Déli Hírlap, 1975. július (7. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-08 / 158. szám
fVi w Hercc%réten táboroznak Hatodik alkalommal rendezi meg a Heves megyei és az egri természetbarát szövetség „dr. Lénárt János” megyei táborozását. Az Eger —Lillafüred műút mentén, a Háromkő és a Tarkő lábánál fekvő Hercegréten július 12. és 22. között táboroznak majd a természetbarátok. Az önköltséges táborozás célja a természetjárás népszerűsítése. A táborozáson az aktív természetbarátokon kívül vendégeket, természetkedvelőket is szívesen lát a táborvezetőség. + Tapolcai terefere (Solymos László felvétele) ' Megkóstoltuk Miskolcot V. Vendégek és vendéglátók K hi Nyakunkon a nyár, nyakunkon az idegenforgalom. A Miskolcon megforduló idegenek számát csak találgatni lehet. A legalább egy éjszakát városunkban töltő, s statisztikailag regisztrálható szálláshelyen alvó vendégek száma egy esztendő alatt meghaladja a kétszázezret. Minden „bennszülöttre” jut egy turista. Hogy az idegen milyen emlékekkel távozik városunkból, s hogy milyen propagandát csinál majd, jórészt a vendéglátó helyiségeken múlik. Mi lesz veled Bor-is? Miskolcon a kereskedelmi vendéglátóhelyek száma kétszáz fölött van. Minden negyedik, ötödik hely italbolt, söntés. kocsma vagy borozó. A statisztika szerint. És a valóságban? Az az igazság,' hogy az osztályba sorolás nem szelektál eléggé. Sem az árakban, sem a kiszolgálás módjában, sem pedig a választékban nincs . meg az a különbség, amely 'a vendéglátás szakemberei szerint Í6 indokolt lenne. Ebből következően, vagy éppen , ezért a vendégek viselkedés- módja. elvárása sem felel meg mindig az osztályba sorolás feltételeinek. Emlékezzen csak az éjszakai életet valamennyire is ismerő olvasó a hajdani Jereván bár hajnali vendégeire! És mit gondolnak, miért haboznak bárt nyitni a Tokaj presszóban Miskolc vendégig tó vezetői? És még valakit: az igaz, hogy a hírhedt Búza téri 22-es megszűnt, de hová lesznek a régi - vendégek? Vagy talán új törzsközönség alakul ki a 22-es he- Ivén megnyitott, igazán hangulatos Bor-is-ban? A Pólkerék emlékkönyve A Miskolca vezető út mentén szerénykedő Pótkerék csárdában büszkék arra, hogy az emlékkönyvben (mert ez is van az inci-finci vendéglátóhelyen) híres emberek is otthagyták a névaláírásukat. Néhány reprezentatív szórakozóhelyünk viszont joggal restelkedhetne azok miatt az atlétatrikós, részeg duhajok miatt, akik a színvonalat ugyan nem, de a bevételt viszont növelik. A vendéglátó is vállalat- szerű gazdálkodást folytat, tehát nyereségéből fejleszti üzleteit (illetve fejlesztené, ha lenne eleg nyeresége), s ebből fizet nyereségrészesedést is a dolgozóinak. Ha fizet ... Nem titok, hogy az egy alkalmazottra jutó eladási forgalom egy kocsmában ötszöröse annak, mint amennyit egy valamirevaló étteremben elérhet a pincér. S a vendéglátó vállalatok mégis éttermeket nyitnak, s az ételforgalom növelését szorgalmazzák. Ennyire híján lennének az üzleti érzéknek ? Nem erről van szó. A Miskolci Vendéglátóipari Vállalat bevételének minden száz forintjából negyvenet ételért fizet a vendég. Néhány felszolgáló borravaló-centrikus- ságából, néhány csapos — jegyzőkönyvben bizonyított — csalásából nem szabad általánosítani. De az a vendég, akit egyszer is becsapnak, vagy akivel egyszer is udvariatlanul bánnak, az a vendéglátóra mond rosszat, nem pedig annak egy (alkalmatlan) alkalmzottjára. .Fi/ettiink egv pezsgőt A idegenforgalommal kezdtük, azzal is fejezzük be. Vizsgálódásaink során hasznosítható tapasztalatokra tettünk szert. Ha elfogad tőlünk tanácsot a Miskolcra látogató idegen, akkor föltétlenül menjen ebédelni a Polóniába. Vacsorázóhelynek a Tiszavirágot válassza. Utoljára szólunk róla, mert legutoljára történt, hogy a Miskolci Vendéglátóipari Vállalat igazgatójával fogadást kötöttünk. Három, általunk kiválasztott helyre látogattunk el, jó adag kíváncsisággal és egy mérőhengerrel felszerelve. Mi feltételeztük, hogy még az igazgatónak is kevesebbet mérnek. Az igazgató fogadást ajánlott. Egy üveg pezsgő volt a tét. A pezsgő az igazgatóé lett. Ö nyert. De mi nem éreztük vesztesnek magunkat... (brackó — erdős) Gépgyári fiatalok versenye Évről évre nagy sikerrel rendezik meg a Diósgyőri Gépgyárban a Ki minek mestere? szakmai vetélkedőt. Az idén több mint háromszáz fiatal vett részt a rendezvénysorozaton, amelynek írásbeli döntőit ma rendezik meg a gépgyár tanácstermében. Ezt követően három napon keresztül hét szakma legjobbjai, (összesen 120-an) adnak számot gyakorlati fel- készültségükről. Kísérleti jellegeel Ulasellálás a buszokon is A távolsági autóbuszokon Eger—Debrecen, valamint Eger—Salgótarján és Eger— Békéscsaba útvonalakon már június 9-től bevezették az Utasellátó Vállalat szolgáltatásait. Az utasok üdítő italt, sört, szendvicset, édességet és gyümölcsöt vásárolhatnak az autóbuszokon. A napokban az Utasellátó Vállalat Miskolci Területi Igazgatósága szerződést kötött a Volán 3. számú Vállalattal is, amelynek értelmében kísérleti jelleggel a Miskolc—Debrecen és a Miskolc—Nyíregyháza vonalakon is bevezetik e szolgáltatásokat. Az utasok kényelmét szolgáló intézkedés sikere esetén több járaton Is tervezik az utasellátást. ' v "\ X< s. ^4 i' Harkorba tart a szakács Amikor megtudta, hogy bekerült az utazó keretbe, elővette a térképet és hosszan böngészte. Megnézte, hol van Orenburg és lUng- vár. A két helység között húzódik majd a KGST-or- szágok által építendő orenburgi gázvezeték. Aztán megkereste Har- kovot. A város térségében kell elkészíteni hazánknak egy 496 kilométeres szakaszt. A feladatot végrehajtó 4000 munkás közül egy: Bakó Miklós. Szakács lesz a ..nagy vállalkozásnál”. 42 éves. Kazincbarcikán él feleségével és kislányával. Előreláthatóan három évig dolgozik Harkov- nál. Kilenc hónap után jöhet haza 60 nap szabadságra. — Majd úgy intézem, hogy közben a család is meglátogathasson — mondja. Az anyagiakból futja. Havonta 7— 8000 forint lesz a fizetése. Az építők egy csoportja augusztusban útrakel. Várja őket a munka. Bakó Miklós (is hamarosan csomagol . .. (kolaj) Több beruházás, vagy nagyobb hatékonyság? A címben szereplő kérdésre a kézenfekvő válasz: mindkettőt. Sok szempontból a szakszerű válasz sem más. A hatékonyság magas színvonala nem zárja ki, hogy emellett a beruházásra is gondoljanak valamely gazdaságban. Már csak azért sem, mert az évről évre jó eredményt, a nemzeti jövedelem magas növekedési ütemét felmutató nemzetgazdaságnak megfelelő forrásai nyílnak a termelés bővítéséhez és az állampolgárok ellátását, kényelmét, művelődését, egészségét szolgáló hálózat fejlesztéséhez. A válaszút elé — „több beruházást, vagy nagyobb hatékonyságot” — akkor kerül egy gazdaság, ha alapos a gyanú, hogy a termelés a meglevő eszközök jobb kihasználásával is számottevően bővíthető. Másrészt: számolni kell azzal is, hogy éppen a hatékonyság javításához szükséges az új beruházás. Elképzelhető ugyanis olyan működő kapacitás, amely ugyan nincs megfelelően hasznosítva, de a jobb kihasználásért már nem is érdemes fáradozni, mert az adott gépállomány annyira korszerűtlen, s így még sokkal jobb szervezettség közepette is elmaradna a nemzetközi termelékenységi szinttől. A hazai iparban — több helyen — a sok régi gép pontosan ezt a helyzetet teremti meg. A magyar gazdaságban időszerű •— nem is egy helyen — elemezni a kérdést: mennyit és mit ruházzanak be, illetve hol, s mit várhatnak a hatékonyság javításától. A népgazdaság beruházási politikájában a fő irányok kialakultak. A beruházások elsőszámú nagy csoportjával, a központi beruházásokkal a népgazdaság szerkezetét, a termelési szerkezetet kívánják korszerűsíteni. A beruházások másik nagy csoportjával — itt már a vállalatok erejével is számolva — a rekonstrukciós programot hajtják végre, olyan gépparkot telepítve, amelynek kihasználását már nemcsak érdemes, de úgy is kell szervezni, hogy a veszteség minél kisebb legyen. Szinte mindennapos témaként, a beruházásoknak ebben a körében merül fel a kérdés: mi várható egy-egy nagyobb beruházástól, nem eshet-e meg, hogy a veszteségeket növeli. Nézzünk egy egyszerű számvetést: ha egy vállalat pl. 50 gépet működtet egy műszakban, mert nem talál embert a 2. és a 3. műszakra, de bővíteni akarja a kapacitást: köny- nyen jut arra 'a gondolatra, hogy nem a második műszakot szervezi meg, hanem vesz még 50 gépet ugyanarra a 8 órára. Mivel a régi gépek mellé az újak nem férnek, az ilyen beruházás többnyire nemcsak gépi, hanem építési beruházás is. Ha ez a fejlesztés megvalósul, akkor 100 gép megy majd 8 órán át. A beruházás tehát dinamikusabban növeli az álló gépek számát, az időveszteséget, a kapacitás kihasználatlanságot, mint ahogyan a termelés bővült. Az ilyen típusú „termelés-bővítés” helyett, mérhetetlenül hasznosabb, ha megvizsgálják, hogy az első 50 gép mennyit áll egy műszakban, s mi okozza az állásidőt? Vállalati tapasztalatok szerint — ott, ahol nem szalagszerű a termelés — a műszak 20—35 százaléka improduktív idővé válik: hol itt, hol ott áll a gép, vagy a gépek, mert valami hiányzik a folyamatos termeléshez. Egyszerű számítás ez, de arra jó, hogy érzékeltesse, mekkora tartalékok létezhetnek a vállalatoknál, amelyek feltárásával nem kevés beruházást takaríthatnának meg. Számtalan példa van, főképp a munka- és üzemszervezés köréből, a termelés előkészítésétől a raktározásig, a szállítás megszervezéséig annak érzékeltetésére, hogy a vállalati gazdálkodásban ma jogos a kérdés, és nem alaptalan a válaszút: több beruházás helyett a hatékonyság javításával, a munkaidő jobb kihasználásával lehet és kell bővíteni a kapacitást. A legközelebbi jövő kulcskérdései közé tartozik, hogy erre a kérdésre, mekkora körben adnak helyes választ és gyorsan. GERENCSÉR FERENC Köszörülés — mágneses térrel Egy csehszlovák hálvogkovács A Prágai Televízió nemrégiben tv-játékot mutatott be egy létező mai emberről, aki ma is ott jár-kel az utcákon, s az őt megszemélyesítő színész az ő valódi neve alatt szerepelt. Karel Kyzlink az említett férfi, és az elsők között nyerte el a csehszlovák állampolgár által elérhető legnagyobb kitüntetést: a Munka Hőse címet. * Ez az alacsony, derűs arcú férfi, a Zbrojovka Brno üzem egyszerű köszörűse, nem kisebb tettel érdemelte ki a ritka kitüntetést, mint hogy megoldotta a csehszlovák gépipar egyik kulcsproblémáját, lefőzve a képzett mérnökök és technikusok nagyszámú gárdáját is. Miről van szó tulajdonképpen? Á gépipar, amely Csehszlovákia iparának és kivitelének a legfontosabb ága, csak import útján tudott beszerezni bizonyos különleges mérőeszközöket. * Karel Kyzlink rendelkezett bizonyos műszaki tapasztalatokkal, ismeretei azonban „szerencsére” nem voltak olyan nagyok, hogy akadályozták volna a gondolkodásban. Ha ugyanis néhány műszaki problémához tisztán technikai szempontok alapján -közelít, akkor sok mindent el sem kezd, mert tisztán műszaki szemszögből azok végrehajthatatlanoknak látszottak. Mive) ezt nem tudta, egyszerűen nekilátott a munkának, s közben olyan megoldásra jött rá, ami nemcsak egészen új és forradalmi. hanem meghökkentően egyszerű is. Kyzlinknek sikerült nagy mennyiségben elkészítenie az emberi hajszálnál is vékonyabb mérőeszközöket. Egy kilogramm acélból, melynek értéke néhány korona. Kyzlink 160 000 korona értékű műszert gyártott. Találmányának lényege az volt, hogy köszörülés közben mágneses teret használt. Ez tartotta a vékony szálakat... így kezdődtek Karel Kyz- ling újításai. A 66 éves férfi, ak: ma már nyugdíjas, ma is szabadon beléphet Csehszlovákia bármelyik üzemébe. S ezt nemcsak megteszi, hanem gyakran bele is avatkozik a termelésbe. A Chirana Gyárban nagy forgássebességű fogászati fúrógépeket gyártanak. amelyeknél a fúrás táj- dalommentességét már a Kyzlink ötlete alapján készített iégpárna tette lehetővé.
