Déli Hírlap, 1975. október (7. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-06 / 234. szám
Eltckozolt milliók Kuka, konténar, tégi üst ♦ Viseltes, felborogatott kukák. Gyakran a részegek törik össze. (Solymos László felvételei) ♦ A konténer környékén szeméthalom. Ha ugyanez dobozban lenne, az ürítés sem volna nehéz. Hitem szerint nincs, nem is lehet olyan város, ahol a köztisztasági vállalatot ne szidnák sokan. Beszéltem házmesterrel. Elmondta, hogy a kuka-edények azért mennek olyan hamar tönkre, mert a munkások kíméletlenül bánnak velük. Egy másik tudni vélte, hogy a szeméthordó kocsika hibásak, mert „túl erősen markolják az edényt”. Jártam kora reggel a várost. Számolgattam, hány felborított, hány „gyűrött”, há'ny összetört kukát látok. Nos, nagyon sokat. Beszéltem szövetkezeti ház házmesterével is, aki azt bizonyítgatta, hogy a szemetes edények élettartama igen rövid, nincs pénz az újra... Jártam viszont egy kocsival a várost. „Vallattam” a szemetet. Méretek A szemételtakarítás nagyságrendjéről érdemes elmondani: Miskolcon tizenhatezer kuka van. Ezek ürítéséhez tizenhárom gépkocsi áll rendelkezésre. Vannak „félporos” járatok, ahol nem szabványedényben tárolják a szemetet, és most már kétszáznál több konténer is van. Egy-egy szemétgyűjtő gépkocsi 700—800 edényt ürít ki naponta. A járatok menetrend szerint közlekednek, az egyes körzetek között a Tiszta, virágos Mis- kolcért mozgalom keretében szocialista munkaverseny folyik. Mielőtt az Olvasó panaszolná: tény, hogy vannak a városnak ellátatlan részei is. A bővítés sajnos anyagi kérdés, s egy másik írás témája lehet. ■ A vállalat tizenhárom kukás kocsija közül 10 állandóan dolgozik, három tartalékban van, hogy a kocsik meghibásodása miatt kieső járatokat pótolják, vagy ha sok a szemét, a járatokat sűríteni tudják. Többen panaszkodnak rend- szertelen ürítésre. A vállalat főmérnöke szerint legfeljebb néhány órás, esetleg egynapos késedelem fordulhat elő. Panaszok i „Magas a konténer. Asz- szony vagy gyerek nehezen tudja beleönteni a szemetet”. A benyomódott kukákba fele annyi fér, mint a jóba. A kukát kiürítik, de ha több volt a szemét, akkor azt ottfelejtik... A főmérnök: — A konténer, bár lenne belőle több, olcsóbbá, gyorsabbá teszi a szemét szállítását. Az edény különben szabvány. Kitámasztható. Lehet, hogy kis kényelmetlenséget okoz, de a vállalat erről nem tehet. Az összetört kukák? Sajnos, nagyon sok van belőlük. Elég gyenge, horganyzott lemezből készült edények. Hamar sérülnek. Darabja ötszázhúsz forint. Más dolog, hogy kaphatók ötszáz forintért műanyag kukák. Élettartamuk lényegesen nagyobb, de a közönség még nem szerette meg őket. A kuka melletti szemét: egy kocsink 700—900 edényt űrit naponta, összeseperni minden edény helyét lehetetlen, bár — és ez a munkaversenyünk eredménye ha a fölös, kukába el nem helyezhető szemetet egy dobozban az edény mellé teszik, akkor elvisszük azt is. Nagyobb gond, hogy nagyon sokan dobnak a kukákba nem odavaló szemetet. Nekünk a háztartási szemét eltakarítása a dolgunk, de milyen súlya lesz például az építkezési törmelékkel megrakott kukáknak? Sajnos ez a gépednek is árt. Egy belső forgódob, vagy meghajtómű megjavítása 10 —20 ezer forint. Ilyen bajt okozhat egyetlen kuka, amelyben például a dobra tekeredó szálas anyag, üveg, vagy kő van. Mi a gépeinket há- romhavonként beszabályozzuk, hogy se túl erősen, se túl gyengén ne fogják az edényt. Ugyanígy karbantartjuk a gumipofákat is, amelyek az ütközés erejét tompítják. Ennél többet nem tehetünk. Tudom, hogy sokan állítják: a mi embereink bánnak kíméletlenül az edényekkel. Pedig a kukák többsége nem az ürítéskor sérül. Mi van a szemétben? Végignéztem egy szemét- gyűjtő autó ürítését. A szemétben volt egész, még szegetlen kenyér, legalább egy- mázsányi papír, ugyanennyi rongy, ép és visszaváltható sörösüveg. Valóban nem túlzás eltékozolt milliókról beszélnünk. Bérházaknál talán megoldást jelenthetne, ha a papír- és rongyhulladéknak külön gyűjtőhelye lenne. Ez szervezés dolga, amiért a lakók tehetnének a legtöbbet. A nyereség nemcsak a megmentett 'érték lenne, hanem az a költség is, amibe a kidobott értékek elszállítása, elpusztítása kerül. Egy-egy kertes ház — általában itt járnak a „félporos” járatok — előtt nem ritka szeméttartó a régi üst. Jó lenne, szükséges lenne itt is a szabványméretü edény, hiszen gyakran fél mázsát kell emelniök a munkásoknak. Naponta hétszázszor ...! Milyen téma van a szemétben? Nem vállalkozhattam a panaszok összegyűjtésére, egy kicsit a másik oldalra álltam. Elképzelvén, hogy egyetlen, nem házi szeméttel töltött kuka sok ezer forint kárt okozhat és gyakran okoz is, úgy 'gondolom, hogy a szemétszállítás akkor lesz jobb, menetrendszerűbb, pontosabb, ha ebben segítünk mi is, BARTHA GABOR A CSŐSZER 1. sz. üzeme azonnali belépéssel (elvesz minősítéssel és minősítessél nem rendelkező hegesztőket, vizvezetékszerelöket, központifűtés- és csőhálózat-szerelőket és segédmunkásokat budapesti és íeninvárosi munkahelyekre A lenmváros környékén lakó és Leninvárosba bejáró dolgozók munkába járását és hazautazását bérelt autóbusszal biztosítjuk. Minden héten szabad szombat. Munkásszállást, különélési pótlékot biztosítunk. Felvételre jelentkezés: Miskolc, Kabar u. 16. sz. Leninváros, Új Hőerőmű CSŐSZER. 1. sz. Üzem, munkaerögazdálkodás Több tejet, gyümölcsöt, üdítő italt Főbb szállítópartnereinek részvételével vevőankétot rendezett a napokban az Utasellátó Vállalat miskolci területi igazgatósága. A megbeszélésén a választék bővítésével és a szállítással kapcsolatos gondok mellett szóba került többek között az új árucikkek értékesítése. Különös figyelemmel foglalkoztak az üdítőital-, a tej- és a gyütnölcsforgalom további növelésének lehetőségeivel. A tanácskozáson az igazgatóság piackutató csoportja is részt vett. Középiskolások társadalmi munkája Társadalmi munkával segítették a középiskolás KISZ- fiatalok a Miskolci Húskombinát építését. A 3. sz. Szak- középiskola tanulói (összesen kétszázan) szeptember 22-én és 28-án 7—7 órát dolgoztak, míg a 101. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet fiataljai közül szeptember 22. és 28. között naponta 30-an végeztek tereprendezési és parkosítási munkálatokat. A középiskolások munkájának értéke csaknem 100 ezer forintot tesz ki. Tessék számolni! Egy tonna cement világpiaci ára 30 dollár. Ma minden harmadik-negyedik zsák, Magyarországon felhasznált cement a határon túlról érkezik. Az importnak csaknem a felét dollárért vesszük. Két évvel ezelőtt, 1973-ban 580 ezer tonnát szereztünk be ebből a fontos építőanyagból nyugati országokból. Lehet számolni! A HCM-et eddig mintegy 90 ezer tonna cement hagyta el. Egy 12 hónappal ezelőtti prognózis a nagyüzem első, kísérleti félévére 600 ezer tonnás penzumot írt elő. Aztán, ahogy múltak a hónapok, úgy lett egyre kevesebb az 1975-ös vállalás. Most 300 ezer tonnát ígér, remél a terv. (A különbség 300 ezer tonna, azaz csaknem 10 millió dollár! Lehet számolni!) Ám kérdéses, hogy ennyi is sikerül-e? Gyakori az üzemzavar, megbízhatatlanul működik a csomagoló-gépsor, sok gondot okoz az ömlesztett cement elszállítása. (A legnagyobb fogyasztók, a házgyárak mindaddig nem használhatnak hejőcsabai cementet, amíg a minőségvizsgáló intézet nem dokumentálja a gözölési vizsga eredményét.) Vehetjük példaként a húskombinátot is. Az 1975. július 1-re tervezett avatóünnepség elmaradt... És nem sikerült az egy héttel ezelőtti főpróba sem. A néhány órás folyamatos próbaüzemelés során kiderült, hogy a hőközpont nem tökéletes, a töltelékkészítő üzem hibás, baj van a liftekkel, nem készültek el a szociális létesítmények. A kombinát átadásának néhány hónapos csúszása a becslések szerint 400 millió forint termeléskiesést jelent. Tessék számolni! Nyugodtan mondhatjuk, hogy ennyi a veszteség, ennyi a kár, hiszen ezt a 400 millió forintot meg lehetett volna takarítani. Ez év nyarán az építkezés valamennyi közvetlen irányítója úgy nyilatkozott a Népszabadság tudósítójának, hogy a kombinát építését határidőre be lehetett volna fejezni, ha... És itt most hosszú felsorolásnak kellene következnie. De ez a tényeken mitsem változtat. Az elszalasztott lehetőség, az átadási határidő elhúzódása csak milliókkal mérhető. Arról nem is beszélve, hogy az időn túli munka sok vállalat sok szakemberét köti le, pedig őket már máshol várják. Tpssék számolni! A két miskolci nagyberuházás avatóünnepségének elhúzódása forintban nem mérhető morális veszteséggel is jár.'Hogyan vélekednek a késés miatti milliókról a miskolci vállalatok és szövetkezetek dolgozói, azok, akik az idei anyag- .és energiatakarékossági terv 350 millió forintját — nem kevés áldozat árán — fillérenként, forintonként teszik az as7*"1m?! B. i.-: Felújították a művelődési házat Terven felüli szörp Megkezdődött az őszi csúcs- forgalom az Erdei Termékeket Felvásárló és Értékesítő Vállalat miskolci üzemegységében. A vadon termő som, kökény, vadkörte és bodza egyre nagyobb mennyiségben érkezik a felvásárlóhelyekre, s kerül a feldolgozó üzembe. Az ízletes szörpökből — s ez a nyárias időjárásnak köszönhető — a tervezettnél többet gyártanak az idén. A népművelési idény kezdetére befejezték a szirmai Radnóti Miklós Művelődési Ház belső felújítását. Festettek és kicserélték az elavult belső világítást. Az új fénycsöves világítótesteknek a szabó-varró és díszítőművéNovember 8-án tartja alakuló összejövetelét a Gárdonyi Géza Művelődési Ház népzenei klubja, ahol a városi népzenén és a hangszeres népi muzsikán kívül népi játékokat, néptáncokat, szoszeti szakkör tagjai örülnek. A szomszédos mozihelyiség új berendezést kap a közeljövőben, így modern művelődési komplexum várja a szórakozni, művelődni vágyó szirmai fiatalokat. kásokat tanulhatnak a fiatalok, Lajos Árpád muzeológus irányításával. A Nyekofgő együttes szolgáltatja a zenét. Elsősorban hejőcsabai és cementgyári fiatalok 'jelentkezésére számítanak. Fiatalok népzenei klubja Színe és Fölparcellázott beton Engem is elkapott korunk nagy szenvedélye es telket akartam magamnak. Egy parcellát, mely csakis az enyém, a „birtokom”, s amelyet az év minden napjan csodálatosan ki lehet használni. Jó időben sütkérezik, kapálgat rajta az ember, rossz időben pedig hivatkozik rá. Az utóbbi akkor nyújt különös élvezetet, ha olyan társaságban teheti az ember, melynek nem minden tagja telektulajdonos. Először a Balaton-partra gondoltam, de lebeszeltek róla: drága, és közvetlenül a víz mellett már úgysem lehet szép telket kapni. Ha pedig nincs az embernek egy külön bejáratú kis strandja, mólója és vitorláskikötője, akkor mit sem ér az egész. A távolabb eső telkeket ugyanis nem irigylik annyira az ismerősök, hogy megérné a belé fektetett pénzt. Maradt volna Tapolca, de erről is kiderült, hogy az 'gazán szép, mutatós parcellák már régen gazdára találtak. A központtól távol eső domboldalakon pedig minek a manzárdos, márványoszlopos, rózsalugasos, emeletes villa, ha a kutya sem csodálja. Már-már lemondtam róla, hogy én is a telektulajdonosok, azaz jobb emberek közé tartozom valaha, amikor felcsillant előttem a remény. Rájöttem ugyanis, hogy lehet az embernek parcellája, mégpedig ott, ahol naponta ezrek és ezrek látják, csodálják: a város legforgalmasabb pontjain, a betonon. Igaz, hogy nem lehet majd olyan s^zép kovácsoltvas kerítéssel körülzárni, melynek minden rúdja döfésre kész dárdaként őrzi a tulajdonomat, de mészszel jó vastagon körül lehet meszelni, majd öles' betűkkel ráírni a kocsim rendszámát. A kocsim rendszámát?! Uram isten!, hisz nekem nincs is kocsim. Akkor nem lesz betonparcellám sem ? Le lesz! Miért ne? Nem annyi jussom van a város közterületeiből, mint az úrvezetőknek ? Ha ők fölfesthetik a rendszámot, akkor én odaírhatom a nevem és a lakcímem. Csupa nagy betűvel! Lehet, hogy zárójelbe odaírom még azt is, hogy csak azért nincs autóm, mert nem akarok venni. Ügy döntöttem, hogy más luxus-élvezeti cikkeket vásárolok: cipőt, tejet, zöldséget és így tovább. Végül is gusztus dolga... Szóval kinézek magamnak egy jó helyet. Lehet, hogy megfelel a tanács I. kerületi hivatala és a szemközti GEL- KA-iroda között elterülő kis betonplacc'. Tudják, arról a helyről van szó, ahol korábban egy kis füves, bokros te- recske, egy parányi zöld sziget volt, paddal, Nos. ezen a nemrégiben lebetonozott területen a minap még láttam mésszel festett parcellákét, mindegyiken a „tulajdonos” gépkocsik rendszámával. A rendszámok azonban egyik napról a' másikra eltűntek. Hogy miért? Ki tudja... Talán csak nem azért, mert telefonon megkérdeztem az illetékestől, hogy is megy ez a parcellázás? Érdekes dolgokat tudtam meg. Pl. azt, hogy olyan jogszabály nincs, mely lehetővé tenné, hogy magánparkírozó helyet lehessen kialakítani közterületen. Persze, olyan sincs — hallottam megnyugodva az illetékestől —. mely megtiltaná, hogy a hivatal dolgozói felírják a rendszámot arra a helvre. ahol gépkocsijuk parkírozni szokott. Ebből értelemszerűen következik, hogy a parcelláért fizetni sem kell. A bolondnak is megéri. Rohanok a , meszelőért. ígérjék meg. hogy nem fognak megelőzni ezen a területen. Nézzenek ki maguknak más helyet! Hisz annyi szép tere, utcája van még a városnak. BÉKÉS DEZSŐ
