Déli Hírlap, 1975. szeptember (7. évfolyam, 204-229. szám)

1975-09-25 / 225. szám

/ Moliére híres frantzia költő után,J Zsugorí uram Rudolítelepen Bármilyen hihetetlenül hang­zik is, volt olyan kor, mikor az ember csak úgy odatett a konyhaasztal sarkúra egymil- liárd-hétszázezret, hogy sót, paprikát vehessen a feleség. S bizony mire a műszakból hazaért az asszony, a bögre alatt levő pénzből sóra, pap­rikára se futotta ... A színpad nyitott, szemben velünk a sok plakát. Olvas­suk, erőltetve szemünket még az apróbb betűkre is. „Építsük fel a vasutat!”, „Asszonyok! A feketepiac drágaság, tüzelőhiány”, „A munkásság pártja, a nép pártja, a nemzet pártja a Magyar Kommunista Párt”, „Érted is küzd a Szoc. Dem. Ifjúság.” Olvasnánk tovább, de már jön is az ifjúság. Nem, nem a szocdemek. Ezt onnan tud­juk, hogy valaki éppen őket szidja, mert . rendetlenséget^ hagytak maguk után a te-* romban. A koalíciós időkben ugyanis — magyarázom a mellettem ülő fiatal kollé­gának — nagyon sokszor egy termet használtak a külön­böző pártok, s azok fiatal­jai. Nos. akik bejöttek — a lányok formázok az öntödé­ben, . a fiúk mind lakatosak —, munkásszínjátszók, s per­sze kommunisták. Vagyis: proletárok, akik már hall­gattak szemináriumokat. Pél­dául tudják, hogy az új tár­sadalomban a pénz megszű­nik a kincsképződés eszkö­ze lenni. Pillanatnyilag mint forgalmi eszköz is csak ba­gót ér, ami ugyebár biztos jele a pénz elhalásának, vagyis a kommunizmus kez­detének. (A nézőtéren neve­tés.) A kommunizmust ugyan megelőzi egy rövid átmeneti időszak — ez eltarthat akár egv évig is: a szocializmus. Szóval Moliére komédiáját Zsugori uramról azért mu­tatjuk most be — magyaráz­zák a színjátszók —, mert nevetségessé akarjuk tenni a pénzt. És kezdődik a játék, úgy, ahogyan az 1946 augusztusá­ban kezdődhetett Örkény István szerint, aki Simái Kristóf kegyesoskolai pap a híres frantzia költő után ké­szített víg-játékát most átala­kította. Aminek ezután tanúi va­gyunk a Huszonötödik Szín­ház jóvoltából, az sokrétű-ré­tegű tanulságot, élményt je­lent. Egyszerr j kapunk ízelítőt egy újjászülető nép mérhe­tetlen optimizmusáról, naiv hitéről, almairól i mindez groteszk, felemelő és meg­ható), továbbá beavatnak bennünket a színhazcs inai ás legősibb titkaiba, s kénytele­nek vagyunk mai önma­gunkkal (esetleg fáradtsá­gunkkal, cinizmusunkkal, nagyképűségünkkel, s min- denekfelett tennivalóinkkal) szembén ézjii. Ha érteni akarjuk a pro­dukciót, valahová a színját­szás (alakoskodás) forrásvidé­kére kell visszamennünk. Mi­kor az ember „arcot öltött”, mert félt, mert le akarta győz­ni ellenségeit. A felszabadulás utáni munkásszín játszó Irat — akiknek szellemi hátterét és műhelytitkait egyaránt sike­rül feltárni — ugyanez a már-már kultikus hit hevíti. S régen tudjuk, hogy a Hu­szonötödik Színház hitvallá­sa sem más, mint karunk kísértetelnek és kísértéseinek legyőzése. Ez a hármasság határozza meg az előadást. A meg­valósítás persze már nem ennyire egyszerű. A döntő kérdés az, hogy Iglódi Ist­ván rendező minek tekinti színházát? Szószéknek? Pó­diumnak? Pororídnak-manézs- nak ? Tárgyalóteremnek — bíróságnak? Egyiknek sem, de mind­egyiknek. Vagyis: életünk szerves részének. Erre a já­tékra éppen úgy szükség van, mint a táplálkozásra, a tisztálkodásra vagy a sze­relemre. Nélküle ugyan le­het élni, de az nem teljes élet. S ha ilyen fontos ez a színház, akkor nem lehet fél­vállról venni. Mindent tud­ni kell „a színházról”, hogy ezt a színházat képesek le­gyünk csinálni. Ügy látszik, a Huszonötödik Szinház stábja rendelkezik ezzel a tudással. Ami nemcsak mes­terség, hanem a beavatottak, A Bükki Nemzeti Park A Miskolci Fotóklub Mai vendégünk című rendezvény- sorozatának következő talál­kozója szeptember 26-án, pénteken délután fél 6-kor lesz. H. Szabó Béla termé­szetvédelmi főfelügyelő mu­tatja be diavetítéssel egybe­kötött előadásában a maj­dani Bükki Nemzeti Parkot. tw A CSŐSZER 1. sz. üzeme azonnali belépéssel felvesz minősítéssel és minősítéssel nem rendelkező hegesztőket, vízvezetékszerelőket, központifütés- és csőhálózat-szerelőket és segédmunkásokat budapesti és leninvárosi munkahelyekre A Lemnvóros kc'nyekén lakó és Leninvárosba bejáró dolgozók munkába járását és hazautazását bérelt autóbusszal biztosítjuk. Minden héten szabad szombat. Munkásszállást, különélési pótlékot biztosítunk. Felvételre jelentkezés: Miskolc, Kabar u. 16. sí. Leninváros, Üj Hőerőmű CSŐSZER, 1. sz. Üzem, munkaerögazdalkodas a felkentek mindentudása. Mindemellett nincs benne semmi misztikus...) Zsugori uram telhetetlen fösvény ember komédiája úgy ér véget a Huszonötödik Színház előadásában, hogy a Fösvény nagymonológja közben hozzák az első. a ro­pogós, a kézről kézre járó, a Petőfi arcképét, az új élet reményét hordozó tízforin­tost. Ennél a jelenetnél a rudolftelepi Bányász Műve­lődési Ház közönsége tapsol­ni kezdett. Egy percre ugyanazt ereztük, mint ak­kor, azon a régi augusztusi napon, miikor először tapint­hattuk a stabil pénzt, mely­ről tudtuk, hogy nemcsak új, nemcsak a sokszorosát éri a pengőnek, hanem más ! Ki is mondják ezt a ját­szók, akik azt hiszik — tán másként hittük akkor? —, hogy az első forinttal a zsu­goriság, a kincsképzés is megszűnik. Az az átmeneti időszak bizony hosszabb, a pénzimádatnak azonban előbb-utóbb nevetségessé kell válnia. Nemcsak a szín­házban. GYARMATI BÉLA A Huszonötödik Színház folytat­ja tíznapos Borsod megyei ven­dégjátékát. Ma délután i órakor rendhagyó irodalomórát tartanak általános Iskolásoknak T*szake- szin, a körzeti tanyai kollégium­ban, fél 4 órakor pedig a Tisza- palkonyai Általános Iskolában is­métlik meg ezt a programot. Es­te 7 órakor Moliére—örkénv: Zsugori uram ... című színművé­nek előadására várják a közön­séget Tiszapalkonyán, a községi művelődési házban. Holnap dél­előtt Miskolcon marad az együt­tes: a csanyiki KISZ-iskola hall­gatóival terveznek kerekasztal- beszélgetést. jjc Tanulmány (Ács István rajza) lit csinál egy egér a Marson? Ezt a kérdést öt ország — Ausztria. Jugoszlávia, az NSZK, Svájc és Magyaror­szág — hat-tízéves gyerme­keinek tették fel egy ötper­ces rajzfilmben. A történet árról szól, hogy egy földi egér rakéta-potyautasként a Marsra kerül, és ottfelejtik. Mi történhet a kisegérrel, hogyan folytatódik az idegen világba szakadt parányi ál­latka „űrsztori”-ja. Több ezer gyerek küldte el levelét a maga elképzelé­seivel. .A legérdekesebb öt­letekből két fiatal NSZK- beli író novellát írt. amely­ből a magyar és a jugoszláv rajzfilmesek 13—13, egyen­ként ötperces rajzfilmet ké­szítettek. Ma este: A kékszakállú A Budapesti Művészeti Hetek eseménysorából min­dig is kiemelkedtek a zenei programok. Az idén is köz­vetítést ad a Televízió a legrangosabb koncertekről, előadásokról. Ma 21.35-től helyszíni köz­vetítés lesz az Erkel Szín­házból, Bartók Béla A kék­szakállú herceg vára című operájának előadásáról. A Balázs Béla művéből készült opera két hőse Judit, a sze­relmes asszony és a Kék­szakállú.- aki Juditot mint új asszonyát várába hozza. Ju­dit mindent tudni akar a fér­firól. A vár sorra kinyíló aj­tajai nemcsak a régi asszo­nyok alakjait idézik fel; az emberi lélek mélységeibe en­gednek bepillantást. A Kékszakállú: Melis György, Judit; Szönyi Olga. A Magyar Állami Hangver­senyzenekart Ferencsik Já­nos vezényli. Eei Örökbefogadás Este a fonóban A vargahegyi ifjúsági klub­ban véget értek a kirándu­lások, közös séták. Bár a fiatalok tervbe vettek még néhány őszi túrát, a klub­programban már inkább a kötött foglalkozások domi­nálnak. A ma esti első elő­adást Lajos Árpád néprajz- kutató tartja Vargahegyejv, a diafilmek levetítése után „Este a fonóban” című köny­vét dedikálja. fi "í l! m CSÜTÖRTÖK Semmi olyan nem történik Mészáros Marta a legutóbbi nyugat-berlini fümtesztivá- lon nagydíjat nyert, Örökbe­fogadás című filmjében, ame­lyet ne ismernénk jól. Nap­jában találkozhatunk olyan gyermektelen felnőttel, aki őrökbe fogad egy allami gon­dozott kisiiút vagy kislányt. Olyan gyerekkel, aki inté­zetben nő fel, és olyan szü­lővel, aki nem törődik vele, hanem az állam gondjaira bízza a gyerekét. Annyira együtt jár ez a mindenna­pokkal, hogy akar dokumen­tumfilm is lehetne (a forga­tókönyvet Hernádi Gyula, Grunwalsky Ferenc es a rendező írták) az Örökbefo­gadás. Csakhogy nem az, hanem játékfilm, és ereje, < hatása éppen abban van, hogy a képzelt történet mint a való élet dokumentuma je­lenik meg a filmvásznon. Köznapi a film meséje is. Katáról szól, a régen özvegy asszonyról, akinek óramű- pontossággal peregnek a mindennapjai. Olyan helyen dolgozik, ahol akkora a zaj, hogy munkatársaival két szót sem tud váltani. Este pedig vagy eljön a nős. családos férfipartner, vagy nem ér rá. mikor pedig megtudja, hogy az asszony gyereket akar, már fél is a találkozásoktól. Ekkor ismerkedik meg Kata egy csoport „intézeti” ka­maszlánnyal, közülük is An­nával, akit a kezdeti húzó- dozás után megszeret; elfo­gadja, mert érti a gondjait. Hozzásegíti, hogy boldogul­jon és közben megtalálja a saját útját is. Nem akar ráér szülni (megérti kettejük tu­datosan vállalt felemás kap­csolatában a férfit is), ha­nem örökbe fogad egy kicsi lányt, Mónikát. A filmben két egynemű szál fut egymás mellett; az asszony és a fiatal lány sor­sát kell a társadalom nor­máinak értelmében, az em­ber kiegyensúlyozottságának érdekében „elrendezni”. A kép, amelyet eközben ka­punk, nem barátságos, és nem happy-end, csak e csöp- ' pet sem könnyű életű nők emberségének, erejének a bi­zonyítéka, hogy sorsuk ön­törvénye szerint megtalálják a számukra egyedül helyes utat. Mészáros Márta, amikor egy interjú során azt mond­ta, hogy „.,.aránylag keve­sen foglalkoznak pszicholó­giai filmekkel, holott társa­dalmunk három évtizedes fejlődése számtalan etikai kérdést tesz fel”, az Örökbe­fogadás célját és jellegét egyaránt megfogalmazta. Bár mindvégig apellál a társa­dalom felelősségére, véletle­nül sem program-, hanem lélektani filmet forgatott. Koltai Lajos operatőr úgy fényképezi Kata otthonát, munkahelyét, hogy a kör­nyezet. az életéhez hozzátar­tozó tárgyak, a szeme elé kerülő képek és emberarcok az ő személyiségéről, életvi­teléről, stílusáról, lehetősé­geiről beszélnek. Berek Kati pedig kevés szavú és gesz- tusú, de drámai erejű játé­kával azonosul ezzel a kör­nyezettel. ezzel a sorssal. Az Annát alakító amatőr: Vígh Gyöngyvér nevét érdemes megjegyezni. (makai) Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.25: Ki nyer rna? — 12.40: Melódiakoktél. — 13.40: Az európai növényvédelem időszerű kérdései. — 14.00: Éneklő Ifjúság — Szegeden. — 14.18: Népek ze­néjéből. — 14.30: Országúton. Gó7Sdu Elek elbeszélése. — 15.00: Hírek. — 15.10: Operarészletek. — 15.51: Farkas— Devecseri: sport­kantáta. — 16.00: A világgazda­ság hírei — 16.05: Lakótelepen. Hangjáték. — 16.41: Magyar fú­vószene. — 17.00: Hírek. — 17.05: Operaéneklés a szazad elején. — 17.35: Körmikrofon. Vitamúsor. — 18.00: Népdalok. — 18.34: Be­mutatjuk új felvételeinket. — 19.00: Esti Krónika. Hangképek, tudósítások az országgyűlésről. — 20.20: Népzene. — 20.51 : Hí­rek. — 20.54: A kulcs. Rádiómo- nológ. — 21.38: Liszt zongoramü­veiből. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Fél óra a Zeneműkiadónál. — 23.00: Tánc­zene. — 23.30: Nóták. — 24.00: Hírek. — 0.10—0.25: Gesualdo­kórusok. Petőfi rádió: 12.00: Kocsár Miklós; Nagyréttel lakodalmas. — 12.10: Verdi művészi pályája TII. — 13.00: Hírek. — 13.03: Szol­noki stúdiónk jelentkezik. — 13.20: Klasszikus kórusmüvek. — 13.45: Időjárás- és vízállásjelen­tés. — 14.00: Kettőtől hatig . .. — 18.00: Hírek. — 18.10: Csak fiata­loknak! — 19.13: Nóták. — 19.27: Üj könyvek- — 19.30: Jó estét, gyerekek! — 19.35: Bartók-hang- verseny. — Közben kb. 20.15: Hírek. — 20.25—20.35: Kritikusok fóruma. Dohai Péter; Tartozó élet. — Kb. 21.35: A hanglemez- bolt könnyűzenei újdonságai. — Kb. 21.55: Rádíóhangversenyek- ről. — Kb. 22.25: Részletek ze­nés játékokból. — 23.00: Hírek. — 23.15: Ránki: Cirkusz — fan­tasztikus álomjelenet öt képben, előjátékkal. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.30: Műsoris­mertetés — hírek. — 17.35: If­júsági körkép. A miskolci Mol­nár Béla Ifjúsági Házban. — Be- atkedvelőknek. — 18.00: Borso­di Tükör. A stúdió krónikamű­sora. — Az országgyűlésről je­lenti Borsodi Gyula. — 18.15: Filmzene. — A városért, a lakó­helyért ... — Szívesen hallgat­tuk! — 18.55: Hírösszefoglaló, időjárásjelentés, műsorismertetés. Televízió í. műsor: 17.13: Mű­sorismertetés. — 17.15: Hírek, — 17.20: Síppal, dobbal... — 18.00: Telesport. — 18.25: Falujárás. — 19.15; Estifnese. — 19.30: Tv- híradó. — 20.00: Szellemes nyo­mozó. Angol bűnügyi tévéfilm­sorozat. Ház a kisértetdombon. — 20.50: Az országházból jelent­jük . . — 22.30: Tv-biradó 3. Televízió 2. műsor: 20.00: Mű­sorismertetés. — 20.01: Szórakoz­tató műsor Baden-Badenből — 21.00: Tv-hirádó 2. — 21.20—22.50: Ma este családi körben tánco­lunk. Román filmvlgjáték. Szlovák televízió: 16.3Ö: Hirek. — 16.35: Matelko. Publicisztika. — 17.15: Fecske. Ifjúsági maga­zin. — 18.00: Esti mese. — 18.10: így rymzsikáli nékem! Folytatá­sos zenei ciklus. — 19.00: Hír­adó. — 20.00: Hazárdjáték a va­sárnapi unalom ellen. Színházi közvetítés. — 21.25: A győzelmes út. Bevezető. — 21.35: Publicisz­tika. — 22.15: Ide repülnek a hattyúk Szovjet film. — 23.30: Sajtószemle. Miskolci Nemzeti Színház (7): Luxemburg grófja. Bérletszünet. Kiállítások: Kossuth Művelő­dési Ház (10—18): NDK grafikai tárlat. — Képzőművészet a bé­lyegen. — Bartók hanglemez- és kotta kiállítás. — Miskolci Galé­ria (11—19): A Fiatal Képzőmű­vészek stúdiója rajzpályázatának kiállítása.' — Miskolci Képcsar­nok — (9.30—18): Szentgyörgyi Kornél festőművész kiállítása. — Herman Ottó Múzeum (10—18): Ember és munka. — Herman Ottó-emlékház (10—18): Herman Ottó élete és munkássága. — Miskolci Képtár (10—18): A ma­gyar festészet a XX. században. — Kondor Béla-emlékkiállítás. — Herman Lipót-emlékkiálítás FILMSZÍNHÁZAK BÉKE Ostromállapot Mb. szí. fráncia film Kezdés: f4, hn6 és 8 órakor HÍRADÓ MOZI Magyar híradó, rövidfilmek Előadás: de. 9—10 óráig. Egységes 3 forintos helyár! KOSSUTH A túsz Mb. szí. szovjet film Kezdés: f3 és hn5 órakor Mr. Tibbs nyomoz Mb. szí. amerikai film Kezdés: 7 órakor HEVESY IVAN FILMKLUB A baracktolvaj Bolgár film Kezdés: f5 és f7 órakor « FÁKLYA A második áldozat Csehszlovák film Kezdés: f5 és f7 órakor PETŐFI Gyilkosság leírása Szí. lengyel film ' Kezdés: f5 és f7 órakor 16 éven felülieknek! SZIKRA Nincs visszatérés Szí. szovjet film Kezdés: 5 és 7 órakor TÁNCSICS Örökbefogadás Magyar film Kezdés: f5 és f7 órakór Tafolca-kert Enyém, tied — kié? Mb. szí. olasz—francia film Kezdés: f8 órakor SAOVARI A Zeppelin Szí angol film Kezdés: 5 és 7 órakor hámor A madárijesztő Amerikai film Kezdés: 6 órakor 16 éven felülieknek! PERECES Kopjások Magyar film Kezdés: 5 és 7 órakor PÉNTEK Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15: Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.22: Népdal­csokor.. — 9.10: Egy címíró em­lékiratai. Barabás Tibor regénye , folytatásokban III.—9.29: Haydn: C-dúr vonósnégyes Op. 64. — 9.54: Bocsáss meg. Eurydiké Si­mon István versei. — 10.00: Hí­rek. — 10.05: Iskolarádió. —10.35: Édes anyanyelvűnk. — 10.40: Operaáriák — 10.59- Lottóered­mények. — 11.00: Olaj láz Mexi­kóban. Jegyzet. — 11.10: Két balettszvit. — 11.49: Könyvszemle. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Vonószenekari muzsika. — 8.50: Tíz perc külpolitika. —9.00: Hírek. — 9.03: Ezeregy délelőtt. — 10.00: A zene hullámhosszán. — Közben 10.59: Lottóeredmé­nyek. — 1100: Hírek. Televízió: 8.05—8.25: Matemati­ka. — 9.05: Magyar irodalom. — 9.45: Lottósorsolás. — 10.05—10.20: Fizika. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom