Déli Hírlap, 1975. május (7. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-15 / 112. szám
Magyarországi ősbemutató Amphitryon A mitológiai monda röviden annyi, hogy Amphitryon ti- rlinszi király és hadvezér feleségének, Alkménének a szépsége megigézi Zeuszt. Az isten a férj alakjában indit ostromot és meghódítja az asszonyt. Szerelmükből született a görög mondavilág hőse. Heraklész. A történet csak egy Zeusz pikáns kalandjai közül, de már az ókorban irodalmi tpma volt. Hésziodosztól napjainkig mintegy négyén feldolgozása ismert; peter Harksot 1971-ben ihlette színpadi mű írására. Az Amphitryon című komédia kedden este a Miskolci Nemzeti Színházban tartott ősbemutatója nyomán a külföldön igen sikeres darab hazai közönsége is meggyőződhetett róla, hogy Macks kezében mennyire modern a jóval több mint kétezer éves történet. Az előadás megérdemelt siker volt; jó ajánlólevél Csiszár Imrének, a főiskolás rendezőnek, aki a következő évadban vizsgaelőadását is színházunkban rendezi. „MűveSt dialektikusain felépített párbeszéd, intellektuális képalkotás, racionális szemlélet, goromba gúny jellemzi” — írják egy helyen Peter Hacksról. Ha úgy vesszük, meglehetősen goromba darab az Amphitryon is. De ki látott már hízelgő vígjátékot? Ezenkívül pedig minden joga megvan rá, hogy ne bánjon kesztyűs kézzel választott hősével, az emberrel, mert be is tudja bizonyítani, amit állít. Nevezetesen, hogy olyan jó volna, ha nem lennénk' esendők, nem lenne ugyanannyi, vagy még több súlyos hibánk, mint amennyi szép erényünk, ha emberek lehetnénk a szó legnemesebb értelmében. Ezzel szemben nők vagyunk és férfiak, férjek és feleségek, vagyis egészen hétköznapi lényak, amin az Isten sem segíthet, ha mi nem tudunk magunkon segíteni.-aAz „eszmei mondanivaló” azonban még igen messze van, amikor Székely László Jászai-díjas stilizált, modern díszleteivel, nagyon jól kihasználható, szellemes ötletek seregével megépített játékterével a forgószínpad Jupiter és Mercurius átszállásához beáll a megfelelő helyzetbe. Nem „deus ex machina”, isteni beavatkozás ez. csak a főisten szokásos kiruccanása. Megkezdődik a történet, amelynek kulcsát az író jó előre nézője kezébe adja, amikor így ír: ha az isten személyét (a régebbi korok műveinek felfogásától eltérő módon) fontosnak tartjuk, „Akkor Jupiter minden emberi lehetőségünk összefoglalója. megtestesítője: akkor tökéletes emberként jelenik meg a valódi emberek között, ahogyan a majmok között Tarzan.” Igazán megsértődhetnénk Hack megállapításán, ha nem derülne ki, hogy az isten óriási erőfeszítéssel sem tudja elsajátítani az emberi tökéletlenség fontos ismertető- jegyeit. Nem érti, hogy miért más a férj, mint a szerető, hogy létezhet olyan férfiúi hiúság, amely előbbre- valónak tartja magát egy nő szerelménél, hogy fontosabb lehet a karrier, mint a boldogság. öntelt mamlaszként ismerjük meg a két isten dialógusából az ember Amphi- tryont. Mígnem az ötletszi- 1 porkák végtelen sorából kibontakozik az igazság. Alk- méné sem vétlen ebben, hiszen a vásár mindig kettőn áll. Az asszony igényli, hogy a férj discsőségkoszorúja őrá sugározza aranyfényét, a férfi munkájának bérét nemcsak számon tartja, de nagyobb teljesítményekre is sarkallja. Igazán nem kellene úgy csodálkoznia, ha azután az érvényesülésért vívott harcban a párja csak igen halványan emlékszik arra az időire, amikor szerető is volt, nemcsak férj. Csakhogy a darab legnagyobb ötletének segítségével (a szereplők ugyanis álarcot viselnek) az is kiderül, amit, ha egy mód van rá, szívesen eltitkolunk: többé- kevésbé valamennyien álarcot hordunk, és mindennek a tétéje, hogy még váltogatjuk is. Az okos, szellemes, pikáns vígjátékot Tandori Dezső fordította kissé nehézkesre. A gondolatot alig győzi követni a nyelv, és a színészeknek gondot okozó nehéz szöveget B ereczky Erzsébet dramaturgnak sem sikerült a játék stílusához alkalmazko- dóvá igazítania. A játékéhoz amely Csiszár Imre kezében úgy megy a maga útján, mint a karikacsapás. A fiatal rendező munkájának feszes könnyedségét elősegíti, kitűnő színészvezetését támogatja, hogy az öttagú társulat őszinte örömmel vesz részt a játékban. Az istenek mindenféle ügyének biztos kezű, ravasz, gyors eligazítójának, Mercu- riusnak a szerepénél csak Sosiasé, Amphitryon szolgájáé, filozófusáé a hálásabb. A vígjátékok egyik fontos mozgatórugójának, a félreértések sorának produkálása, a történet szálának összegaba- lyítása és kibogozása az ő feladatuk, az övéké a legtöbb ziccer. Somló István (Mercurius) sok bájjal, nagy jókedvvel játssza a szerepét. Csapó Jánosnak pedig emlékezetes alakítása marad a ravasz, bölcs Sosias; elhisz- szük neki, hogy igazságai halhatatlanok. Jupitert Blas- kó Péter játssza, és miután központi hősének alakját Hacks hajszálpontosan körvonalazza, a tehetséges fiatal színész pedig pontosan érti a feladatát, könnyed eleganciával formálja meg az emberbőrbe bújt istent. Az ugyancsak főiskolás Maszlay István kezdeti elfogultsága a második felvonásra feloldódik, a szereppel együtt játéka is kiteljesedik. Lázár Kati nagyon szép Alkméné, és pár előadás után teljesen azonosulni is fog ezzel az asszonnyal, aki annyira nő, ahogy azt a nagykönyvben megírták. Ennek az előadásnak igen fontos kelléke a jelmez. A vendégtervező Szakács Györgyinek a maszkokkal, ruhákkal nemcsak öltöztetnie, ábrázolnia is sikerült. MAKAI MARTA A főszerep a zenéé A Edinburgh-i fesztiválon (augusztus 24—szeptember 13.) a főszerep ismét a zenéé: 19 ország 7 zenekara, 3 operatársulata, 2 balettegyüttese és 4 színtársulata vesz részt a rendezvényen. A zenekari program mellett kiemelkedik az Edinburgh Festival Opera Figaró házassága produkciója, Daniel Barenboim vezényletével, a főszerepekben Dietrich Fischer- Dieskauval, lleana Cotrubas- szal és Teresa Berganzá- val. A berlini Deutsche Oper Wieland Wagner rendezésében R. Strauss Salome ját mutatja be. A Scottish Opera ősbemutatót tart: Rob'n Orr Hermistonját, R. L. Stevenson egy regénye alapján. A Szputnyik májusi száma Az olvasóközönség körében egyre nagyobb érdeklődést keltő Szputnyik most megjelent száma több írást közöl a fasizmus felett aratott győzelem 30. évfordulójára emlékezve. Az olvasó tömör, tényszerű ismertetőben kapja kézhez: milyen erőfeszítéseket, emberi, anyagi áldozatokat hozott a szovjet nép- és hadi- gazdaság a Nagy Honvédő Háborúban a győzelemért. Történelmi tényeken alapuló visszaemlékezést közöl a folyóirat Csujkov marsall tollából, a Harmadik Birodalom bukásáról, Berlin elfoglalásáról, majd „A Führerbunker parancsnoka” címmel olvashatunk beszámolót: hogyan folytak a náci vezérkar főnöke és a szovjet parancsnokság közötti tárgyalások. A folyóirat gazdag anyagából kiemelkedik a szabad idő felhasználásának kérdés- csoportja, a szovjet energetika problémaköre és arra is választ kaphatunk: vajon valóban elnéptelenedik-e a falu! A tudomány-technika rovatban az elektromos gépkocsiról és jövőjéről, a Szovjetunióban most elkészült óriás csillagászati távcsőről, az óceánok életéről, a Föld mélyének titkairól, egy „csodatevő” balzsamról olvashatunk a többi között. A Szputnyik májusi számát igen érdekes publicisztikai, művészeti és kulturális cikkek, valamint a sport köréből vett írások egészítik ki. Vénet értek a gyermek könyvtári napok Ma fejeződtek be a gyermekkönyvtári napok. A Miskolci Városi Könyvtár hálózatához tartozó gyermekkönyvtárak rendezvényeit számos általános iskolás korú gyermek látogatta, de szülők, felnőttek is gyakori vendégek voltak. f'!.!IT?TJí CSÜTÖRTÖK. Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró- niKa. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Melódiakoktél. — 13.-«): A Válaszolunk hallgatóinknak különkiadása. — 14.00: Kóruspódium. — 14.07: Michael Haydn: Mitológiai operett — kísérőzene. — 14.40: Nagy Lajos élete és művészete V. — 15.00: ’ Hírek. — 15.10: Oláh Zsiga kálváriája. Dokumentumműsor. — 16 00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Csehszlovák népzene. — 16.20: Schubert: Arpeggione szonáta. — 16.40: A magyar könyvkiadás műhelyei. A Mezőgazdasági Könyvkiadó. — 17.00: Hírek. — 17.05: Grace Bumbry énekel. — 17.25: Szívünk alatt. Pásztor Magdolna műsora. — 17.50: Mi a titka? Vladimir Horowitz művészete. — 18.48: Miért igen, miért nem? Zenéről — tíz percben. — 19.00: Esti Krónika. — 19.25: Hangtárlat. 21 művelődési otthon csapata a mikrofon előtt. — 20 35: Hírek. —- 20.38: Népdalest. — 21.35: Operettdalok. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Egy óra dzsessz. — 23.30: Népzene. — 24.00: Hírek. — 0.10—0.25: Barokk iúvószene. Petőfi rádió; 12.00: Kamarazene. — 12.43: Győri stúdiónk je-: lentkezik. — 13.00: Hírek. — 13.03: Emil Gilelsz (zongora) és Isaac Stern (hegedű) felvételeiből. — 13.45; Időjárás- és vízállásjelentés. — 14.00: Ifjúsági randevú — kettőtől ötig ... — 17.00: Belépés nemcsak tornacipőben! Az Ifjúsági Rádió sportórája — Közben 17.30: Hírek. — 18.00: Hírek. — 18.10: Csak fiataloknak! — 19.13: Francia kórusmuzsika. — 19.25: Sport. — 19.35: Cigánydalok. — 19 51: Üj könyvek. — 19.54: Jó estét, gyerekek! —20.00: Esti Krónika II. — 20.25: Az ember tragédiája. Misztérium. — opera két részben. — Közben 22.07:—22.24: A színháztörténész mondja... Jegyzet. — 24.03: Hírek. Miskolci rádió: 17.30: Műsorismertetés — hírek. — 17.35: Ifjúsági körkép. (Hírek a fiatalok életéből; Az építőtáborokról: Megkezdődtek a diplomakoncerKiállítás a Szőnyi-teremben Garabuczy Agnes kék Nem, ez nem Naconxypan (nem olyan, mint Gulácsy Lajos légies mesevilága), de az biztos, hogy öntörvényű közeg. Számomra a ’ legnagyobb dolog, hogy ebben a kék világban béke honol. S ennélfogva valahogy mindennek emberarca van. A madaraknak, a kupoláknak, az ajtóknak. És az emberek? Nem olyanok, mint mi. Olyanok, amilyeneknek lennünk kellene egy hosszú élet végén, mikor hívságokra már kevésbé figyelünk, mikor bölcsekké (és talán boldogokká) értünk, s magunk is úgy élünk, mint a természet többi teremtményei: a fák, virágok, füvek ... Garabuczy Ágnes világa lebegő világ. A lazúros kék vásznak azonban mégsem el- vágyakozást sugallnak. Sokkal inkább azt: így is lehetne. Ha nem kötnének bennünket kicsinyes gondok (ha nem lennénk kicsinyesek), ha észre tudnánk venni a bennünket körülvelvő természet megnyugtató harmóniáját, ha ... Ez a művész-asszony meditativ lélek. Messze földeket járt be (Amerika, Kuba, Párizs, Szovjetunió), mindenütt mást látott, mást tanult. „fényképezni” azonban sehol nem fényképezett. Kétségtelenül. a régi orosz ikonok tették rá a legnagyobb hatást (ezt nem is lehetne tagadni), a biblikus indíttatású képek azonban nagyon is mai tartalmakat tükröznek. Garabuczy Ágnes Dávidjának szemében magány ül. Az elidegenedett, az egyedül maradt nagyember. A hatalomnak olyan birtokosa, akit nem melegít szeretet... — Sokszor töprengek — mondja a művész —, vajon értik, érzik-e, amit akarok. Mit jelent a nézőnek az én kék szín-hangom, s ezek az imádságos figurák? Vajon észreveszik-e az időtlen áhítatot, mellyel én hódolni akarok az emberszabású világnak? Amit szeretek és félteit, de amiért én csak a magám csendes, merengő szavaival tudok szót emelni. Tisztelem a harsogó, a forrongó, az agitáló pályatársaimat, de hát az ő nyelvükön szólni nem volna természetem szerint való... És nincs is bennem semmi zaklatottság, nem vagyok vulkán-természetű. — Néhány évvel ezelőtt már volt Miskolcon kiállítása, akkor a galériában láttuk vásznait. A mostani nyelve mintha egyszerűbb, tisztább volna. — 1971-ben találkozhattam először a miskolci közönséggel. Jól mondta: a vásznaim láthatták. Vagyis: én mindig vászonra festek. Hogy miért fontos ez? Mert talán egy kicsit érzékelteti, hogy nem szeretem a divatokat. Á meghökkentésekben meg végképp nem hiszek. Az elmúlt századokban a világ igencsak megtanulhatta, mi a festészet. Már túl vagyunk az összes izmusokon is. Én — mivel a mesterséget (a mívességet) nagyon fontosnak tartom —, igyekeztem alaposan tanulmányozni minden stílus, minden irányzat szín- és formavilágát. Az én csöndes, merengő kedélyemnek, a megélt, az átszűrt élmények kifejezésének leginkább azok a módszerek, eszközök felelnek meg, melyeket a szürrealisták fedeztek fel. Persze — mint ahogy a mai világ festészete általában — én is a realizmus felé haladok. Tudom: ez így okoskodóan hangzik (ha nem a kép beszél, hanem a festő, azonnal szétfoszlik az élmény), a lényeg az, hogy az elvonatkoztatásnak olyan formáiét kell megtalálni, amelv világosan kifejezi az alkotói szándékot. Búcsúzás előtt arról beszélgettünk, hogy Bartóknak mennyire sikerült a világot teljes komplexitásában megragadnia. S mindezt úgy, hogy a kristályos főszólam egy pillanatra sem halkult el. Igen, a főszólam, ez a lényeg a festészetben is. A madarak, halak, boltívek, fák, virágok, füvek mind-mind szerves részei az életünknek, de nem a főszólam hordozói . . (Garabuczy Ágnes kiállítása a Képcsarnok Szőnyi Ist- ván-termében május 22-ig tekinthető meg. (gyarmati) tek.) — Beatkedvelűknek. 18.00: Borsodi Tükör. (Ülésezett a Kazincbarcikai Tanács Végrehajtó Bizottsága; A Borsod megyei NEB mai üléséről; Jelölő gyűlésen; A zenei nevelés új tormája.) — 18.15: Kamarazene —■ miskolci hangversenytermekből. — Emberek a gépek mellett. Bányagépj avítóK Között. — Szívesen hallgatjuk! Televízió 1. műsor; 17.is: Irány az egyetem! „Szézám nyílj ki!’' £. rész. — 17.55: Műsorismertetés. — 17.56: Hírek. — 18.0Q: Telesport. — 18.25: A homokhódító. Dokumentumfilm. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 29.00: Bertolt Brecht: Állítsátok meg Arturo Uit! — 21.35: Művészeti magazin. — 22.20: Tv-híradó 3. Televízió 2. műsor: 20.90: Műsorismertetés.. — 20.01—22.05: Egyszer egy évben . . . Könnyűzenei gálaműsor. Átvétel az NDK Televíziójából. Szlovák televízió; 16.05: Hírek, jégkorong érdekességek. — 16.40 A Beke-verseny 7. szakaszáról helyszíni közvetítés. — 17.15: Fecske. Ifjúsági magazin. — 18.00: A J az er ka stúdió műsora. — 19.00: Híradó. — 20.00: A nagy döntés. Tévésorozat 1. rész. — 20.45: A győzelmes út. — 20.55: Híradó. Miskolci Nemzeti színház (7); Amphitryon. Madach bérlet. Kiállítások: Miskolci Galéria (10—18): Nógrádi képzőm ú vészes, kiállítása. — József Attila Klub- kóny vtar (12—20) : Két évszázad Faust-iiluszirácioi. — Kossuth Művelődési Ház Szilvitzky Margit textilművész kiállítása. — Herman Ottó Múzeum (io—18) : Ember és munita. — Borsod vegyipara. — Herman Ottó-em- 1 ékház (10—18): Herman Ottó élete és munkássága. — Diósgyőri Vár (10—18): a diósgyőri vár története. — Szőnyi-terem (10— 14): Garabuczy Ágnes festményei. FILMSZÍNHÁZAK BÉKE Szertartás ' k r* Szíc japan-film ' *'0' Kezdes: ±4, nntí és 8 órakor HlRADÖMOZI Magyar híradó, rövidfilmek Folytatólagos vetítés de. f9 órától fl2 óráig Egységes 3 forintos helyárí KOSSUTH Mi van doki? Szí. amerikai film Kezdés: f3. hn5 és 7 órakor HEVFSY IVAN FILMKLUB Charly Szí. amerikai film Kezdés; f5 és f7 órakor FÁKLYA Bekötött szemmel Magyar film Kezdés: f5 és f7 órakor PETŐFI Penny Gold Mb. szí. angol film Kezdés: fö és f7 órakor SZIKRA Só Mb. szí. jugoszláv film Kezdés: 5 és 7 órakor TÁNCSICS Rivaldafény Chaplin amerikai filmje Kezdés: 5 és 7 órakor TAPOLCA-KERT A dunai hajós Szí. magyar film Kezdés: f8 órakor HÁMOR Régi falak Mb. szovjet film Kezdés: 6 órakor PERECES Két férfi a városban Mb. francia—olasz film Kezdés: 5 és 7 órakor PÉNTEK Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15: Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.22: Zenekari muzsika. — 9.00: Csak kétszer élünk. Zinyin kisregénye folytatásokban. — 9.20: Nóták. — 9.53: Lottósorsolás. — 10.00: Hírek. — 10.05; Iskolarádió. Énekóra. Tanuljunk magyarul! — 10.30: Édes anyanyelvűn* — 10.55: Beethoven: c-moll vonósnégyes Op. 18. — 10.59: Lottóeredmények. — 11.00: Változó világtérkép. A mezopotámiai öntözökultúra reneszánsza. — 11.10: Operaáriák. — 11.40: Nagy Lajos élete és művészete VI. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: örökzöld dallamok. — 8 50: Tíz perc külpolitika. — 9.00: Hírek. — 9.03: Ezeregy délelőtt. — 9.53: Lottósorsolás. — 10 00: A zene hullámhosszán. — Közben 10.59: Lottóeredménvek. — 11.00: Hírek. Televízió: 8.05—8*25: Orosz nyelv. — 8.35—8.50: Angol -nyelv. — 9.55—10.20: Fizika. — 11.05— 11.35: Fizika.