Déli Hírlap, 1975. október (7. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-06 / 234. szám
Péntek esti bemutató BOCCACCIO Lemezek, kották9 könyvek Megszólaltattuk a hangtárat Kiss Papp Vilmos technikus a „hangkönyvtár” előtt (Kerényi félv.) A technikai berendezések, lehetőségek nemcsak a szakembereket, a laikusokat is megbabonázzák (kiderül, hogy nem kevesebb, mint félmillió forint kell ahhoz, hogy megvethessük egy korszerű hangtár alapjait), mégis óva inteném a látogatókat, hogy túlságosan belefeledkezzenek a felvillanó lámpák, a kapcsolók, a párnás fejhallgatók csodálatába. Mindezek csak eszközök egy nagyon fontos közművelődési cél érdekében. A kodályi gondolatot ugyan egyikünk sem citálja (lehet, hogy már-már közhelynek hangzana ebben a körben), a megyei könyvtár zenemű- és hangtárának bejáratg fölé azonban nyugodtan fel lehetne írni: „Legyen a zene mindenkié.” Mit óhait a látooató? Nem kevesebbről és nem többről van szó. De hogyan szolgálhatja ezt a könyvtár? Tulajdonképpen végig erről beszélgetünk — a meglevő lehetőségek mellé újakat is keresve — dr. Benkö Csabá- néval, a szakterület vezetőjével. Megegyezünk, hogy kérdések helyett inkább kéréseim lesznek. Amennyiben a zenemű- és hangtár vezetője valamiféle felmérést készítene a látogatók indítékairól, megállapíthatná, hogy a többséget az utolsó zenei élmény újraélé- sének vágya ösztönzi, mikor a könyvtár speciális részlegét felkeresi. Még egyszer (vagy akár többször) hallani, végigkísérni tételről tételre a zongorakivonatból, elolvasni a mű születésének indítékait, megismerni a zenetörténeti kort, melyben született a mű — ez az „eszményi” látogató óhaja. A könyvtár ennek teljesítésére készült fel, bár a legtöbben megelégszenek ennél kevesebbel is. Nyolc „csatornán” Engem, aki ezúttal a „statisztikai átlagember” szerepében lépek fel — Puccini érdekel, s életművén belül a Bohémélet. Lexikonok, operakalauz, az említett mű zongorakivonata és lemezfelvételei kerülnek elém. A technikai helyiség fölötti ajtón kigyullad a hármas szám, jelezvén, hogy ezen a „csatornán” — egyébként nyolc gépről jöhet a zene, s 16 „ülésben” élvezhető egyszerre — foghatom. A kis rekeszben — ahol, fülemen a hallgatóval, tökéletes befogadói magányt érzek — akár vezényelhetném is a nyitányt. Ámde egyetlen gombnyomással elnémítom a hangszórókat, s új szerepben fordulok a szakemberek felé. Megjátszom, hogy elmélyültebb tanulmányokat akarok folytatni. Erre idegen nyelvű műjegyzékeket. tanulmányokat, műelemző katalógusokat raknak elém, s megígérik, hogy érdekemben felveszik a kapcsolatot a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár zenemű- és hangtárával, vagv akár az Akadémiai Könyvtárral is. — Bár — figyelmeztet dr. Benkö Csabáné — elsősorban liem azért vagyunk, hogy extrém igénveket elégítsünk ki. Igaz, a Puccini-..kutatás- hoz” és más klasszikusokhoz is eléggé komnlex anyag áll rendelkezésünkre. Természetes, bogv miközben elköltjük az évi 100 ezer forintunkat, gondolunk a város zenei in-t tézményeinek szakembereire, a zenét tanuló közép- és főiskolásokra (nemegyszer fordulunk tanácsért karmesterekhez, művésztanárokhoz), de nem vagyunk kutatóközpont. A Télapótól a szerzői estekig — Ez már abból is látszik, hogy meglehetősen sok itt a mese. Feltételezem, hogy a „Meglepetés Télapónak” című 30 perces rádiójáték nem a zeneesztétákat várja. — Nem, nem! Ellenben éppen ezt a rádiójátékot nagyon sok gyerek várja. A 800 perc meséből a Télapó... a legkeresettebb. Lassan felmérjük a kincseket. Rendkívül gazdag a folklórgyűjtemény. (Az UNESCO 36 lemezéből az afrikait meg is hallgatjuk.) Zenekari művek, operák, kamaraművek, egyes hangszerekre írt alkotások, a dal irodalom és a kórusmuzsika számos remeke kerül elő katalógusok képében. A 2300 darab hanglemez felöleli a .zeneirodalom nagy stíluskorszakait. A zeneszerzők közismert és kevésbé ismert műveit. S van itt irodalom is. Nemdsak versek, hanem önálló előadói estek (Berek Kati, Mensáros László). Egyre több a „begyűjtött” rádiófelvétel is. * Itt azonban meg kell állnunk. A hangtár példamutató figyelemmel és szorgalommal vadászik a miskolci— borsodi produktumokra. De ezeket csak a rádióból tudja átmenteni. Felmerült bennünk: mi volna, ha a könyvtár előadója havonta legalább egyszer hangverseny- teremmé alakulna? Így a megye és a város valamennyi érdemleges kisegyüttesének (zenekarának, énekkarának) produktumait rögzíteni lehetne pár éven belül. (gyarmati) Az 1975/76-os színházi évad első zenés bemutatója Suppé Boccacciőja volt. Nem nehéz megjósolni, hogy a művet sokszor és sikerrel fogják még előadni. A gördülékeny előadás egyik erőssége a kollektív színpadi játék. Az operett-sémáktól mentes művet Bor József m. v. kitűnő színpadi érzékkel rendezte. A reneszánsz kori figurák sok színnel élnek-mozognak a színpadon, bejátsszák a teret mélységben és magasságban. Ez a mű nem két-három szerepre épül; kollektív játékot igényel. Bor József úgy mozgatja a szülészeket, hogy figyelmünk egy pillanatra sem fárad el; minden jelenet érdekes s előbbre viszi a cselekményt. Természetesen a fordulatos történet jó alapot szolgáltat a színpadi játékhoz. A szövegírók, Zell és Genée a Dé- kameron számos szituációját átvették. A kikapós menyecskék és felszarvazott férjek története vígjátéki helyzetek sokaságát adja. Suppé 1879-ben, a Boccaccio bemutatásakor már 60 11 MogEÉ magyarok művészeié A múzeumi és műemléki hónap Bács-kiskun megyei rendezvénysorozata tegnap kezdődött meg a kecskeméti Katona József Múzeumban, ahol dr. Fülep Ferenc, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója megnyitotta „A honfoglaló magyarok művészete” című kiállítást. A X. századi, pogánykori művészet értékeit átfogóan reprezentáló anyagot hazánkban először a kecskeméti múzeumban mutatják be. A kiállításhoz a Nemzeti Múzeumon és a kecskeméti múzeumon kívül az ország valamennyi — honfoglaláskor! gyűjteménnyel rendelkező — társintézménye is adott anyagot. éves. Biztos kézzel alkot. Zenéjének erőssége nem annyira az eredetiségben, mint inkább a tökéletességben rejlik. Kevés áriát, duettet találunk a műben, inkább az együttesekre terelődik a fő hangsúly. A felvonásvégek vígoperai hangot ütnek meg, hatásosak, túlnőnek az operett hagyományain. Mura Péter, a színház zenei vezetője, a bemutató karnagya szerencsés kézzel nyúlt a Boccaccio partitúrájához. Zeller Madarászához hasonlóan, ez a Suppé-mű is az igényesebb, klasszikus értékű operettet képviseli. A zenekar jó teljesítményt nyújt, de a produkciók nem mentesek a ritmikái bizonytalanságtól. Néhány 'előadás kell még ahhoz, hogy jobban „összerázódjon” a színpad és a zenekar együttese. Az énekkar sokat fejlődött az elmúlt év óta, a férfikar különösen tetszett. A bognárkórus, akárcsak Verdi Trubadúrjának kovácsijára, tetszetős, de nem könnyű feladat. A vegyeskari részek, illetőleg felvoHÉTFÖ Kossuth rádió: 12.00: Déli Krónika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.20: Válaszolunk hallgatóinknak. — 13.35: Mezők, iái vak éneke. — 14.00: Ezeregy délután. — 14.30: Tamássy Zdenkó dalaiból! — 14.41; Liszt: Magyar történelmi arcképek — részletek. — 15.00: Hírek. — 15.10: Édes anyanyelvűnk. — 15.15; 48-as dalok. — 15.28: „A föld alól...” — 16.00: Hírek. — 16.05: Rádióiskola. — 16.35: Balogh Albert népi zenekara játszik. — 17.00: Hirek. — 17.05: Van üj a nap alatt! — 17.20: Látogatás a Lipcsei Gewandhaus Zenekarnál. — 18.25: Új könyvek. — 18.30: Esti magazin. — 19.15: Budapesti művészeti hetek. — 20.21: Beniamino Gigli énekel. — 20.42: Hírek. — 20.47: Az Állami Népi Együttes felvételeiből. — 21.30: Mikro- lánc. — 22.00: Hirek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: A Zürichi Tonhalle zenekarának hangversenye. — 23.47: Mikes Éva énekel. — 24.00: Hírek. — 010: Éji zene. — 0.25: Himnusz. — 0.30: Vízjelző- szolgálat. Petőfi rádió: 12.00: Nóták. — 12.30: Hírek. — 12.33: Operakórusok. — 13.00: Francia muzsika. — 13.30: Hírek. — 13.33: Madrigálok. — 13.45: Időjárás. — 14.00: Kettőtől ötig. . — 17.00: Az Ifjúsági Rádió órája. — 18.00: A tudat világa. — 18.30: Hírek. — 18.33: Népdalok. — 19.25: Jó estét. gyerekek! — 19.30: Örökzöld dallamok. 0— 20.10: A .hordólakó" Diogenész. — 20.30: Hirek. — 20.33: Senki többet? Harmadszor! — 21.50: Lakatos Ferenc népi zenekara játszik. — 22.30: Hírek. — 22 33: Derűre is derű. — 23.00: János vitéz. Részletek Kacsóh Pongrácz—Heltai Jenő dal.iátékából. — 24.00: Hírek. — Utána: Idegen nyelvű vízjelző- szolgálat. Miskolci rádió: 17.00: Műsorismertetés. hirek. — 17.05: Képek községeinkből: (Vizsolyi beszélgetés). — 17.15: Népballadák. — 17.25: Napjaink kérdései — jegyzet. — 17.32: Megyei sporteredmények. — 17.40: Slágerkoktél. — 18.00: Borsodi Tükör. — a stúdió krónikaműsora. — 18.15: Szórakoztató zene. — 18.25: Hírösszefoglaló. Televízió, 1. műsor; Rendkívüli adásnap. — r6.48: Műsorismertetés. — 16.50: Hirek. — 16.55: Labdarúgó Szuper Kupa-mérkőzés közvetítése. — 18.50: Hírek. Miskolci Nemzeti Színház: (f8): Hangverseny. FILMSZÍNHÁZAK: BÉKE Gyémánt Lady Felemelt hely ár! Szí. amerikai film Kezdés: f4, hn6 és 8 órakor KOSSUTH Sivatagban, őserdőben I—H. Dupla hely ár! Mb. szí. lengyel film Kezdés: 13 órakor Szabotázs a föld alatt Szí. j ugoszláv film Kezdés: f7 órakor / HEVESSY TVAN FILMKLUB Várakozók Szí. magyar film Kezdés: 15 órakor Közjáték lengyel film Kezdés: f7 órakor násvégek színvonalasan szólaltak meg. Boccacciót, a pajzán történetek szerzőjét Rózsa Sándor játssza. Felszabadultabb, mint eddig bármikor. Szerelmét, Fiamettát Várhegyi Márta alakítja egyszerűen, kedvesen. Pietro, palermói herceg (Varga Gyula) csak a szövegkönyv szerint hasonlít rendkívüli módon Boccacció- hoz. Jókedvű, természetes játéka a műfaj nélkülözhetetlen kelléke. A firenzei megcsúfolt férjek (Kulcsár Imre, Kanalas László, Dariday Róbert) tehetségesen, bővérű komédiázással alakítják szerepeiket. Az élnivágyó asszonyok (Komáromy Éva, Máthé Eta, Csorba Ilona) ugyancsak sok derűs percet szereznek. Leonettót — Boccaccio barátját — Mátyás Jenő, a firenzei herceget, Fiametta atyját Győrváry János személyesítette meg dicséretesen. Az előadás sikeréhez a kitűnő tánckar (koreográfus: Somoss Zsuzsa), a szép és ötletes díszletek (Gergely István) és a találékony jelmezek (Hruby Mária) nagymértékben hozzájárultak. BARTHA PETEK FÁKLYA Hogyan kell egy szamarát etetni? SZÍ. NDK film Kezdés: 14. le és ÍS órakór PETŐFI Enyém, tiéd — kié? Mb. szí. olasz—francia film Kezdés: f5 és f7 órakor SZIKRA Jack kapitány Mb. szí. szovjet film Kezdés: 3, 5 és 7 órakor TÁNCSICS Szerelmi bűntény Szí. olasz film Kezdés: f3, f5 és f7 órakor TAPOLCA-ADY Utánam, gazfickók! Szí. NDK film Kezdés: Í8 órakor ifjúsági és üttörömozi Apacsok Mb. szí. NDK film ft Kezdés: 4 órakor Áldd meg az állatokat és a gyermekeket! Mb. szí. amerikai film Kezdés: 6 órakor HÁMOR Hegyen-völgyön Szí. magyar film Kezdés; 6 órakor PERECES Hogyan kell egy szamarat etetni? NDK film Kezdés: 6 órakor SZIRMA Hegyen-völgyön Szí. magyar film Kezdés: f7 órakor KEDD Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.20: A mai nap kulturális programjából. — 8.27: Sárosi Katalin és Koós' János énekel. — 9.00: A tudat világa. — 9.30: Flotow operáiból. — 10.00: Hírek. — 10.05: Iskolarádió. — 10.35: Zenekari muzsika. — 11.38: Illés Béla művei. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Peter Nero zongorázik. — 8.20: Tíz perc külpolitika. — 8.30: Hírek. — 8.33: Kórusok magyar költők verseire. — 8.50: A szakszervezet tárgyalta. — 9.00: Mádi Szabó Katalin énekel. — 9.30: Hírek. — 9.33: Derűre is derű. — 10.00: A zene hullámhosszán. — 11.55: Látószög. Különleges, külföldi anyagokból készült menyasszonyi, vőlegényi és koszorúslány-ruhák nagy választékban kölcsönözhetők kiegészítőkkel együtt. Menyasszonyi ruhát méretre is készítünk és kölcsönzünk. Jelmezkészítő és Kölcsönző Vállalat, Miskolc, Zsolcai kapu 12. szám. Múzeumba járni jó A múzeumi és műemlékvédelmi hónapok folyamán mindig eszembe jut. hogy miként váltam a múzeumok lelkes és szorgalmas látogatójává. Tizenhat éves koromtól faluról vonatoztam egy budapesti középiskolába. A fővárosban érdekelt minden: a kirakatok, az utcák, terek, ezeken a szobrok, s érdekeltek a múzeumok is. Az utóbbiakba azonban nem járhattam, mivel a délután 1-ig, néha 2-ig — sportköri foglalkozás napján 4-ig — tartó tanítás után társaimmal együtt loholnom kellett a vonathoz, a tanrendben pedig múzeumlátogatás nem szerepelt. Egy nálam két évvel idősebb falubeli fényképészsegéd barátom oktatott ki, hogy mikor járhatok múzeumba,- s arra is, hogy a kiállított anyagból mit, s hogyan érdemes nézni, szemlélni. Roppant okos fiatalember volt, szegénysége miatt a gimnázium negyedik osztálya után szakmát kellett tanulnia, önműveléssel azonban olyan tudásra tett szert, hogy bizonyos tudományágakban még később, érettségim- után is jártasabb volt nálam. Ám maradjunk n múzeumoknál. Rávett, hogy vasárnaponként utazzunk Pestre (diákjegyem érvényes volt vasárnap is), s szisztematikusan tekintsük meg a tárlókat. A Nemzeti Múzeum különböző részlegeinek megszemlélésére négy vasárnapot szántunk, a Szénművcszeti Múzeumára szinten és így tovább — s a tanév végén nem volt olyan múzeum Budapesten, amelynek mindegyikében ne töltöttünk volna el — némelyikben többszörösen is — négy-öt órát. Hamarosan éreztem, mennyire bővülnek ismereteim, finomul szépérzékem. Ez — ami talán a legfontosabb — önmagam gazdagodását jelentette, s akkor még azzal a haszonnal is járt, hogy az iskolai tananyaghoz nagyszerűen felhasználhattam a látottakat, aminek számos jéles felelet lett ,az eredménye. Hiszen ha kortörténetet tanultunk, felidéztem magamban a Nemzeti Múzeum kiállított anyaghalmazát, a gazdaság- történetnél pedig a Közlekedési, s a Mező- gazdasági Múzeum látnivalói „siettek” segítségemre. A debreceni Déri Múzeumról (mert két év múlva oda is ellátogattunk) azt is megtudtam, hogy gyűjteményét a névadó gazdag bajai kereskedő ajándékozta a civis városnak, mivel a saját városának nem kellett. Következésképp még „háttéranyaggal” is gazdagodtak tehát ismereteim, nevezetesen annak tudatával, hogy a századforduló táján Baja pénzhajhászó polgárait nem érdekelte az, ami a műveltség körébe tartozik. (Emiatt átkozzák is -őket a jelenlegi utódok.) A Szépművészeti Múzeumnak köszönhetem, hogy Munkácsy Siralomházát a mostaninál élénkebb színeiben láttam, illetve a. nemrég — csaknem négy évtized után újból — megszemlélt műről magam is megállapíthattam, hogy fájdalom, a kátrányalapanyagú festék bizony vészesen sötétedik. Sok mindent elmondhatnék még múzeumlátogatásaimról, de talán ennyi is elég tanúsítani: mennyire hasznosak, különösen ifjúkorban, amikor még nagyon is fogékony az ember. Persze, nekem volt egy nagyszerű barátom. aki kezdetben a múzeumokba irányította lépteimet. Most viszont remélhetően vannak olyan tanárok, akik szívügyüknek tartják a múzeumok anyagának diákjaikkal való megismertetését, segítik a múzeum közművelési feladatait az ifjúság érdeklődésének középpontjába állítani. Gondolom, erről is szó lesz a múzeumi hónap rendezvényeinek egyikén, október 8-án, amikor a megye középiskoláinak igazqatói a múzeumók szerepéről tanáéskoznak, TARJÁN ISTVÁN
