Déli Hírlap, 1975. július (7. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-14 / 163. szám
Bemutatjuk a július 7-én forgalomba hozott szovjet—amerikai űrrepülésről megemlékező 10 forintos bélyegblokkot, mely 1—325 OOO-ig terjedő sorszámozással 325 000 fogazott és 1—11 500-ig terjedő sorszámozással 11 500 fogazatlan példányban, több színű mélynyomással az Állami Nyomdában készült, Kőmíves István grafikusművész terve alapján. A blokk Helybe meqy a könyv Az edelényi bányász klubkönyvtárban körülbelül 5800 kötet könyv közül válogathatnak az olvasók. A beiratkozott könyvtári tagok száma 670. közülük 170 tizennyolc éven aluli fiatal. A kölcsönzés nemcsak a könyvtárban történik, hanem a bányaüzem aknáinál is. A munkahelyi kölcsönzéssel nagymértekben segítik a népművelők a szocialista brigádok kulturális vállalásának tel.iesítését. Lisk.t- hau«Iemez naoydíj . ^ Ha végre itt a nyár... kerete sötétbordó színű, fent középen a közös űrrepülés emblémája, lent középen SZOVJET—AMERIKAI KÖZÖS ŰRREPÜLÉS felirat fehér színnel látható. A keret bal oldalán az emblémától balra lefelé a szovjet űrkutatás jelentősebb eseményei (SZPUTNYIK 1, LUN A—2, VOSZTOK—1, A. LEONOV, VÉNUSZ—4), a keret jobb oldalán az emblémától jobbra lefelé az amerikai űrkutatás jelentősebb eseményei (EARLY BIRD, APOLLO—8. APOLLO—11, PIONEER—10, APOLLO—15) fekete, sárga és kék színekkel stilizált ábrázolásban láthatók. A blokkban levő bélyeg kék háttérszínnel a közös űrrepülésben részt vevő, egymáshoz közeledő szovjet és amerikai űrhajót ábrázolja a nemzeti zászlókkal. A bélyeg bal felső részében az értékjelzés alatt az űrrepülésben résztvevők neve (A. LEONOV, V. KUBASOV, T. P. STAFFORD, V. D. BRAND, D. K. SLAYTON) olvasható. Hová tart a szakács Gyors, pontos, udvarias ügyintézést! h mkásleriiiet tanácsa Harkovba tart a szakács címmel cikket közöltünk lapunk keddi számában, melyben az orenburgi gázvezeték építésénél tevékenykedő Bakó Miklósról írtunk. A Bükkvidéki Vendéglátó Vállalat 43. számú berentei konyhájában dolgozó szakács, aki egyike lesz a 4000 magyar építőnek, még nem tudhatta, hogy időközben megváltoztak a tervek, más elképzelés született a munkaterületi megosztásban. A magyar munkások — a Szovjetunió javaslatára — nem az eredetileg célul tűzött harmadik, Harkov térségében húzódó szakasz építését kapják feladatul, hanem a határainkhoz közelebbi, ötödik rész munkálatait végzik el. Ennek megfelelően a magyar építési főigazgatóság és természetesen a Bükkvidéki Vendéglátó Vállalat székhelye Ivano Frankovszkiban lesz, s Husz- ton, Bogorodcsányiban és Guszjatyinban épülnek fel az ellátást biztosító éttermek. A magyar építők egyébként négy hatalmas kompresszorállomást készítenek, a hozzátartozó kommunális létesítményekkel. Az előkészítő munkálatok már megkezdőd1915. július 14. Búzái Pál, László J. u. 90., 17 órától; Halász András, HI/5. párt- alapszervezet, Gorkij-telep 1., 17 órától; Ráski Sándor, Palóczi u. 19., 9 órától. 1975. július 17. Boda Józset'né, Felszabadítók ttja 2., 18 órától. 1975. július 19. Garami Károly, Csőszerelő Vállalat munkásszálló, Ernye bán u. 4., 16 órától; Sebő Ernő, Szövő u. 9., 17 órától. tek. A munkások első csoportja — köztük négy miskolci vendéglátós — július elsején elfoglalta állomáshelyét. A következő csoport tagjai e hónap közepén követik társaikat. Az orenburgi' gázvezetéket, mely fontos szerepet kap hazánk gázellátásában, 1978 szeptemberében helyezik üzembe. A Liszt Ferenc Társaság — a nagy zenei géniusz szellemi örökségének ápolása és közkinccsé tétele céljából — nemzetközi Liszt-hanglemez nagydíjat alapított. A Kulturális Minisztérium támogatásával létrehozott díiat minden évben október 22-én, Liszt születésnapján osztják ki ünnepélyes keretek között. A világ, de különösen Európa zenei életében Liszt reneszánszot jegyeznek, 6 a most alapított nagydíj — az első szocialista hanglemezdíj — tovább növelheti a magyar muzsika nagy alakjának világhírnevét. Zeneéletünk rangos képviselőiből alakított zsűri dönti el, hogy melyek azok az új Liszthanglemez kiadványok, amelyek kiemelkedő módon szolgálhatják Liszt Ferenc életművének, a magyar zeneélet nemes örökségének mind szélesebb körben való elterjesztését. A zsűri elnökéül a Liszt Ferenc Társaság Farkas Ferenc Kossuth-díjas zeneszerzőt kérte fel. A zsűri mindig az előző évben kiadott lemezeket bírálja el. A díj alapításáról egyébként 70 hanglemezgyártó cég kapott értesítést: és az idei díjra máris több mint 40 féle Liszt-lemezt neveztek be a világ minden tájáról. A város kerületei közül a III. a legnagyobb: 90 ezer lelket számlál. Itt működik a két gyáróriás, s ez az a kerület, amely a legdinamikusabban fejlődött az utóbbi években. Gondoljunk csak Diósgyőr • újjászületésére... A tanácsi munkát a váro6 és az ország minden részén jól kell végezni, hiszen azok, akikkel ügyes-bajos dolgaink intézése közben találkozunk, az államhatalmat képviselik. Hogyne lenne hát elsőrendű követelmény a gyors, pontos, udvarias ügyintézés a nagy hagyományú munkáskerületben! Ezt a kívánalmat többen is megfogalmazták a városi tanács végrehajtó bizottságának legutóbbi ülésén, ahol a III. kerületi Hivatal munkáját értékelték. Ez az értékelés ugyanis nem nélkülözte a kritikát sem. Lassan őröllek a hivatal malmai A végrehajtó bizottság elismerte, hogy a Diósgyőrben dolgozó tanácsiak munkája javult az idén, de összehasonlítási alapul az a tavalyi év szerepel, amelyben — mint Rózsa Kálmán elnök mondta, — a tanácsi vezetők fogadóóráin elhangzott panaszok túlnyomó többsége a III. kerületiek munkáját illette. Sokan kifogásolták, hogy túlságosan „lassan őrölnek a hivatal malmai”, nem kap választ az ügyfél az előírt határidőre, egyik-másik hivatali dolgozó pedig kurtán elutasítja a hozzá fordulót. Az elutasítások mögött néha azt érezték a kerület dolgozói, hogy az íróasztalnál ülő nem ismeri pontosan munkaterületét, az érvényben levő rendelkezéseket; máskor pedig azt, hogy öntelt, úgy véli, az ügyfelek vannak ő érte és nem fordítva. Különösen sok kifogás merült fel a műszaki és az igazgatási osztály, ezen belül a gyámügyi csoport munkája ellen. A vizsgálat igazolta a kritikát, hiszen az említett két munka- területen találták a legtöbb elintézetlen ügyiratot. Van me» javítanivaló Idézetek a végrehajtó bizottság ülésén megvitatott jelentésből: „A kerület igazgatási osztályának munkáját... a jelentős hátralék, a késedelmes ügyintézés nagymértékben lerontja. 1975. május közepén — a gyámügyet nem számítva — még ó8, 1974-ről származó elintézetlen ügyirat található náluk. (Ebből 66 anyakönyvi ügy). 1975. első negyedévében is 34 határidőn túli, elintézetlen ügy volt. Hiányosság tapasztalható továbbá a gyámügynél a nyilvántartások vezetésében, késedelmesen intézik a segélyezéseket, a tartási segélyek jóváhagyását, az állami gondozási ügyeket...” Az építési és közlekedési osztállyal kapcsolatban egyebek között a következőket vetették papírra a jelentés készítői:........még mindig található elvétve 30 napon túli elintézetlen ügy. Az osztály döntései meggondoltabbak, megalapozottabbak, mint korábban, de még mindig van javítani való az előzmények feltárása s a tényállás alaposabb tisztázása terén.” Dr. Gyimesi Béla, a tanács III. kerületi hivatalának vezetője a kérdésekre adott válaszában elmondta, hogy az építési és közlekedési osztálynak rendkívül sok munkát adtak a kerttársulás ügyei. A perecesi völgyben 2600 kiskerttulajdonos gazdálkodik, s közülük sokan építési engedélyt kértek tavaly. A völgy azonban részben alábányászott terület, ezért a Borsodi Szénbánya Vállalatnak is hozzá kell járulnia minden építkezéshez. A hozzájárulások kiadásában nem volt mindig következetes az említett vállalat és ez bizonytalanságot, késedelmet szült a tanácsiak munkájában is. Azt azonban a hivatalvezető is elismerte, hogy a panaszoknak csupán egy része vezethető vissza erre az okra. Az építési osztályt azóta megerősítették, új vezetőt neveztek ki az élére, és figyelmeztették azt a dolgozót, akinek a magatartására sok panasz érkezett. Nem a szakértelmen múlik Az igazgatási osztályon, illetve a gyámügyön jólképzett emberek dolgoznak — dr. Gyimesi Béla szerint —, nem a szakértelmükön múlik tehát, hogy még mindig előfordulnak késedelmek. A végrehajtó bizottság álláspontja szerint a hivatal vezetőinek következeteseD- ben, rendszeresebben kell el- lenőrizniök az ügyintézők tevékenységét. Kívánatos, hogy időnként konzultáljanak a kerületi tanácsi dolgozók a városi tanács illetékes osztályának a munkatársaival. A szakmai hozzáértést is tovább kell javítani. Annak pedig, aki türelmetlenül, udvariatlanul beszél az ügyfelekkel és magatartásán nem hajlandó javítani; nincs helye a tanácsnál! Hiszen a tanácsi hivatalokban az ügyintézés — legyen szó bármilyen témáról — politikai munka. A III. kerületiek igazán megérdemlik az emberséges bánásmódot, hiszen élnek- halnak Diósgyőrért, Miskolc- ért. A nagyüzemekben végzett fárasztó munka után is hajlandók fát ültetni, parkosítani, gyermekjátékokat fabrikálni, utat, sétányt építeni. Tavaly 12 millió forint értékű társadalmi munkát végeztek és ezzel elsők lettek a kerületek versenyében. Az idén azonban előreláthatólag ezt az eredményt is túlszárnyalják. hiszen az első félévi számadás szerint máris 9.5 millió forint a társadalmi munka értéke. BÉKÉS DEZSŐ (K. L.) Dr. Ixel Soma emlékére 1896-ban, a millennium évében az ország apraja-nagyja megfordult a fővárosban —, csodát látni! A mackósán cammogó falusi kisbirtokos, a külföldi turista és a puccos pesti nép ámulva nézte az új parlamentet, a nemzetközi vásárt, a sok fényes új palotát. A csillogás szomorú tényeket takargatott. „A pauperizmus évek óta hazánk aktualitása’’ — harsogják a szabadelvű lapok, s a honi népnyomort a millenniumi csinnadratta kellős közepén a közvélemény fórumának asztalára helyezik. Vl tudomásulvétel egyenlő a belenyugvással. Tettekre lenne szükség. Herman Ottó lillafüredi villája vadszőlő- futotta verandáján két férfi beszélget: — Én már megbuktam, mint képviselő, a köznép érdekében tett javaslataimért. Hiába ágáltam: az avasi barlanglakások ma is úgy állnak, mint azelőtt. A tüdőbeteg felnőttek közvetlenül fertőzik gyenge csontú gyermekeiket. A hárommillió munkanélküli nyomora miazmát lehel az országra. S a mun* kások . .. Nem éhbérért, alamizsnáért dobják az emberpiacra karuk erejét. Ixel Soma doktor, a vendég bólint. Gondolatban átveszi tudós barátjától a stafétabotot, s megkísérli orvosi szinten elérni azt, amit a tudós Herman Ottó képviselőként nem tudott. Ixel Soma kis táskájával, sétabotjával felutazott az Országos Orvosszövetség júliusi nagygyűlésére. A folyosón jól öltözött urak sétálgatnak, disztingvált zsivaj és enyhe unalom lepi be a termeket. Ixel doktort egyesek udvariasan üdvözlik, de a karcsú alak minden érdeklődést mellőzve foglal helyet az előadók pulpitusán. A hallgatóság közömbösen vár, előre sejtvén a szokásos hazapufogtató szólamokat, melyek konok indaként még a tudományos előadások mondandóját is összegabalyítják. Ixel feláll, s szavai beleszántanak a csend közönyébe. — Tisztelt Elnökség! Kedves Kollégák! Ezt a nemzetet puszította már tatár, török, kül- harc és belviszály. Most a népet, mely ösz- szességében maga a nemzet, a szegénység, nyomor, a nem kielégítő gazdasági és közegészségügyi viszonyok pusztítják. Ha legalább mi, orvosok idejében nem segítünk, nem gyógyítói, de hóhérai leszünk több millió magyar embernek. Mondatai az izgalom varázsvesszejével figyelmet parancsolnak. — Mivel orvosok lévén, politikával nem foglalkozhatunk, a ránk váró feladatokat a közegészségügy terén oldjuk meg. S legyen bár politikai állásfoglalásunk szabadelvű, radikális, kormánypárti vagy liberális, nekünk, akik a népet emberközelségben tapintjuk, közegészségügyi vonatkozásban szocialistának kell lennünk. Nyugtalan csend. De Ixel folytatja. — Tételes javaslataimat előadom. Először is legyen a közegészségügy állami feladat, hogy a megyeházán burjánzó sógor-koma viszony ne bénítsa meg az intézkedéseket. Másodszor: npinden kórház államosíttassék, mert az adókból és a nemzeti jövedelem egyéb forrásaiból fenntartott intézményekben a nép minden fia megérdemli az ingyenes gyógykezelést. Harmadszor: állítsunk fel lelencházakat, hogy ha már a leányanyákon nem is tudunk segíteni, legalább gyermekeiket neveljük ■ fel emberhez méltó környezetben. Negyedszer: az egészségügyet egyértelműen, országosan rendezzék, a nép javára, a nemzet érdekében. A döbbent csönd, amely szavait követte, évtizedeken át csönd maradt. Csak ritkán törte meg egy-egy bátor orvos szava, vagy egy vonakodó állami intézkedés. Napjainkban, 99 év távlatából pillantunk vissza Ixel Soma doktor bátor kiállására, kinek élete a gyógyítás, a tudomány művelésének és ismeretterjesztésének szolgálatában lobbant el. A haladó magyar közgondolkodás szószólójaként élt városunkban. Emlékezzünk rá azzal a megnyugtató gondolattal, hogy ma már minden magyar ember állampolgári jogaként veheti igénybe az egészségügy szolgáltatásait. GYÁRFÁS AGNES
