Déli Hírlap, 1975. szeptember (7. évfolyam, 204-229. szám)

1975-09-04 / 207. szám

I

Bakancsos turisták nyomában L

Zempléni tapasztalatok-M- A sátoraljaújhelyi Várhegy turistaházhoz tartozik egy gyönyörű szép épület, amely évek óta lakatlan. Nagy kár, hogy az itteni turistahazban jelenleg sem enhi, sem aludni nem tud a vehdég.

Hátizsákban hordták valamikor a téglákat, köveket a bükki menedékházak építéséhez — mesélte egy közös túránk alkalmából idős természetjáró barátom. A vérbeli kirándulók maguk építették azokat a kis házakat, ahol meghúzódhattak egy kiadósabb eső idején, s a maguk ácsolta tölgyfaasztal- ra kipakolhatták az otthonról hozott uzsonnát. Ha kellett, bedurrantottak a vaskályhába, és valaki tőzött egy jó forró teát, amibe mindig került egy kis rum is.

Nem csupán a név változott

Menedékház ma már nemigen akad a hegyekben. Nemcsak azért, mert átkeresztelték ezeket az épületeket — turistaházaknak nevezik őket —, hanem azért is, mert sokan úgy érzik, hogy a bakancsos, hátizsákos kiránduló nem tartozik a legszívesebben látott vendégek közé. A hollóstetői turistaház vezetője mondta, hogy bizony nem veszik ,ió néven, ha kipakolják az asztalra a szalonnát, a hagymát.

Tavasszal új gazdák kezébe kerültek a borsodi turistaházak. Megszűnt a nem 1úl jó hírű Turistáé llátó Vállalat. A telkibányai Ezüstfenyőt, a bükkszentkereszti Békét, a hollóstetői, valamint a sátoraljaújhelyi Kossuth és Varhegy turistaházakat a Borsodi Vendéglátóipari Vállalat vette át; a szentléleki Herman Ottó turistaháznak pedig a Bükkvidéki Vendéglátó Vállalat az új tulajdonosa.

Pacalpörkölt cs sztrupacska

Lassan fél esztendő teltei azóta, hogy megváltozott a cégér a házakon. Mi történt azóta? Az új gazdák érzik-e azt, hogy a turistaházak új feladatokat, eddig még számukra ismeretlen követel-’ ményeket állítanak fel, es nem lehet őket besorolni a többi egység közé. Ez ügyben tettünk kis körutazást Zemplénben, a Bükkben és tapasztalatainkkal megkerestük az érintett vállalatok vezetőit.

Sátoraljaújhely. Kossuth turistaház. Szokatlanul nagy az ételválaszték. Huszonöt féle írissensült és készétel között válogathat a vendég. Nem csalódnak az ínyencek, ököruszályleves és pacalpörkölt. juhtúrós sztrapacska és velőrózsa egyaránt kapnató. A bográcsgulyásnak 10,80, a

rántott pacalnak 13,30. a magyaros bélszínérméknek 22,70 az ára. A kétnyelvű étlapon külön felirat kínálja a hűtött paradicsomlevet.

Kis szépséghiba: az árak — állítólag némi adminisztratív tévedés folytán — mintegy 8 százalékkal magasabbak az átszervezés óta, noha korábban gzt ígérték, hogy az étlap jobb oldala változatlan marad.

A turistaház egyébként meglehetősen elegáns, és így érthető, ha a bricsesznadrá- gos, bakancsos kiránduló kicsit szorongó érzéssel ül le az öltönyös vendégsereg közé.

Hetvennégy vendégnek tudnak a tizenegy szobában szállást adni. Á berendezés kissé kopott, van ahol a villanyégő hiányzik, van ahol a drótháló szakadt.

Csak inni lehet

Az újhelyi Várhegy turistaház Zemplén egyik legszebb helyén fekszik. Itt sem aludni, sem enni nem lehet, csupán szom jót csillapíthatja a vándor. Pedig alig száz méterre emeletes

(Solymos László felvétele)

épülét található, amely ideális lenne menedékház céljára. A vállalaté. Csupán némi beruházásra lenne szükség ahhoz, hogy vonzóvá varázsolják az egyébként árammal is ellátott, lakatlan házat.

A telkibányai Ezüstfenyő talán a legszebben berendezett és a legjobban felszerelt ház. Szatmári Sándor üzletvezető szerint az átszervezés óta sokat javuit a helyzet. Korábban például azt sem tudta megmondani a délután érkező vendégnek, hogy estére tud-e szállást biztosítani, mert helyet foglalni csak a Turistaellátó Vállalat budapesti központjában lehetett. Ma három napra előre bármelyik IBUSZ-irodában lehet szálláselőjegyzést kérni, 72 órán belül a házban is meg tudják mondani, hogy van-e szabad szobájuk. Kétágyas, háromágyas és nyolcágyas szobák vannak itt, húsz forint körüli áron.

(Lapunk holnapi számában a bükki turistaházakba invitáljuk olvasóinkat.)

(Folytatjuk)

(erdős)

Miodannyiuök érdeke

Ne tűstől jön a gépkocsi

Közismert, hogy a rosszul beszabályozott Diesel-motoros gépkocsik jelentősen szennyezhetik a város levegőjét. A Volán 3. számú Vállalatánál a tervszerű karbantartás során 2 darab görgős fogyasztásmérővel és 11 darab TF—36 típusú totáliul- méterrel szabályozzák be a járművek normál üzemanyag-fogyasztását. A füstölés ellenőrzésére rendelkezésükre áll még 9 darab FM— 1 típusú és 4 darab INFRA- LYT típusú, összehasonlításvizsgálatra alkalmas készülék. A közeljövőben újabb két görgős fogyasztásmérőt és négy INFRALYT-ot állítanak munkába.

Sikeres akció

Vasoyűjtő

fiatalok

Két hét múlva fejeződik be a KISZ Központi Bizottsága által kezdeményezett „Radar” vas- és színesfémgyűjtési akció. De már most nyilvánvaló: eddig még nem ' tapasztalt lendülettel kapcso- I lódtak be a fiatalok a mozgalomba. Az Észak-magyarországi MÉH Nyersanyag- hasznosító Vállalat szeptember 1-i összesítéséből kiderül, hogy az elmúlt év hasonló időszakához képest 1239 tonnával több vas- és 129 tonnával több színesfémhulladékot szállítottak be a telephelyékre. Az eltelt három hónap alatt 5596 tonna vashulladék és 429 tonna színesfémhulladék került a MÉH-telepekre, s onnan a kohászati üzemekbe. Az elmúlt napok kiemelkedő eredményét a Borsodi Szénbányák ifjúkommunistái érték el, akik egy nap alatt 100 tonna vashulladékot szállították a kazincbarcikai telephelyre. Az AGROKER fiataljai pedig kevesellték az általuk összegyűjtött 15 tonna hulladékot, ezért kapcsolatba léptek a karcsai Dózsa Termelőszövetkezettel; segítenek az ott elfekvő, mintegy 100 tonna vashulladék méretre darabolásában és elszállításában.

A legjobbakat!

Nincs két egyforma levél. Ember se, aki „kívül-belül” ugyanolyan volna. A társadalomnak ez részben megköny- nyíti, hogy a különböző tisztségekre kiválassza magának azokat, akik — persze nem önmagukban! — előbbre mozdíthatják a fejlődést. Ám ami könnyít, az nehezít is. Mert a megfelelők között is a legmegfelelőbbekre van (és lesz mindig) szükség.

A káderkiválasztásról — hiszen erről van szó — manapság sok szó esik. És ez helyes: minél többet beszélünk róla, annál világosabb lesz a kép, kevesebb a megfogalmazatlan kérdés. Például ez: ki a káder? A minap az egyik értekezleten valaki így mondta: az. aki vezető helyen dolgozik, valamilyen vezetői funkciót tölt be. Tévedés. A szónak tá- gabb az értelme. Káder az a személy is, akire társadalmi vagy szakmai téren feltétlenül — s ez nagyon hangsúlyos! — számítani lehet. A szó teljesebb értelmezéséből tehát egyértelműen adódik a feladat: nem kizárólag vezetői tisztséget majdan betöltő személyeket választunk ki és nevelünk, képezünk, hanem minden arra alkalmas állampolgárt, akire — tanácstagként, agitátorként, igazgatóként, titkárként, miniszterként, népfront-aktivistaként stb. — „megkülönböztetett módon” szüksége van a társadalomnak.

Feltétlenül számítani csak arra lehet, aki jó emberi tulajdonságai mellett érti is a dolgát. De hogyan találjuk meg az ilyen embert? Ügy. hogy nyitott szemmel és tudatosan keressük. S amikor úgy érezzük — csak érezzük! —. hogy ő az, akit keresünk, akkor feladatokkal próbára tesszük. A mechanikus, lajstromszerű „kiválasztás” lutri. S a személynek, akire választásunk esett, vergődés. Aztán, ha melléfogtunk, kezdhetjük újból.

De hiszen éppen ettől óv meg bennünket az a helyes módszer, ha egyszerre több jelöltünk is van. Ha nem alkalmas az egyik „kiszemelt”, majd az lesz a másik, a harmadik vagy a negyedik. A lényeg az — a mellőzés-érzést vagy éppen a tudatos „ráhajtást” megelőzendő —, hogy jelöltjeinknek ne ígérjünk be előre igazgatói széket, kisebb vagy nagyobb funkciót, pontosan azért, mert — bár a szándékunkat nem rejthetjük véka alá — mi sem tudhatjuk előre, ki lesz kutatásunk „végeredménye”.

Az a bölcs, aki a számba jöhetők behatárolásakor, majd a kiválasztáskor nem bízik a saját ítéletében. Az esetleges szimpátia ugyanis olykor megkörnyékezi a tárgyilagosságot. Több szem — többet lát. Több ember véleménye s ebben a pártszervezeteké, mint — s ezt húzzuk alá — a káderutánpótlás politikai felelőseié, az esetek túlnyomó többségében kizárja a tévedést.

Ennek a nagyon fontos munkának van egy — többek között, s ezt azért kell megjegyezni, mert a dolog korántsem ilyen egyszerű, ahogy ez a néhány sor fejtegeti, de hát pusztán gondolatok ezek, aktuálisan kapcsolódván a napokban lezajlott értekezleten elhangzottakhoz —. szóval ennek a munkának van egy (egy?) tilalomfája. S ezt úgy nevezik: kampányszerűség. Ez alatt nem pusztán a közismert igény értendő, vagyis az, hogy a kiválasztás és nevelés eleve feltételezi a folytonosságot. Értendő alatta a mindenkori társadalmi szükség-igény is. Mármint az, hogy mindig mérjük fel s lássuk előre, mikorra, hová. milyen káderek kellenek. Ésszerű kívánság ez, ezernyi példával igazolhatnék. De csak egyet. Idézet a párt programnyilatkozatából (amely a jövőre mutat): „A szocializmust építő dolgozó nép növekvő igényeinek kielégítése és azok továbbfejlesztése a szocialista művészet belső fejlődésének is legfőbb követelménye.” E mondatnak nyilvánvaló a tartalmi igénye, de a tartalom függvénye a belső fejlődésnek, aminek személyi feltételei is vannak. Csak az a festő lesz hasznára a társadalomnak — bármily tehetséges is —. aki képes indukálni a képzőművészet belső fejlődését a „külső” igénynek és hatásnak megfelelően. Az ilyen személynek természetesen nemcsak a képességét kell fejleszteni, hanem emberi tulajdonságait, politikai tisztánlátását is. A kiválasztásuknál, taníttatásuknál minderre gondolni kell, ha azt akarjuk, hogy a társadalom káderévé váljon, aki majd híven ábrázolja a szocialista valóságot.

A káderkiválasztás és -nevelés — talán már közhelynek tűnik — rendkívül bonyolult és felelősségteljes munka. Keveredik benne a bizalom és a fenntartás, a „ráérzés” és a tudatosság, a kontroll és önkontroll, az érv és az ellenérv. Mondhatjuk úgy is: sokat kell vajúdni, amíg kimondjuk az igent. De ez a helyes. Ez az. amit nem szabad elhirlelen- kedni. Mert emberekről van szó s emberekért történik, amit cselekszünk.

CSALA LÁSZLÓ

Kassai kéményseprők Miskolcon

T

M- Len inváros mellett, az ország legmagasabb kéménye — 250 méteres óriás — már kilométerekről jelzi a hőerőmű építkezését. 1976 augusztusiban, a 7,8 milliárd forintos beruházás eredményeként, megindul a hőerőmű első, 215 MW-os gépegysége. (Horváth Péter felvétele)

Piros rózsát hoz a postás

Dísztávirataink

Névnap, születésnap, házasságkötés és gyermekáldás szinte elképzelhetetlen dísztávirat érkezése nélkül. A Magyar Posta újabb és újabb dísztáviratokkal, bővíti a választékot. A legnagyobb forgalma a DT—31 (piros rózsa) és a DT—33 (két szá! piros szegfű) jelű dísztáviratoknak van. Egyre töbosn kérik az RK-jejű rézkarcokat is; a legkelendőbb az RK—4-es. rózsát ábrázoló, művészi kivitelű rézkarc. Az átlagos napi dísztávirat-forgalom 150 darab, ám szombati napokon, amikor a ná- zasságok köttetnek, vagy elterjedtebb nevek napján sokszorosára nő a forgalom. Augusztus 18-án, Ilona napján például 907 dísztáviratot sez. besítettek. Már most készülnek Erzsébet és Mária napra, amikor a napi forgalmuk 1300 körülinek ígérkezik.

A torlódást csökkenteni lehetne, ám még mindig meglehetősen kevesen kérik az úgynevezett „H” jelű táviratokat. Pedig ezek akár két héttel hamarabb is feladhatók, a kézbesítési nap megjelölésével. s díjkedvezményesek.

Szeptember 1-ig 235 vagon mélyhűtött termék került a hazai fogyasztókhoz a Magyar Hűtőipar Miskolci Gvá rából. 102 vagonnal több. mint az elmúlt esztendő haÍ

sonló időszakában. Jobb te hát a mirelit zöldség- ?? gyümölcsellátás, s keresetKassai kéményseprők járlak Miskolcon, a Borsod megyei Kéményseprő. Tüzeléstechnikai és Szolgáltató Vállalatnál.

— A mi üzemünk — mondotta Kieta Julius, a kassai üzemegység vezetője — a Kassai Kommunális Szolgál, tató Vállalat keretében működik. Kassa 28 ezer és a környék további 17 ezer kéményét 42 kéményseprő tisztítja. Csakúgy mint Miskolcon. nálunk is nagy gond az évente több száz millió korona kárt okozó kéménykorrózió.

— Mi gépi kéményvakolással kísérletezünk — vetebbek a mélyhűtött félkészéé késztermékek. Emellett & kedvező ár, valamint a vendéglátóiparban egyre növekvő munkaerőhiány is ösztönzi a felhasználókat a termékek még nagyobb mértékű felhasználására.

tették közbe a borsodi vállalat vezetői. — Megoldottuk a termoíor és a hagyományos kemények gépi belső vakolását. Ez tíz évre, vagy még hosszabb időre biztonságos gáztüzelést tesz lehetővé. Ebben az évben mintegy 6 ezer méter kéményt vakolunk be géppel, lehetővé téve ezzel a gáztüzelést. Dolgozunk Miskolcon, Kazincbarcikán és Mezőkövesden is.

A kassaiak eternitcsövet használnak az új lakások kéményeiben, s elismerték, hogy a miskolci eljárás olcsóbb lenne.

— Más téren viszont mi tartunk előbbre — mondta Jakab József Kassai városi mester. — A beruházás kivitelezése előtt bemutat iák nekünk a kiviteli terveket, s mi véleményt nyilváníthatunk — még a terv születésekor — a tüzelést fűtést illetően. Gázfűtés esetén a mi engedéL-ünk nélkül sehol nem adhatnak át új épületet. A kassai gázosokkal a legjobb egviittműködést. baráti kapcsolatot alakítottunk ki, s ennek a lakosság látja hasznát.

NY. I.

Mirelitből egyre több kell