Déli Hírlap, 1975. április (7. évfolyam, 76-99. szám)
1975-04-07 / 80. szám
» Szentenciák áprilisra Április neve — a többi hónap elnevezéséhez hasonlóan — római eredetű. A latin „aperire”, azaz megnyitni szóból származik. (Ovidius szerint a tavasz nyit meg mindent.) Az április egyéb elnevezései: tavaszhó, Bika hava, Szentgyörgy hava. A régi rómaiaknál kezdetben a második hónap volt; a júliánus naptár tette meg negyedik hónapnak. Julius Caesar naptárreformja nyújtotta meg egy nappal, azóta nem 29, hanem 30 napból áll. A hó rége szeles, esős A hó folyamán a nappal 1 óra 35 perccel növekszik az éjszaka rovására. Hersei, egykori csillagász szerint az időjárás így alakul: elején tovább tartanak: a viharok, 10-én jobbra fordul, 16-ig enyhe, kellemes napok, 17-től 24-ig sok eső, a hó vége szeles, esős, változó. A 1Ö0 éves naptár még szeszélyesebb időt jósol: 7-ig hideg, 8-án enyhül, 9—10-én szeles, 11— 14-én kellemes, 15—16-án zivataros, 17-től 22-ig változó, azután esős időjárás. Lássuk el kopogóval Ebben a hónapban már bőven akad tennivaló a falusi földeken. A Kincses Kalendárium idevonatkozó tanáElőadóest: Tisztább világban Zoltán Sára tart ma két előadódélutánt a Bartók Béla Művelődési Központban. Tisztább világban című műsorát délután fél 3-kor és 5 órakor láthatja az érdeklődő közönség. fa 3 Színe fonákja csaiből: Az ősszel vagy télen elmulasztott trágyahordást ebben a hónapban okvetlenül be kell fejezni, az őszi vetések gyomlálása szintén áprilisi teendő. A répaföldeken szedessük a répabarkót a gyerekekkel — hangzik a jó tanács. Fejezzük be a répa, a szagosbükköny, a csalamádé, a hó második felében a kukorica és burgonya vetését. Gyakran tartsuk nyitva a dohánymelegágyat. A gyümölcsösben a nyesést be kell fejezni, mielőtt a rügyek kifakadnak, a szőlőben a nyitás és a metszés, ezzel együtt a karózás a fő munka. A késői fagyok ellen kellőképpen védekezzünk. A virágoskertben a korán virágzó cserjéket mindig az elvirágzás után messük meg. A pincében az utóerjedésbe jött borokat kotyogóval lássuk el. Tibor megmondja A Kincses Kalendárium * kiemeli április 14-ét, Tibor napját. A magyar nép regulái szerint, ha Tibor (Ti- burcius) napjára a rétek még nem zöldülnek, a gazdák remélik a föld termékenységét. Ha ez a hónap nedves, bőséget várnak. A nyírfa, ha megzöldellik. nem féltjük azután a veteménye- ket a hidegtől, ha a cseresznyefa virágos, virágos lészen a szőlő is. , Ifjúgárdisták tanácskozása Az Ifjú Gárda egységeid nek parancsnokait hívta meg csütörtök este hét órára a Molnár Béla Ifjúsági és Úttörőházba a KISZ városi bizottsága. További feladataik meghatározása mellett megbeszélik a forradalmi ifjúsági napok rendezvényeinek tapasztalatait is. Mikor hívnak engem Mária nővérnek ? felvételi az Egészségügyi Szakiskolában Országos a gond — kevés a szakképzett ápolónő. Sokfelé gond, hogy nincs utánpótlás, kevés a jelentkező. Borsodban és Miskolcon pedig az a gond, hogy hatszoros a túljelentkezés az egészségügyi szakiskolába. Idén született meg a rendelkezés: az 1975/76-os tanévtől kezdve a nyolc általános iskolai végzettséggel rendelkező lányok 14 éves koruktól jelentkezhetnek e szép életpályára. (Eddig 17 év volt az alsó korhatár.) A hároméves oktatási idő után általános ápolónői, további tízhónapos szaktanfolyam után szakápolónői képesítést nyernek az itt végzettek. A miskolci egészségügyi szakiskolába 410 leány jelentkezett a megye területéről. Közülük — ha csak valami „csoda” nem történik — hetvenen kaphatják meg a felvételről szóló értesítést. HOL JÁRJANAK? Ha jól számolom, hatvanhat aláírás díszeleg azon a levélen, melyet a Major, Mátyás király, László Jenő, Szőnyi Márton és Feszty Árpád utcák nyugati oldalán lakók nevében írt Szabó Károly. De lehetne akár több ezer is — Szabó Károly szerint —, mert a bosszúság, melyről ír, sok-sok ember mindennapjait keseríti meg. Miről is van szó? A múlt év végén bontani kezdték az Eszperantó tér környékét. Egyik napról a másikra eltűntek a régi, ócska házak, ám velük együtt eltűnt a járda és a közvilágítás is. A Tizeshonvéd utcai villamos- és autóbuszmegállókat a megmaradt házak lakói az Ilona utcán közelítették meg. Ma is erre járnak, de nyakig sárban és az esti órákban riasztó sötétségben. Szabó Károly szerint már panaszt emeltek a tanács I. kerületi hivatalánál. Azt a választ kapták, hogy az Ilona utca már nem utca, hanem építési terület. Arra tulajdonképpen nem is lehetne már közlekedni. A válasz meggyőzően hangzik, hiszen a városfejlesztés érdekében a környéken lakóknak mindenütt vállalniuk kell kisebb vagy nagyobb kényelmetlenséget. Ha úgy tetszik: ez a fonákja az építkezéseknek. De nem tetszik úgy, sem a levélíróknak, sem nekünk. Elképzelhető ugyanis, hogy előbb — akár ideiglenes jelleggel — utat építenek a környék lakóinak és csak azután rombolják szét a régit. Hogy így többe kerül? Természetesen többe. No de azoknak a nyugalma is ér valamennyit, akiknek a nevében Szabó Károly szót emelt. „JANUS-ARCÚSÁG” Pedagógusok tették szóvá, hogy városunkban az alkohol elleni küzdelmet „Janus-ar- cúság” jellemzi. (Többek között azzal támasztják alá állításukat, hogy a Szemere utcai „Édes”, valamint a Déryné utcai „Mackó” büfében röviditalokat is mérnek. Érdekes dolog ez. Ha a Miskolci Vendéglátóipari Vállalat vezetőivel beszélget az ember, akkor cáfolhatatlan adatokkal bizonyítják, hogy náluk az ételforgalom lényegesen gyorsabb ütemben növekszik, mint az italoké. Tejivókat tartanak fönn, új gyorskiszolgáló éttermet létesítettek, palacsintát árusítanak és dolgozóikat is arra biztatják, hogy minél több ételt adjanak el. Az is igaz, hogy a hajdani rossz hírű kocsmák többségét lebontották, vagy átalakítják borkóstolóvá. Ez tehát az egyik arc. A másikról már szól tunk a panasz alapján. Csakhogy van még harmadik is: az élelmiPírosnyaideiiÉ Mm Tegnap délelőtt csaknem félezer pirosnyakkendős pajtás népesítette be a repülőteret. Itt futották le hazánk felszabadulásának 30. .évfordulója tiszteletére — a nemzetközi úttörő-találkozó keretében — a felszabadulási mérföldeket. Az 1945 métert valamennyi pajtás becsülettel teljesítette. A járások, nagyközségek iskolásainak vetélkedésében a legjobbaknak Csörsz Magdolna (Miskolc, 12. sz. iskola) és Me- zőssy Csaba (Miskolc, 8. sz. iskola) bizonyultak. A repülőtérről az autóbuszok-a munkásmozgalmi emlékműhöz, a Népkertbe szállították a fiatalokat, itt a külföldi delegációkat képviselő egv-egy pajtás és a fel- szabadulási mérföldfutás győztesei koszorúztak elsőként. Ezután Tóth Ferencné, a megyei úttörőelnökség elnöke és Szebeni Győző, a városi úttörőelnökség elnöke helyezték el a megemlékezés virágait. Ezt követően valamennyi pajtás egy szál, otthonról hozott virágot helyezett el az emlékmű talapzatán. A pajtások ezután a sport- csarnokba vonultak, ahol a DVTK sportiskolásai tartottak látványos tornász, súlyemelő- és labdajáték-bemutatót. Ezután a pajtások vették birtokukba a szereket, majd a DVTK Sí kézilabdás lányai a küldöttekből összeállított csapattal mérkőztek. A program délután a Gyermekváros megtekintésével folytatódott, öt órakor ismét a sportcsarnokba vonultak az úttörők. A városunkba érkezett szovjet, bolgár, lengyel, csehszlovák, német és jugoszláv pajtások bevonulásával kezdődött meg a nemzetközi úttörő-találkozó díszelőadása. Tóth Ferencné, a megyei úttörőelnökség elnökének köszöntő szavai után Újhelyi Tibor, a megyei pártbizottság titkára mondott ünnepi beszédet. Ezt követően városunk úttörő-művészegyüttese tartott bemutatót, majd a külföldi delegációk fellépése következett. A nemzetközi úttörő-találkozó részvevői ma Aggtelekre kirándulnak, (tóth) szerboltok környékén valóságos szabadtéri kocsmák alakultak ki. A boltvezető szinte sírva panaszolja — ha kérdik —, hogy bár elítéli az utcai italozást, semmit sem tehet ellene, mert ugyebár nem tagadhatja meg senkitől a szeszes ital kiszolgálását. Nos, ez az egyik arca a boltvezetőnek. A másik vidám, mert — van-e, ki nem tudja? — a szeszforgalommal együtt növekszik az ő jövedelme is. De menjünk tovább. Az állam tetemes összeget költ az alkohol elleni küzdelemre (plakátok, gyógykezelés stb.), de ez az összeg — mint a tévé emlékezetes riportsorozatából is kiderült —, csak töredéke az alkoholból származó bevételeknek. S ha már így belejöttünk, elgondolkozhatunk afölött is, hogy az alkoholizmust általában a könnyebb, azaz a forgalmazás oldaláról nézzük. Bizony -mondom! „Ja- nus-arcúak” vagyunk mi magunk is, mert miközben az egyik arcunkat szigorú re- dőkbe vonjuk és szidjuk a kereskedelmet, a másik arcunk leeresztett pillákkal, csendes, elnéző mosollyal tekint el afölött a vitathatatlan tény fölött, hogy a forgalom növekedése mögött az igények növekedése áll. Persze, ezeket az igényeket gazdag • kínálattal ébresztgetni nem erkölcsös dolog ... BÉKÉS DEZSŐ Nem vizsgáztatás, csak amolyan beszélgetés az, amit az iskola felvételi bizottsága folytat a gyerekekkel. Nincs könnyű helyzetben Szakács Ferencné igazgató, Csonka Pálné, H. Szabó Béldné és Lovász Ilona szakoktató. Az első napra berendelt húsz kislány közül — szívük szerint — alig tanácsolnának el párat. ^Szeretek máson segíteni” A kötetlen beszélgetésen szó esik mindenről. Kinek- kinek kedvenc időtöltéséről, olvasmányáról, családjáról, szívesen vállalt' tantárgyáról. És persze arról, hogy mi indította a felvételizőt erre a pályára. A monoki Dolányi Erzsiké átforrósodott arccal válaszol ez utóbbi kérdésre: — Szeretek más baján segíteni ... Aztán kiderül: édesapja rokkantsági nyugdíjas, kilenc éve beteg, járja a kórházakat. Meg a körzeti orvosuk mellett dolgozó ápolónő is bíztatta a tizenegy gyerekes családból származó kislányt. Hogy mit tud az ápolónői hivatásról? A beteget ápolni kell, gyógyszert adni neki, s kivinni az ágytálat. Igen, azt is tudja, hogy sokat kell tanulni majd. Hogy győzi-e? Bízik benne, otthon is győzte, a két 3x3 méteres szobában. „Figyelmes, kedves kislány’* A vasgyári, 18. sz. Általános iskola kitűnő minősítéssel ajánlotta Pribéli Erzsikét. „Fizikai dolgozók gyermeke. Édesapja kitüntetett munkásőr. Kétszobás lakásban, rendezett körülmények között él. Egy testvére van. Testileg, egészségesen fejlett. Értelmi képessége: jó. Magatartása: példás (5). A közösségbe jól beilleszkedik. Szívesen vállal társadalmi munkát... Megbízható, lelkiismeretes tanuló ... If jú- egészségőr tevékenysége alapján pályaválasztását helyesnek tartom és felvételre javasolom. (Figyelmes, kedves kislány, erre az egészségügyi pályára rátermett.)” — írta róla az osztályfőnöke. Az eleven eszű kislányt őszinte nyíltsága teszi még rokonszenvesebbé. Csonka családban Lehet, hogy véletlen: a beszélgetések végén szomorú statisztikai adat is kerekedik. A húsz kislány közül kilenc csonka családban él. A sajókeresztúri Kovács Ildikót özvegy édesanyja neveli. (Ildi szíve vágya, hogy csecsemőgondozó lehessen.) A taktaharkányi Tóth Györgyit viszont özvegy édesapja s a nagymama neveli. A kislány még aprócska korában kórházi betegként — elhatározta: ápolónő lesz. („S ha nem tudunk felvenni, mit csinálsz?” „Majd újra megpróbálom jövőre!” — szólt a magabiztos válasz.) Sokan el vált szülők között élnek. És talán nem véletlen, hogy a beszélgetéseknél ők kevésbé közlékenyek, bizonytalanabbak. A „biztonsági* második szak A rendelet — amely az egységes oktatási rendszerbe építi az egészségügyi szakdolgozók képzését is — hatása Borsodban figyelemreméltó. A több száz jelentkező — akinek 80 százaléka második szakként a kereskedelmi és vendéglátó szakiskolát jelölte meg másodikként — azt is^bizonyítja: hálunk nagy az igény a lányok szakképzésére. Ám az a bizonyos második — a kereskedelmi — szak arra Utal: az egészségügyi területre jelentkezők közül nem min- denki sóvárog olyan türelmetlenül erre az életpályára, mint az Ároktőről jött Vágási Mária, aki pirosra gyűlt arccal így sóhajtott fel: — Mikor hívnak majd engem Marika nővérnek? (radványi) T Nem először írunk a VIMELUX Lendület szocialista brigádjáról. Sokan ismerik már a nevüket, hiszen ők javították meg az avasi hhrangjátékot és az ő kezük munkáját dicsén minden esztendőben a Tanácsház téren felállított karácsonyfa. A kongresszusi emlékplakettel kitüntetett brigád tagjai most társadalmi munkában vállalták a Kossuth Művelődési Ház hangosításának elkészítését. A keverőasztal már kész és folynak a belső szerelési munkák. Még ezen a héten szeretnék üzembe helyezni a szabad szombatok és szabad idejük feláldozásával készült berendezést: (Képünkön: brigádtagok munka közben.) (Solymos László felvétele)
