Déli Hírlap, 1975. október (7. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-07 / 235. szám
t amit* szükség ran rám a mozgalomban A népfront ■ ■ m m m orok fiataljai Bensőséges ünnepséget tartottak tegnap délben a Hazafias Népfront Borsod megyei Bizottságának tanácstermében. Immár hagyomány, hogy a népfront szíves szóval, jelképes ajándékkal köszönti azokat a régi aktivistáit, akik ebben az évben töltik be hatvanadik, hatvanötödik, hetvenedik életévüket. ★ Petényi Károly bácsi éppen ezen a napon lett 70 eves. Ö mesélte: „Amikor nyugdíjas lettem, az első napon azzal mentem haza, hogy én pedig többet nem dolgozom. Összegyűl a fáradtság az emberben. El is kezdtem a pihenést, de nem sokkal később kórházba kerültem. Az orvosok megmagyarázták, hogy ha valaki gyerekkorától dolgozik, ha nehéz munkához szokott, akkor a pihenés beteggé teszi. Márpedig annyi minden van ebben a világban, aminek még sokáig szeretnék örülni, hogy inkább dolgozgatok. Mindaddig, amíg szükség van rám a mozgalomban.. Berki Mihálynét, aki néhány hónappal korábban töltötte be hetvenedik életévét, csak ebben az évben is legalább tíz fórumon hallottam érvelni, vitatkozni, láttam intézkedni, dolgozni. Ha ő szólal fel valahol, akkor mindenki tudja, hogy most érdemes figyelni, hogy hasznos és jó dolog vitatkozni, tervezgetni közös dolgainkat. Mondták már róla, hogy ő, aki az ország első női polgármestere, az MNDSZ egyik szervezője volt. már akkor is sokat használna, ha csak elmesélné mindazt, amit életében a közösségért tett. Berki néni ma is vitatkozik, érvel, tervez, dolgozik. Az ünnepeiteket a népfront nevében Hegyi Imre, a HNF Borsod megyei Bizottságának titkára köszöntötte és adta át a városi és megyei elnökség jelképes ajándékait. Nekik kettejüknek, de ezzel nemcsak őket köszöntötte, hanem a HNF valamennyi idős aktíváját, a társadalomban, a közéletben ma is aktívan munkálkodó nyugdíjast. Az ifjúmunkás rétegtanscs ülése A KISZ városi bizottsága mellett működő ifjúmunkás rétegtanács október 10-én reggel 8 órától a Borsod megyei Tejipari Vállalatnál tartja soron következő ülését. A jelenlevők tájékoztatót hallgatnak meg az I. megyei ifjúmunkás és véd- nökségi napok megrendezésének, majd az iparban és mezőgazdaságban dolgozó fiatalok I. megyei találkozójának tapasztalatairól. Végezetül megtárgyalják a december 3-ra tervezett kiállítás rendezésével kapcsolatos tennivalókat. (E tárlaton az Alkotó Ifjúság pályázatra készített legjobb városi pályamunkákat mutatják be.) Ellenőrök cseréje Az Utasellátó Vállalat miskolci területi igazgatósága a napokban megállapodást kötött a Komárom, a Nógrád és a Pest megyei igazgatóságok vezetőivel, hogy ellenőreiket — akiket a dolgozók saját területükön már jól ismernek — kölcsönösen kicserélik. Így tovább javulhat szolgáltatásaik minősége, s csökkenthetik a visszaélések számát is. Tovább szépül a főutca Tovább szépül városunk főutcája, a Széchenyi út. A tatarozók jelenleg a Déryné utca és az Országos Takarékpénztár városi fiókja közötti szakaszon húzták fel az állványzatot. A következő fázisban a Kazinczy utcáig jutnak el. Még az esős, hűvös időjárás beállta előtt szeretnének végezni a hátralevő munkálatokkal. A munkakedv maradt Hadd mondjuk el az Ünnepség kapcsán, hogy a hatodik kongresszusára készülő népfront nem ért volna el, nem érhetett volna el ilyen eredményeket, mint amilyeneket elért, az idős emberek segítsége nélkül. És nem véletlen az sem, hogy a népfront városi bizottsága mellett működő várospolitikai munkaközösség éppen a legutóbbi ülésén alakított egy albizottságot, amelynek feladata, hogy Miskolcon felmérje az idős nyugdíjasok helyzetét. Számolva azzal, hogy les?, ahol segítenie kell a társadalomnak, de arra is, hogy nagyon sokan élnek ebben a városban olyanok, akik még tenni tudnának a városért, akiknek nyugdíjas éveit szebbé, tartalmasabbá tehetnénk, ha feladatot, munkát találnánk nekik, vagy inkább kérnénk tőlük. Gondolom, nem kell bizonygatnunk: a társadalom csak nyer vele. ha ők is segítenek, és közgondolkodásunk, közérzetünk nyer azzal, ha ahol kell, mi segítünk. Az ünnepség baráti beszélgetéssel ért véget. Miről is lehetett volna szó? Természetesen az időszerű őszi és téli feladatokról. Hiszen legfeljebb az évek szálltak el; a munkakedv maradt. (bartha) Viszik a turisták... Bodrogkemztúri kerámia Szakácsvetélkedő MIMÉT kezdői A konzerveknek a korszerű táplálkozásban betöltött szerepe egyre nő. Ez a felismerés vezette a Borsod—Heves megyei Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalatot, amikor meghirdette konzervhónapját. A rendezvénysorozat céljául azt tűzték ki a szervezők, hogy minél több háziasszonnyal megismertessék a konzervek előnyeit. Október 10-től konzerv- kirakatversenyt rendeznek. Valamennyi élelmiszer- és csemegebolt részt vehet a vetélkedésben. A Miskolc városi Sportcsarnok galériájában október 15-én nyílik meg az a 3 napon át nyitva tartó kiállítás, amelynek a „Konzervipari termékek a korszerű táplálkozásban” címet adták. Itt a felnőttek számára készülő konzerveken kívül a bébiételek is helyet kapnak. Ugyanezen a napon, délután 5 órakor a Tokaj étteremben városunk valamennyi vendéglátóipari vállalata — közöttük az UTASELLÁTÓ és a Miskolci Áfész — csapatainak részvételével szakácsversenyt rendeznek. A konyhaművészeknek most a magyar konzervipar termékeiből kell készíteniük háromfogásos menüket, amelyeket a nagyközönség mellett szakavatott zsűri bírál «I (tóth) Vázák, hamutálak, madarak, tányérok, s még ki tudná felsorolni, hányféle ap- róbb-nagyobb díszkerámia sorakozik az asztalokon, polcokon. Még melegek, hiszen most kerültek ki a kemencéből. Hiányzik róluk a festék is. Nem sokáig... A festők munkája elmé- lyültséget kíván. Az ügyes kezű lányok, asszonyok szinte észre sem veszik, hogy beléptünk a terembe ... Festés után még egyszer a kemencékbe kerül a kerámia, hogy aztán útnak induljon szerte a világba. A megalakulásának 25. évfordulójára készülő Bodrog- kéresztúri Kerámiaipari Szövetkezet 1975-ben 23 millió forint értékű terméket gyárt. Ezek egy része az NSZK-ba, Svájcba, Angliába, Francia- országba, Japánba kerül. Augusztusban boltot nyitott a szövetkezet Tokajban. . .t mindazok a diszkerámiák megvásárolhatók, amelyeket a bodrogkeresztúri üzem gyárt. Még azok a gyönyörű színes, a népviseleteket bemutató söröskancsók is, amelyekhez eddig csak a nagy- vállalatok külföldi vendégei jutottak hozzá ... A bolt eddig mintegy félmillió forint értékű bodrogkeresztúri díszkerámiát adott' el, főként ha- hazai és külföldi turistáknak. (nyikes—sólymos) Munkásmozgalmi emlék Lebontják, nem bontják? Aki egy pillantást vet a képre, megállapíthatja, hogy a félig lebontott épület most már nagyon útjában van az építőknek. A darupályát ugyan sikerült máshová helyezni, de a nehéz gépek alatt rázkódik a fölij, nekiütközhet az éjszakai munka során az omladozó falaknak egy súlyos dömper és akkor még baleset is bekövetkezhet, hiszen a Munkácsy utcát nem zárták el a forgalom elc^, és a járdát is használják az errefelé lakó emberek. Me» nem valósult javaslatok De miért őrizgetik a régi épületet? Azért, mert fontos emléke a város munkás- mozgalmának: itt alakult meg 1918. december 15-én a Kommunisták Magyarországi Pártjának miskolci szervezete. Ezzel valószínűleg nem mondunk újat olvasóinknak, hiszen — ha máshonnan nem — lapunkból ismerhetik a ház múltját Sőt, arról is olvashattak, hogy a város vezetői szeretnék — legalább részben — megmenteni az utókor számára a málladozó épületet. A „mentésre” eddig több javaslat készült. Az első elképzelés szerint érintetlenül hagyták volna a ház viszonylag jó állapotban levő homlokzatát, s új oldalfalakat építettek volna hozzá, egészen a mögötte levő bérházig. (Ennek a bérháznak az alapjai időközben el is készültek, amint képünkön is látható.) A munkásmozgalmi múzeum — mert ennek a létrehozását célozta a szóban levő terv — ily módon kibővíthető lett volna a bérház földszintjén nyitott helyiséggel. Másképpen fogalmazva: a múzeum egy részét be akarták „csúsztatni” a bérház alá. Ezt az elképzelést azonban igen nehéz lett volna megvalósítani, hiszen születésekor már készen volt a terület beépítési terve és technológiai akadályokba is ütközött. Később felvetődött egy másik koncepció: nem múzeumot, hanem csak emlékhelyet alakítanak ki a ház helyén. Panaszkodtak az építők . Lehet,.. hogy. : kihagytunk egyet — vagy többet? — az ötletek, javaslatok közül. De most nem is ez a fontos. A kézelmúltban lezajlott város- politikai tanácskozáson panaszkodni hallottuk a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat képviselőjét: „megnehezíti munkánkat az épületmaradvány”. Ezért kérdeztük meg Bodonyi Csabától, az ÉSZAK’f'ERV tervezőmérnökétől : hogyan halad a tervezői munka? Elmondta, hogy most egy új tanulmányterven dolgozik. Eszerint az utca túlsó oldalán úgynevezett közösségi épületet emelnek, melyben hírlapolvasó-szobát, pártirodát és munkásmozgalmi kiállítótermet rendeznek be. Ennek az épületnek a homlokzatába kívánják beilleszteni — eredeti állapotának megfelelően — a hajdani pártház homlokzati részét. (Természetesen úgy, hogy lebontják, majd végleges helyén ismét összerakják.) — Mikorra készül el a tervprogram, majd — ha ezt jóváhagyják — a kiviteli terv? — kérdeztük. Bodonyi Csaba hangsúlyozta, hogy nála eddig senki sem sürgette a tervet. Arról sem tudott, hogy a lakásépítést bármi módon akadályozná a műemlékmaradvány. De ha minden jól megy, akkor az év végére kész a program, a jövő év közepére pedig a kiviteli terv. E»v jó ötlet Ám ha sürgőssé válik a bontás a szomszédságban folyó munkálatok miatt, akkor kínálkozik egy megoldás: fotókon. rajzokon, megörökítik az értékes homlokzatot, majd lebontják az egész épületet és gondosan elraktározzák a megőrzésre szánt építőanyagokat. Ily módon pontosan rekonstruálni lehet majd az épület homlokzatát. Véleményt kértünk Nyeste Sándortól, a Miskolci Beruházási Vállalat főmérnökétől. Ő is jónak, megvalósíthatónak találta a tervező ötletét. Nincs tehát semmi akadálya, hogy végre lebontsák az egyre veszélyesebbé váló romot, függetlenül attól, hogy a most készülő tervet elfogadják-e a város vezetői, vagy újabbat dolgoztatnak ki. (békés) Kitüntetés, kiállítás \ Jubilál a MÉH Megalakulásának negyed- százados évfordulóját ünnepli az idén az Észak-magyarországi MÉH Nyersanyaghasznosító Vállalat. A jubileum jegyében november 4- én ünnepélyes külsőségek között tüntetik ki azokat az úttörőket, csapatvezetőket, vállalati aktívákat, akik legtöbbet tettek a hasznos- anyag-gyűtés érdekében. Ugyanezen a napon a vállalat kultúrtermében ván- dor-kamarakiállítás nyílik, amely a MÉH Tröszt vállalatainak fejlődését illusztrálja. Az Észak-magyarországi MÉH Nyersanyaghasznosítp Vállalat dolgozóinak központi ünnepségét november 5- én rendezik meg. Saitteszt. kis hibával Előszeretettel forgatjuk a fogyasztók lapját, a Nagyítót, Reméljük, sokat segítettek a miskolci vásárlóknak is azok a teszt-adatok, amelyeket a lap minősítései alapján közöltünk. A szeptemberi szám 28. oldalán örömmel fedeztük fel, hogy megyei termékről készült minősítés. A magyaros ízű borsodi ömlesztett sajtokat tesztelte a lap munkatársa. Megállapításai alapján — miszerint a zöldséges, paradicsomos és fűszeres ízesítésű termék jó, míg a gulyásos közepes minőségű — már-már átszaladtunk a közeli fűszerboltba, hogy uzsonnára ezek valamelyikéből vásároljunk, amikor rossz sejtelmünk támadt. Mintha a közelmúltban éppen lapunkban írtunk volna róla, hogy a Borsod megyei Tejipari Vállalat abaújszántói sajtüzemét — gazdaságtalan termelés miatt — csonthéjas gyümölcsöket feldolgozó üzemmé alakították át. Márpedig a Nagyító szerint az említett készítmények is Abaújszántón készültek. Gyors visszakeresés az archívumban, s megállapítottuk, hogy szeptember 27-i számunkban valóban hírül adtuk: az ország első és egyetlen, csonthéjas gyümölcsöket feldolgozó üzeme kezdte meg termelését Abaújszántón, a korábbi sajtüzem helyén. Tévedés tehát kizárva. De hát akkor mit keres a sajt-teszt a Nagyítóban? Telefonon érdeklődtünk Lakatos Árpádtól, a Borsod megyei Tejipari Vállalat főmérnökétől, aki elmondotta, hogy a gyártást iparági szinten felülvizsgálták, s úgy döntöttek: a répcelaki. a pécsi és a budapesti sajtgyártást fejlesztik, míg az abaújszántóit megszüntetik. Mindez körülbelül bárom hónappal ezelőtt történt. Ha viszont három hónapja megszűnt a gyártás, s a minősítés szerint a borsodi ömlesztett sajtoknak nyáron nvolc, télen 16 nap a szavatossági ideje, hogyan kerülhetett atesz- telöhöz az Abaújszántón készült sajt? Mert ahol ezt még árusítják, ott vétenek a szabályok ellen. TÖTH ZOLTÁN
