Déli Hírlap, 1975. október (7. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-06 / 234. szám

Eltckozolt milliók Kuka, konténar, tégi üst ♦ Viseltes, felborogatott kukák. Gyakran a részegek törik össze. (Solymos László felvételei) ♦ A konténer környékén szeméthalom. Ha ugyanez doboz­ban lenne, az ürítés sem volna nehéz. Hitem szerint nincs, nem is lehet olyan város, ahol a köztisztasági vállalatot ne szidnák sokan. Beszél­tem házmesterrel. Elmond­ta, hogy a kuka-edények azért mennek olyan ha­mar tönkre, mert a munká­sok kíméletlenül bánnak ve­lük. Egy másik tudni vélte, hogy a szeméthordó kocsika hibásak, mert „túl erősen markolják az edényt”. Jártam kora reggel a vá­rost. Számolgattam, hány fel­borított, hány „gyűrött”, há'ny összetört kukát látok. Nos, nagyon sokat. Beszéltem szö­vetkezeti ház házmesterével is, aki azt bizonyítgatta, hogy a szemetes edények élettar­tama igen rövid, nincs pénz az újra... Jártam viszont egy kocsival a várost. „Val­lattam” a szemetet. Méretek A szemételtakarítás nagy­ságrendjéről érdemes elmon­dani: Miskolcon tizenhatezer kuka van. Ezek ürítéséhez tizenhárom gépkocsi áll ren­delkezésre. Vannak „félporos” járatok, ahol nem szabvány­edényben tárolják a szemetet, és most már kétszáznál több konténer is van. Egy-egy sze­métgyűjtő gépkocsi 700—800 edényt ürít ki naponta. A já­ratok menetrend szerint köz­lekednek, az egyes körzetek között a Tiszta, virágos Mis- kolcért mozgalom keretében szocialista munkaverseny fo­lyik. Mielőtt az Olvasó panaszol­ná: tény, hogy vannak a vá­rosnak ellátatlan részei is. A bővítés sajnos anyagi kérdés, s egy másik írás témája le­het. ■ A vállalat tizenhárom kukás kocsija közül 10 állan­dóan dolgozik, három tarta­lékban van, hogy a kocsik meghibásodása miatt kieső járatokat pótolják, vagy ha sok a szemét, a járatokat sű­ríteni tudják. Többen panaszkodnak rend- szertelen ürítésre. A vállalat főmérnöke szerint legfeljebb néhány órás, esetleg egyna­pos késedelem fordulhat elő. Panaszok i „Magas a konténer. Asz- szony vagy gyerek nehezen tudja beleönteni a szemetet”. A benyomódott kukákba fele annyi fér, mint a jóba. A ku­kát kiürítik, de ha több volt a szemét, akkor azt ottfelej­tik... A főmérnök: — A konténer, bár lenne belőle több, olcsóbbá, gyor­sabbá teszi a szemét szállítá­sát. Az edény különben szab­vány. Kitámasztható. Lehet, hogy kis kényelmetlenséget okoz, de a vállalat erről nem tehet. Az összetört kukák? Sajnos, nagyon sok van belő­lük. Elég gyenge, horgany­zott lemezből készült edé­nyek. Hamar sérülnek. Da­rabja ötszázhúsz forint. Más dolog, hogy kaphatók ötszáz forintért műanyag kukák. Élettartamuk lényegesen na­gyobb, de a közönség még nem szerette meg őket. A kuka melletti szemét: egy ko­csink 700—900 edényt űrit naponta, összeseperni min­den edény helyét lehetetlen, bár — és ez a munkaverse­nyünk eredménye ha a fölös, kukába el nem helyez­hető szemetet egy dobozban az edény mellé teszik, akkor elvisszük azt is. Nagyobb gond, hogy nagyon sokan dobnak a kukákba nem oda­való szemetet. Nekünk a ház­tartási szemét eltakarítása a dolgunk, de milyen súlya lesz például az építkezési törme­lékkel megrakott kukáknak? Sajnos ez a gépednek is árt. Egy belső forgódob, vagy meghajtómű megjavítása 10 —20 ezer forint. Ilyen bajt okozhat egyetlen kuka, amely­ben például a dobra tekere­dó szálas anyag, üveg, vagy kő van. Mi a gépeinket há- romhavonként beszabályoz­zuk, hogy se túl erősen, se túl gyengén ne fogják az edényt. Ugyanígy karbantart­juk a gumipofákat is, ame­lyek az ütközés erejét tom­pítják. Ennél többet nem te­hetünk. Tudom, hogy sokan állítják: a mi embereink bán­nak kíméletlenül az edé­nyekkel. Pedig a kukák több­sége nem az ürítéskor sérül. Mi van a szemétben? Végignéztem egy szemét- gyűjtő autó ürítését. A sze­métben volt egész, még sze­getlen kenyér, legalább egy- mázsányi papír, ugyanennyi rongy, ép és visszaváltható sörösüveg. Valóban nem túl­zás eltékozolt milliókról be­szélnünk. Bérházaknál talán megoldást jelenthetne, ha a papír- és rongyhulladéknak külön gyűjtőhelye lenne. Ez szervezés dolga, amiért a la­kók tehetnének a legtöbbet. A nyereség nemcsak a meg­mentett 'érték lenne, hanem az a költség is, amibe a ki­dobott értékek elszállítása, el­pusztítása kerül. Egy-egy kertes ház — ál­talában itt járnak a „félpo­ros” járatok — előtt nem rit­ka szeméttartó a régi üst. Jó lenne, szükséges lenne itt is a szabványméretü edény, hi­szen gyakran fél mázsát kell emelniök a munkásoknak. Naponta hétszázszor ...! Milyen téma van a szemét­ben? Nem vállalkozhattam a panaszok összegyűjtésére, egy kicsit a másik oldalra áll­tam. Elképzelvén, hogy egyet­len, nem házi szeméttel töl­tött kuka sok ezer forint kárt okozhat és gyakran okoz is, úgy 'gondolom, hogy a sze­métszállítás akkor lesz jobb, menetrendszerűbb, ponto­sabb, ha ebben segítünk mi is, BARTHA GABOR A CSŐSZER 1. sz. üzeme azonnali belépéssel (elvesz minősítéssel és minősítessél nem rendelkező hegesztőket, vizvezetékszerelöket, központifűtés- és csőhálózat-szerelőket és segédmunkásokat budapesti és íeninvárosi munkahelyekre A lenmváros környékén lakó és Leninvárosba bejáró dolgozók munkába járását és hazautazását bérelt autóbusszal biztosítjuk. Minden héten szabad szombat. Munkásszállást, különélési pótlékot biztosítunk. Felvételre jelentkezés: Miskolc, Kabar u. 16. sz. Leninváros, Új Hőerőmű CSŐSZER. 1. sz. Üzem, munkaerögazdálkodás Több tejet, gyümölcsöt, üdítő italt Főbb szállítópartnereinek részvételével vevőankétot ren­dezett a napokban az Utas­ellátó Vállalat miskolci terü­leti igazgatósága. A megbe­szélésén a választék bővíté­sével és a szállítással kap­csolatos gondok mellett szó­ba került többek között az új árucikkek értékesítése. Különös figyelemmel foglal­koztak az üdítőital-, a tej- és a gyütnölcsforgalom to­vábbi növelésének lehetősé­geivel. A tanácskozáson az igazgatóság piackutató cso­portja is részt vett. Középiskolások társadalmi munkája Társadalmi munkával segí­tették a középiskolás KISZ- fiatalok a Miskolci Húskom­binát építését. A 3. sz. Szak- középiskola tanulói (összesen kétszázan) szeptember 22-én és 28-án 7—7 órát dolgoztak, míg a 101. sz. Ipari Szak­munkásképző Intézet fiatal­jai közül szeptember 22. és 28. között naponta 30-an vé­geztek tereprendezési és par­kosítási munkálatokat. A kö­zépiskolások munkájának ér­téke csaknem 100 ezer fo­rintot tesz ki. Tessék számolni! Egy tonna cement világpiaci ára 30 dollár. Ma minden harmadik-negyedik zsák, Magyarországon felhasznált cement a határon túlról érkezik. Az importnak csaknem a felét dol­lárért vesszük. Két évvel ezelőtt, 1973-ban 580 ezer tonnát szereztünk be ebből a fontos építőanyagból nyugati orszá­gokból. Lehet számolni! A HCM-et eddig mintegy 90 ezer tonna cement hagyta el. Egy 12 hónappal ezelőtti prognózis a nagyüzem első, kísér­leti félévére 600 ezer tonnás penzumot írt elő. Aztán, ahogy múltak a hónapok, úgy lett egyre kevesebb az 1975-ös vál­lalás. Most 300 ezer tonnát ígér, remél a terv. (A különbség 300 ezer tonna, azaz csaknem 10 millió dollár! Lehet szá­molni!) Ám kérdéses, hogy ennyi is sikerül-e? Gyakori az üzemzavar, megbízhatatlanul működik a csomagoló-gépsor, sok gondot okoz az ömlesztett cement elszállítása. (A legna­gyobb fogyasztók, a házgyárak mindaddig nem használhat­nak hejőcsabai cementet, amíg a minőségvizsgáló intézet nem dokumentálja a gözölési vizsga eredményét.) Vehetjük példaként a húskombinátot is. Az 1975. július 1-re tervezett avatóünnepség elmaradt... És nem sikerült az egy héttel ezelőtti főpróba sem. A néhány órás folyama­tos próbaüzemelés során kiderült, hogy a hőközpont nem tökéletes, a töltelékkészítő üzem hibás, baj van a liftekkel, nem készültek el a szociális létesítmények. A kombinát át­adásának néhány hónapos csúszása a becslések szerint 400 millió forint termeléskiesést jelent. Tessék számolni! Nyu­godtan mondhatjuk, hogy ennyi a veszteség, ennyi a kár, hiszen ezt a 400 millió forintot meg lehetett volna takarítani. Ez év nyarán az építkezés valamennyi közvetlen irányítója úgy nyilatkozott a Népszabadság tudósítójának, hogy a kom­binát építését határidőre be lehetett volna fejezni, ha... És itt most hosszú felsorolásnak kellene következnie. De ez a tényeken mitsem változtat. Az elszalasztott lehetőség, az át­adási határidő elhúzódása csak milliókkal mérhető. Arról nem is beszélve, hogy az időn túli munka sok vállalat sok szakemberét köti le, pedig őket már máshol várják. Tpssék számolni! A két miskolci nagyberuházás avatóünnepségének elhúzó­dása forintban nem mérhető morális veszteséggel is jár.'Ho­gyan vélekednek a késés miatti milliókról a miskolci válla­latok és szövetkezetek dolgozói, azok, akik az idei anyag- .és energiatakarékossági terv 350 millió forintját — nem kevés áldozat árán — fillérenként, forintonként teszik az as7*"1m?! B. i.-: Felújították a művelődési házat Terven felüli szörp Megkezdődött az őszi csúcs- forgalom az Erdei Terméke­ket Felvásárló és Értékesítő Vállalat miskolci üzemegy­ségében. A vadon termő som, kökény, vadkörte és bodza egyre nagyobb mennyiségben érkezik a felvásárlóhelyekre, s kerül a feldolgozó üzembe. Az ízletes szörpökből — s ez a nyárias időjárásnak kö­szönhető — a tervezettnél többet gyártanak az idén. A népművelési idény kez­detére befejezték a szirmai Radnóti Miklós Művelődési Ház belső felújítását. Festet­tek és kicserélték az elavult belső világítást. Az új fény­csöves világítótesteknek a szabó-varró és díszítőművé­November 8-án tartja ala­kuló összejövetelét a Gár­donyi Géza Művelődési Ház népzenei klubja, ahol a vá­rosi népzenén és a hangsze­res népi muzsikán kívül népi játékokat, néptáncokat, szo­szeti szakkör tagjai örülnek. A szomszédos mozihelyiség új berendezést kap a közel­jövőben, így modern műve­lődési komplexum várja a szórakozni, művelődni vá­gyó szirmai fiatalokat. kásokat tanulhatnak a fiata­lok, Lajos Árpád muzeológus irányításával. A Nyekofgő együttes szolgáltatja a zenét. Elsősorban hejőcsabai és ce­mentgyári fiatalok 'jelentke­zésére számítanak. Fiatalok népzenei klubja Színe és Fölparcellázott beton Engem is elkapott korunk nagy szenvedélye es telket akartam magamnak. Egy par­cellát, mely csakis az enyém, a „birtokom”, s amelyet az év minden napjan csodálato­san ki lehet használni. Jó időben sütkérezik, kapálgat rajta az ember, rossz időben pedig hivatkozik rá. Az utób­bi akkor nyújt különös élve­zetet, ha olyan társaságban teheti az ember, melynek nem minden tagja telektulaj­donos. Először a Balaton-partra gondoltam, de lebeszeltek ró­la: drága, és közvetlenül a víz mellett már úgysem le­het szép telket kapni. Ha pe­dig nincs az embernek egy külön bejáratú kis strandja, mólója és vitorláskikötője, akkor mit sem ér az egész. A távolabb eső telkeket ugyanis nem irigylik annyi­ra az ismerősök, hogy meg­érné a belé fektetett pénzt. Maradt volna Tapolca, de erről is kiderült, hogy az 'ga­zán szép, mutatós parcellák már régen gazdára találtak. A központtól távol eső domb­oldalakon pedig minek a manzárdos, márványoszlopos, rózsalugasos, emeletes villa, ha a kutya sem csodálja. Már-már lemondtam róla, hogy én is a telektulajdono­sok, azaz jobb emberek közé tartozom valaha, amikor fel­csillant előttem a remény. Rájöttem ugyanis, hogy le­het az embernek parcellája, mégpedig ott, ahol naponta ezrek és ezrek látják, csodál­ják: a város legforgalmasabb pontjain, a betonon. Igaz, hogy nem lehet majd olyan s^zép kovácsoltvas kerítéssel körülzárni, melynek minden rúdja döfésre kész dárdaként őrzi a tulajdonomat, de mész­szel jó vastagon körül lehet meszelni, majd öles' betűkkel ráírni a kocsim rendszámát. A kocsim rendszámát?! Uram isten!, hisz nekem nincs is kocsim. Akkor nem lesz betonparcellám sem ? Le lesz! Miért ne? Nem annyi jussom van a város közterü­leteiből, mint az úrvezetők­nek ? Ha ők fölfesthetik a rendszámot, akkor én odaír­hatom a nevem és a lakcí­mem. Csupa nagy betűvel! Lehet, hogy zárójelbe oda­írom még azt is, hogy csak azért nincs autóm, mert nem akarok venni. Ügy döntöt­tem, hogy más luxus-élvezeti cikkeket vásárolok: cipőt, te­jet, zöldséget és így tovább. Végül is gusztus dolga... Szóval kinézek magamnak egy jó helyet. Lehet, hogy megfelel a tanács I. kerületi hivatala és a szemközti GEL- KA-iroda között elterülő kis betonplacc'. Tudják, arról a helyről van szó, ahol koráb­ban egy kis füves, bokros te- recske, egy parányi zöld szi­get volt, paddal, Nos. ezen a nemrégiben lebetonozott te­rületen a minap még láttam mésszel festett parcellákét, mindegyiken a „tulajdonos” gépkocsik rendszámával. A rendszámok azonban egyik napról a' másikra eltűntek. Hogy miért? Ki tudja... Ta­lán csak nem azért, mert te­lefonon megkérdeztem az il­letékestől, hogy is megy ez a parcellázás? Érdekes dolgokat tudtam meg. Pl. azt, hogy olyan jog­szabály nincs, mely lehetővé tenné, hogy magánparkírozó helyet lehessen kialakítani közterületen. Persze, olyan sincs — hallottam megnyu­godva az illetékestől —. mely megtiltaná, hogy a hivatal dolgozói felírják a rendszá­mot arra a helvre. ahol gép­kocsijuk parkírozni szokott. Ebből értelemszerűen követ­kezik, hogy a parcelláért fi­zetni sem kell. A bolondnak is megéri. Rohanok a , meszelőért. ígér­jék meg. hogy nem fognak megelőzni ezen a területen. Nézzenek ki maguknak más helyet! Hisz annyi szép tere, utcája van még a városnak. BÉKÉS DEZSŐ

Next

/
Oldalképek
Tartalom