Déli Hírlap, 1975. július (7. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-21 / 169. szám
Gondban a nyúltenyésztők Mit mond az orvos és a lelvásárló? Havasi iszalag és macskatalp Flóra-fauna « f f as a iv Dr. Jakucs Pál, a Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság két szakemberével a flóra-fauna térképet tanulmányozza. Jávorkút csodálatos környezetében adtak egymásnak találkozót a múlt héten a Bükk szerelmesei: dr. Jakucs Pál, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem növénytani intézetének tanszékvezető tanára. Bárdos Károly, a lillafüredi erdészet vezetője, Simkó József, az Országos Természetvédelmi Hivatal Borsod megyei felügyelője és V. Szabó Ferenc Heves megyei természetvédelmi főfelügyelő. A találkozó célja a Bükk hegység flóra-fauna bejárása volt. amely az 1976. január 1-től a Szalajka-völgy- ben létesítendő rezervátum, nemzeti park előzetes munkálatainak fontos része. A tervek szerint a fakitermelést minimálisra csökkentik, pihenőpadokat. parkolókat, erdei tornapályákat építenek —. visszaállítva az erdő eredeti szépségét. A környezetet is — Legfontosabb feladatunk a több ezer évvel ezelőtt keletkezett növényegyüttesek megmentése. S. amikor az erdőt védjük, nemcsak az egyes növényeket, állatokat , bogarakat, fákat kell óvnunk, hanem a környezetüket is — mondja dr. Jakucs Pál, aki régi ismerősként jár haza Jávorkútra. Kutatótársaival; Baráth Zoltánnal, Hornyánszky Andrással és Zólyomi Bálint Kossuth-díjas akadémikussal 1952-től 1955-ig térképezték a környék vegetációját. A professzor sok vidám esetet mesélhetne azokról a régi időkről, amikor hajnali harmatban vágtak neki a hegynek és csak az este vetette haza őket Weisz néni konyhájára. A kutatás eredménye 1954-ben jelent meg könyvalakban. Ez volt az első erdőtipológiai eljárással készült térkép, amit ma már számos helyen felhasználnak. ic Fiatal bükkös a Nagymező szélén. A sörellátás javításáért a Borsodi Sörgyár az idén névleges kapacitásán felül 50 ezer hektoliter sör készítését vállalta. A vállalás telA professzor táskájából az asztalra vándorol a „Kossuth-díjas dolgozat” is, Érdeklődéssel fürkésszük a titokzatos jelzéseket, a professzor pedig lelkesen magyarázza, melyik vidéken terem a letörpülő fák alatt a macskatalp, a havasi iszalag, a havasi ikervirág, a győzedelmi hagyma —, melyeket egyébként csak a Kárpátokban lehet megtalálni. , — Két-háromezer évvel ezelőtt, a jégkorszak elmúltával a fokozatos melegedés hatására újabb növényvilág alakult ki a Bükkben, de a jégkorszak előtti növények egy része is épségben maradt. Ha nem vigyázunk ezekre a kincset érő különlegességekre, a jövő emberisége már egyáltalán nem ismerheti meg őkét és joggal haragudhat ránk, az elődökre. A gazdasági szempontok sokszor, sajnos még ma is elsődlegesnek bizonyulnak a környezetkultúra kárára. Komplex szemlélet — Elsősorban az erdő- és fafeldolgozó gazdaságokkal kell szót értenünk. Olyan fakitermelési módot kell alkalmazni, amely nem veszélyezteti a növények és állatok életét. Azon a területen, ahol talajerózió lép fel, a jövő embere három-négyszáz évig sem tudja helyrehozni, amit mi gondatlanul elrontottunk. A fakitermelési, erdőművelési munkálatoknál egy-két környezetvédelmi szempont betartása nem elegendő, a természetet komplexitásában kell szemlélni. Sokszor nem tudjuk, hol sértjük meg az erdő világát, így helyrehozhatatlan hibákat követhetünk el. A környezetvédelemnek ma még számos megoldatlan kérdése van, de hiszem, tudom azt, hogy az elmélet és a gyakorlat előbb-utóbb találkozni fog. VARGA RUDOLF •ir A bükki sziklák egyik igénytelen növénye. jépítéséért vasárnap is teljes üzemet tartottak a sörfőzőházban. Ez idén már a 20. vasárnapi műszak volt. Gazdagon zuhog a vízesés Az utóbbi napokban annyi csapadék hullott Miskolcra és a Bükkben, mint a korábbi két hónap alatt összesen. A nagy mennyiségű csapadék megduzzasztotta a lillafüredi Palotaszálló melletti vízesést tápláló Szinva-patak szintjét. A patak vize a mésztufaszirtről most hatalmas, csaknem öt méter széles zuhatagként szinte mennydörgésszerű robajjal, ömlik alá a megközelítőleg 30 méteres mélységbe — felejthetetlen látványt nyújtva. Annyian még életemben nem szólítottak úrnak, mint ahányan egy nap alatt Alexandriában. — Please mister, one ciga- rett! Szédülten kapkodom a fejem, aztán belefáradok a „No”-t kísérő mosolyba. Végül már nem is szólok, s fejemet se rázom. Kiszáradt a szám, engem zavart legjobban a folytonos kéregetés. Kóborló suhancok, maszatos utcagyerekek, nagyon is kétes egzisztenciák nyaggatják az idegent a hárommilliós metropolisban. A város éjszakai varázsa tovatűnt, mint a füst. Nappal markánsabbak az illatok, szemétnek látszik a szemét, s a nyomunkba szegődő gyerekcsapat is erőszakosabb. Fekete-sárga taxira kapunk. A pilóta göndör hajú, olajos barna bőrű fiatalember. Mezítláb tapossa a gázt. A padlóig nyomja a pedált. Száz alá ritkán száll le a kilométeróra mutatója. Elrohanunk Omar Effendi hatalmas szobra előtt, s máris kint vagyunk a pálmafák szegélyezte tengerparton. Balról házak (angol és francia ízlés szerint, masszív, időt álló anyagból), jobbról a, tenger. Szinte az útpadkát nyaldossák a hullámok. Gyönyörködnék a látványban, ha nem félnék annyira. Mezítlábas pilótánk őrült iramban vezet. Iszonyodva gondolok arra, hogy valami baj ér. Hátamat nekivetem az ülésnek, lábammal kitámasztók, s szent fogadalmat Szakszervezeti oktatás Elfogadták az 1975. október 15-én kezdődő szakszervezeti oktatási év feladattervét. A foglalkozásokon feldolgozzák az MSZMP XI. kongresszusának határozatait és megismertetik az ötödik ötéves terv célkitűzéseit is. Külön feladatként vették tervbe, hogy olyan dolgozókat is bevonjanak, a :ik korábban még nem részesültek politikai oktatásban. Izgalmasnak ígérkezik a bejáró dolgozók politikai konzultációja és A munkahelyi élet időszerű kérdései című tanfolyam. A megyében várhatóan több mint félszázezren vesznek részt a szakszervezeti politikai oktatásban. teszek, hogy visszafelé gyalog jövök... A húszkilométeres ámokfutás az utolsó egyiptomi király, Faruk nyári rezidenciájának kapujában ér véget. A taxis kevesli a pénzt, mi sokalljuk arpennyit ő kér. Kénytelenek vagyunk egy hófehér egyenruhás rendőr segítségét igénybe venni. A mezítlábas dühöng. Pálmaligeten át vezet az út a kastélyhoz. A 370 feddanos (150 hektáros) virágoskertben úgy érezheti magát az ember, mint a paradicsomban. Semmi sem változott itt 1952. július 26. óta. (Ekkor száműzték a léha és korrupt Faruk királyt. Bent a palotában láttam egy falinaptárt. A királyé volt. A július 26-i lapot már nem volt ideje letépni ...) Az egy órával ezelőtt még a kikötő szénrakodójának porát, a külváros szemetét taposó lábunk most Faruk király hibátlanul szép, süppedő perzsáit tapodja. Óvatosan hátrapillantok, nem hagyok-e nyomot a patyolattiszta szőnyegen ... Hátrahátrafordulva járjuk a csupa arany, csupa márvány, csupa porcelán palotát. Kappan- hangú idegenvezetőnk szobáról szobára hurcol. Itt dolgozott a király, ez volt a hálószobája, ilyen Havannát szívott, itt fogadta a vendégeket, ezeket a kitüntetéseket kapta, ezeket az egyenruhákat hordta... Kastélyt, királyok házát láttam már szebbet is. De Faruk király nyári rezidenciájában azt is láthattam, A miskolci „Avas” nyúlte- nyesztő csoport egyik vasgyári tagja panaszolta: „Veszélyben van 160 darab nyűlam. Ha a nyxomatózis elkapja őket, eláshatom valamennyit. Tudja, mennyi pénz ez?! S nem lehet oltatni... — Mi a helyzet a nyxoma- tózissal? — kérdeztük az Állategészségügyi Állomáson. — A nyúl ismert betegsé. ge. Nyúl nyúltól nem kaphatja el, így lényegében nem fertőző. A vérszívó rovarok, elsősorban a szúnyogok tér. jesztik. Oltással lehet védekezni ellene. Egy-két helyről érkeztek bejelentések, ám járványról nem beszélhetünk. Akik jelentkeznek a kerületi hivataloknál, vagy a főállatorvosi hivatalban, gondoskodhatnak állományuk védettségéről. — Ügy hírlik, baromfijárvány is van ... — Nincs! Mit mond a termeltető, a Miskolc és Vidéke ÁFÉSZ? — Több, mint 300 kisállat, termelővel kötöttünk szakcsoportjainkon keresztül szerző, dést, mintegy 20 ezer darab(!) 6200 dollár Nagy a kereslete a Szovjetunióban tenyésztett nemes lovaknak. Erről tanúskodik a Moszkvában nemrég megrendezett nemzetközi lóvásár. Hollandia, Olaszország, az NSZK, Finnország és más államok lótenyésztő szakemamit azelőtt még soha. Nem titkolom, hogy rám a legmélyebb benyomást az a helyiség tette, amely ... szóval ahová a király is gyalog jár. A király, házának legkisebb helyiségét (amely egyébként akkora, mint egy lovarda) kék csempével burkoltatta A királyné a zöld színt kedvelte. Ezektől az ismeretektől felvillanyozódva vágunk neki ismét a városnak. Bölcs derűvel hessegetjük el a cigarettát kérő gyerekeket. A majommal viszont meggyűlt a bajunk. Egy majomtáncoltató — persze kéretlenül — látványos produkcióban részesített bennünket. Aztán tartotta a markát. Ez még csak hagyján! De a majom is baksist kért, mégpedig olyan hévvel, hogy Arany nyúlra. Ezeket eredetileg exportra szállítottuk volna, ám bizonyos okok miatt az exportszállítás szünetel. Ezért ideiglenesen mi is leállítottuk a felvásárlást. A napokban azonban már megegyeztünk a Baromfifeldolgozó Országos Vállalattal, hogy átve. szik tőlünk a nyulat belső vágásra. A kisállattenyésztőket tehát nem éri kár. Július 24-én ismét megkezdjük a felvásárlást. Az első nap mintegy 2500 darab nyúlat veszünk át, a többit bejelentés szerint folyamatosan. Nyxomatózis járványról mi sem tudunk, csak egy-két helyről hallottunk eseteket. Elsősorban azokról van szó, akik a védőoltással elkéstek. Ha előfordul, azt tanácsoljuk, vér nélkül öljék le az állatokat, s az előírásoknak megfelelően ássák el. Felkészültünk szakcsoportjaink ilyenfajta károsodására is. Ezerdarabos törzsállományt szereztünk be, amelyeket októberben, kedvezményesen adunk tenyész. tőinknek. Ny. L — egy lóért béréi, illetve kereskedői 120 lettországi, hannoveri, tra- keneni, ukrajnai, holsteini és másfajta ló között válogathattak. Magas áron — 6200 dollárért — kelt el a négyéves Kiparisz nevű vörös csődör. Pityuról majdnem leszedte a nadrágot. Kénytelen voltunk elszaladni. Egy alapos vágtával sikerült csak lerázni a bundás csepűrágót. Késő este, holtfáradtan érünk vissza a hajóra. A lármás rakodócsapat már csaknem teletömte a Tata gyomrát krumplival. Fáradt vagyok, az asztalra könyöklők, testem fáradtságát átadom a széknek. A fáradtság a széklábakon át, s a hajó titkos eresztékein keresztül leszivárog a mélybe, és megül az iszapos fenéken, mint a vízbe ejtett kavics ... Holnap indulunk haza. BRACKÖ ISTVÁN (Következik: Egy boldog hétről, s az útról, amely hazafelé visz.) Terven felüli sör p Faruk király kastélyáról, és az ámokfutó taxisról egy hajóra XIX. ★ Alexban 500 tonna burgonyát vételeztünk. Egy azok közül, akik rakták. (Kerényi László felvétele)
