Híröszefoglaló. filmszínházak BEKE Robinson és a kannibálok Szí. olasz film Kezdés: f4 órakor A nyomorultak I—-II. Dupla helyár! Mb. szí. francia—NDK-film Kezdés: hn6 órakor KOSSUTH \ Front, szárnyak nélkül I—II. Dupla hélyár! Szí. szovjet film Kezdés: f3 és 6 órakor HEVESY IVAN FILMKLUB Elátkozottak Mb. szí. olasz—NSZK film 13 éven felülieknek! Kezdés: f5 és 7 órakor FAKLYA Francia kapcsolat 16 éven felülieknek! Felemelt helyár! Szí. amerikai film Kezdés: f4, f6 és f8 órakór PETŐFI özönvíz I. Másfél helyár! Szí. lengyel film Kezdés: f5 és Í7 órakor SZIKRA Monsieur Verdoux Amerikai film Kezdés: 3, 5 és 7 órakór TÁNCSICS Lányok az aknamezőn Mb. szí. szovjet film Kezdés: f3, f5 és f7 órakor TAPOLCA—ADY Hajókirándulás szí. lengyel film Kezdés: f8 órakor HÁMOR öten, akiket leírtak Mb. jugoszláv film Kezdés: 6 órakor PERECES Ostromállapot Mb. francia film Kezdés: 6 órakor SZIRMA öten, akiket leírtak Mb. jugoszláv film Kezdés: f7 órakor IFJÚSÁGI ÉS ÜTTÖRÖ MOZI A hetedik töltény Mb. szovjet film Kezdés: 4 órakor Idegen arcok Magyar film Kezdés: 6 -órakor KEDD Kossuth rádió: 8.27: Öperarész- letek. — 9.00: A tudat világa.— 9.30: Szovjet népek zenéjéből.— 10.05: Iskolarádió. — 10.35: Béet- hotven-művek. — 11.39: Illés Béla művei. Petőfi rádió: 8.05: Fúvószene. — 9.00: Híres énekesek könnyű­zenei felvételeiből. — 9.33: Szabó Pál nyomában Biharugrán. — 10.00: A zene hullámhosszán. Értesítjük a Miskolc II., Görömböly területén lakó és üzemelő fogyasztóinkat, hogy munkálatok végzése miat» 1975. november 4-én és 5-én 7—16 óráig a Mosolygó A. u. 25. számtól végig, a Kreutz R. és Rezi K, utcákban hZ ENERGIA- SZOLGÁLTAI ÁST SZÜNETELTETJÜK ÉMASZ 2. sz. KIRENDELTSEG

Next

/
Oldalképek
Tartalom