Déli Hírlap, 1975. július (7. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-14 / 163. szám
t * —' • irJf. 221 ezer íorinl pénzbírság A vendén* érdekében A Kereskedelmi Felügyelőség véleménye J Érdeklődéssel cs örömmel olvastam a Megkóstoltuk Miskolcot” cínui cikksorozatot a Déli Hírlapban, amely a miskolci vendéglátás helyzetét mutatta be — a vendég szemével. Az abban feltárt problémákat mi is ismerjük, és ellenőrzéseink nagyrészét eddig is azokra a területekre irányítottuk, ahol a fogyasztók, a vásárlók érdekei ellen az átlagosnál gyakrabban vétenek. A legkisebb mulasztást, tévedést sem nézzük el, a vevők szándékos megkárosítóit a legszigorúbban büntetjük. A közelmúltban Miskolcon, éppen a vendéglátó szakmában tiltottunk el egy dolgozót, a vendégek sorozatos megkárosítása miatt. A Kereskedelmi Felügyelőség az esztendő első felében 765 fogyasztói érdekvédelmi ellenőrzést végzett, a borsodi nagyüzemek társadalmi ellenőreinek közreműködésével. A vizsgálatok döntő része a hatósági árintézkedések szabályszerű végrehajtására, az árképzés és az ár- alkalmazás helyességének ellenőrzésére irányult. Ezenkívül természetesen megnéztük a számolás és a mérés pontosságát — a minőségellenőrzésére irányult. Ezen- —, a fogyasztási cikkek minőségét, továbbá a különféle kereskedelmi szabályok megtartását, az üzemek és intézmények területén levő büfék árukínálatát. A gvauú árnyéka K. Imre kávét akart vásárolni az egyik miskolci fűszerüzletben. Polcok közötti útját azonban kénytelen volt megszakítani, mert felszólították: fáradjon be a raktárba. Motozásra már nem került sor, mert pillanatok alatt kiderült: azzal terelte magára a gyanút, hogy egyik kabátujja mindvégig a zakója zsebében volt. Igen, csak a kabátujja, mert K. Imre sajnos, rokkant, félkarú ember, ö is úgy hordja a zakót, mint sorstársai általában, az üresen fityegő ujjat a zsebébe gyűrve. A boltban mindössze hárman tartózkodtak, így a kereskedő „megfigyelései” enyhén szólva felületesnek minősíthetjük. Az ilyen gyanakvás pedig nem elegendő ok arra, hogy kellemetlen helyzetbe hozzanak egy vétlen embert, akit ráadásul az affér még testi fogyatékosságára is emlékeztetett, „Minden boltostól azt kérem, 'hogy legyenek tekintettel a vásárlókra, akkor is, ha rájuk vetődik a gyanú árnyéka” — írja levelében K. Imre. Bennem az is tiszteletet ébreszt iránta, hogy sértődöttségén felülemelkedve, nem háborog, hanem udvarias hangon kér. s azokra i* gondol, akik hasonló eljárás miatt megszégvenülhetA vizsgálatok során feltárt mulasztásokról és az azokat lehetővé tevő okokról a felügyelőség tájékoztatta a vállalatok és a szövetkezetek vezetőit, összesen 263 esetben felelősségre- vonást kezdeményeztünk. A kisebb mulasztásokért figyelmeztettünk. vagy fegyelmi eljárást indíttattunk. A szándékos visszaélések miatt 156 elkövetőre 221 ezer forint pénzbírságot róttunk ki. Ezenkívül — főleg minőségi problémák miatt —518 ezer forint jogtalan haszon elvonását indítványoztuk. Az év második felében is változatlan szigorral járunk el. Véleményünk szerint azonban a külső ellenőrző szervek önmagukban nem képesek maradéktalanul megvédeni a fogyasztók érdekeit. A vevők érdekében nagyon sokat — a jelenleginél jóval többet! — tehetnek a vállalati ellenőrök és még többet a boltok vezetői. Ha a boltvezetők legalább annyira őrködnének a vevők érdekei fölött, mint a szűkén értelmezett bolti érdek fölött, akkor lényegesen kevesebb lenne az elégedetlen vendég: a kereskedelem és a vendéglátás vámszedői kiszorulnának a szakmából és nem csorbulna a szakma becsülete. ABUCZKI JÖZSEF a Megyei Kereskedelmi Felügyelőség vezetője nek. Mert a boltosok díszkíséretével a raktárba vonulni, arcpirító dolog. Különösen, ha rá sem szolgál az ember. A „lefülelésnek” általában sok szemtanúja van. a raktárban elhangzó bocsánatkérést viszont már nem hallja a többi vásárló, és könnyen elterjedhet a hír a környéken: X Y-t bolti lopáson kapták. Ha pedig elterjed, akkor már magyarázkodhat a szerencsétlen ember, minél jobban bizonygatja igazát, annál gyanú- sabbá válik. Tudjuk, hogy az önkiszolgáló boltokn'ak tetemes kárt okoznak a tolvajok, akiknek a többsége egyáltalán nin^s rászorulva az egy csomag drága kávéra, cigarettára, vagy a márkás italra. A nagy. zsúfolt üzletekben igen nehéz szemmel tartani mindenkit, annál is inkább, mert a kereskedőknek más dolguk is van, mint őrködni. K. Imre esete sajnos, nem áll egyedül és ezek az esetek figyelmeztetnek. A kereskedők lelkiismeretére, tapintatára kell apellálnunk ismét, hiszen egy félreérthető mozdulatért bármelyikünk nyilvános megszégyenítéssel fizethet. Ösztöndíjai kapuit, munkál nem Az a diplomás fiatalember, akiről az alábbiakban szó esik, mar révbe jutott: Bontják a laktanyát Perecesen végéhez közeledik a tűzoltólaktanya lebontása. A bányaüzem KISZ- alaoszervezete társadalmi munkában vesz részt ebben az akcióban. A teljes lebontásra július második felében kerül sor. Postásfíatalok csereüdülése Tizenhét postás fiatal érkezik az NDK-ból július 18- án Miskolcra, az itteni postaigazgatóság meghívására. A csereüdülésen kint tartózkodó miskolci postásfiatalok 16-án érkeznek vissza. Savóés tejporító üzem Befejeződött Répcelakon az új savó- és tejporító üzem építése, technológiai szerelése. A sajtgyárban naponta nagy mennyiségű savó marad melléktermékként, amelynek hasznosítása komoly gondot okozott eddig a Vas megyei Tejipari Vállalatnak. Értékesítését nehezítette, hogy szállítása, tárolása körülményes, s csak frissen adható az állatoknak. A gondok megoldására, a melléktermék hasznosítására a tejipari vállalat, társulva a Phylaxia és Tápszertermelő Vállalattal, olyan porító tápszeranyaggyártó üzemet létesített, amely naponta 150 ezer liter savó és sovány — fölözött — tej feldolgozására lesz képes. A végtermék a „xphylak”-takarmánypor, enyhíti az állattartó üzemek fehérjegondjait. van megfelelő állása. Mégsem felesleges elmesélni, milyen keservesen kezdte a pályát. Amíg tanulmányait folytatta — jó eredménnyel! —, pillanatig sem volt kétséges számára: melyik vállalatnál helyezkedik el, és milyen munkakörbe kerül a mérnöki diploma megszerzése után. Ugyanis ösztöndíjasa volt az egyik miskolci nagyvállalatnak. öt év alatt több mint 30 ezer forintot költöttek a taníttatására a közös kasz- szából! Elképzelhetik, mennyire meg volt lepve ezek után a fiatalember, amikor friss diplomájával a zsebében, megjelent a vállalat személyzeti osztályán, é6 ott azt közölték vele, hogy nincs szükség rá, nem alkalmazzák. Ugyanakkor pecsétes írásban biztosították arról, hogy nem kell visszafizetnie a rá költött tetemes summát. ott helyezkedhet el, ahol tud. A történetet a pályakezdő fiatalember édesapjától hallottam. aki a végén feltette a kérdést: — Ennyire jól állunk a mérnökképzéssel? Válaszra nem én vagyok a jogosult, ehelyett megtoldom az apa kérdését két másikkal: Ilyen sok pénze van a vállalatnak? Ezt nevezik tervszerű utánpótlás-nevelésnek? (békés) Több mint 10 éves szolgálat után megérdemelt pihenőjüket töltik az öreg autóbuszok a Sajó-partí roncste- lepen. Mátyásföldön, az Ika- ruszban keltek életre, a legöregebb típusok 1959-es születésűek. Ezek voltak az első csuklós kocsik, s ezeken ült le először a Izalauz. Már két éve eltűntek Miskolc utcáiról. A fiatalabbak is elmúltak tízévesek. A 620-asok 1962-ben készültek. Életük során háromszor-négyszer küldték őket „szanatóriumba”, teljes felújításra. Nyugalomba vonulásuk után egyes alkatrészeiket még át tudják ültetni fiatalabb, jobb kondícióban levő kollégáikba. Valamennyi buszról elmondhatjuk, hogy keményen dolgozott életében. Napi húsz óra munka, a megtett egymillió kilométer és az elszállított 4—5 millió utas bizonyítja ezt. De jött helyettük az új generáció: az Ikarusz 180-as csuklósok, a tetszetős panorámák. Az utóbbiak is szóló és csuklós változatnak, Mindannyi modern. szép, kényelmes. (Herényi László felvétele) A Magyar Nemzeti Múzeum harminc éve Kicsi a könyv, de kevés A Magyar Nemzeti Múzeum három évtizedes fejlődését szemlélteti a múzeum dísztermében látható kiállítás. Számadatokkal jelzi, hogy a felszabadulás óta gyűjteménye több mint 40 ezer tárgy- gyal gyarapodott, 145 kiállítását ötmillió-nyolcezernél is többen tekintették meg. A múzeum épületének felújítására mintegy 80 millió, a visegrádi királyi palota és a Salamon-torony helyreállítására 30 millió, a sárospataki Rákóczi-vár helyreállítására 20 millió forintot költöttek. Bemutatja a kiállítás az ásatások során felszínre került ritka leleteket, a legújabb szerzeményeket is. A többi közt rézkori arany korongokat, római kori visegrádi álarcot, népvándorlás kori fibu- lákat, avar lószerszámokat, a honfoglalás idejéből fennmaradt rakamazi fejedelmi sír- leletet, a szabolcsi földvárat. Az éremleletek közül kiemelkednek a szikáncsi római solidusok. az egyházas- dengelei kelta tetradrachmák, a szőnyi auruszok, s az első magyar pénzverés emléke: a nagyharsanyi éremleleU Benne vagyunk a nyárban, kedvtelve lapozgatom a „Miskolci nyár ’75” című müsortájékoztatót. Szabó Lőrinc Miskolc-versének himnikusan szép sorai vezetik be a 88 oldalas, zsebbe-való könyvecskét. Gazdagnak ígérkezik a miskolci nyár. Hangverseny az Avasi templomban; Muzsikáló udvar a Kossuth-ban; koncert és nyári színház a várban: müvészmozi a nagysikerű filmek felújításával; és sok-sok kiállítás. Nem panaszkodhat a szórakozást, művészi élményt is jelentő kikapcsolódást kereső ember. A kékfehér könyvecske szerkesztői (a Művészeti és Propaganda Iroda adta ki a tájékoztatót), még arra is gondoltak, hogy a legfontosabb címekkel, telelőnszámokkal is ellássák a Miskolcra látogató idegent. Két. nagyon is amatőr grafikájú hirdetést leszámítva jó szolgálatot tehet a Miskolc nyár ’75... Tehet, de tesz-e? Eljut-e mindazokhoz, akiknek szánták? A város ebben az esztendőben negyedmillió turistát vár, de a kiadványt haszonnal forgathatnák a bennszülöttek is. Ha lenne belőle elég! A város nyári programfüzete mindössze kétezer példányban jelent meg! Igaz, igy is tetemes volt a nyomdaköltség, s a felelős kiadó éppen az anyagi okokra hivatkozva volt kénytelen eltekinteni a magasabb példányszám megjelentetésétől. A könyvecske hasznosságának, praktikusságának ismeretében állíthatjuk, hogy ötvenezer sem lett volna sok belőle. Még az sem lett volna baj. ha forintért adják darabját. így aztán most van is nyári miskolci műsortájékoztató, meg nincs is. A szállodák, utazási irodák néhány tucatos készlete bizonyosan napok alatt gazdára talál... Hogy ez nem baj? Tájékozódjon az idegen a havonta megjelenő Miskolci Műsorból? Igenám, csakhogy az újságnagyságú, zsebben aligha hordható Miskolci Műsorból nyáron, az idegenforgalmi szezon kellős közepén mindössze nyolcszáz darabol . romnak. Éppen a felét annak, mint amennyi a téli hónaitokban utcára kerül. B. I.
