Déli Hírlap, 1975. július (7. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-16 / 165. szám
jfc Uzsonna a sátor előtt Részletnek a Hernád pontyai Horgásztábor Ináncson A DM várospolitikai Két kérdés a Domusról Jó az új nyitva tartási rend? Rendezik-e a környéket? Végy egy marék darált kekszet, tegyél hozzá egy púpozott kávéskanálnyi tejport, és ezt gyúrd alaposan össze áztatott kenyérrel! Ha mindebből kis gombócokat formálsz és rátűzöd egy kellő méretű horogra, akkor reszkethetnek a Hernád pontyai. + Teljes felszereléssel Főzi György, a 11. borsodi horgásztábor vezetője, az Észak-magyarországi Horgász Egyesület titkára erre a receptre esküszik. Ináncson. a hivatalos tábornyitás előtt mesélte el a sok esztendő tapasztalatait magába foglaló csalikészítés módját, a tábor 35, élénken fülelő kis lakójának. Miskolci, sa jószentpéteri, ózdi, nyékládházi iskolásak verték fel sátraikat a Csíkos partján. A tábor programjai három szóban foglalható össze: horgászat, horgászat és horgászat. Emellett azért komoly elméleti oktatásra is sort kerítenek, hiszen, aki innen" hazamegy, annak azt is meg kell tanulnia, hogy a jó halászlé sokféle halból készül, lassú tűzön és bográcsban főzendő. A fotós kedvéért azonnal „felszereltek” a kis pecások és az első nem hivatalos halfogó versenyt a lebonyolítottuk. Harmincöt, víz fölé hajló bot és ugyanennyi élénken figyelő szempár, felkészülve a berántás szent mozdulatára. Az első helyezett Viola Pista lett, aki már a 20. másodpercben kiemelhetett egy snecit. De nem vallott szégyent Kova Józsi sem, aki már ezüstérmet is szerzett az ardói hagyományos versenyen. Riga típusú teleszkópos botja egy mozdulat után már teljes hosszúságra ugrik ki. Persze nemcsak ez számít, hanem a jó reflex és a csali is. Az idő kiváló, közel van a Hernád is, tehát minden feltétel adott, hogy a srácok elsajátíthassák a horgászat tudományának alapismereteit. Olyan szakemberek vannak az oktatók között, mint Horváth Béla válogatott halfogó versenyző, aki mellesleg a kis kolónia filmriportere is. * A táborlakók szeretnének sok halat enni, de azért — biztos, ami biztos — gondoskodtak minden napra elegendő sertéshúsról is. Az első napon bográcsgulyás volt az ebéd, de ma este már remélhetőleg hal kerül a nyársak végére. Jó fogást' Égkémlelők Az Uránia Csillagvizsgálóban működő csillagászati szakkör nyáron sem szünetelteti foglalkozásait. Ma este 7 órakor a tagok a csillagtérkép használatáról hallanak előadást. Klubtitkári értekezletet tartottak a Diósgyőri Gépgyár MHSZ-titkárai. Megbeszélésükön megvitatták, miként segíthetik elő annak a takarékossági akciónak sikerét, amelyhez az országos szövetség felhívása nyomán csatlakoztak. Emellett értékelték a tavaszi versenyeken elért eredményeiket. Megállapították, hogy a klubok megfelelő felkészültséggel vettek részt a rendezvényeken. amit bizonyít, hogy a megszerezhető díjaknak csaknem a felét hazahozták versenyeikről. Az értekezlet keretében felmérték a klubok létszám- és anyagi helyzetét is, majd javaslatot -tettek személyi kitüntetések felterjesztésére. Növelik a huzalíermelést A December 4. Drótművek dolgozói is részt vesznek a szocialista országokat átszelő 750 kilovoltos távvezetékhálózat Magyarországon áthaladó részének építésében. A horganyzott huzal gyártásához bővíteni kell az üzemcsarnokot és a horgany- zót. Ennek érdekében önerőből hajtanak végre felújítást a drótgyáriak. A hor- ganyzóban — Mezőpanel elemek segítségével — mintegy 30 százalékkal növelik az alapterületet, míg a nagy- szilárdságú acélhuzalgyártó kapacitást új gépek beszerzésével növelik. fóruma Talán csak a Centrum nyitását előzte olyan nagy várakozás. mint a Domus Áruházét. Ennek is tulajdonítható. hogy az utóbbi üzlet • árukészlete. kiszolgálási rendje, nyitva tartási ideje, sőt még környezete is mindmáig „téma” a miskolciak körében. Szerkesztőségünkhöz is több kérdés érkezett az utóbbi időben a Domus- szal kapcsolatban. Bizonyára emlékeznek rá olvasóink, hogy néhány héttel ezelőtt foglalkoztunk a nyitva tartási idő megváltoztatásával, pontosabban azzal a kérelemmel, hogy az áruházát munkaidő után, a késő délutáni órákban is felkereshessék a nézelödők. vásárlók. Hasonló kívánságok érkeztek a városi tanácshoz is. A végrehajtó bizottság ezért hívta fel a kereskedelmi osztály vezetőjét a május 8-i ülésen, hogy tegyen lépéseket a Domus bútorház nyitva tartási idejének módosítására, szem előtt tartva a vásárlók érdekeit. Később nyit, később zár E határozat végrehajtását kérte számon legutóbbi ülésén a testület. A kereskedelmi osztály azt jelentette, hogy határozatilag kötelezték a Borsodi Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat igazgatóját a nyitva tartási idő megváltoztatására. Korábban a bútorház hétfőtől péntekig, mindennap 9-től 17 óráig állt a vásárlók rendelkezésére, szombaton pedig 9-től 13 óráig. Június 2-től kezdve szombat kivételével minden hétköznapon 10-től 18 óráig tart nyitva, szombaton pedig 10-kor nyit és 14 órakor zár. Az új nyitva tartási rend előnyösebbnek tűnik, mint a korábbi volt, de még mindig nem lehetünk tökéletesen elégedettek. Ezt szóvá tették a végrehajtó bizottság tagjai is. Rózsa Kálmán tanácselnök válaszában elmondta, hogy már ez a változás is jelentős ellenállásba ütközött. a bolti dolgozók között ugyanis sok a családanya, és számukra bizony nem a legkedvezőbb az új munkarend. Létszámproblémák nehezítik az olyan nyitva tartási idő kialakítását, amilyet a vásárlók egy része kér, azaz hogy korán nyisson, későn zárjon és esetleg még vasárnap délelőtt is fogadjon vevőicet a Domus. Négyen felmondtak A végrehajtó bizottság ülése után véleményt kértünk Horváth Rezsőtől, a Domus vezetőjétől. Azzal kezdte, hogy június 2. óta négy dolgozójuk felmondott és most készül ugyanerre az ötödik. De a vásárlóknak sem felel meg szerinte az új nyitva tartási rend. Nyitás előtt egy-másfél órával már tömegesen ácsorognak a vásárlók — különösen a korai vonattal érkező vidékiek — az áruház ajtaja előtt és követelik a bebocsátást. Délután öt és hat óra között — a tapasztalatok szerint — elvétve adnak el bútort, a boltba betérők már csak nézelődnek, sétálgatnak. Nem is igen vásárolhatnának, hiszen ilyenkor már nem áll rendelkezésükre jármű és nincs nyitva a raktár sem. Ahhoz, hogy reggel 9 órától délután 18 óráig nyitva tarthassák a boltot, új dolgozókat kellene ‘felvenniük, erre viszont nincs Megkövesült ősfák erdejében jártam nemrég, ahová az ózdi születésű egri muzeológus, Rozsnyói Márton, őslénytankutató kalauzolásával jutottam el. A mikófalvi (Heves m.) „Bika-güdre” elnevezésű határrész — nyak- törően meredek oldalú, mély, szakadékos vízmosás — rejti /ezt a különleges „erdőt”, a hajdan élt fák hatalmas törzseit, a táj tudományos értékű kincseit. Ezekre a leletekre gyűjtőútja során bükkiéit rá Rozsnyói Márton. — A szamata korban ezt a vidéket félsós és egyre inkább kiédesülő vizű beltenger borította, a dombok és a hegyek szigetekként emelkedtek ki a tengerből. Erős vulkáni tevékenység volt, a tűzhányók állandóan működtek, s ennek következtében kovasavas hőforrások fakadtak fel. A fatörzsek a kovasavas források vizével átitatódtak, s az alámosott partokról a tengerbe dőltek, a vulkánosság során így nem éghettek el. megmaradtak. A vízmosta mély szakadék alján a megkövesedett fatörzsek szerteszét hevernek, Súlyosan, megmozdíthatatlanul. Remek példány valamennyi. Tisztán megfigyelhetők a törzseken az évgyűrűk és az ággöcsök. Sőt — mint azt vizsgálatok is igazolták — a megkövesült fa kitűnően megőrizte mikroszkópi szerkezetét is. — A földtan és az őslénytan adatai szerint ezek az ősi fafajták vízparti erdőségeket alkottak. Amikor a tenger a szigeteket és a partmenti erdőket elmosta, a bedőlt fákat a víz hullámzó mozgása viszonylag csendesebb tenmód. A létszámproblémák miatt megoldhatatlannak látszik az is, hogy vasárnap délelőtt — legalább mint bemutatóterem — nyitva tartson a, bútorház. A végrehajtó bizottság ülésén elhangzottakból, de még inkább az áruház vezetőjének véleményéből egyértelműen arra lehet következtetni, hogy az új nyitva tartási rend is felülvizsgálatra szorul, mert súlyosbítja az üzlet létszámhelyzetét és legalább annyi vásárló tiltakozik ellene, mint amennyinek megfelel. , Készül a rendezési terv A miskolciak nemcsak áruháznak, hanem dekoratív, szép épületnek, a város egyik ékességének is tekintik a Domust. Ezért bántja a szemüket, hogy „ ... környéke meglehetősen rendezetlen, ráadásul részben takarja a régi mozi”. Levélírónk igazát aligha lehet vitatni, bár az áruház megnyitásakor bizonyos fokú tereprendezést, parkosítást végeztek a Domus környékén. Méltó környezetet azonban majd csak akkor kap a bútorház, ha elkészül ennek a területnek a rendezési terve. A távlati elképzelések szerint az Eszperantó tér „kitágítása” után intézmények, üzletházak kapnak itt helyet, egyik fontos „alközpontja” lesz ez a városnak. S mi lesz a sorsa a régi mozinak? Lebontását alaposan meg kell fontolni, hiszen a felszabadulás óta nem építettek újat Miskolcon, és amennyi van. az is kevés! BÉKÉS DEZSŐ geröblökbe sodorta. Uszadékfák, ilyen megnevezésüket használja a tudomány. Újabb kutatások szerint ezeknek az uszadékfáknak az elkováso- dásában mikrobiológiai folyamatok is közrejátszottak. Máshol is kerültek már elő megkovásodott fatörzsek, de csak kisebb darabokban, s nem ilyen épségben. Egyetlen nagyobb fatörzs jött elő eddig Ipolytarnócán, Az előkerült fatörzsek példányait tekintve a mikófalvi leletek egyedülállóak. A koruk 10 millió évre tehető. — Bukkantak-e más leletekre is a környéken? — Mikófalva környékén nemcsak mennyiségben, de tudományos értékben is bőséges lelőhelyeket ismerünk. Az itteni homokkőben levő leveles rétegek ritka növénymaradványokat őriztek meg. Eger, platán, gyertyán, cser, tölgy, juhar, szappanfa és nyárfélék kövületeit gyűjtöttük össze. Előkerült még diófa ás 6zőlő levele Is. A mikófalvi ősflóra egyik legismertebb különlegességének számít például a magnólia, amely felfedezőjéről, dr. Andreánszky Gáborról kapta nevét, ugyanúgy, mint az innét előkerült fikusz is. — Mi lesz a 10 millió éves megkövesedett ősfák további sorsa? — A megkövesült ősfák „erdeje” természetvédelmi terület lett. Az előkerült tudományos kincseket azonban nem zárják el a nagyközönség elől. A szilvásvárad! Sza- lajka-völgy erdei múzeumában mindenki megtekintheti a fatörzsek szép példányait. PATAKY DEZSŐ E. A. Csillagka rcolók Ahogy a Cecilienhofről készült fényképet megláttam, azonnal eszembe jutott a parkba — vagy inkább csak kertbe — vezető kőlépcső. A látogatók nemigen állnak meg itt, hiszen annyi más látnivaló van... Persze én is megcsodáltam a három nagyhatalom rezidenciáját, a történelmi kerek asztalt, középen a szovjet, angol és amerikai zászlócskával. Megálltam a fénykép előtt, melyen Churchill egyenruhában ugyan, de nem katonásán — lecsúszva ül a kerti székben, mellette Truman keresztbedobott lábakkal, s valami irománnyal a kezében, amit nem néz, s jobbról Sztálin fehér uniformisban. egyenes derékkal. S megálltam az amerikai küldöttség térképen rögzített javaslata előtt is, mely szerint több részre kellett volna Németországot feldarabolni. De hát mindez történelem; számos szerző — kortárs, résztvevő — megírta, hogy miként zajlottak le a potsdami tárgyalások. Magammal hozhattam a történelmi emlékhelyet bemutató színes füzetet is, melyet magyar nyelven is kinyomtattak. Csak a kőlépcső mellvédjét nem örökíti meg fénykép ... Anuyi ideig álltam ott, hogy a többiek már türelmetlenkedni kezdtek. Hogy mi volt a látnivaló? Egy kicsit suta ötágú csillag. Mellette vagy alatta dátum ... A névre utaló betűkre nem emlékszem. A „leletet” nem volt nehéz megfejteni. A csillagot a szovjet őrség valamelyik katonája véshette a kőbe. Több óra kellett hozzá, mert a barázdák mélyek és elég szélesek is. A szovjet katona ezerszer végighúzhatta (kését, tőrét, szuronya hegyét) a vonalakon, mig azok elmélyültek. Ha Lund- zsuvej professzor — akire Potsdam és különösen Sanssouci műkincseinek védelmét bízták — látta volna ezt a „merényletet”, pár nap fogda nélkül aligha ússza meg a katona. Vagy talán ö is megértőén nézte volna ezt az egyszerű, de szívdobogtató jelképet. Mert szimbólumról van szó! A mellvéd tetején ugyanis nagy kőgömb van; ebbe vésetett az ötágú csillag. A katona akarva, akaratlanul pontosan azt bizonyította, amit a szovjet küldöttség: annak a népnek a győzelmét, mely húszmillió embert veszített a második világháborúban, s feltétel nélküli megadásra késztette a hitleristákat, itt, a poroszok egykori fellegvárában, éppúgy komolyan kell venni, mint a szigetországban és a tengeren túl. Akarva, akaratlanul — mondom, mert dehogy gondolta ezt végig az a vöröscsillagos katona. Legfeljebb csak ennyit gondolt: ide is eljutottam, eljutottunk! Valószínű, hogy gondolatban is többesszámot használt. S ez a többesszám egy hadsereget jelentett. Siettünk vissza Berlinbe. mert hiába van itt a szomszédban; a „fal” miatt jó hetven kilométert kell kerülni. A várost átszelő főútvonalon azonban meg kellett állnia a busznak. Hosszú ünnepi menet vonult; koszorúkkal, zenekarral. A menetben — az iskolások, civilek között — szovjet tisztek, katonák. „Február 23-a” — döbbent belém, de a helység neve az istennek se jutott eszembe. Jutta! — kiáltok a busz elejére — mi lyen csata? ... A többit magától is kitalálja tallini kolléganőm. — Pszkov — mondja. Persze, persze — Pszkov! Itt aratta a fiatal Vörös Hadsereg első győzelmét, 1918. február 23-án. Ma van hát az évforduló — a hadsereg napja. Mi nem ünnepeljük ilyen látványosan, de II. Frigyes egykori városában, itt a „fal” mellett így kell ünnepelni. Nézem a menetben a kiskatonákat: milyen lehetett a csillagvéső? Éppen ilyen, mint ők. Harminc évvel ezelőtt, mindenki Potsdam, ra figyelt. Most mindenki a világűrt kémleli. Ma már tudjuk: ott a kerek asztalnál nem volt könnyebb találkozni, mint most az űrben. Hogy mégis sikerült és sikerül most is, az nyilván annak köszönhető, hogy voltak és vannak névtelen harcosok, kis katonák, kiskatonák, akik millió és millió vonallal fáradhatatlanul karcolják (köbe, ércbe, égre) a csillagokat. GYARMATI BÉLA 10 millió éves leleíeh Mikófalván éri
