Déli Hírlap, 1975. szeptember (7. évfolyam, 204-229. szám)

1975-09-04 / 207. szám

Csűrben a Csapodár... Ruzante színháza Nálunk nem illik draszti­kus kifejezéseket leírni, kü­lönben én is úgy kiáltanék fel. mint Menato. ez az okos­kodó parasztlegény, aki a Prológus után először lép színre a Csapodár madárká­ban. Annál is inkább, mert engem is késő bánat emészt. Igaz. hogy másfajta szere­lem miatt, mint ami Mena- tót gyötri. Arra gondolok ugyanis, hogy 1528—29-ben Alvise Cornaro gazdag velencei pat­rícius házában egy kiváló művész (író. színész, rende­ző. társulatvezető) irányítá­sával színházat teremtenek, s rendszeresen tartanak elő­adásokat. míg magyar föl­dön ... De hisz nem kell ma­gyarázni; 2—3 esztendeje volt a mohácsi csata, nem sokkal előtte Dózsa forradal­ma. Játszadozom a gondolat­tal, hogy mennyivel előbb ismerhetjük meg Angelo Be- olco. vagyis Ruzante nevét, ha tovább él Mátyás király, s főleg tovább virágzik -ma­gyar földön a reneszánsz kultúra. A tény az, hogy Ruzante első művét, a Csapodár ma­Magánbeszélgetés Még híre sem volt a Wa­tergate-botránynak, amikor Francis Ford Coppola olasz rendező megírta a Magán- beszélgetés című (két évve! ezelőtt cannes-í nagydijps), színes amerikai film forgató- könyvét. Nem épített a világ közvéleményét megmozgató nagy lelepleződésre, semmi­lyen dokumentumra. Csak magára az ismert tényre hogy sem a köz-, sem a ma­gánéletnek nincsenek titkai abban az országban, ahol le­hallgatókészülék van min­den elképzelhető helyen. A lámpában, a padló ereszté­kében. még egy gombostű fejében is. és lehet, hogy már a gyártás pillanatában elavult volt a legraffinál- tabb berendezés is. Ezt a té­mát bizonyára sokfélekép­pen lehet filmre vinni; Cop­pola lélektani drámát írt be­lőle. Az egyes ember tragé­diáját, amelynek egy társa­dalmat alapjaiban érintő konzekvenciái vannak. A kezdő képsorokon egy San Francisco-i parkban sé­táló fiatal párt látunk; a tö- ' megben biztonságban érzik magukat. így is lehetne, ha a féltékeny férj nem bízná meg a szakma legjobbnak ismert mesterét, hogy sze­rezzen hangszalagra rögzített bizonyítékot kettőjük kap­csolatáról. Harry számára nem lehetetlen a feladat; le­hallgatja őket és ezzel meg­kezdődik saját kálváriája. Felborul benne a konformis­ta ember „alapfilozófiája” miszerint elvégzem a dolgom (a lehető legjobban, mert óriási a konkurencia), felve­szem érte a pénzt, a többi­hez semmi közöm. A fiata­lok között lezajló párbeszéd döbbenti rá. hogy mestersé­ge nem azonos mondjuk á buszsofőrével. Gondolkodik, hogy nem adja át a szala­gokat a megbízójának. Csak­hogy a gépezetet nem lehet megállítani, nem lehet „ki­szállni”. Az anyagot ellop­ják. A nagyszerű színész, a Harryt alakító Gene Hack- man mellett az operatőr Bili Butiéi munkája segíti a ren­dezőt. hogy a kép nyelvére „fordítsa” azt az összeom­lást, amely a felelősségtől. tette következményeinek biz­tos tudatától rettegő ember lelkében végbemegy. Nem elég. hogy a szakmának há­tat fordít, nyugalma sincs többé Harrynak. Agyonhaj­szolt agyában bestiális gyil­kosság rémképei kergetik egymást, mikor ... Coppola zseniálisan for­dítja meg a „szereposztást”. Nem a feleséget fenyegeti veszély; más értelme volt az általunk is sokat hallott és egyformán értelmezett be­szélgetésnek. A rokonszen­ves fiatal pár teszi el na­gyon ügyesen láb alól a fér­jet. Vállalkozásuknak egyet­len gyenge pontja van: Har­ry tudja az igazságot. Az ed­dig csak magával küszködő ember tragédiája mast telje­sedik be. A fenyegető gépe­zet tudatos tagjából fenye- getetté válik; végképp össze­roppan. Egymondatos tanulság nincs. Kitűnő filmet látunk, és a végén többet tudunk egy országról. 'M—) mechanikai konferencia ílHi HT«i dárkát csak 1972-ben ismer­hette meg magyar fordítás­ban (Marx József remeke) közönségünk. (Érdekesség­ként említem, hogy mikor három esztendeje a Gondolat Kiadó „Olasz reneszánsz ko- Vnédiák” című kötetében megjelentette a Csapodár madárkát, s a mű előadásá­ra azonnal vállalkozott egy csoport, a hatóságként fun- gáló tanácsi előadó megtil­totta a bemutatást, mert drasztikusnak találta a mű­vet és silánynak a fordítást.) így hát tulajdonképpen felfedezésszámba megy (Ná­lunk mindent többször kell felfedezni — mondotta volt Kodály Zoltán) a Miskolci Nemzeti Színház vállalkozá­sa. A Játékszín kicsiny ter­mében már próbálják Ru_ zante Csapodár madárkáját. ■ ■ • ,.Ez az első komédia, me­lyet mi magunk ütöttünk össze” — mondja a Proló­gus, s erre a mondatra kü­lönösen érdemes figyelni.* Tudniillik Ruzante úgy tálal­ta komédiáját, mintha azt parasztok „ütötték volna össze” környezetük szórakoz­tatására. Ha ehhez még hoz­zátesszük, hogy táj nyelven ír, megértjük a kutatókat, akik népi eredetűnek tartják műveit. Az igazság az. hogy a mester mintegy 40 eszten­dővel megelőzte a commedia deli’arte-t. sőt az ő nevéhez fűződik egv-egv állandó tí­pus — elsősorban a ruzan­te — megteremtése. A Csapodár madárka (Lázár István) udvarlását fogadja. Mindezt legalább nagyvo­nalakban kell ismernie a szí­nésznek, hogy jól „fogja meg” a darabot — magya­rázza Csiszár Imre. S azt is hangsúlyozza, hogy ő ezúttal nem rendező, csak játékmes­ter. Ezt a meghatározást is a komédia sajátosságai dik­tálják. A színésznek ilyen játékban ugyanis rendkívül nehéz — előre meghatáro­zott szisztéma szerint — kon. taktust teremtenie a közön­séggel. A „járásokat”, a hangsúlyokat, előadásról elő­adásra befolyásolhatja a né­ző, aki karnyújtásnyira ül a történésektől. A darabban sok a monológ (voltaképpen dialógus ez is), melyben a közönség részvételét kívánva — sőt a nézőket döntőbíró­nak felkérve, kényszerítve — vitatkozik a játszó. ★ Egyszóval más színházat látunk, mint amit eddig — akár a Játékszín színpadán is — megszoktunk. — De bármennyire érde­kes és izgalmas is ez a szín­házi forma, ha nem hordozna fontos tartalmakat, nem vet­tük volna elő a darabot — ez a színház művészeti veze­tőinek véleménye. S mind­járt megmagyarázzák: a fa­Kati) a Katona (Maszlag luból városba került parasz­tok önmaga-kereséséről van szó. Nem találja senki a he­lyét; Ez a padovai külváros bizony hasonlít a mi bérhá­zainkhoz. Már ami az at­moszférát illeti. A szereplők (Lázár Kati, Csapó János. Blaskó Péter, Maszlag István s a Prológus Somló István) egy nagy „fa- teknőben” mozognak, s a 4 kivezető lépcső (voltaképpen házak ezek) közül hol egyik­nél. hol másiknál kötnek ki. A nézők körülülhetik őket. S nyilván sokszor és sokan körül is ülik majd.A hét tag­ból álló trupp azt áhítja, hogy ne nekik kelljen ven­déget fogadni ... Ök menné­nek vendégeskedni. Szeretnénk, ha hívnák őket! Egyébként az első meg­hívást a sárospataki Kossuth Termelőszövetkezettől kap­ták. A közös gazdaság csűr- jében szólal meg először a Csapodár madárka. az egyetemen Szeptember 4. és 6. között a miskolci Nehézipari Mű­szaki Egyetem ad otthont a II. magyar mechanikai kon­ferenciának. A 250 hazai és külföldi szakember részvé­telével sorra kerülő tanács­kozás nemcsak a hazánkban folyó mechanikai kutatások eredményeiről ad számot, hanem egyben előkészületet jelent az 1976-ban Hollan­diában megrendezendő 14. nemzetközi Elméleti és al­kalmazott mechanikai kong­resszusra. A konferenciát dr. Szabó János, az MTA levelező tag­ja, az IUTAM Magyar Nem­zeti Bizottságának elnöke, az ÉVM államtitkára nyitja meg referátumával, majd négy szekcióban 88 előadás hangzik el Ezek egy része az alapkutatásokkal, másik része a mérnöki gyakorlat számára fontos problémák számítástechnikai és kísér­leti megoldásaival foglalko­zik. CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Melódiakoktél. — 13.40: A Válaszolunk hallgatóinknak kü­lönkiadása. — 14.00: Mozart: c- moll zongoraverseny K. 491. — 14.30: A Vándor-kórus énekei. — 14.39: Az élő népdal. — 14.49: Mérföldeket lépő idő. Szemelvé­nyek a vietnami népköltészetből. — 15.00: Hírek. — 15.10: Meg­áradt a patak . . . Dokumentum- műsor. — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Népdalok. — 16.39: Szabó Lőrinc, avagy: boncol­juk-e magunkat elevenen? Illyés Gyula előadássorozata IV. — 17.00: Hírek. — 17.05: A közönség kérdez, a muzsikus válaszol. — 17.35: A magunk érdekében, a magunk védemében. Kapusi Ró­zsa műsora. — 18.00: Gyermek­játékdalok. — 13.20: Smetana kát szimfonikus költeménye a Ha­zám c, sorozatból. — 18.48: Mi­ért igen, miért nem? Zenéről — tíz percben. — 19.00: Esti Króni­ka. — 19.25: Hangtárlat. 21 mű­velődési otthon csapata a mik­rofon előtt. — 20.83: Czövek La­jos: Hortobágyi képek. — 20.45: Wagner: A walkür — I. felvonás. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sport­hírek. — 22.20: Tíz perc külpoli­tika. — 22.30: Fél óra sanzon. — 23.00: Romantikus muzsika. — 24.00: Hírek. — 0.10—0.25: Lionel Hampton együttese játszik. Petőfi rádió: 12.00: Barokk mu­zsika. — 13.00: Hírek. — 13.03: Miskolci stúdiónk jelentkezik. — 13.20: Kórusok, hangszerszólók. — 13.45-: Időjárás- és vízállásje­lentés. — 14.00: Ifjúsági rande­vú — kettőtől ötig .... — 17.00: Belépés nemcsak tornacipőben! Az Ifjúsági Rádió sportórája. -v- Közben 17.30: Hírek. — 18.00: Hírek. — 18.10: Csak fiataloknak! — 19.13: Daljátékokból. — 19.54: Jó estét, gyerekek! — 20.00: Es­ti Krónika II. — 20.25: Üj köny­vek.—20.28: Halló, Berlin! Halló, Budapest! Közös tánczenei mű­sor. — 21.28: Irodalmi kirándu­lások. Székesfehérvár irodalmi emlékei. — 21.58: Filmdalok. — 22.09: Szervánszky Endre: Hat zenekar; darab. — 23.00: Hírek. — 23.15: Verbunkosok, nóták. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.30: Műsoris­mertetés. — hírek. — 17.35: If­júsági körkéo. A könyvtárban. — Megzenésített versek. — ís.oö: Borsodi Tükör. A stúdió króni­kaműsora. — 18.15: Beatkedve­lőknek. — Emberek a gépek mellett. Munkahelyük az or­szágút. — Szívesen hallgattuk. — 18.55: Hírösszefoglaló, időjá- rásjeientés. műsorismertetés. Televízió, 1. műsor: 15.53: Mű­sorismertetés. — 15.35—16.15: Is­kolatévé. Kémia. — 16.15: Tal­palatnyi föld. Magyar film. — 17.50: Hírek. — 17.35: Válogatás 30 év úttörődalaiból. — 13.10: Allatszelídítők. Amerikai rövid­film. — 18.20: Telespsort. — 18.45: Diogenész is irigyelhetné ... — 10.15: Esti mese. — 19.30: Tv- híradó. — 20.00: Balzac nagy szerelme. Lengyel-í-francia tévé- filmsorozat, befejező rész. Az es­küvő. — 20.55: Bach: D-dúr szvit (No. 3.) — 21.15: A béke nehéz útjai. Szovjet dokumentumfilm II. — 22.15: Tv-híradó 3. Televízió, 2. műsor: 20.00: Mű­sorismertetés. — 20.01: Euripi­dész: Iphigineia Auliszban. A íertörákosi barlangszínház elő­adása. — 21.15: Tv-híradó 2. - 21.35—22.00: Charlie Rivels mű­sora. Kiállítások: Miskolci Galéria (10—18): Fiatal képzőművészek kiállítása. — Kossuth Művelődési Ház (10—18): Mécs Ernő totói — NDK grafika. — Herman Ottó Múzeum. (10—18): Ember és munka. — Elefántcsont- és pusz- pángfaragványok. — Diósgyőri vár (9—18): A diósgyőri vár tör­ténete. — Déryné-ház (9—18) : Déryné- és Lévay Józse(-emlék­szobák. — Herman Oltó-emlék­hez (10—18): Hermán Ottó élete és munkássága. — Miskolci Kép­tár (10—18): A magyar festészet a XX. században. — Kondor Bé- la-emlékkiállítás. — Herman Li- pót-emlékkiállítás. — Massa Mú­zeum (10—17): A diósgyőri kohá­szat története. — Központi Ko­hászati Múzeum (10—17): A nyers- vasgyártás. acélgyártás, kovácso­lás. hengerlés története. Anyag- vizsgálat a kohászatban. Csavar­ás drótgyártás. FILMSZÍNHÁZAK BÉKE Magánbeszélgetés Szí. amerikai film Kezdés: f4, hn6 és 8 órakor HÍRADÓ MOZI Magyar híradó, rövidfilmek Előadás: de. 9—10 óráig Egységes 3' forintos helyár! KOSSUTH Nem adom a lányom! Mb. szí. szovjet film Kezdés: f3 órakor Nászéjszaka a börtönben Szí. olasz film Kezdés: hnő és 7 órakor 16 éven felülieknek! HEVESY IVAN FILMKLUB Az oroszlán télen Mb. szí. angol film Kezdés: í5 és í7 órakor fáklya Szelíd motorosok Szí. amerikai film Kezdés: f5 és fi órakor 16 éven felülieknek! Felemelt helyár! PETŐFI Az utolsó percig Mb. szovjet film Kezdés: f5 és f7 órakor SZIKRA Robinson Crusoe Mb. szí. szovjet film Kezdés: 5 és 7 órakor TÁNCSICS Csínom Palkó Szí. magyar film Kezdés: f5 és 17 órakor TAPOLCA-KERT Lányok pórázon Szí. francia—olasz film Kezdés: f8 órakor SAGVARI Saint Tropezbe költözünk Mb. szí. francia film Kezdés: 5 és 7 órakor STADION KERTMOZI A négy muskétás Szí. francia film Kezdés: 7 órakor HÁMOR Szerelmem, Moszkva! Szovjet—lapan film Kezdés: 6 órakor PERECES A homokdűnéken'tül Mb. román film Kezdés: 5 és 7 órakor PÉNTEK Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.0d: Műsorismertetés. — 8.15: Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.20: Operett­részletek — 9.00: A Pickwick Klub. Dickens regénye folytatá­sokban. — 9.24: Népdalok. — 9.53: Lottósorsolás. — 10.00: Hí­rek. — 10.05: Éneklő világ. A magas Északon — 10.28: Édes anyanyelvűnk. — 10.33: Csaj­kovszkij : Csipkerózsika — ba­lettszvit. — 10.59: Lottóeredmé­nyek — 11.00: Gundula Jano- witz és Tito Gobbj énekel. — 11.49: Könyvszemle. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Händel: Apollo és Dafne — dramatikus kantáta. — 8.50: Tíz perc külpolitika. — 9.00: Hírek. — 9.03: Ezeregy délelőtt. — 9.53: Lottósorsolás — 10.00: Zenés műsor üdülőknek. — Közben lÓ.3t: Lottóeredmények. — 11.00: Hírek. II Kapital olvastuk A világért sem akarom ismertetni a Napjaink legújabb számát. Nem szívesen rontanám él az olvasó örömét, aki most abban a szerencsés helyzetben van, hogy tanúja lehet egy írótábor életének. Még az sem bántó, hogy néhol fésü­letlenül maradt a jegyzőkönyv, hiszen így ígazabbnak tűnik az indulat. Az a hév, amely nem egymás ellen, hanem egy­más mellé sorakoztatott fel írót és orvost, művezetőt és szo­ciológust. Ennyire széles volt a meghívottak skálája. S ez nagy céltudatosságot- sejtet, hiszen nem elég jelezni társa­dalmi tendenciákat, jó, ha jelen van, aki a kibontakozásban segíthet. , ' A nő és a munka. Széles témakör ez; szerencsére — az országra való kitekintés jogának meghagyásával — nagy­részt Borsodra szűkítették. Létérdeke ez a folyóiratnak, amely innen és itt akar hatni elsősorban — és nem kíván megelégedni a jelzéssel, feltárással. Jogos az igény, hogy e tájon magára vállalja a kulturális szervező szerepét — a tokaji tábor már ebbe az irányba tett lépés. Követik-e újab­bak? Bizakodunk, hiszen helyzetfelmérő írásokból egyre többet jelentetnek meg a szerkesztők. (E szómban a mis­kolciak és a tömegkommunikációs eszközök viszonyáról olvashatunk elemző írást. Mennyi emberformálási lehető­séget szalasztunk még el amiatt, hogy nem ismerjük a sajtó hatásmechanizmusát...) Lehetőségeink és igényeink ismere­tében bizonyára több értő ember akadna, aki energiájából művelődésünk ügyére is. Az ő buzdításukat várom áldoznak a folyóirat következő számaitól. (bohus) (gyarmati) A Cent- és Mészművek HejőcsÉi Gyára (elvételt Met 8 általános iskolát végzett női dolgozók részére 15 évtől 30 éves korig irodai kisegítő munkára, 1 műszakos munkakörbe. Érettségizett nőket adminisztratív munkakörbe, ? yors- és gépírót — kezdőt is —, 5 évtől női dolgozókat takarító, fürdöőr és fürdőkezelö, férfi és női dolgozókat kapus és portás, 18 évet betöltött női dolgozókat mintaelökészítö és -elemző, valamint női betanított és segédmunkásokat gépkezelői munkakörbe felveszünk. Férfi betanított és segédmunkásokat különböző munkakörökbe, továbbá felvonószerelő, lakatos, hegesztő, villanyszerelő, műszerész, diesel­villamossági szerelő és esztergályos szakmunkásokat egy és váltóműszakban, gépkocsivezetőket egy- és kétműszakos beosztásba felveszünk. Jelentkezni lehet a vállalat munkaügyi osztályán 7 órától 15 óráig.

Next

/
Oldalképek
Tartalom