Déli Hírlap, 1975. október (7. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-07 / 235. szám

t amit* szükség ran rám a mozgalomban A népfront ■ ■ m m m orok fiataljai Bensőséges ünnepséget tar­tottak tegnap délben a Ha­zafias Népfront Borsod me­gyei Bizottságának tanács­termében. Immár hagyo­mány, hogy a népfront szí­ves szóval, jelképes ajándék­kal köszönti azokat a régi aktivistáit, akik ebben az évben töltik be hatvanadik, hatvanötödik, hetvenedik életévüket. ★ Petényi Károly bácsi ép­pen ezen a napon lett 70 eves. Ö mesélte: „Amikor nyugdíjas lettem, az első na­pon azzal mentem haza, hogy én pedig többet nem dolgozom. Összegyűl a fá­radtság az emberben. El is kezdtem a pihenést, de nem sokkal később kórházba ke­rültem. Az orvosok megma­gyarázták, hogy ha valaki gyerekkorától dolgozik, ha nehéz munkához szokott, ak­kor a pihenés beteggé teszi. Márpedig annyi minden van ebben a világban, aminek még sokáig szeretnék örülni, hogy inkább dolgozgatok. Mindaddig, amíg szükség van rám a mozgalomban.. Berki Mihálynét, aki né­hány hónappal korábban töl­tötte be hetvenedik életévét, csak ebben az évben is leg­alább tíz fórumon hallottam érvelni, vitatkozni, láttam intézkedni, dolgozni. Ha ő szólal fel valahol, akkor mindenki tudja, hogy most érdemes figyelni, hogy hasz­nos és jó dolog vitatkozni, tervezgetni közös dolgainkat. Mondták már róla, hogy ő, aki az ország első női pol­gármestere, az MNDSZ egyik szervezője volt. már akkor is sokat használna, ha csak elmesélné mindazt, amit éle­tében a közösségért tett. Berki néni ma is vitatkozik, érvel, tervez, dolgozik. Az ünnepeiteket a nép­front nevében Hegyi Imre, a HNF Borsod megyei Bizott­ságának titkára köszöntötte és adta át a városi és me­gyei elnökség jelképes aján­dékait. Nekik kettejüknek, de ezzel nemcsak őket kö­szöntötte, hanem a HNF va­lamennyi idős aktíváját, a társadalomban, a közéletben ma is aktívan munkálkodó nyugdíjast. Az ifjúmunkás rétegtanscs ülése A KISZ városi bizottsága mellett működő ifjúmunkás rétegtanács október 10-én reggel 8 órától a Borsod megyei Tejipari Vállalatnál tartja soron következő ülé­sét. A jelenlevők tájékoz­tatót hallgatnak meg az I. megyei ifjúmunkás és véd- nökségi napok megrendezé­sének, majd az iparban és mezőgazdaságban dolgozó fiatalok I. megyei találkozó­jának tapasztalatairól. Vége­zetül megtárgyalják a de­cember 3-ra tervezett kiállí­tás rendezésével kapcsolatos tennivalókat. (E tárlaton az Alkotó Ifjúság pályázatra készített legjobb városi pá­lyamunkákat mutatják be.) Ellenőrök cseréje Az Utasellátó Vállalat mis­kolci területi igazgatósága a napokban megállapodást kö­tött a Komárom, a Nógrád és a Pest megyei igazgatósá­gok vezetőivel, hogy ellen­őreiket — akiket a dolgozók saját területükön már jól ismernek — kölcsönösen ki­cserélik. Így tovább javulhat szolgáltatásaik minősége, s csökkenthetik a visszaélések számát is. Tovább szépül a főutca Tovább szépül városunk főutcája, a Széchenyi út. A tatarozók jelenleg a Déryné utca és az Országos Taka­rékpénztár városi fiókja kö­zötti szakaszon húzták fel az állványzatot. A következő fázisban a Kazinczy utcáig jutnak el. Még az esős, hű­vös időjárás beállta előtt szeretnének végezni a hátra­levő munkálatokkal. A munkakedv maradt Hadd mondjuk el az Ünnepség kapcsán, hogy a hatodik kong­resszusára készülő népfront nem ért volna el, nem érhetett volna el ilyen eredményeket, mint amilyeneket elért, az idős emberek segítsége nélkül. És nem véletlen az sem, hogy a népfront városi bizottsága mellett működő várospolitikai munkaközösség éppen a legutóbbi ülésén alakított egy albizottságot, amelynek feladata, hogy Miskolcon felmérje az idős nyugdíjasok helyzetét. Számolva azzal, hogy les?, ahol segítenie kell a társadalomnak, de arra is, hogy na­gyon sokan élnek ebben a városban olyanok, akik még tenni tud­nának a városért, akiknek nyugdíjas éveit szebbé, tartalmasabbá tehetnénk, ha feladatot, munkát találnánk nekik, vagy inkább kér­nénk tőlük. Gondolom, nem kell bizonygatnunk: a társadalom csak nyer vele. ha ők is segítenek, és közgondolkodásunk, közérzetünk nyer azzal, ha ahol kell, mi segítünk. Az ünnepség baráti beszélgetéssel ért véget. Miről is lehetett volna szó? Természetesen az időszerű őszi és téli feladatokról. Hi­szen legfeljebb az évek szálltak el; a munkakedv maradt. (bartha) Viszik a turisták... Bodrogkemztúri kerámia Szakácsvetélkedő MIMÉT kezdői A konzerveknek a korsze­rű táplálkozásban betöltött szerepe egyre nő. Ez a felis­merés vezette a Borsod—He­ves megyei Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalatot, amikor meghir­dette konzervhónapját. A rendezvénysorozat céljául azt tűzték ki a szervezők, hogy minél több háziasszonnyal megismertessék a konzervek előnyeit. Október 10-től konzerv- kirakatversenyt rendeznek. Valamennyi élelmiszer- és csemegebolt részt vehet a vetélkedésben. A Miskolc városi Sportcsarnok galériá­jában október 15-én nyílik meg az a 3 napon át nyitva tartó kiállítás, amelynek a „Konzervipari termékek a korszerű táplálkozásban” cí­met adták. Itt a felnőttek szá­mára készülő konzerveken kívül a bébiételek is helyet kapnak. Ugyanezen a napon, délután 5 órakor a Tokaj ét­teremben városunk vala­mennyi vendéglátóipari vál­lalata — közöttük az UTAS­ELLÁTÓ és a Miskolci Áfész — csapatainak részvételével szakácsversenyt rendeznek. A konyhaművészeknek most a magyar konzervipar ter­mékeiből kell készíteniük háromfogásos menüket, ame­lyeket a nagyközönség mel­lett szakavatott zsűri bírál «I (tóth) Vázák, hamutálak, mada­rak, tányérok, s még ki tud­ná felsorolni, hányféle ap- róbb-nagyobb díszkerámia so­rakozik az asztalokon, polco­kon. Még melegek, hiszen most kerültek ki a kemencé­ből. Hiányzik róluk a festék is. Nem sokáig... A festők munkája elmé- lyültséget kíván. Az ügyes kezű lányok, asszonyok szinte észre sem veszik, hogy belép­tünk a terembe ... Festés után még egyszer a kemen­cékbe kerül a kerámia, hogy aztán útnak induljon szerte a világba. A megalakulásának 25. év­fordulójára készülő Bodrog- kéresztúri Kerámiaipari Szö­vetkezet 1975-ben 23 millió forint értékű terméket gyárt. Ezek egy része az NSZK-ba, Svájcba, Angliába, Francia- országba, Japánba kerül. Augusztusban boltot nyitott a szövetkezet Tokajban. . .t mindazok a diszkerámiák megvásárolhatók, amelyeket a bodrogkeresztúri üzem gyárt. Még azok a gyönyörű színes, a népviseleteket be­mutató söröskancsók is, ame­lyekhez eddig csak a nagy- vállalatok külföldi vendégei jutottak hozzá ... A bolt ed­dig mintegy félmillió forint értékű bodrogkeresztúri dísz­kerámiát adott' el, főként ha- hazai és külföldi turistáknak. (nyikes—sólymos) Munkásmozgalmi emlék Lebontják, nem bontják? Aki egy pillantást vet a képre, megállapíthatja, hogy a félig lebontott épület most már nagyon útjában van az építőknek. A darupályát ugyan sikerült máshová he­lyezni, de a nehéz gépek alatt rázkódik a fölij, nekiütközhet az éjszakai munka során az omladozó falaknak egy sú­lyos dömper és akkor még baleset is bekövetkezhet, hi­szen a Munkácsy utcát nem zárták el a forgalom elc^, és a járdát is használják az er­refelé lakó emberek. Me» nem valósult javaslatok De miért őrizgetik a régi épületet? Azért, mert fon­tos emléke a város munkás- mozgalmának: itt alakult meg 1918. december 15-én a Kom­munisták Magyarországi Pártjának miskolci szerve­zete. Ezzel valószínűleg nem mondunk újat olvasóinknak, hiszen — ha máshonnan nem — lapunkból ismerhetik a ház múltját Sőt, arról is ol­vashattak, hogy a város veze­tői szeretnék — legalább részben — megmenteni az utókor számára a málladozó épületet. A „mentésre” eddig több javaslat készült. Az első el­képzelés szerint érintetlenül hagyták volna a ház viszony­lag jó állapotban levő hom­lokzatát, s új oldalfalakat építettek volna hozzá, egé­szen a mögötte levő bérházig. (Ennek a bérháznak az alap­jai időközben el is készültek, amint képünkön is látható.) A munkásmozgalmi múzeum — mert ennek a létrehozá­sát célozta a szóban levő terv — ily módon kibővíthető lett volna a bérház földszint­jén nyitott helyiséggel. Más­képpen fogalmazva: a múze­um egy részét be akarták „csúsztatni” a bérház alá. Ezt az elképzelést azonban igen nehéz lett volna meg­valósítani, hiszen születése­kor már készen volt a terület beépítési terve és technológiai akadályokba is ütközött. Ké­sőbb felvetődött egy másik koncepció: nem múzeumot, hanem csak emlékhelyet ala­kítanak ki a ház helyén. Panaszkodtak az építők . Lehet,.. hogy. : kihagytunk egyet — vagy többet? — az ötletek, javaslatok közül. De most nem is ez a fontos. A kézelmúltban lezajlott város- politikai tanácskozáson pa­naszkodni hallottuk a Bor­sod megyei Állami Építő­ipari Vállalat képviselőjét: „megnehezíti munkánkat az épületmaradvány”. Ezért kérdeztük meg Bodonyi Csa­bától, az ÉSZAK’f'ERV terve­zőmérnökétől : hogyan ha­lad a tervezői munka? Elmondta, hogy most egy új tanulmányterven dolgozik. Eszerint az utca túlsó olda­lán úgynevezett közösségi épületet emelnek, melyben hírlapolvasó-szobát, pártiro­dát és munkásmozgalmi kiál­lítótermet rendeznek be. En­nek az épületnek a homlok­zatába kívánják beilleszteni — eredeti állapotának meg­felelően — a hajdani párt­ház homlokzati részét. (Ter­mészetesen úgy, hogy le­bontják, majd végleges he­lyén ismét összerakják.) — Mikorra készül el a tervprogram, majd — ha ezt jóváhagyják — a kiviteli terv? — kérdeztük. Bodonyi Csaba hangsúlyoz­ta, hogy nála eddig senki sem sürgette a tervet. Arról sem tudott, hogy a lakásépí­tést bármi módon akadályoz­ná a műemlékmaradvány. De ha minden jól megy, ak­kor az év végére kész a prog­ram, a jövő év közepére pe­dig a kiviteli terv. E»v jó ötlet Ám ha sürgőssé válik a bontás a szomszédságban folyó munkálatok miatt, akkor kí­nálkozik egy megoldás: fo­tókon. rajzokon, megörökítik az értékes homlokzatot, majd lebontják az egész épületet és gondosan elraktározzák a megőrzésre szánt építőanya­gokat. Ily módon pontosan re­konstruálni lehet majd az épület homlokzatát. Véleményt kértünk Nyeste Sándortól, a Miskolci Beru­házási Vállalat főmérnökétől. Ő is jónak, megvalósítható­nak találta a tervező ötletét. Nincs tehát semmi akadálya, hogy végre lebontsák az egy­re veszélyesebbé váló romot, függetlenül attól, hogy a most készülő tervet elfogad­ják-e a város vezetői, vagy újabbat dolgoztatnak ki. (békés) Kitüntetés, kiállítás \ Jubilál a MÉH Megalakulásának negyed- százados évfordulóját ün­nepli az idén az Észak-ma­gyarországi MÉH Nyers­anyaghasznosító Vállalat. A jubileum jegyében november 4- én ünnepélyes külsőségek között tüntetik ki azokat az úttörőket, csapatvezetőket, vállalati aktívákat, akik leg­többet tettek a hasznos- anyag-gyűtés érdekében. Ugyanezen a napon a vál­lalat kultúrtermében ván- dor-kamarakiállítás nyílik, amely a MÉH Tröszt válla­latainak fejlődését illusztrál­ja. Az Észak-magyarországi MÉH Nyersanyaghasznosítp Vállalat dolgozóinak köz­ponti ünnepségét november 5- én rendezik meg. Saitteszt. kis hibával Előszeretettel forgatjuk a fogyasztók lapját, a Nagyítót, Reméljük, sokat segítettek a miskolci vásárlóknak is azok a teszt-adatok, amelyeket a lap minősítései alapján közöltünk. A szeptemberi szám 28. oldalán örömmel fedeztük fel, hogy megyei termékről készült minősítés. A magyaros ízű borsodi ömlesztett sajtokat tesztelte a lap munkatársa. Meg­állapításai alapján — miszerint a zöldséges, paradicsomos és fűszeres ízesítésű termék jó, míg a gulyásos közepes minő­ségű — már-már átszaladtunk a közeli fűszerboltba, hogy uzsonnára ezek valamelyikéből vásároljunk, amikor rossz sejtelmünk támadt. Mintha a közelmúltban éppen lapunk­ban írtunk volna róla, hogy a Borsod megyei Tejipari Vál­lalat abaújszántói sajtüzemét — gazdaságtalan termelés mi­att — csonthéjas gyümölcsöket feldolgozó üzemmé alakítot­ták át. Márpedig a Nagyító szerint az említett készítmények is Abaújszántón készültek. Gyors visszakeresés az archívumban, s megállapítottuk, hogy szeptember 27-i számunkban valóban hírül adtuk: az ország első és egyetlen, csonthéjas gyümölcsöket feldolgozó üzeme kezdte meg termelését Abaújszántón, a korábbi sajt­üzem helyén. Tévedés tehát kizárva. De hát akkor mit ke­res a sajt-teszt a Nagyítóban? Telefonon érdeklődtünk Lakatos Árpádtól, a Borsod me­gyei Tejipari Vállalat főmérnökétől, aki elmondotta, hogy a gyártást iparági szinten felülvizsgálták, s úgy döntöttek: a répcelaki. a pécsi és a budapesti sajtgyártást fejlesztik, míg az abaújszántóit megszüntetik. Mindez körülbelül bárom hónappal ezelőtt történt. Ha viszont három hónapja megszűnt a gyártás, s a minő­sítés szerint a borsodi ömlesztett sajtoknak nyáron nvolc, télen 16 nap a szavatossági ideje, hogyan kerülhetett atesz- telöhöz az Abaújszántón készült sajt? Mert ahol ezt még árusítják, ott vétenek a szabályok ellen. TÖTH ZOLTÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom