Déli Hírlap, 1975. április (7. évfolyam, 76-99. szám)

1975-04-09 / 82. szám

Miskolci diák volt Egy elfelejtett feltaláló Csorba Györpv dolgozla ki a radar elődjét Még a régi miskolciak is a főgimnáziumi tanárra, de többnyire az igazgatóra em­lékeznek, ha „idős Csorba Györgyöt” valaki szóba hoz­za. Kevesen tudják róla: magas szintű tudományos munkát végző matematikus és fizikus volt — valamint világhírnév előtt álló felta­láló! Olyan rádiós helymeg­határozó készülékeket talált fel — jóval a radar előtt —, melyekkel gyorsan és fok- percnyi pontossággal megál­lapíthatták a mozgó jármű földrajzi helyét. Röntgenezett az iskolában Miskolcon született 1869- ben. Édesapja — kisbirtokos gazdálkodó — 1880 szeptem­berében beíratta a helybeli református líceum első osz­tályába. Ebben az iskolában (akkor már főgimnázium volt, ma: a Herman Ottó Múzeum) érettségizett 1888- ban. Jeles, szegény sorsú di­ák volt, ezért ösztördíjat is „kijártak” neki tanárai. Csorba György akkor jött vissza iskolájába tanárnak, amikor új épületébe költözött az intézet. (A mai Zrínyi Ilona Gimnázium.) 1898— 1908 között matematikát és fizikát tanított jelentős óra­számban, egykori tanárától „örökölte” a fizikai szertár­őri tisztet és igazgató korá­ban is évekig vezette a gyö­keresen új, 1911-től működő „fizikai szemináriumot” (gyakorlat). 1908-tól 1936-ig igazgató Volt. Tehét élete 46 éve kapcsolódott az igazga­tósága alatt Lévay József nevét felvett gimnáziumhoz. Szülővárosában, ahol nyug­díjasként halt meg 1945-ben. Ahol eltemették. Külön tanulmányt érde­melne tanári, igazgatói mű­ködése, de érdekes-értékes személyisége is. Szigorú, gondos igazgató volt, de so­kat tett az iskola gazdagí­tásáért, a diákokért — taná­rokért. Mint feltaláló hitt abban, hogy találmánya — a jobb tájékozódást biztosít­va — sok emberéletet ment­hetne meg. Mint tanár, már 70 évvel ezelőtt ismeretter­jesztő is volt: az akkori köz- művelődési egyesület rendez­vényein működés közben mutatta be a röntgenkészü­léket. Ugyanezt használta a kórházi betegek átvilágítá­sára is, a fizikai szertárban, gyakran, mert kórházi rönt­gen akkor még nem volt. Légi járművek helymeghatározására Eredeti találmányát Buda­pesten, a Magyar Földrajzi Társaságban mutatta be 1922. november 23-án, rajz­zal és vetítéssel szemlélte­tett előadásban. A hallgató­sággal megismertette ú.i gra­fikai eljárásait és készüléke­it a csillagláthatósági ada­tok, a földrajzi szélesség és hosszúság meghatározására, melyeket felhasználhatónak tartott a tengerhajózásban is. Ettől kezdve tovább dol­gozott találmányán: „légi járművek” helymeghatározá­sára is alkalmassá tette. Majd kérvényt kérvény után küldött az „illetékesek”-hez: anyagi támogatást kért az államtól a kutatásokhoz, kí­sérletekhez. Két minisztéri­um is elutasítja (1928—1929) fedezet hiányára hivatkozva. Még most sem adta fel a harcot. 1931-ben a németor­szági „Mathematischen An­nalen” közölte egyik szak- tanulmányát és itthon ki­adásra előkészítette a légi járművek rádiós helymegha­tározásáról írt munkáját. (Úgy tudjuk: nem jelent meg.) Közben, az itthoni el­utasítások után 1929-ben Berlinben tárgyal találmá­nya szabadalmaztatásáról és forgalomba hozásáról. Útja eredménytelen volt, míg vé­gül légi járművekhez hasz­nálható rádiós helymegha­tározó készülékére 1932. áp­rilis 14-én Berlinben német birodalmi szabadalmat nyert. Ettől kezdve nincs több ada­tunk a találmány sorsáról. Szóbeli közlések szerint: a feltaláló sem anyagi, sem erkölcsi elismerést nem ka­pott. Tehát nem vették meg, vagy ő nem adta el. A cím nem elégtétel Azért nem gyártották, mert elhúzódott a szabadal­maztatás és korszerűbb be­rendezés kiszorította? De évek múlva találták fel a radart és újabb évek teltek el, míg hajókon, repülőgé­peken tömegesen megjelent. Addig hasznos, hézagpótló szerepet kaphatott volna a miskolci feltaláló szelleme­sen egyszerű, pontos, gyor­san „működő” készüléke. Csorba Györgyöt 1936-ban nyugdíjazták. Kapott kitün­tetést, főigazgatói címet, de igazi elégtételt nem. Miben bízhatott még? Talán az utókor értékelő, elismerő emlékezésében! DR. MÄDAI GYULA Egy Párizs környéki kisvárosban újra jelölteti magát Boussard polgármester, s hogy ellenfelét kivesse a nyeregből, zsaroláshoz folyamodik. Titkára kideríti, hogy az ellen­jelölt feleségének barátnője időnként éjszakai „bulikat” rendez otthonában. A mulatságok­ról, amelyek nem egyebek, mint orgiák, fényképfelvételek is készülnek. Egy ilyen képet kell tehát megszerezni és az egyik hölgy fejét kicserélni az ellenjelölt feleségének arcképé­vel. A Nem zörög a haraszt... című film rendezője, André Cayatte azokat a szennyes manipulációkat leplezi le, amelyek a kapitalista országok „szabad választásainak” hát­terében mindig fellelhetők. A színes francia—olasz filmet (főszereplői Annie Girardot és Mireille Dar^) holnaptól a Kossuth mozi vetíti. Beszélgetés Kunt Ernővel A Miskolci Művészklub baráti társasága április li­án este rendezi következő összejövetelét. A találkozó során bemutatják Kunt Ernő festőművész tárlatát és ba­ráti beszélgetést folytatnak az alkotóval. Fellép az össze­jövetelen Papp Gábor zon­goraművész, aki Bartók-da- lokat ad elő. Dr. Benda a TIT-ben Dr. Benda Kálmán, a Ma­gyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézeté­nek főmunkatársa A jakobi- nizmus, szabadkőművesség és a nemzeti függetlenség címmel tart előadást április 10-én, csütörtökön délután 5 órai kezdettel a TIT előadótermé­ben. Szereposztás: sorshúzással Gyerekek színháza Az előcsarnokból két be­járat vezet a nézőtérre. Az egyik fölött fekete M-betű, a másik fölött C, vagyis Montague és Capulet. Aki Montague mellett van — az balra, aki Capulet mellett — jobbra megy, a teremben is széles fehér szalag választ­ja el a két ősi ellenséges család ifjú „szurkolóit”. Így kezdődik a Rómeó és Júlia a Gajdar nevét viselő mű­kedvelő gyermekszínházban, a Textilmunkás nevű moszkvai kerületben. A színpadon a veronai ősi színház romjai. Ide érkez­nek a gyerekek, hogy szín- házasdit játsszanak: maszk nélkül, farmernadrágban, ingujjban. S nem is annyira Shakespeare szereplőit ala­kítják, mint inkább a róluk alkotott véleményüket juttat­ják kifejezésre. Azt, hogy mit gondolnak a gőgről, az el­avult előítéletekről, az em­beri rosszindulatról, mely két kortársukat, két velük egyidős fiatalt elpusztított. A kerület úttörőháza mel­lett működő Gajdar színhá­zat négy évvel ezelőtt szer­vezte meg Vjacseszlav Szpe­Édes anyanyelvűnk Mostohán bánunk édes anyanyelvűnkkel. Hovatovább di­vattá lesz az idegen szó akkor is, amikor arra semmi szükség. Vannak elkerülhetetlen szakkifejezések; ezek használata — magyar megfelelőjük híján — nyilvánvaló. Ámde röpköd- tetjük mi azokat az idegen szavakat is, amelyek teljesen feleslegesek, hiszen értelmes, sőt mi több: megérthető! kife­jezéseink vannak rá. S ha most azt mondanám: az a sajnálatos a dologban, hogy ezek az idegen szavak betódultak a köznyelvbe — nem mondanék igazat. Mert a köznyelv — magyar. Az idegen szót többnyire azok használják, akik „nagyon műveltek” (vagy annak akarnak látszani), netán feltűnési viszketegség- ben szenvednek, esetleg megcsodáltatni akarják magukat. Kérdezzük úgy: derogál nekik a közérthetőség? Ne így! In­kább magyarul: nincs ínyükre! Vajon miért? Pedig milyen találó kifejezés... Miként a legtöbb idegen szó magyar má­sa. A komplett miért nem jó úgy, hogy: teljes; az akceptál úgy, hogy elfogad, helyesel; az abszurdum úgy, hogy: képte­lenség. Már miért ne volna jó?! Voltaképpen ugyanazt fejezi ki, s ráadásul száz ember közül száz megérti. És ez bizony na­gyon lényeges. Rendjén van, ha mondjuk két hasonszőrű szó­párbajra hívja egymást, mintegy vetélkedve abban, ki a „műveltebb”; teljék kedvük, ha nekik így tetszik. (így kon- veniál!) Ámde ne csillogjanak ott, ahol nem az idegen sza­vak határozzák meg a műveltséget, s különösen ne ott, ahol a hallgatóság zöme azon töri a fejét, vajon mit is mondott az illető, azonkívül, amit magyarul mondott. A köznyelv egyenesen megköveteli a közérthetőséget. Ha azt mondom, a lakatosnak ott bent a gyárban, látta-e a sublert (tolómér­cét), az imént még itt volt — rögvest tudja, mit keresek. A szó a szakmájához tartozik, pontosabban szakmai ismeret­körébe. Ha viszont vele társalogván nem törekszem a ..szimplicitásra” — egyszerűségre, akkor ő 'engem joggal vél fennhéjázó fajankónak, aki leereszkedem hozzá. Mert az én mesterkélt műveltségem sérti őt. S neki van igaza. Tessék mondani, van értelme annak, aminek nincs? Ha az idegen szónak van magyar fordítása, miért nem mondjuk mindjárt tiszta csengésű, ízes magyar szóval? Értelme csakis annak van, ami érthető. Mindenki által érthető! Ugye, evidens? Bocsánat: magától értetődő! —a sziveev, aki akkor végezte el a színművészeti főisko­lát. A fiatal színész határo­zott elképzelésekkel érke­zett az úttörőházba. A gye­rekeket nem tanította meg a színpadi mozgásra, be­szédre. Felkészítésük mind­járt a színpadon kezdődött A gyerekeknek maguknak kellett véleményt formálni arról, hogy mi történik a darabban, a maguk vélemé­nyét lelkesen, őszintén meg­véd ték. A gyerekek minden előadást játéknak fognak fel, s ez a játék közvetlenül a színen alakul. A stúdióba minden je­lentkezőt felvesznek. A szín­ház fiatal rendezője szerint játszani nem tudó gyermek nincs! A főszereplő a következő előadásban világosítóként vagy díszletmunkásként dol­gozik. A közkedvelt ifjú­sági író, Gajdar darabja alapján készült Timur és csapata előadásban minden fiú tudja az összes fiúszere­pet, a lányok pedig vala­mennyi lány szerepét. A szereposztás minden alka­lommal sorshúzás útján tör­ténik, az előadás előtt, a nézők szemeláttára. A színházi ügyeket a vá­lasztott művészi tanács in­tézi. Tagjai között a gyere­keken és rendezőjükön kívül ott vannak a színház állan­dó barátai: írók, újságírók, rendezők. túlírni SZERDA Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20; Ki nyer ma? — 12.35: Tánczenei koktél. —13.20: Népzene. — 13.51: Válaszolunk hallgatóinknak. 14.06: Dzsessz- hatások századunk zenéjében. — 14.36; Operanégyesek. — 15.00: Hírek. — 15.10: Harsan a kürt­szó! A Gyermekrádió műsora.— 15.45: Bach: ni. brandenburgi verseny. — 16.00: a világgazda­ság hírei. — 16.05; Diáktarisz­nya. Az Ifjúsági Rádió műsora. — 16.35: Kóruspódium. — 16.44: Musicalslágerek. — 17.00: Hírek. — 17.05: Külpolitikai figyelő. — 17.20: Bemutatjuk új felvételein­ket. — 17.50: Nem vagyunk mil­liomosok n. — 1,8.05: Régi ma­gyar muzsika. — 18.20: Opera­éneklés a század elején IV. — 19.00: Esti Krónika. — 19.25: Töltsön egy órát kedvenceivel! Közreműködik az Osmonds együttes és Zalatnay Sarolta. — 20.25: Gondolat. A Rádió iro­dalmi lapja. — 21.10: Hírek. — 21.13: Nóták. —21.28: Schönberg: A megdicsőült éj. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: Meditáció — a vélt érdekről és a hamis tudatról. — 22.30: Dixie­land-felvételekből. — 23.00: A kihallgatás. Harold Pinter elbe­szélése. — 23.15: A rózsái ovag. Operarészletek. — 24.00: Hírek. — 0.10—0.25: Filmzene. Petőfi rádió: 12.00: Kórusok, hangszerszólók. — 12.30: Balese­tek, tűzesetek, bűnügyek. — 13.00: Hírek. — 13 03: Virginia Zeani és Ivan Petrov énekel. — 13.40: A gyomoridegességről. — 13.45: Időjárás- és vízállás jelen­tés. — 14.00: A Petőfi rádió ze­nés délutánja. — 17.30: Hírek. — 17.33 : Közvetítés az FTC—Crvena Zvezda KE2K labdarúgó-mérkő­zésről. — Közben kb. 18.20— 18.30: Hírek. — 19.20: Ifjú Zene­barátok Híradója. — 19.43: Zenei rejtvény fiataloknak. — 19454: Jó estét, gyerekek! — 20.00: Esti Krónika n. — 20.25: Üj könyvek. — 20.28: Tavasz. Egy- felvonásos operett. — 21.28: Kis magyar néprajz. — 21.33: A hanglemezbolt könnyűzenei új­donságai. — 21.50: Mivel foglal­kozik a pszichofarma.kológia? Jegyzet. — 22.00: Esti hangver­seny Schubert műveiből. — 23.00: Hírek. — 23.15: Népdalok. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.30: Műsor­ismertetés — hírek. — 17.35: Nagyüzemi mezőgazdaságunk. — A MISKOLCI KÖZLEKEDÉSI VÁLLALAT Felvételre keres „D”-vizsgával és „D”-vizsga nélküli gépkocsivezetőket kétéves teher-tengelyen töltött idővel. Valamint autószerelőket, betanított szerelőket, jármű-lakatost, karosszéria-lakatost, segédmunkásokat, takarítókat. Bővebb felvilágositást a vállalat munkaügyi osztálya ad; Miskolc, Szondi György u. 1. sz. alatt, 7-15.30 óráig. Nótacsokor. — 18.00: Borsodi Tükör. (Ülésezett a Miskolci Filmfesztivál Előkészítő Bizott­sága; Mikrofon előtt a Sajo- szentpéteri Üveggyár jogtaná­csosa; Kereskedelmi szakembe­rek tanácskozásán.) — 18.15: Kamarazene — miskolci hang­versenytermekből. — Női dol­gok, női gondok. Zenészek. — A megye sportéletéből. — Elő­adó : a szerző! Televízió. 1. műsor; 16.58: Mű­sorismertetés. — 17.00: Hírek. — 17.0*5: Előszó helyett. . . Déry Tibor felelet című regényének tévéváltozatához. — 17.25: Köz­vetítés az FTC—Crvena Zvezda Beograd labdarúgó KEK-mérkő- zésröl. — 19.20: Esti mese. — 10.30: Tv-híradó. — 20.00: Párizs augusztusban. Francia film. — 21.35: Teleszubjektív. — 22.35: Tv-híradó 3. Televízió, 2. műsor: 20.00: Mű­sorismertetés. — 20.01: Korok, versek. József Attila: Tedd a kezed, Ringató, Kalárisok. — 20.50: Tv-híradó 2. — 21.10: Vá­rosok, művek. NSZK filmsoro­zat. xm. rész. Brüsszel—Mons— Ostende. — 21.40—22.05: Egyszer volt, hol nem volt. . . Osztrák zenés film. Szlovák televízió: 15.20; Hírek. — 15.25: A víz az élet forrása. Tudományos előadás. — 16.00: Német nyelvlecke. — 16.30: Kö­zépiskolásoknak. — 17.20: Ifjú szemmel. — 16.10: Autó-motor revü. — 18.40: Dalok. —- 19.00: Híradó. — 20.15: a Tv nagydí­jának átadása. — 21.35: Híradó. Miskolci Nemzeti Színház (?): Mielőtt a kakas megszólal. Le­hár bérlet. Kiállítások: Bartók Béla Mű­velődési Központ (10—18): Kép­zőművészeti kiállítás a Diósgyőri Vasas Fotószakkör anyagából. — Kossuth Művelődési Ház (10—18): Kelet felől” — dokumentációs tárlat. — 14 rézkarc — kiállítás. — Rónai Sándor Művelődési Központ (10—18): Felszabadulási dokumentumok fotókon. — Her­man Ottó Múzeum (10—18): Em­ber és munka — Borsod vegy­ipara. — Herman Ottó-emlékház (10—18): Herman Ottó élete és munkássága. — Diósgyőri Vár­múzeum (9—17): A diósgyőri vár története. — Miskolci Galéria (10—18): Kunt Ernő tunéziai festményei és rajzai. — József Attila Klubkönyvtár (12—20): Lóránt János grafikái. filmszínházak BÉKE .SZEMBESÍTÉS Magyar film Kezdés: f4, hn6 és 8 órakor HÍR.VDÖMOZl Magyar híradó, rövidfilmek Folytatólagos vetítések de. f9 órától fl2 óráig Egységes 3 forintos helyár! KOSSUTH VERONIKA VISSZATÉR Mb. szí. román film Kezdés: f3 órakor AZ UTOLSÖ PAPvANCS Mb. szí. szovjet film Kezdés: hnő és 7 órakor SÁGVÁRI PERISZKÓP A FJORDOK KÖZÖTT Szí. szovjet film CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15: Budapest és a vidék kulturális programjából, — 8.22: Anny Schlemm és Ion Piso énekel. — 9.00: Génjeinkben üzen a csil­lagvilág. — 9.25: Három a kis­lány. Operettrészletek. — 10.CO: Hírek. — 10.05: Látogatás a brazíliai indiánoknál. Molnár Gábor elöadasa III. — 10.30: Ze­nekari muzsika. — 11.29; A köl­tészet hete. Juhász Ferenc: A tékozló ország. Petőfi rádió: 8.06: Hírek. — 8.05: Népdalcsokor. — 9.Ö0: Hí­rek. — 9.03: Kamarazene. — 9.30: Balesetek, tűzesetek, bűn­ügyek. — 10.00: A zene hullám­hosszán. — Közben 11.00: Hírek. — 11.50: Szemforgatás nélkül. Jegyzet. Televízió: 9.58: Műsorismerte­tés. — 10.00: Tévé-ovi. Iskola­előkészítő tanfolyam. — 10.20-» 12.25: Szünidei matiné.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom