Déli Hírlap, 1975. november (7. évfolyam, 257-280. szám)
1975-11-06 / 261. szám
/ + A III. kerületben, a Stadion utcában óvoda átadásával ünnepelték november 7-ét. A száz férőhelyes modern létesítményt tegnap dr. Gyimesi Béla, a városi tanács Ili. kerületi hivatalának elnöke adta át. A környékbeliek gondját csökkenti az új óvoda, hiszen a 111. kerületben több iskolában is szükség óvodát üzemeltetnek. A gyermekek gondozásáról, játékigényének kielégítéséről és neve léséről 15 szakképzett óvónő gondoskodik. A konyha próbaüzemelése után — várhatóan a jövő héten — birtokba vehetik az új óvodát a kornyék apróságai is. (Solymos László felvétele) Elégedettek a 99Köhükivel" Halló Ivano-Frankovszk, halló Guszjatyin! A magyar munkások a humort is magukkal vitték a Szovjetunióba. Az oren- burgi gázvezeték magyar építőit ellátó Bükkvidéki Vendéglátó Vállalatnak új nevet szült a helyi folklór. A céget a kinti magyarok Köbükinek hívják. A miskolci székhelyű vállalatnak már több mint félszáz dolgozója tevékenykedik a Szovjetunióban. A Déli Hírlap először Iva- no-Frankovszkkal kért ösz- szeköttetést a postától. A vonal túlsó végén Mitró Attila kirendeltségveze tő-helyettes : — Ivano-Frankovszkban, a is — és este a Kossuth adó műsorát is halljuk. Gúszjátyinban nem találtuk telefonközeiben a Bükkvidéki Vendéglátó Vállalat dolgozóit. A 22. számú Állami Építőipari Vállalat egyik alkalmazottjától tudtuk meg, hogy a Köbükiék éppen fut- balmeccsen vannak; a szovjet partnervállalat hívta ki őket egy mérkőzésre. Gusz- jatyinban elmondták még, hogy nagyon elégedettek a magyar konyhával, a tegnapi ebéd például raguleves és paprikás csirke volt. Az asztalról nem hiányzott a Borsodi világos és a bocsi Pepsi Cola sem. ★ A Szovjetunióban a legnagyobb ünnep a mostani. Miskolci és huszti, leninvá- rosi és guszjatyini munkások együtt emlékeznek. A háromnapos munkaszünet után pedig együtt dolgoznak azért, hogy megépülhessen a szocialista országok legnagyobb eddigi közös vállalkozása, az Orenburg és Munkács közötti 2750 kilométer hosszú földgázvezeték. Jó pihenést, jó munkát! (erdős) Átadták a KISZ KB vándorzászlaját A KISZ KB vörös vándorzászlaját, kiváló munkájáért az idén a miskolci Közgazdasági Szakközépiskola ifjúsági szervezete nyerte el. Az átadó ünnepséget tegnap délelőtt rendezték a Központi Leánykollégiumban. Miskolc párt- és KISZ-bi- zottsága, valamint a városi tanács képviselőit Puskás Imréné igazgató üdvözölte. A diákszínpad műsora után Török László, a KISZ Bor- 6od megyei Bizottságának első titkára adta át a rangos kitüntetést Balogh Sára iskolai titkárnak. A kitüntetett KISZ-szervezetet Tolnai Ferenc, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője köszöntötte, majd az iskolával szoros kapcsolatot fenntartó IBUSZ, SZÜV, MN Zalka Máté laktanya és a 6. sz. Általános Iskola mozgalmi életének vezetői gratuláltak. Újítás a drót gyár ban Mintegy 20 százalékos termelésnövelést tesz lehetővé a miskolci December 4. Drótművek mérnökkollektívája által kidolgozott új rendszerű hőkezelő kemence. A tervezők — szakítva a hagyományokkal — az eddigi ólomfürdővel dolgozó kemencék helyett elektromos árammal működő kemencét szerkesztettek. Ebben a nagy szilárdságú acélvezetékek hőkezeléséhez — ólom helyett — különböző fémsókat és fémsókeverékeket használnak. A gyárban kifejlesztett kemencetípusnak a régivel szemben több előnye van; olcsóbb, kiküszöböli az egészségre káros ólomgőzöket és feleslegessé teszi a hőkezelés utáni pácolást. Az új rendszerű kemence építésére a December 4. Drótművekben mintegy 800 ezer forintot fordítottak, az elektromos részt pedig egymillió forintos költséggel a Villamosipari Tervező- és Kivitelező Vállalat szerkesztette. magyar építésvezetőség székhelyén tiszta, derült az idő, noha természetesen már hetek óta bundát viselnek az Ha az egész nép sóhajt.. emberek. Még tart az ünnepi készülődés, hiszen ma este itteni barátainkkal közösen emlékezünk a Szovjetunió történetének legnagyobb eseményére, a Nagy Októberi Szocialista Forradalomra. A Kárpát étteremben a magyar és a szovjet munkások, a párt-, az ifjúsági mozgalom és a szakszervezet tisztségviselői vesznek részt a díszvacsorán. — A munkálatok jól haladnak, jelenleg azokat a szálláshelyeket és egyéb létesítményeket építik, Gusz- jatyinban, Huszton és Bogo-. rodcsányban, ahol a hatalmas kompresszor-, azaz nyomásfokozó állomások építői laknak majd. — Magyar konyha még csak Guszjatyinban működik, "de egy-egy szakácsunk a többi helyeken is gondoskodik arról, hogy a hazai ízek ne hiányozzanak az étkezésekből. Ivano-Frankovszkban 27 lakást kaptunk, néhányan még szállodában élnek. A hazai ízek mellett egyébként a magyar hírek is eljutnak hozzánk. Rendszeresen kapjuk az újságokat — a Déli Hírlapot Leningrádban, a modern Leningrad szálloda Névára néző homlokán nyitott szobaablakon, minden reggel pontosan ugyanabban a percben kürt szava hallatszott be. És este a nap is így, harsonák hangja mellett búcsúzott. Itt van kikötve ugyanis a történelmi emlékként őrzött Auróra cirkáló, melynek ereklyeszámba menő zászlaját katonai pompával vonják fel, illetve le. Ha kinéztem az ablakon, az Auróra cirlcálot láttam. Az orosz balti flotta egykori hadihajóját, melynek jelentős szerepe volt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom idején. 1917. november 7-én — a régi időszámítás szerint október 25-én — Petrográd- ban, a Nyikolajev-híd melletti Néva-kikötő- böl leadott lövéseivel jelt adott a Téli Palota megrohanására. melynek elfoglalásával megdöntötték az Ideiglenes Kormányt, s győzött a proletárforradalom. És ha az Aurórát néztem, mindig eszembe jutottak M. A. Gyevjetkin szavai. Mihail Alekszand- roviccsal a város közelében, a pulkovói magaslaton találkoztam. Azon a helyen, amelynek birtoklásáért a második világháború idején, a példátlan, 900 napos német blokád alatt öldöklő harcok folytak. Az itt elesett szovjet hősök emlékművénél beszélgettünk. — Egyidős vagyok a századdal, vagyis hetvenöt esztendős — mondotta az öreg és feje búbjára tolta az usankál, a prémes sapkát. — Sankt-Peterburgban születtem, de a várost már Petrográdra keresztelték, amikor szinte még gyerekfejjel a hires Putyi- lov Művekben kezdtem dolgozni. Tizennyolc februárjában a Vörös Hadsereg katonájaként részese lehettem egyik első nagy győzelmünknek, innen nem messze, alig kettőszázötven versztányira Pszkov mellett. Ezer- kilencszázhuszonnégyben változott ismét a város neve, Lenin halála után. Dolgoztunk, tanultunk, jólétre, munkára, kenyérre, családra, békére vágytunk. De aztán jött a háború. És ez a föld ismét sokat szenvedett. Megint katona lettem, népfelkelő. Védtük szülőföldünket, Lenin városát, Leningrádot, a forradalom bölcsőjét. Nagyon nehéz volt akkor a helyzetünk. Ez, ez a pulkovói magaslat, ahol most állunk, ahol még látszanak a betonból öntött harckocsi-akadályok, ahol itt minden tenyérnyi helyet vér öntözött, városunk védelmének egyik• kulcsa volt. Emlékszem rá, hogy a szerfelett nehéz pillanatokban, a nagy veszély idején az egész hajótüzérség tüzét is a pulkovói magaslatra összpontosították. És ekkor, ezekben a nehéz és könyörtelen pillanatokban ismét megszólaltak az Auráira ágyúi is. A mi legendás hajónk legénysége és fegyverzete ereklye voltából ismét újjászületett és harcba szállt legendás városának védelméért. Kevesen tudják ezt, önök külföldiek. De mi akkor és azóta is tudjuk, ami még külön erőt is adott nekünk a német fasiszták, az éhség, a szomjúság, sokszor a fegyvertelen- ség elleni harcban. És erre az erőre szükség volt. Mert itt szinte a testükkel védték a szovjet emberek szabadságukat szimbolizáló városukat. A somjaiból újjáépült világhírű obszervatóriumtól nem messzire fejfák sorakoznak, a katonai temető sírhantjain vörös virágok dideregnek. A pontról, ahol állunk, látszanak Leningrad legifjabb lakónegyedei. Körülöttünk csend van, csak a szél zúgása hallatszik. — Itt, a pulkovói magaslaton mindig is erős a légáramlás — mondotta Mihail Alek- szandrovics csendesen. — A tenger felől mindig fúj a szél. így volt ez annak idején is, amikor eltakarította a várost fenyegető német veszélyt. Mert az orosz közmondás szerint, ha az egész nép sóhajt, akkor szél kerekedik ... ' ORAVEC JÁNOS Új életet adó forradalom 1917. október 25-én (november 7-én) délelőtt 10 órakor Lenin megfogalmazta a Forradalmi Katonai Bizottság kiáltványát Oroszország Polgáraihoz: „Az Ideiglenes Kormány meg van döntve. Az államhatalom a petrográdi proletariátus és helyőrség élén álló Forradalmi Katonai Bizottság kezébe ment át, amely a Munkás- és Katonaküldöttek Petrográdi Szovjetjének szerve. Az ügy, amelyért a nép harcolt: a demokratikus béke haladéktalan felajánlása, a földesúri föld- tulajdon megszüntetése, a termelés munkásellenörzése, Szovjet Kormány alakítása — biztosítva van. Éljen a munkások, katonák és parasztok forradalma!” 1917. november 7-e a proletárhatalom és a szocializmus korszakának első napja: A történelem ismert felkelései közül sok tört ki ösztönös erők elfojthatatlan robbanásaként, sok előre megszervezett felkelésről tud a történelem, de a péter- vári proletariátus ötvennyolc évvel ezelőtti felkelése példa nélküli: irányítói teljes tudatában voltak annak, hogy az egész emberiségre kiható történelmi vállalkozásba kezdtek. Az orosz proletariátus pártja évtizedeken át készült arra a napra, amelyet a forradalom vezetője percnyi pontossággal határozott meg. November 6-án este Lenin így írt a Központi Bizottságnak: „A felkelés halogatása most már igazán egyértelmű a halállal... Nem szabad várni!!” És másnap megindultak Pétervár munkásai! A felkelés kirobbantása egy lett az új élettel. Forradalomban olyan pontosan nem jelölték még meg a célokat és módszereket, utat, melyet- végig kell járni, hogy a győzelemhez jusson, mint ahogyan Lenin kijelölte a párt szerepét és helyét: „A proletariátus diktatúrája szívós harc, véres és vértelen, erőszakos és békés, katonai és gazdasági, pedagógiai és adminisztrációs harc a régi társadalom erői és hagyományai ellen. Milliók és tízmilliók szokásainak ereje — a legrettenetesebb erő. Párt nélkül, amely vaskemény és edzett a harcban, párt nélkül, amely az osztály összes becsületes elemeinek bizalmát bírja, párt nélkül, amely figyelemmel tudja kísérni a tömegek hangulatát, és tud arra befolyást gyakorolni, ilyen harcot sikeresen vívni lehetetlen.” Ezzel a szellemi örökséggel és kötelezettséggel indult világhódító útjára a forradalmi eszme. Ötvennyolc esztendővel ezelőtt Budapesten megjelent a Magyarországi Szociáldemokrata Párt kiáltványa, amely a magyar munkásságot hívta fel az orosz forradalom békekezdeményezésének támogatósára: „Az orosz forradalom az egész világ demokráciájának és szocializmusának közös ügye. Ennek a forradalomnak a sorsa pedig válhatatlanul összekapcsolódik a béke fenséges ügyével.” A forradalom szelleme a magyar munkásosztály legjobbjait ösztönözte cselekvésre, s élesztgette az eljövendő emberi élet hitét, növelte az erőt a harcra, mert pontosan tudták, hogy nem maradunk magunkra. 1945 tavaszán az októberi forradalom gyermekei hozták el a magyar szabadságot. Forradalomban született testvéri barátság népeink kapcsolata. Ünnepek alkalmával gondolatban végigjárjuk újra a felnőtt szocializmus növekedésének esztendeit. Egy ember- öltőnyi múltja van a győztes forradalomnak csupán, s népek, nemzetek sokasága, világunk egyharmada járja velünk már ezt az utat. A szocialista világ minden nappal növekvő tábora a nemzetközi erőarányokat a haladás, a tisztább, emberibb jövő, a béke javára állította. A haladás oldalán álló nemzetközi erők újabb nagy sikereket értek el. A Helsinkiben aláírt okmány nem csupán egy fontos fejezetet zárt le a nemzetközi enyhülés folyamatának erősítésében, hanem egy új szakasz is kezdődött. 1917 októbere arra is megtanította a világot, hogy a békepolitika természetes része más népeket harcukban támogatni. Lenin részletesen elemezte és konkrét példákkal bizonyította a nacionalizmus káros következményeit, szembeállítva vele a proletár internacionalizmust: „A harc a leginkább meggyökeresedett kispolgári nemzeti előítéletek ellen annál inkább homloktérbe kerül, mennél sürgetőbbé válik az a feladat, hogy a proletariátus diktatúráját nemzetiből nemzetközivé változtassuk át. A kispolgári nacionalizmus beéri azzal, hogy internacionalizmusnak nyilvánítja a nemzetek egyenjogúságának elismerését, érintetlenül fenntartva a nemzeti önzést, a proletár internacionalizmus viszont megköveteli az egy országban vívott proletáxharc érdekeinek alárendelését a világméretekben vívott proletárharc érdekeinek.” Az indokínai népek történelmi jelentőségű győzelme hitelesen mutatja, milyen hatalmas erőt meríthetnek a legkisebb népek is az internacionalista segítségből. Ez a szolidaritás kíséri most a közel-keleti igazságos rendezésért vívott harcot, a portugál nép küzdelmét a fasiszta restauráció megakadályozásáért ,s ebből az internacionalizmusból fakad a tiltakozás a chilei és spanyol fasiszta terror ellen. Most, amikor a világ dolgozói az októberi forradalom évfordulóját ünnepük, a múlt nagy példájából a jelen harcaihoz merítenek erőt, a megtett út tapasztalatait felidézve, a jövő feladatainak megoldására készülnek fel. GYŐRI ERZSÉBET. az MSZMP Miskolc városi Bizottsága Végrehajtó Bizottságának tagja Munkásőrök kitüntetése A munkásőrség megyei parancsnokságán tegnap délután 3 órai kezdettel rendeztek ünnepséget, amelyen a 12. sz. Általános Iskola úttörői szavalatokkal szerepeltek. A. nagy forradalom jelentőségét Kalóczkai Istvánná, a városi pártbizottság munkatársa méltatta, majd dr. Kállai László, a munkásőrség megyei parancsnoka négy-négy munkásömek átnyújtotta a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany, illetve ezüst fokozatát, ötnek pedig a bronz fokozatot. Többen jutalomban részesültek. Ugyanakkor Budapesten, az országos parancsnokság ünnepségén is kitüntettek két miskolci munkásőrt, s egyet előléptettek.
