Déli Hírlap, 1975. június (7. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-04 / 129. szám

h gyerek rajza A címlapon egy kilencéves gyerek rajza, de gyerekek készítették a kötet összes illusztrációját. Sőt éppen a rajzok miatt született a kötet. A mi Petőfink című könyv egyik méltatója így ír: „A kötet nemcsak arra alkalmas, hogy a nagyszerű kiállítás legérté­kesebb darabjait megőrizze (a Móra Kiadó a Petőfi Múzeum gyermekrajz-kiállítására érkezett lapok közül válogatott — a szerk.l, hanem arra is, hogy a nagy költő versei sajátos, a felnőtt számára eddig talán megközelíthetetlen szépségük­ben, fantáziateremtő erejükben bontakozzanak ki.” * Így igaz, de ezúttal nem a mesés szépségű könyvet akarjuk méltatni. Bár forgatásakor azonnal eszünkbe jutott, hogy nemcsak itthon lehetne tankönyvünk, hanem külföldön is remek Petőfi-kalauzul szolgálhatna... Miért? Mert csak az igazán nagy művészek tudnak olyan szépen, világosan (mó­kásan, játékosan) beszélni valamiről, mint a krétával, ecset­tel, ceruzával bánni tudó gyerekek. Minden gyerekrajzról tiszta öröm és hit sugárzik. Meg bátorság, kísérletező kedv. s nyoma sincs a csináltságnak, a spekulációnak. De hát ezt annyian tudják. S akik netán még nem figyel­tek erre, azok elég, ha megnéznek egy gyermekrajz-kiállítást. Ezekre a kiállításokra nem kell vadászni. Csak Miskolcon (egyébként az említett Petőfi-könyvben egy itteni kislány rajza is megtalálható) évente több gyermekrajz-kiállításról is hírt adunk. Ezek a rajzok az iskolákban már régen helyet kaptak. Újabban közintézményekben is láthatunk belőlük. Így van ez a baráti országokban is. (A berlini Pedagógusok Házának például sok emelet magas lépcsőfeljáróját díszítik gyermekrajzok.) * Tudomásunk szerint azonban nyomdát ritkán kapnak ezek a kis remekek. Pedig — mint a megőrzött katalógusok, s főleg a Móra kötete bizonyítják — érdemes közkinccsé tenni a legjobb gyerek-munkákat. Milyen jó lenne például, ha az annyit kárhoztatott dísztáviratok (olykor fáradt, gyenge, vagy esztétikai értéket egyáltalán nem képviselő) lapjai kö­zött gyermekrajzokkal is találkoznánk. A Posta több ezer rajz közül válogathatna, ha meghirdetné például az anyák napi dísztávirat pályázatát. De minden családi ünneppel kapcsolatban van élménye és érvényes mondanivalója a gyereknek. A sportról már nem is beszélve. És, ha már itt tartunk, megkérdezhetjük: a képeslapok rikító rózsái vagy bágyadt virágai helyett néfn szívesebben küldenénk bará­tainknak, ismerőseinknek egy-egy vidám, fantáziadús gyer­mekrajzot? Csupán két — egészen kézenfekvő — felhasználási terü­letét említettem a gyermekrajzoknak. Bizonyos, hogy nem­csak ennyi volna. A mi Petőfink című kötet mindenesetre nemcsak arra hívta fel a figyelmünkét — bár kétségtelenül ez a legnagyobb dolog —, hogy a nyolc-tizennégy évesek érzik Petőfit. Az is kiderült, hogy mennyire érzik világunkat. Még semmi, senki nem rontotta el őket. Főleg a pénzért való versengés nem. Biztos, hogy gyermeki fogékonyságukat a legtöbben nem őrzik meg majd felnőttként. Ezért is fontos, hogy mi őrizzük produktumaikat. De biztassuk a mostani kicsiket is a rajzra, ök persze már másként fognak rajzolni, mint napjaink általános iskolásai, de nem kevésbé lesznek őszinték és gyerekek. A művészeteknek vannak nagy és kevésbé jelentős kor­szakai. A gyermekrajzoknak aligha. Mert ezek a rajzok nem rosszak és nem jók, egyszerűen csak gyermekiek. De soha nem gyermetegek. (gyarmati) Volonté ismét színpadon Gian Maria Volonté visz- szatér a színházhoz. Luca Ronconu szeptemberben szín­re viszi Arisztophanész öt komédiáját, amelyeknek egyik főszerepét Volonté játssza. A bemutatóra a fi­renzei Unitá Fesztivál alkal­mával kerül sor. Disco­tnűsor Ma este hat órakor kezdő­dik a Vörösmarty Művelődé­si Ház ifjúsági klubjában a szokásos disc-jockey prog­ram. Januárban nyitották meg a klubot, s a vasutas fiatalokon kívül már egyre több vidéki és miskolci fiú és lány is látogatja. Uttöröegyíiilesek a Men A Szabadság téren felállí­tott könyvsátrak vonzzák a művelődni vágyó közönséget. A rendezők rendszeres mű­sorról is gondoskodnak. Ma délután fél 5-kor a Molnár Béla Ifjúsági és Űttörőház úttörőzenekara, spirituálé- eg' 'I lese, kisdobos- és úttö- . rőszínpada szerepel a könyv- | sátrak között. >k „Árnyas erdőben szeretnék élni nyáron át...” Ez a jel­mondata Sára Sándor és Páskándi Géza színes filmkomé­diájának. De hisz ki nem szeretne — rövid szabadságának napjaiban, heteiben — erdőt, nyugalmat? Más kérdés, hogy kinek, kiknek adatik ez meg. A Holnap lesz fácán című film szigetlakói — kezdetben csak néhányan, később egyre töb­ben — a független nyugalmat áhítják. Aztán jön valaki, aki megszervezi az életüket. A film (melyet holnaptól a Béke moziban vetítenek) főszereplője: Szirtes Ádám. Miskolc városképe Ma délután fél 6-kor kez­dődik ár. Zádor Tibor mu­zeumigazgató előadása a Molnár Béla Ifjúsági és Út­törőház „Bocs”-klubjábai, Címe: „Miskolc városképe és műemlékei”. Filmbaráti kör Ma délután 5 órától vetítik az Ady Endre Művelődési Ház mozitermében A gyikos- ság leírása című lengyel fil­met, amit a filmbaráti kör vitája követ. A júniusi Napjaink Észrevehetően tovább erő­södik a lap közéleti jellege. A szerkesztőség folytatja az előző évfolyamok érdekes ki sérleteit a közérdekű témák elemzésében. Az első oldalon Békés Dezső izgalmas, publicisztikai hevü- letű írása városszociológiai kérdéssel, a házgyári lakások otthonosabbá tervezésevei foglalkozik, felnagyítván a megvalósítás kérdőjeleit. Szerencsepróbálók a címe Berkovits György szociográ­fiai riportjának, amely a Bu­dapestre áramló munkások „újabb kori honfoglalásáról” ad számot. Gyarmati Béla a Mielőtt a kakas megszólal című Bukov- can-darab, Horpácsi Sándor pedig Csehov Sirályának mis­kolci bemutatójáról írt kriti­kát. A társadalom gondoskodása címmel Marcziniák Sándorné a miskolci Gyermekváros la­kóiról készített feljegyzéseit A Miskolci Nemzeti Szín­ház stúdiószínpadán nemre­giben mutatták be Ser főző Simon drámáját, a Rémhír­vivőket. A darabot folytatá­sokban közli a lap. Az elő­adás megtekintése után is iz­galmas olvasmány. Gulay István újságíró az olvasótáborokkal foglalkozik. Cikkében megszólaltatja Si­mon István költőt, a Magyar írók Szövetségének titkárát, Szabó B. István filmfőigazga­tót, Angyal Jánost, a Kultu­rális Minisztérium főelőadó­ját, valamint Szentistványi Gyulánét, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának titkárát is. Baráti Dezső Radnóti Mik­lós Táj, változással című ver­séről közöl érdekes elemzést, Csongrádi Béla Salgótarján képzőművészeti életével fog­lalkozik. Verset közöl a lap Papp Lajos, Kalász László, Béri Géza költőktől, könyvkriti­kát Tandori Dezső, Rácz­SZERDA Kossuth rádió: 12.00: Déli Kro­nuca. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.3a; Tánczenei koktél. — 13.20: Nóták. — 14.04: Válaszolunk hallgatóinknak! — 14.19: A Gyei- mekrádió új zenei felvételeiből. — 14.39: Mién? Bemutatjuk Bi­hari Klára regényét. — 13.00: Hírek. — 15.10: Hét országon át. A Gyermekrádió műsora. II. — 15.45: Ormánsági nótafa: Sla- nies Mihály. — 16.00: A világ- gazdaság hírei. — 16.05; Diákta­risznya. — 16.35: Kóruspódium. — 16.43: Haydn: Esz-dur vonós­négyes Op. 33. — 17.00: Hírek. — 17.05: Külpolitikai figyelő. — 17.20: Musicalslágerek. — 17.41: Holnaptól újra nyitva. Doku­mentumműsor a Szuezi-csator- náról. — 17.56: Gáti István éne­kel. — 18.08: Irodalmi kívánság- műsor. — 19.00: Esti Krónika. — 19.25 Kritikusok fóruma. — 19.35: Mozart-hangverseny. — Közben kb. 20.35: Magyar táj, magyar ecsettel. Juhász Gyula versei. — Kb. 21.30: Népdalok. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 22.30: Balázs Árpád és Hajdú Mihály müveiből. — 23.04: Ope­rettrészletek. — 24.00; Hírek. — 0.10—0.25: Fúvószene. Petőfi rádió: 12.00: Hírek. — 12.03: Orvosok a mikrofon előtt. A zsírról. — 12.08: Fauré: e-moll szonáta. — 12.30: Balesetek, tűz­esetek, bűnügyek. — 13.00: Hí- ‘rek. — 13.03: Versenyművek. — 13.45: Időjárás- és vízállásjelen­tés. — 14.00: Kettőtől hatig . . . — 18.00: Hírek. — 18.05: Külpoli­tikai figyelő. — 18.20: Fiatalok hullámhosszán. — 19.54: Jó estét gyerekek! — 20.00: Esti Krónika II. — 20.25: Kis magyar nép­rajz. — 20.33: Szolgálat egyen­ruhában. A tábornok. — 21.03: Májusban hallották először .. . Tánczene. — 21.30: „Közős az áldomás” — jegyzet. — 21.50: Zenekritikusok hanglemezekről. .— 22.20: Nóták. — 23 OO: Hirek. — 23.15: Vs királya. Operarész­letek. — 24.00: Hirek. Miskolci rádió: 17.30: Műsoris­mertetés — hirek. — 17.35: Nagy­Miskolci Nemzeti Színház (7): Képzelt riport egy amerikai pop-íesztiváirol., Berietszúnet. Kiállítások: Herman Ottó Mú­zeum (10—18): Ember és mun­ka. — Borsod vegyipara. — Di­ósgyőri Var (10—18) : A diósgyő­ri vár története. — Daryne-ház U0—18): Déryné- és Lévay Jo- zsef-emlékszobák. — Miskolci Galéria (10—18): Rajzok — ki­állítás. — József Attila Klub­könyvtár (12—20); Nagylátószög — fotókiállítás. — Kossuth Mű­velődési Ház (10—18): Szilvttzky Margit textilművész kiállítása. FILMSZÍNHÁZAK BEKE Madárijesztő Szí. amerikai film Kezdés: f4, hn6 és 8 órakor 16 éven felülieknek! HlRADÖMOZI Magyar híradó, rövidfilmek Folytatólagos vetítés de. f9 órától fl2 óráig Egységes 3 forintos helyár! KOSSUTH A homokdűnéken túl Szí. román film Kezdés: í3 Órakor Szenvedély Szí. svéd film Kezdés: hnä és 7 órakor TAPOLCA-KERT A rendőrség megköszöni Mb. szí. olasz film Kezdés: f8 órakor 16 éven felülieknek! sagvari Tecumseh Mb. szí. NDK film Kezdés: 7 órakor CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 8.00: Hirek. — 8.05; Műsorismertetés. — 8.15: Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.22: Dvorzsák: Dumky-trió. — 9.00: Az energia­adja közre. Tájkép, parcel­lákkal címmel olvashatjuk Gulyás Mihálynak az edelé- nyi járásban készített irodal­mi riportját. Székely Győző, Böhm Antal, tollából. Az érdekes lapszá­mot Feledy Gyula, Lenkey Zoltán és Pető János grafi­kái díszítik. V. R. Fábry Zoltán példamutatása üzemi mezőgazdaságunk. A be- kecsi Hegy alj a Termelőszövetke­zet sokoldalú tevékenyégéről. — Nótacsokor. — 18.00: Borsodi Tü­kör. A stúdió krónikaműsora. gondok és a fizika. — 9.25: Nó­ták. — 10.00: Hirek. — 10.05: Is­kolarádió. Hangvadászat a hava­sokban. — 10.30: Zenekari mu­zsika. — 11.29: irodalmi évfor­Az öt éve, 1970. június 4-én Stószon, az ezer lelkes szlovákiai falucskában el­temetett Fábry Zoltánról két képet őriz emlékezetem. Az egyik a már halotté, s akkor vésődött belém, amikor három miskolci társammal együtt gyászolva álltam a ravatalánál; a másik 22 hó­nappal előbb rajzolódott meg bennem, midőn két napig tartózkodván a lakó­helyén, négyszer három órán át társa­loghattam vele. (Tisztelői még Kassán figyelmeztettek, hogy egyszerre hosz- szabb ideig ne vegyem igénybe, meri nagyon rossz az egészségi állapota, időnként pihennie kell.) A két kép egymásba mosódva, meg külön-külön is, a figyelő Fábryt idézi fel bennem. Elhunyta pillanatában is nyitva maradt tudniillik a szeme, mintha látni akarta volna, milyen a földi létből elparancsoló, megfellebbez­hetetlen halál. Figyelő ember volt mindig. Nemcsak fél évszázados stószi magányában, ha­nem már előbb, ifjú fővel is, amikor 18 évesen kiparancsolták az első világ­háború galíciai, majd olasz frontjára, ahonnan súlyos betegen került vissza rajongva szeretett szülőfalujába. Nem maradt meg azonban megfigye­lései „tárgyának" regisztrálásánál. Egyre erősödő hangon a lehető legszélesebb körre hatóan emelte fel szavát a háború ellen, a „vox humana” (emberi hang) elfojtőival szemben. Élhette volna a csak önös érdekeit szem előtt tartó beamter viszonylag nyugalmas életét, ám ő sorsközösséget vállalt a tömegek­kel, az egyszerű emberekkel, s értük, jelenükért és a jövőjükért — Balogh Edgárt, az erdélyi neves magyar kri­tikust és közírót idézve — „mint az antifasizmus megszállottja, kellő időben figyelmeztetett a fasizmusból fenyegető általános elembertelenedésre, a készülő új háborúra..." Egyik cikkében — 1938-ban — például többi közt a követ­kezőket írta: „Amíg fasizmus van, ad­dig csak háború van... A háború a kultúrember elrugaszkodása a nehezebb, a békés emberi munka elől; a földi élet dolgainak igazságos, emberséges, ember­hez méltó rendezése elől, a jog és kö­telesség elől vissza az állathoz, a fele­lőtlenséghez, az ökölhöz ... A fasizmus a humanisztikus emberi kultúra ellen­ségeinek, meghamisítóinak, dezertőrjei- nek a gyüjtőtábora ...” Megingathatatlanul antifasiszta volt, műfajának is antifasizmus a neve. Ér­telmezésében a „műfaj” szónak — mi­ként munkásságának egyik szovjet mél­tatója, A. Gerskovics írja — „jóformán semmi köze sincs az esztétikai műfaj­meghatározáshoz. 0 ebben a sajátos for­mulában nem is annyira a művészi te­vékenység esztétikai, mint inkább etikai oldalát fejezte ki egy olyan történelmi korszakban, amikor az etika fölötte áll az esztétikának, meghatározván nem­csak a művész életbeli magatartását, hanem müvének stílusát, formáját és eszmei tartalmát”. Amit Fábry így fo­galmazott meg: mVannak korok, sorsfor­dulók, amikor maga az írói magatartás lényegül műfajjá”. A magatartásával példát mutat írók­nak, s nem-íróknak egyaránt arra, hogy miképp kell igazságos ügyet szolgálni; azzal, hogy nem lehetett eltántorítani az emberiesség melletti kiállásától — a mostaniakkal ellentétes körülmények közt sem. Akkor sem, miután a bur­zsoázia fasizmusba torkolló uralma két­szer is börtönbe vetette. A toll munkásainak külön is példát mutat, hogy az irodalmat bárhol lehet magas szinten művelni, hiszen ö még az isten háta mögötti falucskában is képes volt arra. Hogyan? Ügy, hogy a humanizmus ügye minél maradéktala­nabb szolgálatának érdekében állandóan figyelte és elemezte a világot, kontak­tust tartott vele. A hazájában felolvasó- utakat tett, a magyar, német, cseh nyel­ven megjelent minden jelentősebb mű­vet elolvasott, értékelt, és igen széles körű levelezést folytatott, aminek révén közvetlen tájékoztatásokat kapott, illetve bölcs tanácsokat adott. (Jól ismerte így Miskolcot is, a Napjaink szerkesztősé­gével élénk levelező-kapcsolatban ál­lott.) Méltán írta róla Illyés Gyula: „... oly állhatatosan ... fejtette számunkra ... a magasság szövegeit, hogy elménk elját­szott a képpel: a magyar szabadgondol­kodás nagyjai a stószi hegyeket válasz­tották Olümposzul.. TARJÁN ISTVÁN Hirek, riportok, tudósítások a nap eseményeiből. — 18.15: San­zonok. — Női dolgok, női gon­dok. Kitüntetettek. — A megye sportéletéből. — Előadó: a szerző. Televízió, i. műsor; 17.33: Mű­sorismertetés. — 17.35: Hírek. — 17.45: Állatokról bizalmasan. An­gol filmsorozat. VII. így él a magellán pingvin. — 18.10: Film-* összefoglaló az Interfórum ’75 művészeinek bemutatkozásáról. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv- híradó. — 20.00: A kétbalkezes. Angol tévéíllmsorozat. I. rész: Frank állást keres; 2. rész: Frank és a modem lakás. — 20.55; Thomas Mann üdvözlése születésének íoo. évfordulóján. — 21.15: Családi kör. Szülők, nevelők magazinja. — 22.05: Tv- híradó 3. — 22 15: Ökölvívó EB. Televízid' 2. műsor: 20.00: Mű­sorismertetés. — 20.01: Móricz Zsigmond: Rokonok. Színmű két részben. — Közben 20.55; Tv­híradó 2. Szlovák televfzió: 15.45: Hírek. — 15.50: A víz jelentősége az iparban. — 16.30: Középiskolá­soknak. — 17.00: Kerületeink hangja. — 17.20: Ifjú szemmel. — 18.10: Autó-motor revü. — 19.00: Híradó. — 20.00: Prágai Tavasz 1975. záróhangverseny. — 32.00: Híradó. dulónaptár. Thomas Mann, Jean- Paul Sartre, William Butler Yeats. Petőfi rádió; 8.00: Hírek. — 8.05: Részletek Huszka-daljáté- kokból. — 8.50: Szemforgatas nélkül, jegyzet. — 9.00: Hírek. — 9.03: Operarészletek. — 9.30: Balesetek, tűzesetek, bűnügyek. — 10.00: Zenés műsor üdülők­nek. — Közben 10.00 és 11.00: Hírek. különleges, külföldi anyagokból készült menyasszonyi, vőlegényi és koszorúslány ruhák kölcsönzése Jelmezkészítő és Kölcsönző Vállalat Miskolc, Zsolcai kapu 12. Telefon: 14-450 N

Next

/
Oldalképek
Tartalom