Déli Hírlap, 1975. április (7. évfolyam, 76-99. szám)
1975-04-09 / 82. szám
Környezetvédelmi orok Nyolcvanötén az erdőkben es az utcán Az ország minden nagyobit településén környezetvédelmi őrségeket szerveznek a Hazafias Népfront bizottságai. Tegnap délelőtt a megalakult miskolci környezetvédelmi őrség feladatairól tartottak megbeszélést a környezetvédelmi őrök és a városgondnokság szakemberei. Szuchy Róbert, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára: — A feladatunk kettős: fennünk kellett e csodálatos környék természetvédelméért, de nem feledkezhetünk meg a város belterületéről sem. Ezért hívtuk meg a vá*- rosgondnokság vezetőjét és a területi ellenőreit, akiknek a munkájára is számítunk. Dr. Tirpák András, a városgondnokság vezetője: — Ezért jöttünk nagy örömmel, mert mi is látjuk, hogy a feladat közös. Az ellenőreink eddig is járták a várost. Jelentéseik nyomán mi igyekeztünk intézkedni. Ügy érezzük, hogy a Hazafias Népfront tekintélye, politikai súlya, sok-sok aktívája segíthet a gyorsabb intézkedésben. És ami legalább ennyire fontos: segíthet a közgondolkodás ala- iki fásában. Gábor Béla, az értekezlet előadója, a munkabizottság elnöke: — Járni, látni, jelenteni, javasolni, adott esetben jó szóval hatni — ez lesz a környezetvédelmi örök dolga. Már most előre kérünk mindenkit, hogy ne lepődjék meg, ha a közeljövőben valaki megszólítja őket az erdei vagy utcai szemetelés közben. Meg kell szoknunk a rendet. A társadalmi őrök tapasztalatai segítenek a város környezetvédelmi térképének megrajzolásában, annak folyamatos kiegészítésében, a különböző akciók szervezésében Bejelentési joguk van. amihez kezelhető űrlapot kapnak. Jogaik közé tartozik, hogy minden bejelentésüket követő intézkedésről információt kérhetnek. Minden társadalmi őrt igazolvánnyal látunk el. Az erdőben járók karszalagot, a városban tevékenykedők jelvényt kapnak... * A tisztább város — közgondolkozás. Ebben segíthet a sajtó, a rádió, de ha kell. büntetésekkel minden hatóság. Segíthet a jobb propaganda. Az erdőkbe, kirándulóhelyekre táblák kellenek, általában többet kell foglalkozni a felvilágosító munkával. Felvetődött a vitában több konkrét panasz. Kiderült: nem minden gondunk megoldásához kellenek milliók. Egy-egy bódé. szemétkupac, vagy akár park rendbetételéhez elég lehet olykor a figyelem és a szándék. Á környezetvédelmi társadalmi őrök segítségével az úttörőcsapatok is szervezhetnének „őrjáratokat”, hiszen szövetségesül a fiatalokat kell megnyerni. B. G. Kerek asztal- konferencia A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség 1975 novemberében ünnepli fennállásának 30. évfordulóját. Áprilisban Budapesten, a DÍVSZ székhelyén kerekasztal-kon- ferenciát szerveznek a fasizmus leverésének 30. évfordulója jegyében. Az antifasiszta harc veteránjait hívták meg: politikusokat, egykori katonákat, írókat, újságírókat. Túra Füzérradványba j A természetvédelmi túrasorozat 4-es számú túráját 1975. április 20-án Füzérrad- ványban rendezi meg a Borsod megyei Természetvédelmi Főfelügyelőség és a Borsod megyei Természetbarát Szövetség megbízásából a Sátoraljaújhelyi járási Természetbarát Szövetség. A részvevők megtekintik Fü- zérradványt, majd H. Szabó Béla, természetvédelmi főfelügyelő ismerteti az országos hírű arborétum létrejöttének történetét, értékeit. A Népfront és a TIT A Hazafias Népfront megyei elnöksége mellett működő Béke és Barátsági Bizottság és a TIT megyei szervezetének nemzetközi szakosztálya április 11-én délelőtt kilenc órakor a Tejipari Vállalat földszinti termében közös fórumot rendez. A fórumon dr. Nagy Aladár kandidátus a mai portugáliai helyzetről tart előadást. Az előadást vita követi. 25 éve ■te« Huszonöt esztendeje ül a bírói pulpituson dr. Koharek József. Huszonöt esztendeje dönt olyan emberek sorsában. akik összeütközésbe kerültek a Magyar Népköztársaság törvényeivel. Felszabadulásunk 30. évfordulóján a Munka Érdemrend ezüst fokozatával Ismerték el tevékenységét. Miskolcon született. A fel- szabadulás esztergályosként érte a DIMÁVAG-ban. Azok közé a fiatalemberek közé tartozott, akik tudták, hogy hol a helyük. Már 1944 végén bekapcsolódott a MO- KAN-komité tevékenységébe. 1945-ben tagja lett a kommunista pártnak és amikor oly sok munkásfiatal előtt nyílt meg a továbbtanulás lehetősége, bírói-ügyé- szi akadémiára jelentkezett. A születőben levő új társadalomnak megbízható jogászokra volt szüksége. A legnehezebb esztendőkben, 1950- ben kezdett el bíráskodni. Már nem tudja, hogy azóta hány büntetőperben is kellett ítélkeznie, hány vádlott is állt vele szemben a tárgyalóteremben . A Miskolci Megyei Bíróság elsőfokú büntetőtanácsának elnökeként az utóbbi esztendőkben a legsúlyosabb bűn- cselekmények kerülnek elé. Higgadtsága, gazdag élet- tapasztalata, lelkiismeretessége áthatja egész munkáját. Fáradhatatlan az igazság maradéktalan felderítésében és a tények pontos megismerésében. Emellett kérdéseivel •megpróbálja kikutatni a vádlott teljes személyiségét és így ítéleteiben megfelelő arányban áll egymással a szocialista humánum és a jogos megtorlása Addig soha nem hoz ítéletet. amíg legjobb lelkiismerete szerint meg nem győződik a vádlott bűnösségéről, ártatlanságáról, örül, ha felmentő ítéletet hirdethet ki, de nagy felelősséggel mondja ki a legsúlyosabb büntetést is. Az újságíró emlékszik az izgalmas ügyeire. A „nikoti- nos asszonyra”, aki négy ember számára kevert halálos mérget, az emődi családirtó- ra, vagy a tatárdombi gyilkosságra. A bíró számára az igazán emlékezetes ügyek azok, amelyekben nehéz és következetes munka árán sikerül megtalálni az igazság fénylő gyöngyét. A büntetőbíró szabad idejében nem olvas krimiket. Kerteszkedik, megöntözi a virágokat es zenét hallgat. Reggel néha látom, amikor bevásárlószatyorral a piacra indul. Szeret sétálni is, szereti a várost, szereti az embereket. A munkája soha nem tette szkeptikussá, cinikussá, mert ma is keresi a szépet. Magánéletében jó kedélyű, humoros ember. Hogy mi a vágya? Csupán annyi, hogy szép lassan nép- telenedjen el a büntetőbírói pálya — kevesebb munkát adjanak az igazságszolgáltatásnak a bűnözők. Persze tudja, hogy hivatására még szükség lesz, mert fia az édesapa pályáját folytatja. Büntetőbíró. E. A. A szokásosnál korábban megnyitották a tapolcai Kert presszót. Törvényszerű, hogy esik a színvonal? Szezon előtt a miskolci vendéglátók Kezdődik az idegenforgalmi, vendéglátóipari szezon. Máris sorra nyitnak a Miskolci Vendéglátóipari Vállalat szezonális üzemegységei. Újra üzemel az Avason a TV-presszó, Miskolc-Tapolcán a Kert presszó; de megnyílik április végéig a népkerti, a királyasztali és a többi egység is. Pál' ázat — vezetői posztra Általános tapasztalat, hogy szezonban a vendéglátás színvonala mindig esik egy kicsit. Hiszen lényegében ugyanannyi vendéglátóipari dolgozónak egyszeriben két- szer-háromszor annyi vendéget kell ellátnia. A szezonbeli kulturált vendéglátás régi gondja a Miskolci Vendéglátóipari Vállalatnak is. S tesznek is érte, hogy a színvonal-csökkenés minél mimmálisabb legyen. Így például a most megnyílt és nyíló egységek üzletvezetői posztjára nyílt pályázatot írnak ki. Ezzel elérték, hogy arra alkalmas emberek irányítják a külföldi és hazai turisták által is gyakorta felkeresett vendéglátó helyeket. Évek óta sokat tesz a vállalat a dolgozók szakmai továbbképzése és műveltségük növelése érdekében. A szakképzettség megszerzését különösen szigorúan veszik. Jelenleg 203 vezető és vezetőhelyettes rendelkezik a munkaköre ellátásához szükséges szakmai képzettséggel, ám legalább tucatnyi még nem. (Igaz, nyolcán most végzik a tanfolyamot.) Ami pedig az állami oktatást illeti, jelenleg 187-en tanulnak főiskolán, középiskolában vagy általános iskolában. Szakmai nevelés A szakember-utánpótlás a vendéglátóiparban is egyre nagyobb gondot jelent. Ezért fontos a szakmai oktatás, az úgynevezett átképzés. Ezekben a hónapokban például 19en járnak üzletvezetői, 34-en eladói, 8-an cukrász- és ketten szakácstanfolyamra. Az egyik legfontosabb idei feladatként az 5 évre szóló oktatási terv elkészítését jelölték meg. Az egyik részfeladat a 439, általános iskolai végzettséggel nem rendelkező dolgozó tanulásra kötelezése, ösztönzése. Szigorúbb ellenőrzést! A kulturált vendéglátásnak természetesen számos más feltétele is van. Gondolunk itt a hálózatfejlesztésre (fogyóeszköz-utánpótlásra, tatarozásra, karbantartásra, gépek és berendezések javítására évente mintegy 10 millió forintot költ a vállalat), vagy például a fogyasztók érdekeit és a társadalmi tulajdon védelmét szolgáló ellenőrzések szigorítására. Mert tavaly például ugyan az előző évekhez képest 34 százalékkal csökkent a fegyelmi büntetések száma, de még így is 78 esetben kellett büntetni, s bizony jócskán kellett kiszabni büntetést leltárhiány vagy a vásárlók megkárosítása miatt. Igaz, ez csak a dolgozók szűk rétegére ' vonatkozik, akik miatt azonban a többi becsületes dolgozó is . szé- gyelli magát. NY. I. Hegyi gólyák A jó idővel együtt megérkeztek az első gólyák Borsodba. Még az elmúlt évben is körülbelül másfél ezret tartottak nyilván a megyében e szép és hazánkban különösen kedvelt költöző madarakból. Az ornitológusok megfigyelése szerint az idén tavasszal folytatódik a gólyák már korábban megkezdődött átköltözése a síkságból a nyugalmasabb hegyvidéki részekre. Valaha a legtöbb gólyapár a Tiszamenti és a Bodrog-parti községekben rakott fészket, most viszont ezeket a helyeket szinte teljesen elkerülik, s inkább az aggteleki karsztvidéken, Zá- dorfalva környékén és más hasonló helyeken telepednek meg A hegyi patakok környékén elegendő táplálékot is találnak. Időmérés A belföldi és a nemzetközi távhívó-hálózat fejlesztéséről, legújabb eredményeiről és terveiről számolt be tegnap a Helyközi Távbeszélő Igazgatóságon tartott sajtótájékoztatón Tóth IUcs, a Posta vezérigazgató-helyettese. Egy hete öt budapesti telefonközpont 162 ezer előfizetője közvetlen tárcsázással teremthet összeköttetést Moszkva, valamint az NDK. Lengyelország és Jugoszlávia az automatizált hálózatába kapcsolt telefonállomásaival. A posta felmérése szerint az új lehetőséget sokan vették igénybe, az elsó napon Moszkvával 22 százalékkal, az NDK-val 84 százalékkal, Lengyelországgal 52 százalékkal és Jugoszlávidéken is viával 87 százalékkal növekedett a telefonforgalom. A következő ötéves terv során a posta folytatja a távbeszélő-szolgálat korszerűsítését. Jövőre a még hátralevő megyeszékhelyeket — Salgótarjánt , Kecskemétet, Szekszárdot, Békéscsabát, Tatabányát és Egert — kapcsolják be a belföldi távhívásba, s megkezdik az ipari városok és Pest környék telefonszolgálatának automatizálását is. A tervidőszakban a zsúfoltság enyhítésére folytatják a helyi időmérések bevezetését és a vidéki városokra való kiterjesztését. Bővítik a nemzetközi távhívóközpontot és hálózatot, s ezzel további országokkal is megteremtik az automatikus telefonforgalom lehetőségét.
