Déli Hírlap, 1975. május (7. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-12 / 109. szám
feszihálok — lépések A fesztiválra készülve kezembe került Nemeskürty Istvánnak egy kézirata. (A cikk megjelent lapunkban, az eredeti példányt azárt őriztem meg, mert tényleg kézzel íródott.) A neves író es filmesztéta a 13. fesztivál zsűrijének elnökeként töltött egy hetet Miskolcon, s ennek a hétnek a tanulságait vázolja. Az első megállapítás: „A rövidfilmeknek itt valóban van közönségük. Nem csupán egy kísérőműsor kényszerű végig- szenvedói, hanem magáért a rövidfilmért bérletet, jegyet váltó, értő és bíráló publikum. Lehetetlenség, hogy ezt az igényes közönséget csupán az évenként megrendezett fesztiválok rövid hetei toborozták volna. Ezt a közönséget az év többi 51 hetében is formálta, nevelte a város ...” Nos. amióta először otthonnal fogadta Miskolc a rövidfilmművészet reprezentánsait, s alkotásaikat — azóta ismételjük: a kapcsolat nem egy hét időtartamára köttetik. S nem is kapcsolat ez már, hanem valamiféle szövetség. Volt időszak, mikor úgy tűnt, hogy a hétköznapokon nehezen mozdulunk egymás felé. Ebből a szempontból a 13. fesztivál — s ezt kitűnően megérezte Nemeskürty — vízválasztónak számít. Nem jött ugyan a filmek szemléje után egyetlen stáb sem, hogy nálunk forgasson (nem is ez a legfontosabb), de jöttek az alkotók családias beszélgetésekre; melyeket mi szeretünk szerzői esteknek nevezni. Ezek az alkalmak tényleg azt bizonyították, hogy városunkban van értő közönsége a rövidfilmeknek. Joggal szorgalmazhattuk hát annak a mozinak a megnyitását. mely rendszeresen vetít kisfilmeket. A túlzott optimisták várakozásával ellentétben nem özönlöttek a látogatók az 1975 elején megnyílt Híradó moziba. Még most sincs soha telt ház. A miskolciak azonban egyre inkább kezdik megszokni, hogy délelőttönként rövidfilmet nézzenek. Statisztikailag ez persze nem bizonyítható megnyugtatóan. De most elsősorban ne a számokra figyeljünk, hanem egy folyamatra. Ami viszont kétségtelenül bizonyítja, hogy a rövidfilmek mozija nem luxus. Persze ebben a filmes városban — s nem véletlenül mondjuk ezt éppen most — több rövidfilm- premiert, szerzői estet, vitát kellene tartani. Reméljük, hogy a mostani fesztivál díjnyertes alkotásait viszontlátjuk majd Híradómozinkban is. t ■ Ha már a díjnyerteseknél tartunk: az idén ismét sürgetni fogjuk (mi, miskolci filmbarátok valamennyien) annak a rövidfilm-archívumnak a létrehozását, melyben a miskolci filmfesztiválok díjnyertes alkotásai kapnának helyet. Természetesen nem valami kegyelettel őrzött múzeumi tárra gondolunk, hanem forgalmazható gyűjteményre, mely köré később kutatóbázis is épülhetne. S bár nem akarunk elrugaszkodni a realitásoktól, azt sem tartjuk lehetetlennek, hogy a stúdiógondokkal küszködő rövidfilmesek valamely csoportja is „fedelet” kaphat Miskolcon. Mint mindig, most is kettőn áll a vásár. Nem táplálunk hiú reményeket, de a 15. fesztivál kezdetén — némileg ismerve az utóbbi két esztendő termését, s a miskolciak fogékonyságát — úgy érezzük, joggal bizakodhatunk. Annál is inkább, mert évről évre egyre többen szegődnek (nemcsak hittel, hanem anyagi erővel is) közös dolgaink szolgálatába. Nagyon reméljük, hogy lesznek, akik egyetértenek velünk, s számítunk persze az „elleenzékre” is. A vitákból, melyeket tiszta szándék hevít, mindig kikerekedhet valami. (gyarmati) twiiAcc tt. if. Megjelent a fesztivál újság első száma, melyet — az elmúlt évekhez hasonlóan — még két lapszám követ. A város egyik legnagyobb művészeti rendezvényének közönsége ebből is tájékozódhat a tizennegyedik fesztivál óta történtekről, az elmúlt év eseményeiről, a rövidfilmek alkotóinak munkájáról, a műfaj új művészeti díjasairól, és természetesen a következő napok eseményeiről. Hagyomány az is, hogy Feledy Gyula grafikája köszönti és búcsúztatja művészeti életűnk kiemelkedő rendezvényét. Képünkön az első szám címoldalának illusztrációja. Imreh Zsigmond kiállítása Június 20-án nyílik a Miskolci Galériában Imreh Zsig- mond festőművész posztumusz kiállítása, halálának tizedik évfordulója alkalmából. (Imreh Zsigmond 1961- ig a Földes Ferenc Gimnázium tanára volt.) A kiállítás rendezői és a családtagok kérik a művész ismerőseit, barátait, és azokat a képvá- sárlólcat, akiknek tulajdonában általa készített festmény van, szíveskedjenek a Galériát értesíteni erről, a katalógus elkészítése céljából. Operaest a Bartókban Az asszony ingatag — ezzel a címmel rendez műsort népszerű operarészletekből a Bartók Béla Művelődési Ház ma délután 5 órától a vasasklubban. Közreműködnek a Miskolci Nemzeti Színház művészei. Szocialista brigádvezetők klubja Miskolci történetkék A kezdet A szocialista brigádvezetők klubja ma újabb foglalkozást tart a Bartók Béla Művelődési Központban. A klub vezetője. dr. Fehér Alajos ezúttal Kastélyok lakói és Hogyan él a mai magyar munkás? címmel tart előadást. iietfo filmszínházak Kossuth rádió: 12.00: Déli Krónika. — .12.20; Ki oyer ma? — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.20: •Nutak. — 13.50: Válaszolunk hallgatóinknak. — 14.05: Édes anyáméit ünk. — 14.10: Munkasdal- ieldolgozasok. — 14.23: Két Sup- pe-nyitány. — 14.40. Nagy Lajos dele es művészete IV. — 15.00: Hi-ek. — 15.10: Iskolarádió. Történelmi arcképcsarnok — Zrínyi Ilona. — 15.40: Csajkovszkij: Anyegin — a Ul. felvonás zaru- jelenete. — 10.00: A vilaggazda- sag hírei. — 16.05: Színház a romok fölött. Gobűi Hilda műsora I. — 16.35: Népdalok. — 17.00: Hírek. — 17.05; Külpolitikai figyelő — 17.20: A hét radióhall- gatója. Portré muzsikával. — 17.40; Van uj a Nap alatt! Tudományos híradó. — 17.03: Sajtókonferencia — a Postánál. — 10.0«: Esti Krónika. — 19 30: Közvetítés a nemzetközi öttusa-versenyről. — 19.40: Ot esztendő uj magyar zenéje. A Rádió jubileumi sorozata. — Közben kb. 20.10—20.30: Beígért kórus. Versek. — Kb. 21.10: Hírek. — Kb. 21.13: Gustav Brom zenekara játszik. — 21.30: Míkrolánc. Pet- ress István műsora — 22.00: Hírek. Sport. — 22.20: Slágerről — slágerre. — 22.50: Szeret az erdő. Aprily Lajos versei. — 23.00: Nóták. — 24.00: Hírek. — o.to—0.25: Két ária Spontini A vesztaszüz című operájából. Petőfi rádió: 12.00: Simone Boccanegra. Részletek Verdi operájából. — 13.00: Hírek,- — 13.03: Családi könyvespolc. Könyvismertetés. — 13.20: Beethovenmüvek — 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés. — 14.00: Kettőtől hatig ... A Rádió kívánságműsora. — 18.00: Hírek. — 13.05: Külpolitikai figyelő. — 18.20: Kalandozás. Bulla Elma es Tamássy Zdenkó beszélgetése — sok muzsikával. — 19.24: A rock mesterei. — 19.54: Jó estét, gyerekek! — 20.00: Hírek. — 20.10: Üi könyvelt. — 20.13: Néró és a ,VH A. Rádiójáték. — 21.06: Maya. Operettrészletek. — 21.40: Schu- bert-dalok. — 25.00: Hírek. — 23.15: Balassa Sándor: Requiem Kassák Lajosért. — 23.15: Filmzene. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.30: Műsorismertetés — hírek. — 17.35: Emberek. utak, jármüvek. Ózd közlekedési gondjai, — Szórakoztató zene. — 18.00: Borsodi Tükör. (Békehónap kezdődik Ozdon; Megnyitották a miskolci filmfesztivált; A munkapad mellől — az egyetemre.) — 18.15: Kórus- muzsika. — Napjaink kérdései. Utasok, ellenőrök ... Jegyzet. — Megyei sporteredmények. —Slágerkoktél. Szlovák televízió: 14.45: Pártoktatás. — 15.15: Hírek. — 15.20: Pedagógusoknak. — 15.50: Német nyelvlecke. — 16.25: Csallóköz átalakulása. — 16.35: Üj köny- -vek. — 17.15: A döntő a Strahovi stadionban lesz. — 17.45: A Z 75-ös hullámhosszon. — 18.10: Sasa Rasilov, a neves cseh komikust — 19.00: Híradó. — 20.00: Prágai tavasz ’75. — 21.40: Híradó., sport. Miskolci Nemzeti Színház (f8): Hangverseny. Kiállítások; Kossuth Művelődési Ház (10—18): Szilvitzky Margit textilművész kiállítása. BEKE Tűzgömbök Magyar film Kezdés: t4, hn6 és 8 orakor KOSSUTH Aranyláz Kutyaelet Két amerikai Chaplin-film Kezdés: f3 órakor A repülószázad Szovjet film Kezdés: hnö és 7 órakor HEVEST IVAN FILMKLUB Botrány az operában Amerikai film Kezdés Í5 es Í7 órakar FAULT A Lázadás a húszon Mb. szí. angol film Kezdés: fő es Í7 orakor PETŐFI A halott asszony visszatér Mb. szí. francia film Kezdés: fa es f7 órakor SZIKRA Hogyan mondjam meg gyermekemnek! Mb. szí. NSZK film 16 éven felülieknek! Kezdés: 3. 5 és 7 órakor TÁNCSICS Tűzgömbök Magyar film Kezdés: 3. 5 és 7 órakor TAPOLCA-KERT A négy muskétás Szí. francia film Kezdés: f8 Orakor IFJÚSÁGI ES ÜTTÖRÖMOZI A lovag végakarata Szpvjet film Kezdés: 4 órakor Az Ezüst-tó kincse Mb. szí. jugoszláv film Kezdés: 6 órakor HÁMOR Autó Szí. magyar film Kezdés: 6 órakor PERECES Régi falak Mb. szovjet film Kezdéí; 6 órakor KEDD Kossuth rádió: 8.0«: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15: Büdapest és a vidék kulturális programjából. — 8.22: Bjelov: így parancsolta Iljics — kantáta. — 8.39: Verdi: Macbeth. Négyfelvo- násos opera — Közben 10.00: Hírek. — 10.05: Iskolarádió. — Angol újságnyelvlecke Osztályfőnöki óra — 11.31: Barokk kamaramuzsika. Petőfi rádió; 8 00: Hírek. — 8.05: Operettrészletek. — 8.30: Kommunista sajtó az ellenforradalmi Magyarországon. — 9.00: Hírek. — 9.03: Népdalok. —9.50: Kritikusok fóruma. — 10.00: A zene hullámhosszán. — Közben 11.00: Hirek. Televízió: 8.03—8.20: Matematika. — 9.05—9.25: Környezetismeret. — 9.53—10.30: Fizika. — 11.05— 11.40: Földrajz. — 11.55—12.20: Mátém atj ka. Szürke, műanyag borítású dossziét böngészek. Benne sárguló kéziratmásolatok, levelek, sok-sok stencilezett írás, meghívók. A dosszié fedelén aranyozott nyomású felirat: „1. Magyar Rövid és Televíziós Filmfesztivál rendezési terve 19G4. VI. 15—19”. A dosszié tartalma az első miskolci film- fesztivál előkészületeit, a fesztivál eseményeit idézi. Az első irat dátuma 1964. február 25. A Szikszervezetek Borsod megyei Tanácsa arról tájékoztat ebben a levélben, hogy „Az országos szervek által történt megbízás alapján Miskolc város kapta meg az I. Magyar Rövid és Televíziós Filmfesztivál rendezési jogát. E fesztivál 1964. június 15—19. között kerül megrendezésre a Szakszervezetek Megyei Tanácsa Művelődési Házában (MSZB tér 1. sz.). „Március 2-án megalakult a helyi rendező bizottság, amelyben nekem a sajtóiroda-vezető tisztsége jutott. A bizottság elnöke Gál Imre, titkára dr. Kiss Károly volt. Április 22-én. második tanácskozásunkon megismertük az országos intéző bizottság döntéseit, s annak megfelelően felosztottuk a helyi teendőket. Lassan kialakult a program. A zsűri elnöke Ranódy László filmrendező lett, a vetítési programon kívül kedden, tehát a fesztivál második napján a rajz- és bábfilmesek, valamint egy másik teremben a híradósok, szerdán a dokumentum- és riportfilmalkotók, csütörtökön a népszerű-tudományos film művelői, pénteken a televíziósok számára biztosítottunk ankétlehetőséget. Több vidéki programot és találkozót szer vettünk, a külföldi vendégek többek között a Nehézipari M~:zaki Egyetem hallgatóival találkoztak. A,z elszállásolás akkor sem ment könnyen, igaz, a Júnóról akkor még álmodni sem mert senki. A fogadások, zártkörű rendezvénye’: meghívottéinak kiválasztása sem ment zökkenők nélkül. Végül is a nyi- tóiinr.épségét megelőző fogadásra nyolcvanon kei'meghívást, köztük húszán a helybe’.: ': közül, viszont az ünnepség elnökségében negyvenkilencen szorongtunk, s ez a szám a záróünnepségre negyvenhatra csökkent, a zártkörű zárófogadáson pedig százhat meghívott vett részt, s ezen belüi ugyanaz a húsz személy képviselte Miskolcot, mint a nyitáskor. Sok gyakorlatunk még nem volt a fesztiválok szervezésében. A fővárosból leruccant tanácsadókból egy kicsit több is volt a kelleténél. De az új iránti lelkesedéssel láttunk munkához és végeztük önként vállalt társadalmi feladatunkat. Eszünkbe sem jutott, hogy ezt anyagi ellenszolgáltatásért is lehet csinálni. Mások, akik az anyagiakkal rendelkeztek, szintén nem gondoltak erre, így ebben tökéletes volt íz egyetértés. Június 8-án, egy héttel a fesztivál nyitása előtt Budapesten, a Filmművész Szövetség klubjában ismertettük a fesztivál programját, Miskolc vendégváró szándékát az országos sajtó képviselőivel. Nekem jutott a megtisztelő feladat, hogy a hagyományteremtő szándékú, új miskolci, de országos jelentőségű kulturális rendezvénysorozatról országos lapoknál dolgozó kollégáimnak tájékoztatást adjak. Aztán eljött a nyitás napja, 1964. jiinius 15. Pokoli hőséggel. Ilyen kánikula talán azóta sem volt júniusban. (Ez volt az egyik olui, hogy előbbre kozták a fesztivál-hetet májusra.) Megjöttek az első külföldi vendégek: Hermina Tyrlova Csehszlovákiából. Guste Perrin az NDK-ból, Todor Dinoff Bulgáriából. Ales Bosak Csehszlovákiából, két további NDK-beli — Karl Gass és Wolfgang Kernicke — és itt volt két igen neves személyiség is: Roman Karmen a Szovjetunióból és Virgilio Tosi Olaszországból. Mint' azóta is mindig. György István, a fesztivál igazgatója köszöntötte a megjelenteket, majd Jakó András, az SZMT vezető titkára méltatta annak jelentőségét, hogy a kisfilmművészet éves számadásainak Miskolc ad otthont ez időtől kezdve. Aztán elsötétült a terem, s megkezdődött az első vetítési program Bokor László és Csőke József híradóriportjaival. Így kezdődött... BENEDEK MIKLÓS A foroalás szünetében íocizolt a stábbal Főszereplő, iskol Kuna Károly, a székesfehérvári Teleki Blanka Gimuáz.um negyedikes, matematika tagozatos tanulója, a Déry Tibor Felelet című regényéből készült televíziós filmsorozat főszereplője. Ezerkétszáz kiválasztott jelölt közül nyerte el a rö. /erepet. Meghallgatások, próbafelvételek, aztán Zsurzs Éva rendező távirata a felkérésről. Pár hete magunk is véleményt alkothatunk Kuna Károly játékáról. Köpe Bálint alakításáról, s nem túlzás leírni a szót: tehetségéről. — Mikor olvastad először a Feleletet? — Az első próbafelvételen. Azaz, akkor csak egy részletet kellett felolvasnom. Utána persze otthon, azonnal végigolvastam az egészet. — Rád esett a választás . . — A rendező munkatársai itt Fehérváron a Corvina irodalmi színpad tagjait hallgatták meg. Én előtte három héttel jelentkeztem először a Corvinánál. Ha nem jelentkezem, vagy később jelentkezem — nem én vagyok Köpe Bálint. Nyolcadikos korom óta színész akarok lenni, s akkor egy ilyen lehetőség ... Én még soha nem láttam addig igazi forgatást. — Együtt szerepeltél Sin- kovits Imrével, Bessenyei Ferenccel, Törőcsik Marival, Garas Dezsővel. Hogyan fogadtak? — Azt mondták, persze viccesen: kolléga. — Ha nem forgattatok, akkor mit csináltál? — Fociztam a stábbal! Az is jó volt. — A felvételek tavaly áprilisban kezdődtek, s idén márciusban fejeződtek be. Hogyan egyeztetted össze az iskolát és a filmet? — Nehezen. Másodikban négyesnél jobb volt az átlagom, harmadikban, akkor volt a forgatás, rontottam, most megint jobbak a jegyeim. — Hova jelentkeztél? A szemében kis csodálkozás, kis szemrehányás. — A főiskolára! Egy vizsgán már átmentem. Júniusban lesz a következő. — Segít-e a felvételin Köpe Bálint? — Nem tudom. Azt hiszem, mindenki előtt nyilvánvaló. hogy az én szerepem először az íróé, a dramaturgé. a rendezőé, a nagy színészeké és utána az enyém. Igaz, olyan nagyon sokszor nem kellett leállni miattam a forgatással, de ez azt is jelenti, hogy Évike néni, a rendező mindent megértetett velem. Nem úgy, hogy belém sulykolta, hanem megmagyarázta. — Mi volt a legnehezebb a szerepben? — A kocsma... — amikor van a „hücski” . én még soha nem voltam részeg .. . — Mennyire változtatta meg az életedet ez a főszerep? — Most már nem látszik, mert nőtt a hajam, de a forgatáskor lenyírták rövidre, meg vörösre festették. Külsőleg ennyi. "Amúgy? Élek úgy. mint azelőtt :tt a suliban. a barátaimmal, otthon meg a szüleimmel. — Hol laksz? — Gvurón. Onnan járok be mindennap. Édesapám a tsz-nél gépkezelő, édesanyám meg az irodán takarítónő. — Mit szóltak a főszerephez? — örültek. — És a honorárium? — Húszezer forintot kaptam. Oc’ adtam a szüleimnek. Ha felvesznek, akkor úgyis kell majd a pénz ... Az igazgatói irodába behallatszik az iskolacsengő. Búcsúzunk. A főszereplő visszaül az iskolapadba. S. BODA ANDRAS