Déli Hírlap, 1975. május (7. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-12 / 109. szám

feszihálok — lépések A fesztiválra készülve kezembe került Nemeskürty István­nak egy kézirata. (A cikk megjelent lapunkban, az eredeti példányt azárt őriztem meg, mert tényleg kézzel íródott.) A neves író es filmesztéta a 13. fesztivál zsűrijének elnöke­ként töltött egy hetet Miskolcon, s ennek a hétnek a tanul­ságait vázolja. Az első megállapítás: „A rövidfilmeknek itt valóban van közönségük. Nem csupán egy kísérőműsor kényszerű végig- szenvedói, hanem magáért a rövidfilmért bérletet, jegyet váltó, értő és bíráló publikum. Lehetetlenség, hogy ezt az igényes közönséget csupán az évenként megrendezett feszti­válok rövid hetei toborozták volna. Ezt a közönséget az év többi 51 hetében is formálta, nevelte a város ...” Nos. amióta először otthonnal fogadta Miskolc a rövid­filmművészet reprezentánsait, s alkotásaikat — azóta ismé­teljük: a kapcsolat nem egy hét időtartamára köttetik. S nem is kapcsolat ez már, hanem valamiféle szövetség. Volt idő­szak, mikor úgy tűnt, hogy a hétköznapokon nehezen moz­dulunk egymás felé. Ebből a szempontból a 13. fesztivál — s ezt kitűnően megérezte Nemeskürty — vízválasztónak szá­mít. Nem jött ugyan a filmek szemléje után egyetlen stáb sem, hogy nálunk forgasson (nem is ez a legfontosabb), de jöttek az alkotók családias beszélgetésekre; melyeket mi sze­retünk szerzői esteknek nevezni. Ezek az alkalmak tényleg azt bizonyították, hogy városunkban van értő közönsége a rövidfilmeknek. Joggal szorgalmazhattuk hát annak a mozinak a megnyi­tását. mely rendszeresen vetít kisfilmeket. A túlzott optimis­ták várakozásával ellentétben nem özönlöttek a látogatók az 1975 elején megnyílt Híradó moziba. Még most sincs soha telt ház. A miskolciak azonban egyre inkább kezdik meg­szokni, hogy délelőttönként rövidfilmet nézzenek. Statiszti­kailag ez persze nem bizonyítható megnyugtatóan. De most elsősorban ne a számokra figyeljünk, hanem egy folyamatra. Ami viszont kétségtelenül bizonyítja, hogy a rövidfilmek mozija nem luxus. Persze ebben a filmes városban — s nem véletlenül mondjuk ezt éppen most — több rövidfilm- premiert, szerzői estet, vitát kellene tartani. Reméljük, hogy a mostani fesztivál díjnyertes alkotásait viszontlátjuk majd Híradómozinkban is. t ■ Ha már a díjnyerteseknél tartunk: az idén ismét sürgetni fogjuk (mi, miskolci filmbarátok valamennyien) annak a rövidfilm-archívumnak a létrehozását, melyben a miskolci filmfesztiválok díjnyertes alkotásai kapnának helyet. Termé­szetesen nem valami kegyelettel őrzött múzeumi tárra gon­dolunk, hanem forgalmazható gyűjteményre, mely köré később kutatóbázis is épülhetne. S bár nem akarunk elrugaszkodni a realitásoktól, azt sem tartjuk lehetetlennek, hogy a stúdiógondokkal küszködő rö­vidfilmesek valamely csoportja is „fedelet” kaphat Miskol­con. Mint mindig, most is kettőn áll a vásár. Nem táplálunk hiú reményeket, de a 15. fesztivál kezdetén — némileg ismerve az utóbbi két esztendő termését, s a miskolciak fo­gékonyságát — úgy érezzük, joggal bizakodhatunk. Annál is inkább, mert évről évre egyre többen szegődnek (nemcsak hittel, hanem anyagi erővel is) közös dolgaink szolgálatába. Nagyon reméljük, hogy lesznek, akik egyetértenek velünk, s számítunk persze az „elleenzékre” is. A vitákból, melyeket tiszta szándék hevít, mindig kikerekedhet valami. (gyarmati) twiiAcc tt. if. Megjelent a fesztivál újság első száma, melyet — az el­múlt évekhez hasonlóan — még két lapszám követ. A vá­ros egyik legnagyobb művészeti rendezvényének közönsége ebből is tájékozódhat a tizennegyedik fesztivál óta történtek­ről, az elmúlt év eseményeiről, a rövidfilmek alkotóinak munkájáról, a műfaj új művészeti díjasairól, és természete­sen a következő napok eseményeiről. Hagyomány az is, hogy Feledy Gyula grafikája köszönti és búcsúztatja művészeti életűnk kiemelkedő rendezvényét. Képünkön az első szám címoldalának illusztrációja. Imreh Zsigmond kiállítása Június 20-án nyílik a Mis­kolci Galériában Imreh Zsig- mond festőművész posztu­musz kiállítása, halálának ti­zedik évfordulója alkalmá­ból. (Imreh Zsigmond 1961- ig a Földes Ferenc Gimná­zium tanára volt.) A kiállí­tás rendezői és a családtagok kérik a művész ismerőseit, barátait, és azokat a képvá- sárlólcat, akiknek tulajdoná­ban általa készített festmény van, szíveskedjenek a Galé­riát értesíteni erről, a kata­lógus elkészítése céljából. Operaest a Bartókban Az asszony ingatag — ez­zel a címmel rendez műsort népszerű operarészletekből a Bartók Béla Művelődési Ház ma délután 5 órától a vasas­klubban. Közreműködnek a Miskolci Nemzeti Színház művészei. Szocialista brigádvezetők klubja Miskolci történetkék A kezdet A szocialista brigádvezetők klubja ma újabb foglalkozást tart a Bartók Béla Művelő­dési Központban. A klub ve­zetője. dr. Fehér Alajos ez­úttal Kastélyok lakói és Ho­gyan él a mai magyar mun­kás? címmel tart előadást. iietfo filmszínházak Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — .12.20; Ki oyer ma? — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.20: •Nutak. — 13.50: Válaszolunk hall­gatóinknak. — 14.05: Édes anyá­méit ünk. — 14.10: Munkasdal- ieldolgozasok. — 14.23: Két Sup- pe-nyitány. — 14.40. Nagy Lajos dele es művészete IV. — 15.00: Hi-ek. — 15.10: Iskolarádió. Tör­ténelmi arcképcsarnok — Zrínyi Ilona. — 15.40: Csajkovszkij: Anyegin — a Ul. felvonás zaru- jelenete. — 10.00: A vilaggazda- sag hírei. — 16.05: Színház a ro­mok fölött. Gobűi Hilda műsora I. — 16.35: Népdalok. — 17.00: Hírek. — 17.05; Külpolitikai fi­gyelő — 17.20: A hét radióhall- gatója. Portré muzsikával. — 17.40; Van uj a Nap alatt! Tu­dományos híradó. — 17.03: Saj­tókonferencia — a Postánál. — 10.0«: Esti Krónika. — 19 30: Köz­vetítés a nemzetközi öttusa-ver­senyről. — 19.40: Ot esztendő uj magyar zenéje. A Rádió jubi­leumi sorozata. — Közben kb. 20.10—20.30: Beígért kórus. Ver­sek. — Kb. 21.10: Hírek. — Kb. 21.13: Gustav Brom zenekara játszik. — 21.30: Míkrolánc. Pet- ress István műsora — 22.00: Hí­rek. Sport. — 22.20: Slágerről — slágerre. — 22.50: Szeret az erdő. Aprily Lajos versei. — 23.00: Nó­ták. — 24.00: Hírek. — o.to—0.25: Két ária Spontini A vesztaszüz című operájából. Petőfi rádió: 12.00: Simone Boccanegra. Részletek Verdi ope­rájából. — 13.00: Hírek,- — 13.03: Családi könyvespolc. Könyvis­mertetés. — 13.20: Beethoven­müvek — 13.45: Időjárás- és víz­állásjelentés. — 14.00: Kettőtől hatig ... A Rádió kívánságműso­ra. — 18.00: Hírek. — 13.05: Kül­politikai figyelő. — 18.20: Kalan­dozás. Bulla Elma es Tamássy Zdenkó beszélgetése — sok mu­zsikával. — 19.24: A rock mes­terei. — 19.54: Jó estét, gyere­kek! — 20.00: Hírek. — 20.10: Üi könyvelt. — 20.13: Néró és a ,VH A. Rádiójáték. — 21.06: Maya. Operettrészletek. — 21.40: Schu- bert-dalok. — 25.00: Hírek. — 23.15: Balassa Sándor: Requiem Kassák Lajosért. — 23.15: Film­zene. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.30: Műsoris­mertetés — hírek. — 17.35: Em­berek. utak, jármüvek. Ózd köz­lekedési gondjai, — Szórakoztató zene. — 18.00: Borsodi Tükör. (Békehónap kezdődik Ozdon; Megnyitották a miskolci film­fesztivált; A munkapad mellől — az egyetemre.) — 18.15: Kórus- muzsika. — Napjaink kérdései. Utasok, ellenőrök ... Jegyzet. — Megyei sporteredmények. —Slá­gerkoktél. Szlovák televízió: 14.45: Párt­oktatás. — 15.15: Hírek. — 15.20: Pedagógusoknak. — 15.50: Német nyelvlecke. — 16.25: Csallóköz átalakulása. — 16.35: Üj köny- -vek. — 17.15: A döntő a Strahovi stadionban lesz. — 17.45: A Z 75-ös hullámhosszon. — 18.10: Sasa Rasilov, a neves cseh komi­kust — 19.00: Híradó. — 20.00: Prágai tavasz ’75. — 21.40: Hír­adó., sport. Miskolci Nemzeti Színház (f8): Hangverseny. Kiállítások; Kossuth Művelő­dési Ház (10—18): Szilvitzky Mar­git textilművész kiállítása. BEKE Tűzgömbök Magyar film Kezdés: t4, hn6 és 8 orakor KOSSUTH Aranyláz Kutyaelet Két amerikai Chaplin-film Kezdés: f3 órakor A repülószázad Szovjet film Kezdés: hnö és 7 órakor HEVEST IVAN FILMKLUB Botrány az operában Amerikai film Kezdés Í5 es Í7 órakar FAULT A Lázadás a húszon Mb. szí. angol film Kezdés: fő es Í7 orakor PETŐFI A halott asszony visszatér Mb. szí. francia film Kezdés: fa es f7 órakor SZIKRA Hogyan mondjam meg gyermekemnek! Mb. szí. NSZK film 16 éven felülieknek! Kezdés: 3. 5 és 7 órakor TÁNCSICS Tűzgömbök Magyar film Kezdés: 3. 5 és 7 órakor TAPOLCA-KERT A négy muskétás Szí. francia film Kezdés: f8 Orakor IFJÚSÁGI ES ÜTTÖRÖMOZI A lovag végakarata Szpvjet film Kezdés: 4 órakor Az Ezüst-tó kincse Mb. szí. jugoszláv film Kezdés: 6 órakor HÁMOR Autó Szí. magyar film Kezdés: 6 órakor PERECES Régi falak Mb. szovjet film Kezdéí; 6 órakor KEDD Kossuth rádió: 8.0«: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15: Büdapest és a vidék kulturális programjából. — 8.22: Bjelov: így parancsolta Iljics — kantáta. — 8.39: Verdi: Macbeth. Négyfelvo- násos opera — Közben 10.00: Hírek. — 10.05: Iskolarádió. — Angol újságnyelvlecke Osztály­főnöki óra — 11.31: Barokk ka­maramuzsika. Petőfi rádió; 8 00: Hírek. — 8.05: Operettrészletek. — 8.30: Kommunista sajtó az ellenforra­dalmi Magyarországon. — 9.00: Hírek. — 9.03: Népdalok. —9.50: Kritikusok fóruma. — 10.00: A zene hullámhosszán. — Közben 11.00: Hirek. Televízió: 8.03—8.20: Matemati­ka. — 9.05—9.25: Környezetisme­ret. — 9.53—10.30: Fizika. — 11.05— 11.40: Földrajz. — 11.55—12.20: Mátém atj ka. Szürke, műanyag borítású dossziét bön­gészek. Benne sárguló kéziratmásolatok, le­velek, sok-sok stencilezett írás, meghívók. A dosszié fedelén aranyozott nyomású fel­irat: „1. Magyar Rövid és Televíziós Film­fesztivál rendezési terve 19G4. VI. 15—19”. A dosszié tartalma az első miskolci film- fesztivál előkészületeit, a fesztivál esemé­nyeit idézi. Az első irat dátuma 1964. február 25. A Szikszervezetek Borsod megyei Tanácsa ar­ról tájékoztat ebben a levélben, hogy „Az országos szervek által történt megbízás alap­ján Miskolc város kapta meg az I. Magyar Rövid és Televíziós Filmfesztivál rendezési jogát. E fesztivál 1964. június 15—19. között kerül megrendezésre a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsa Művelődési Házában (MSZB tér 1. sz.). „Március 2-án megalakult a he­lyi rendező bizottság, amelyben nekem a sajtóiroda-vezető tisztsége jutott. A bizott­ság elnöke Gál Imre, titkára dr. Kiss Ká­roly volt. Április 22-én. második tanácsko­zásunkon megismertük az országos intéző bizottság döntéseit, s annak megfelelően fel­osztottuk a helyi teendőket. Lassan kialakult a program. A zsűri el­nöke Ranódy László filmrendező lett, a ve­títési programon kívül kedden, tehát a fesz­tivál második napján a rajz- és bábfilme­sek, valamint egy másik teremben a hír­adósok, szerdán a dokumentum- és riport­filmalkotók, csütörtökön a népszerű-tudo­mányos film művelői, pénteken a televízió­sok számára biztosítottunk ankétlehetőséget. Több vidéki programot és találkozót szer vettünk, a külföldi vendégek többek között a Nehézipari M~:zaki Egyetem hallgatóival találkoztak. A,z elszállásolás akkor sem ment könnyen, igaz, a Júnóról akkor még álmod­ni sem mert senki. A fogadások, zártkörű rendezvénye’: meghívottéinak kiválasztása sem ment zökkenők nélkül. Végül is a nyi- tóiinr.épségét megelőző fogadásra nyolcva­non kei'meghívást, köztük húszán a helybe’.: ': közül, viszont az ünnepség elnök­ségében negyvenkilencen szorongtunk, s ez a szám a záróünnepségre negyvenhatra csökkent, a zártkörű zárófogadáson pedig százhat meghívott vett részt, s ezen belüi ugyanaz a húsz személy képviselte Miskol­cot, mint a nyitáskor. Sok gyakorlatunk még nem volt a fesz­tiválok szervezésében. A fővárosból leruc­cant tanácsadókból egy kicsit több is volt a kelleténél. De az új iránti lelkesedéssel láttunk munkához és végeztük önként vál­lalt társadalmi feladatunkat. Eszünkbe sem jutott, hogy ezt anyagi ellenszolgáltatásért is lehet csinálni. Mások, akik az anyagiak­kal rendelkeztek, szintén nem gondoltak er­re, így ebben tökéletes volt íz egyetértés. Június 8-án, egy héttel a fesztivál nyitása előtt Budapesten, a Filmművész Szövetség klubjában ismertettük a fesztivál program­ját, Miskolc vendégváró szándékát az or­szágos sajtó képviselőivel. Nekem jutott a megtisztelő feladat, hogy a hagyományte­remtő szándékú, új miskolci, de országos je­lentőségű kulturális rendezvénysorozatról or­szágos lapoknál dolgozó kollégáimnak tájé­koztatást adjak. Aztán eljött a nyitás napja, 1964. jiinius 15. Pokoli hőséggel. Ilyen kánikula talán azóta sem volt júniusban. (Ez volt az egyik olui, hogy előbbre kozták a fesztivál-hetet májusra.) Megjöttek az első külföldi vendé­gek: Hermina Tyrlova Csehszlovákiából. Guste Perrin az NDK-ból, Todor Dinoff Bulgáriából. Ales Bosak Csehszlovákiából, két további NDK-beli — Karl Gass és Wolf­gang Kernicke — és itt volt két igen neves személyiség is: Roman Karmen a Szovjet­unióból és Virgilio Tosi Olaszországból. Mint' azóta is mindig. György István, a fesztivál igazgatója köszöntötte a megjelen­teket, majd Jakó András, az SZMT vezető titkára méltatta annak jelentőségét, hogy a kisfilmművészet éves számadásainak Mis­kolc ad otthont ez időtől kezdve. Aztán el­sötétült a terem, s megkezdődött az első ve­títési program Bokor László és Csőke József híradóriportjaival. Így kezdődött... BENEDEK MIKLÓS A foroalás szünetében íocizolt a stábbal Főszereplő, iskol Kuna Károly, a székesfehér­vári Teleki Blanka Gimuáz.um negyedikes, matematika tago­zatos tanulója, a Déry Tibor Felelet című regényéből ké­szült televíziós filmsorozat fő­szereplője. Ezerkétszáz kivá­lasztott jelölt közül nyerte el a rö. /erepet. Meghallgatások, próbafelvételek, aztán Zsurzs Éva rendező távirata a felké­résről. Pár hete magunk is vé­leményt alkothatunk Kuna Ká­roly játékáról. Köpe Bálint alakításáról, s nem túlzás le­írni a szót: tehetségéről. — Mikor olvastad először a Feleletet? — Az első próbafelvételen. Azaz, akkor csak egy részle­tet kellett felolvasnom. Utá­na persze otthon, azonnal vé­gigolvastam az egészet. — Rád esett a választás . . — A rendező munkatársai itt Fehérváron a Corvina iro­dalmi színpad tagjait hall­gatták meg. Én előtte három héttel jelentkeztem először a Corvinánál. Ha nem jelent­kezem, vagy később jelent­kezem — nem én vagyok Köpe Bálint. Nyolcadikos ko­rom óta színész akarok len­ni, s akkor egy ilyen lehető­ség ... Én még soha nem lát­tam addig igazi forgatást. — Együtt szerepeltél Sin- kovits Imrével, Bessenyei Fe­renccel, Törőcsik Marival, Garas Dezsővel. Hogyan fo­gadtak? — Azt mondták, persze viccesen: kolléga. — Ha nem forgattatok, ak­kor mit csináltál? — Fociztam a stábbal! Az is jó volt. — A felvételek tavaly áp­rilisban kezdődtek, s idén márciusban fejeződtek be. Hogyan egyeztetted össze az iskolát és a filmet? — Nehezen. Másodikban négyesnél jobb volt az átla­gom, harmadikban, akkor volt a forgatás, rontottam, most megint jobbak a je­gyeim. — Hova jelentkeztél? A szemében kis csodálko­zás, kis szemrehányás. — A főiskolára! Egy vizs­gán már átmentem. Június­ban lesz a következő. — Segít-e a felvételin Kö­pe Bálint? — Nem tudom. Azt hi­szem, mindenki előtt nyil­vánvaló. hogy az én szere­pem először az íróé, a dra­maturgé. a rendezőé, a nagy színészeké és utána az enyém. Igaz, olyan nagyon sokszor nem kellett leállni miattam a forgatással, de ez azt is je­lenti, hogy Évike néni, a ren­dező mindent megértetett ve­lem. Nem úgy, hogy belém sulykolta, hanem megmagya­rázta. — Mi volt a legnehezebb a szerepben? — A kocsma... — amikor van a „hücski” . én még soha nem voltam részeg .. . — Mennyire változtatta meg az életedet ez a fősze­rep? — Most már nem látszik, mert nőtt a hajam, de a for­gatáskor lenyírták rövidre, meg vörösre festették. Kül­sőleg ennyi. "Amúgy? Élek úgy. mint azelőtt :tt a suli­ban. a barátaimmal, otthon meg a szüleimmel. — Hol laksz? — Gvurón. Onnan járok be mindennap. Édesapám a tsz-nél gépkezelő, édesanyám meg az irodán takarítónő. — Mit szóltak a főszerep­hez? — örültek. — És a honorárium? — Húszezer forintot kap­tam. Oc’ adtam a szüleimnek. Ha felvesznek, akkor úgyis kell majd a pénz ... Az igazgatói irodába be­hallatszik az iskolacsengő. Búcsúzunk. A főszereplő visszaül az iskolapadba. S. BODA ANDRAS

Next

/
Oldalképek
Tartalom