Déli Hírlap, 1975. július (7. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-08 / 158. szám
Srainsíormins — Dlánpéllás ügyben Ügy tudjuk, leginkább az „agytorna” felel meg a brainstorming (angol) fogalmának. Bár nevezhetjük speciális ötletparádénak (vagy agy törésnek?) is. Lényege: összeül egy szakértőkből álló társaság, s egy bizonyos témához gyors egymásutánban ötletek sorát mondják, hirtelen, ami éppen eszükbe jut. Az elemzők dolga ezután, hogy a rögzített — csak néhány szavas, egyetlen mondattal kifejezhető — ötletekből mit és hogyan szűrnek ki a probléma megoldásának céljaira. A módszer nem új, igen hasznosnak bizonyult a gazdasági életben, s most utat kapott a sport felé is. A DVTK sportiskolájának vezetősége rendezett a minap „agytörést” — először az egyesületnél. A téma: a labdarúgóutánpótlás — minden vonatkozásában. A „szakértők”: azNB I-es és az ifjúsági első csapat tagjai. De „beszálltak” az edzők is, valamint a szakosztályvezető és a technikai „főnök” is. Az engedélyezett, illetve kért idő 3x3 perc. A kísérlet jól sikerült, s a legérdekesebb mondatok az ifik szájából hangzottak el. íme egy csokorra való — a tanulmányozás kedvéért változatlanul hagyott — ötlet, ilyen is, olyan is. A kiválasztás. Aktív (volt) labdarúgók végezzék! Az általános iskolák alsó tagozatában kell kezdeni! Legyen az egyesületnek tehetségkutatc hálózata (amihez természetesen több szakember bevonása szükséges)! Figyelembe venni (a szülők megfigyelésével!) a várható testméreteket. Első követelmény a gyorsaság legyen! Nevelés, képzés. Sok „sablont” megtanítani, képezni nemcsak a lábat, hanem a fejet is! A kiválogatott ifjú labdarúgókat (sport-) kollégiumban nevelni. Szorosabb kapcsolat kell az egyesület, az iskola és a szülők között — „foci-ügyben”! Ütközés — legyen külön „tantárgy”! Az első csapatba, illetve a magasabb osztályban történő foglalkoztatásra jelöltekkel egyénileg foglalkozni, speciális feladatokra való képzéssel. Tiszta korcsoportos iskolákba sűríteni a tehetségeket (sportiskola — futball-iskola!). Heti öt edzést! Differenciáltabb, kisebb csoportokba osztva foglalkozzzanak már a serdülőkkel is, hogy a technikai elemeket megfelelően lehessen tanítani! Kötelezővé tenni valamennyi iskolában a labdarúgás oktatását!!! Rúgópalánk, fejelőállvány — film, elméleti oktatás! Az ifiknek is! Képmagnót az oktatáshoz! Egyéb. Megfelelő létesítményeket az utánpótlás neveléséhez. Füves pályákat! Az utánpótlást nevelő edzők munkájá'k Másfél ezer résztvevője volt vasárnap a DVTK stadionjában megrendezett ÉDOSZ-szpartakiádnak. A Kazincbarcikai Sütőipari Vállalat dolgozója, Joó Katalin (képünkön) a legeredményesebb női sportolónak bizonyult atlétikában. Távolugrásban a második, a 100 méteres síkfutásban pedig első lett. (Szabó István felv.) II döntetlenek „csúcstartója” Miért döcögött a Volán kocsija? nak fokmérője ne az ifibajnoki eredmény legyen, hanem az, hogy hány gyereket adtak az első csapatnak, illetve feljebb. Megfelelőbb bajnoki rendszert, kiegyensúlyozottabb mezőnnyel! (Kiderült: nemcsak a megyei, hanem az országos ifjúsági bajnokság területi csoportbeosztása sem tüntette el a nagy különbségeket!). Grundokat a kívül maradt srácoknak! Minden NB I-es klubot kötelezni egy 18 éves játékos beállítására! Lehet, tessék gondolkozni! t . Teke Ami az átlag mögött van Egy-egy időszak munkáját, eredményeit híven tükrözi a különböző sportágakban az átlagteljesítmény. Így van ez a tekézésben is. A megyei szövetség által dicséretes gyorsasággal elkészített lista az NB III-as bajnokság tavaszi idényének eredmények tartalmazza, összátlag és idegenbeli átlag szempontjából. Most a bajnokságban jelenleg a 2. helyen álló MÉMTE játékosainak átlagait ismertetjük. Általában jellemző, hogy a játékosok összátlaga lényegesen jobb az idegenbelinél. Aratási ügyelet Közöljük vásárlóinkkal, hogy vállalatunk alkatrész- ‘ osztálya: 1975. július 10-től aratási ügyeletet tart. Az ügyelet időtartama alatt: munkanapokon: 7 órától 19 óráig; szombaton: 7 órától 17 óráig; munkaszüneti napokon: 7 órától 13 óráig. Ügyeleti teletonszámunk: 35-543 AGROKER VALLALAT alkatrészosztály Ez egyébként természetes is. A rangsort Kubacsek vezeti 449,6-es átlaggal, s ezt elsősorban kitűnő hazai eredményeinek köszönheti. A 2. helyen Zambó áll, 445,4-del, minimális különbséggel lemaradva. Ezután következik Németh, a ranglistán 5., átlaga 427,2, ebben a meglehetősen közepes hazai eredményei a „ludasok”. Érdekes módon a 8. helyen álló Mátyás is főként szélsőséges hazai teljesítményei miatt nem rukkolhatott előrébb — átlaga 419.9. A 17. Pinczés valamennyi mérkőzést végigjátszotta, átlaga 416,7. Han- zók, Kovács, Samodai és Szomorú nem játszott az értékeléshez elegendő számú mérkőzést. A szövetség 80 versenyzőt értékelt. Idegenben Németh átlaga a legjobb, ő a rangsorban a 12., 414,4-del Zambó a 14., 413,4-del Kubacsek a 20., 409,4-del Mátyás a 44., 398,8-del Pinczés az 54., 393,4-del. A szövetség 79 versenyzőt értékelt. N. Z. „A bajnokság indulása előtt a bentmaradást tűztük ki célul, s ezt el is értük. Elégedettek még sem lehetünk!” Penderi György, a közlekedési gárda edzője, a „kapuzárás” után is kritikus szemmel tette mérlegre csapata teljesítményét. A régi rendszerű NB III. Északi csoportjának 1974. évi bajnak együttesét az indulás előtt alaposan felfrissítette a szakvezetés. Szinte egész csapatra való játékos — Szakos, Selmeczi, Fazekas, Takács, Farkas, Previtzer, Oláh, Körösi, Jónás, Pálur — jött az új edző keze alá, aki azonban tudta azt, hogy a régiek bői és az újonnan igazoltakból nem lehet máról-holnapra egységes és ütőképes gárdát kovácsolni. A Totó Kupában való részvételük is csupán a csapatkeresés és építés céljait szolgálta. A bajnoki rajt — döntetlen Tégláson — mégis biztató jövőt sejtetett. A jó kezdést azonban nem követte hasonló folytatás, hiszen a 4. forduló után — 3 döntetlennel és 1 vereséggel — megtorpant a Volán. Bevonulások, eltiltások, visszalépések, majd Takács 8 hétig tartó sérülése következtében a 22 fős keretből nyolc játékos kiesett! Ekkor volt „mélyponton” az együttes, melyet legjobban a kisvárdai 0:6 és a táblázaton elfoglalt 20 (!) helyezés jelzett. A letargikus állapotból újabb átszervezéssel, pszichikai ráhatással, még intenzívebb fizikai terheléssel sikerült felrázni a csapatot. Egy huszáros hajrá után —, melyben a bajnokjelölt DMTE otthonában aratott 2:l~es győzelem is szerepelt! — a 15. helyen zárták az őszi idényt. A hazai pályán nyújtott teljesítmény — 9 mérkőzés4 Lőrinci Fonó felvételi hirdet 16 éven íelűli lányok részére. Betanulási idő 1 hónap. A kereset 2000—2600 Ft a betanulás után. Vidéki lányok részére szállást és kedvezményes hazautazást biztosítunk. Felvétel esetén az útiköltséget visszatérítjük. Cim: PFV Lőrinci Gyár, 1183 Budapest, Gyömrői út 85—91. Kérésére részletes tájékoztatót küldünk. bői 2 győzelem, 4 döntetlen és 3 vereség — azonban azt is jelezte, hogy igen nehéz tavasz elé néz a Volán. Ám a „második félidőben” — Jónás 8, Vasvári 5, Körösi 4 hetes kényszerpihenője ellenére is — jól helyt állt a gárda. Hazai pályán nem szenvedett vereséget — viszont megduplázta őszi győzelmeinek számát — és bár végig a „meredély szélét” jelentő 13—15. helyen tanyázott; kiharcolta a bentmaradást. Igaz, közben egy furcsa „csúcsot” is felállított az együttes: 38 mérkőzésből 16 esetben döntetlent ért el! Miből adódott ez, hiszen a közlekedésiek egy mérkőzésükön sem játszottak köröm- mel-foggal „be'kkelő” hadrendben? Nem másból, minthogy a biztonságos védekezést szem előtt tartva úgy megerősítették középpályás sorukat, hogy a támadások befejezésére alig-alig maradt lehetőség. Jellemző erre, hogy a középpályás Kertész 18, a gyakran védőt játszó Jónás pedig 9 gólt lőtt. S az igazi csatárok? Hát bizony, azok nem nagyon jeleskedtek! Olyan mérkőzésük, melyen legalább 3 gólt szereztek, mindössze 5 volt; 1—2 kapott góllal pedig könnyen alakult a döntetlen eredmény! A bentmaradás kiharcolásának — és főként a jobb tavaszi teljesítménynek — értékét növeli az is, hogy végig létesítmény gondokkal küzdöttek. Ez év áprilisáig az ifjúsági sporttelepen edzettek — igazodva mindig a hétközi diákversenyekhez —. s mérkőzéseiket végig ott játszották. Ám a tavaszi idényt alighogy elkezdték, Erenyőre — egy mai napig is kapufák és vonalak nélküli üres, füves „pályára”! — kellett kiköltözniük az edzésekre, de ha esett az eső; a perecesi régi salakpályán tréningeztek ... Igaz otthon és törzsközönség nélkül pedig nehezen megy a „verkli”! Az utánpótlás nevelés is emiatt akadozott. Mindezekből pz következik, hogy megnyugtató módon csak akkor halad majd „sima úton a Volán-kocsi”, ha a létesítmény gond megszűnik, megfelelő serdülő és ifjúsági gárdával és tűzönvízen át kitartó törzsközönséggel rendelkezik az egyesület. MONOSTORI GYULA A 9© éves költő válasza Néhány hete ebben a rovatban emlékeztem meg a 96 éves Farkas Imréről, akinek születésnapját a Fészek klubban ünnepelték meg. Az ünnepléshez igyekeztem hozzájárulni, amikor egy tőle hallott — róla szóló — sztorit elevenítettem fel „Mókádról’1, ahogy egykor a Színházi Élet „lelki tanácsadójaként” való működése idején becézték a költőt. Farkas Imre kedves verssel válaszolt, amelyet szívesen közreadok: Kedves üdvözlő szép szavak / Hálás minden mosolya. Íme: / Aki ezt szívből köszöni / Az öreg költő: Farkas Imre. (máté) Tiszta lett a Jauza A Cserkizovi szivattyúállomás üzembe helyezésével egyetlen csepp szennyvíz sem jut a Moszkva területén áthaladó Jauza folyóba. A szennyvíztisztító csatornaA mieleci A lengyel Mielec városkának harmincezer lakosa van. Legnagyobb üzeme a közlekedési eszközök gyára; a lakosságnak több mint a fele itt dolgozik. A mieleciek nem kisebb dologra vállalkoztak, minthogy bebizonyítsák: kulturális téren nem a „kisváros” vagy „nagyváros” számít, hanem kizárólag az érdeklődés, az akarat, az igényesség. A város főutcáján áll az üzemi kultúrotthon. Nagy, rendszer lehetővé teszi, hogy újabb hatalmas területen kezdjék meg a lakásépítkezést. A szovjet fővárosban évente átlag közel 120 000 lakás épül. kultúrház 700 nézőt befogadó színház- terme, különböző szakkörök munkájára szánt négy terme, tágas balett-terme, könyvtára és olvasóterme van. A pincékben kávézót, kamarajellegű rendezvényekre alkalmas kandallótermet és sakkozótermet rendeztek be. A kultúrotthonban jelenleg 24 szakkör működik. Ezek és a klubok állandó tagjainak száma háromezer, az állandó olvasóké hétezer körül jár. Egy kis szemüvegtörténelem A „szemüveg” szó alig kétszáz éves. Elődei a latinos okuláriuirn és annak különféle változatai voltak: okulár, okolár. okula, okuláré, okumláré, okolyák, A „pápaszemet” feltevések szerint az erősen rövidlátó X. Leo pápáról nevezték el, a ,,pap-szem”-et pedig állítólag a fiatalok eszelték ki, mivel a náluk idősebb papa viselte a „pótszemet”. Mindezt Bartók Imre tudományos kutatótól tudtuk meg, aki a szemüveg hazai térhódításának dokumentumait tanulmányozta. Az első „okulárék” még Mátyás idejéből származnak, amikor a köznép helyett csak az „írástudók” hordhatták. Eleinte bőr- és szegecselt változatban készültek, majd a kengyeles megoldás következett. Ezeknél már aranyat, ezüstöt, csontot alkalmaztak, s ekkor jöttek divatba a sapka-, szíj-, homlokpánt-, ollós- és villás változatok. Az először 1746- ban feltűnő „halánték szemüveg” a maiakhoz hasonló látóeszköz volt. Utána következett a nagy kerek, a kis ovális és a kerek típus. A szemüveget eleinte közönséges üvegből készítették, utóbb kristályokból és kevésbé karcolódó kvarcból. A kezdeti convex, majd a cohvac üvegek után a kettős gyújtőpontú, bifokális, ezt követően pedig a tri- fokális kombinációk kerültek forgalomba. # Sokáig az volt a közfelfogás, hogy a szemüveg állandó viselése rontja a szemet. A szemorvosok annyira ellene voltak, hogy egy ideig kiírását az orvosi tekintély csorbításának tartották. Ennek folytán ebben az időszakban gyógyászati segédeszköz helyett csak közönséges iparcikknek számított, amelyet csupán alkalomszerű kipróbálás útján, főként vásárokon, ritkábban kéz- és díszműves üzletekben adta levettek. Az első szemüvegkereskedést a szabadságharc előtti években nyitották, s ott már békateknőc keretben is árusították. A „lát- szerész” szó először Calderoni István hirdetésében bukkant fel. Kezdetben csaknem valamennyi „optikus” a Váci utcában tanyázott, amelyet Optikus utcának szándékoztak elkeresztelni. Színházi élet Mongóliában A világ drámairodalmának klasszikus alkotásai állandóan szerepelnek a mongol színházak műsorán. Első ízben Gogol „Revizor”-ját állították színpadra 1936-ban Ezt Lope de Vega egyik darabja követte. 1938—39-ben Goldoni és Moliére vígjátékai közül mutattak be, majd 1941-ben következett Csehov több drámája. A háború éveiben Szimonov és más szovjet írók darabjait .látszották, amelyek a szovjet nép hősi harcát ábrázolták. A háborút követő legjelentősebb bemutató 1950-ben volt: Shakespeare „Otelló”- ja. A 60-as és 70-es években vitték színre Szophoklesz „Oidipusz király”-át, Shakespeare „Lear király”-át, Csehov „Cserasznyéskert”-jéi es Gorkij „Emberek közötü’cí- mű művét. 1963-ban megalakult az Állami Operaház. A legnagyobb sikerrel játszott balettek: Aszafjev „Párizs lángjai”, Rimszkij-Korszakov „Seherezádé”, Delibes „Cop- pélia” és Prokoíjev „Hamupipőke”. Kiállítás üzbég nőkről A nők nemzetközi éve tiszteletére kiállítást nyitottak meg Taskentben. Sok dokumentum, brosúra, könyv és fénykép reprezentálja a keleti országrész asszonyainak évszázados elnyomás alóli felszabadítását. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom után a nők itt is a férfiakkal egyenlő jogokat kaptak a munkára, a pihenésre, a művelődésre, és egyenlő félként léphettek fel a családi életben is. Üzbegisztán közoktatási dolgozóinak ma több mint a fele nő. A tízezer lakosra jutó egyetemi hallgatók számat tekintve a köztársaság maga mögött hagyta az USA-t, Franciaországot és Olaszországot, — s az egyetemisták és főiskolások mintegy fele nő. A nők aktívan részt vésznek az állam irányításában és a társadalmi életben. Üzbegisztán jelenleg működő Legfelsőbb Tanácsában például a küldöttek több mint egyharmada nő.
