Déli Hírlap, 1975. szeptember (7. évfolyam, 204-229. szám)
1975-09-25 / 225. szám
t Becsületsértés, rágalmazás és a többi... Magánvádas ügyek Feíesfeges pereskedés ? Becsületsértés, rágalmazás, könnyű testi sértés, magánlaksértés, levéltitok megsértése, távközlési titok kifürkészése, halottnak vagy halott emlékének meggyalázása. Ezek azok a bűn- cselekmények, amelyek elkövetői ellen nemcsak az ügyészség emelhet vádat, hanem bárki, akinek sérelmére elkövették. A bírósági gyakorlatban magánváda& ügyeknek nevezik ezeket az eseteket. A lapok meglehetősen ritkán tudósítanak ilyen ügyekről, ami érthető is, hiszen többnyire nem szolgál közérdeket az effajta bírósági tudósítás. Antiért mégis beszélni kell róluk, annak az az oka, hogy nem csökken a ntaganvádas bűncselekmények száma. A kívülálló ebből hajlamos arra a következtetésre jutni, hogy módot kellene találnunk a felesleges pereskedés megszüntetésére, hiszen a bíróságoknak fontosabb dolguk is van ... Dr. Tóth József, a Miskolci Járásbíróság bírája: — Mindenekelőtt le kell szögezni, hogy a magánvád lehetősége a személyiséghez fűződő jogok védelmének egyik eszköze. Idézem az Alkotmányt: „A Magyar Nép- köztársaság biztosítja az állampolgárok személyi szabadságát és sérthetetlenségét, a levéltitok és a magánlakás tiszteletben tartását.” A törvényesség legfontosabb őre az ügyészség. Ám a kisebb súlyú cselekmények, mint például a becsületsértés vagy a könnyű testi sértés, nem jutnak a vádhatóság tudomására, és ezért adunk lehetőséget a sértettnek, hogy ilyen esetekben vádat emelhessen. — Kik a rádiók, kik a sértettek? — Gyakran az adott cselekménytől függetlenül is régóta rossz viszony van a felek között. Állandóan veszekedő szomszédok, albérlők, volt házastársak. A ki- seb'b-nagyobb csetepatékban azután könnyen elhangzik egy-egy durvább, becsületsértésre is alkalmas kifejezés, vagy elcsattan egy-két pofon. Ilyenkor aztán a sértett fél feljelentést tesz a rendőrségen, az ügyészségen vagy a bíróságon, és kéri az . elkövető megbüntetését. — pedig sokszor iáién nem is lenne szükség tárgyalásra, egy bölcs harmadik lecsillapíthatni, megnyugtathatná a felkorbácsolt kedélyeket . . . — A bírói gyakorlatban valamennyi esetben személyes meghallgatással kezdődnek az ilyen eljárások. Ennek egyrészt az adatgyűjtés és a tényállás pontosabb megállapítása a célja, másrészt pedig a békítés. A haragosokkal többnyire a nagy élettapasztalattal rendelkező ülnökök találkoznak először, és sokszor tiszitázni lehet a nézeteltéréseket még. a tárgyalás előtt. Ilyen esetben az ügy vádelejtéssel végződhet. — Tapasztalatai szerint menynyire alaposak az ilyen ügyekben a vádak? Mert az is elképzelhető, hogy a feljelentőt csupán a rosszindulat vezérli... — Az ügyek jó része büntetés kiszabásával ér véget, tehát a bíróság igazságot szolgáltat a sértettnek. Tévedés azt hinni, hogy a magánfél által előterjesztett vádindítvány ok mind alaptalanak. Az azonban tény, hogy sokszor mindkét fél hibás az események bekövetkezésében és az is előfordul, hogy mindkettőjüket meg is büntetjük. — Ismertessen egy ilyen esetet: — V. János és Sz. Tibor sógorok, de már hosszú évék óta haragos viszonyban vannak. Egyik este összetalálkoztak és V. különböző, nyomdafestéket nem tűrő kifejezésekkel illette sógorát. Sz. Tibor erre feldühödött és rokonához vágott egy követ. V. emelt vádat könnyű testi sértés miatt, de a tárgvalá- son Sz. viszontváddal élt. és becsületsértésért kérte sógora megbüntetését. A bíróság mindkettőjükre ezer forint feletti pénzbüntetést szabott ki. — Magánvádas ügyekben mi- 'yen büntetést adhat a bíró? — Végrehajtandó szabadságvesztést is szabtunk már ki ilyen ügyben, de figyelembe véve, hogy többnyire kisebb súlyú vétségekről van szó, áltálában pénzbüntetéssel sújtjuk az elkövetőket. Emellett természetesen lehetőség van javítónevelő munka kiszabására is. E. A, * Szarvasbőgés (Solymos felv.)-#■ Üzemeink környékén, sajnos, nem ritka ez a látvány... (Gallyas Béla felvétele) Környezetet védő beruházások As SZMT elnökségének ülése Az SZMT elnökségének tegnapi ülésen egyebek között megvitatták azt a tájékoztatót, amely megyénk környezetvédelmi helyzetéről ad képet. , A Sajó, a Bódva, a Her- néd és a többi folyó és patak szennyezettsege sokszor jelentősen meghaladja a megengedettet. Csak a Sajó vízgyüj töjénetk területén 78 olyan üzem működik, amely kisebb-nagyobb mértékben szennyezi a folyót. Hasonló-' an rossz a helyzet a levegő szennyezettségét illetően is. Ózd, Miskolc, Kazincbarcika, Leninváros levegője sokszor a megengedettnél lényegesen több szennyező anyagot tartalmaz. Miskolcon az ülepedő és szálló por, valamint a kéndioxid-szeny- nyezés meghaladja a megengedett mértéket. A városi és megyei tanács mellett szaktanácsadó testületként működik a Területi Levegővédelmi Bizottság. Tavaly elkészült a borsodi Ahol a levegő is gyógyít as Jubileum ország tetején (Tudósítónktól) Huszonöt évve! ezelőtt hozták létre a Kékes te tojÁl- lami Gyógyintézetet. A negyedszázados jubileumot ünnepük ezekben a napokban Kékcstelön, az ország tetején, ahol eddig mintegy 120 ezer beteget kezeltek. Az ország egyetlen magaslati gyógyintézetében a légzőszervi megbetegedéseket kezelik. Hosszú évek tapasztalata bizonyítja, hogy a magaslati környezet, a hazánkban egyedülálló klíma gyógytényezőnek számít. A jubiláló intézetben a gyógyszeres és műszeres kezelések mellett a levegőt is sikerült a gyógyítás szolgálatába állítani. Az elmúlt negyedszázad alatt a légzőszervi megbetegedések gyógyításának országos jelentőségű bázisává fejlődött a kékesi intézet, ahol a gyógyító munka mellett sokoldalú tudományos kísérleti tevékenységet is folytatnak. A kékestetöi klíma orvosbiológiai vizsgálatának eredményei például világszerte nagy érdeklődést keltettek. Egyre jobban kiterjed az intézet tevékenysége, s ma már a gyermekgyógyászatban is jelentős szerepet kap. Fejlesztik a gyermekosztályt, de foglalkoznak egy iskolaszanatórium felállításának terveivel is. A Mátra-vidék fejlesztéséről szóló kormány- rendelet jelentős szerepet szán Kékestetőnek, amelyet nemzetközi gyógyhellyé kejl fejleszteni. A tegnapi jubileumi ünnepségen — ahol megjelent dr. Hámori Artúr profesz- szor, a Magyar Allergológiai Társaság elnöke is — Gyet- vai Gyula, a gyógyintézet igazgató főorvosa méltatta az alapítás jelentőségét. Ma tudományos üléssel folytatják az ünnepi programot. (márkusz) ipari koncentráció levegő- tisztasági terve. A levego- tisztaság-védelmi alaphoz több nagyüzem jelentős légszennyezési alapjárulékkal kénytelen hozzájárulni. Az elmúlt három évben 48 millió forint képződött ilyen befizetésekből. Tavaly például az LKM 7,6 millió, a BVK 3,2 millió, a TVK 3,5 millió forinttal „járult hozzá” az alap növeléséhez. Ugyanakkor csökkent az élővizek szennyezése miatt befizetett vállalati bírságok összege. 1970-ben még 36,7 millió, tavaly már „csak”» 23,4 millió forint volt a bírság. Ez annak tulajdonítható, hogy a vállalatok az utóbbi években intézkedéseket hoztak, környezetet védő beruházásokat valósítottak meg az élővíz-szennyezések megakadályozása érdekében. A DIGÉP például 15 milliót költött a csatornahálózat és a derítők korszerűsítésére, az ÖKÜ-ben hamarosan befejeződik a víztisztítást szolgáló .50 milliós beruházás, a BVK öt év alatt 80 milliót költött víztisztító berendezésekre. Biztatóak a vállalat tervei is. A TVK-ban például az V. ötéves tervidőszakban fejeződik be a 120 millió forintba kerülő biológiai szennyvíztelep építése, az LKM 1975 és 1980 között 45 milliót költ a szennyvízderítés további fejlesztésére. Ny. I. Mire való a munkaidő? Leszűkítetten értelmezzük a takarékosságot. Az anyagra . meg az anyagi eszközökre vonatkoztatjuk. S egy kicsit már az időre. Hiszen az idő is pénz. Aki nem dolgozza végig becsülettel a műszakját, a munkaidejét — lazsál, lóg, tracs- csol —, az olyan holt időért kap pénzt, aminek nincs fedezete. Az üresjárat ebben az esetben nem csupán haszontalan időtöltés. Veszteség.’ Pedig, tessék csak belegondolni, mennyi üresjáratnak vagyunk szemtanúi, pontosabban: résztvevői. Munkaidő alatt — munka nélkül. Nem azért, mintha nem lenne dolgunk. Dehogyis! Hiszen ezekben az üresjáratú órákban — bizony, elég sokszor órákban — nagyon gyakran épp azt feszegetjük, hogy mennyi a tennivalónk, hogyan végezzük azt jobban. takarékosabban, időt kihasználóbban. Igen, munkaidő alatt vitatjuk meg, miként használjuk ki a munkaidőt. Paradoxon, de így van. Ez nem pazarlás? De igen. Csak egy kicsit másképpen bíráltatik el. Mert egy kicsit hivatalos színezete van ... Ám ez csak afféle magunk kreálta engedmény. Sem kormányrendelet, sem munkaügyi jogszabály nem írja elő. hogy összejöveteleinket munkaidőben, a munka rovására tartsuk. Ezt tesszük. Munkaidőben ülésezünk — persze vannak esetek, nem is ritkán, amikor éppen akkor kell, mert máskor nem lehet, vagy mert az ülésezés a munka velejárója, egyszóval nem szabad általánosítani! —, munkaidőben ünnepiünk, ez alatt tartjuk a továbbkéozést, a szemináriumot s bizony — nem légből kapott példára hivatkozunk — megtörtént, hogy némelyek háborogtak érte, mert a vezetőség munkaidő utánra hívta össze a tagg3rűlést. Itt-ott mondogatják: belefér ez a 20—30 perc. Hiszíen ha ennyi volna... De nem ennyi. Ilyen rövid összejövetelek csak a fehér holló ritkaságával léteznek. Ha az összejövetelek rendezői úgy vélik, belefér az a néhány perc, a résztvevők meg arra gondolnak, belefér a munkaidőbe több is. Ülök. hallgatok s még fizetnek is érte. Persze, vannak olyanok is, akik beszélnek. Sokszor annyit, vagy még annál Is többet, amennyire az összejövetelt tervezték. Nem drága az idő. De tessék csak megfigyelni ugyancsak őket — tisztelet a kivételnek — akkor, ha netán munkaidő után rendezik az értekezletet, tanácskozást, egyebet. Ha szólnak is, sietősen teszik, mert sietnek. Mások elkéredzkednek. A ..magánidő” drága. Ezt már felismertük. Azaz nem is kellett felismernünk, mert „az enyém” (ha időről van is szó) még benne van sokunk természetében. Nem csupán és csakis az elmondottakért helytelen a munkaidőben tartandó — maradjunk e kifejezés mellett — összejövetel. Hadd szögezzem le még egyszer: olykor elkerülhetetlen. Kizárólag az olyan munkaidőben tartott összejövetelek kifogásolhatók, amelyek megrendezhetők — mert annak semmi akadálya sincs — munkaidő után. Esetleg egy kicsit — ha nagyon szükséges és arra van is mód — a dologidő végébe téve a kezdetét. De semmiesetre se kettétörve a napot. Valaki azt mondta nekem: ha napjában kétszer kell nekidurálnom magam a munkának, fabatkát sem ér. El is hiszem. Ha tudjuk, hogy tizenegy óra tájban összejövetelünk lesz, tessék-lássék dolgozunk, mert úgyis abba kell hagyni. Utána meg azért fanyalgunk a munkától, mert mire belejönnénk, ismét abba kell hagyni. Féllábas nap az ilyen, mert nem kell hozzá mindkettő ... De minek szaporítani a szót. A dologidő munkára való. Ha ez nem igaz, akkor például mitől társadalmi az a munka, amit nem a „magánidőnkben” végzünk? Ha a párttagsággal járó kötelezettséget, a taggyűlésen való részvételt csak munkaidőben tudnánk elképzelni, akkor — nem szólva a többi kötelezettségről — hogyan számolhatjuk el önmagunkkal azt a pluszt, ami a mi életünkkel együtt jár? Ha dologidőben tartjuk — és csakis erre törekedve — a megemlékezéseket, ünnepléseket — nincs-e ebben ünneprontás? Lehetséges, sokan nem értenek egyet e kis eszmefuttatással. „Magunk ellen beszélek...” Ne tűnjek farizeusnak: nekem is drága a „magánidőm”. De be kell látnom: ha azt akarom, hogy értelme legyen mindannak, amit csinálok, akkor azt nem a dolgom rovására kell megtárgyalnom, érté- . kelnem, ünnepelnem, politikailag erősítenem, vagy kritizálnom, elterveznem — a fórumtól függően —, hanem olyan időben, ami nekem lehet bár valamelyest áldozat, de kibírom. Tudom, ez nem a legjobb érv. Ha patétikusan fejezném ki magam, csakugyan farizeusnak tűnnék. Gondolkodom és belülről vitatkozom a rosszabbik énemmel. Nem könnyű ... • CSALA LÁSZLÓ Kirándulásra, szalagavatóra gyűjtenek Középiskolások a földeken A középiskolás diákok az idén is derekasan kiveszik részüket az őszi mezőgazdasági munkákból. Városunk hat középiskolája: a Földes, Zrínyi, Herman, Kossuth, Kilián Gimnázium és a Köz- gazdasági Szakközépiskola tanulói örömmel segítenek. A földesistak — összesen 24 osztály — már a múlt hétfőn megkezdték a szőlő szüretelését a Tarcali Állami Gazdaságban. Tegnap este tértek haza utoljára á földekről, hogy átadják helyüket a zrinyiseknek és a ki- liánosoknak, akik 29-étől, hétfőtől október 9-ig, illetve a munkák befejezéséig segédkeznek — összesen 15ÖU-an — ugyancsak Tarcalon, a Tokaj-hegyaljai Borkombinátban. Reggelente különvo- nattal utaznak a munkahelyre. Fél hétkor indulnak, s 8 órától fél 3-ig dolgoznak. A Herman Ottó Gimnázium diákjai (összesen 700-an) tíz napig munkálkodnak a Nagy-miskolci Állami Gazdaság zsolcai kerületében. Az osztályok teljesítményük alapján kapják a fizetést, amit közös kirándulásra tesznek! félre. A negyedik osztályosok pedig már a szalagavatóra gyűjtenek. Titkárok értekezlete A KISZ Miskolc városi Bizottságának közvetlen irányítása alá tartozó bizottságok és csúcsszervezetek titkárai vesznek részt azon a tanácskozáson, amelyet pénteken reggel 8 órától rendeznek a városi pártbizottság nagy tanácstermében. Az ifjúsági vezetők időszerű kérdésekről kapnak tájékoztatást. s szó esik a KISZ- oktatasról íz.
