Déli Hírlap, 1975. március (7. évfolyam, 51-75. szám)

1975-03-17 / 64. szám

% A szabászok, a varrónők tudják, hogy minél kisebb a ruha, annál nehezebb megvarr­ni. A kiállításon bemutatott babaruhák után ítélve a fiatal mesterek számára valóban „gyerekjáték’’ a szabás, a varrás. Egv iskolatípus vizsgázik Két kezük munkájával Ha a két keze munkáját, tehetsége eredményét kiállí­táson akarja megmutatni, összeszedi magát az ember. Ügy dolgozik és úgy válo­gat, hogy a legjobbat adja. Többször láttam már, hogy a kollektiven bemutatkozó fiatalok mennyire kényesek erre; a sikertől önbecsülé­sük és további fejlődésük függ. Mert fontos az is, amit mások mondanak, de mindennél fontosabb, hogy maguk előtt jól vizsgázzanak. Mint most, a szakmunkás- képző intézetek fennállásá­nak 25. évfordulója alkal­mával rendezett megyei ki­állításon. * Gyakran használjuk a ki­fejezést, hogy reprezentatív. Ritkán van annyira a he­lyén, mint most, amikor a 100-as számú Pataki István Szakmunkásképzőben ren­dezett bemutatóról mond­hatjuk el. Néhányszor tízen dolgoztak az' itt látható tár­gyakon, de amit megmutat­nak, annak az alapján 22 iskola 16 500 diákjának mun­kájáról mondanak véle­ményt a látogatók. Ennél is nagyobb a tét, ha arra gon­dolunk, hogy a fiatalok produktumainak alapján most egy iskolatípus is vizs­gázik. Azt kell elmondania, hogy három-négy év alatt mire tudja megtanítani azo­kat a gyerekeket, akik rö­videsen két kezük munká­jával keresik választott szak­májukban a kenyerüket. * A sok száz tárgyat felvo­nultató, gondosan kimunkált tematikájú, áttekinthető, vi­lágos, rendbe szedett bemuta­tó minden fülkéje előtt hosszasan kellene időznie az embernek. Mert itt végső fo­kon nemcsak az összkép fontos, hanem a legapróbb részlet is. A babamodellek- re adott kis ruhák szabás­vonala, a hibátlan varrás. Fontos a vésnökök fantázia­gazdagsága, végtel :n türel­me, munkájuk szépségé és precízsége. Az a fontos, hogy a kiállított gépeket nézve az ember a fiatalra gondol, aki nemigen beszél életre szóló elhivatottságról, de minden­nap odaáll az eszterga mel­lé, hogy századmilliméter pontossággal formálja a ke­zébe adott munkadarabot. Az elegáns ünnepi asztalról a pincér jut az eszébe, aki az étteremben fölé áll, és bár nem kristállyal terít, mindenkori vendége hálás lesz a figyelméért. A kifli­sor mögött a péket látja, aki fárasztó éjszakai műszako­kon minden hajnalra friss kenyeret süt mindenki asz­talára, a cukrászremekek előtt eljövendő vasárnapi sétákra gondol. A jövőt lát­ja a vendég és azokat, akik dolgoznak érte. * Nem változtat ezen az sem, hogy a kiállított mun­kák között sok olyan van, amely a KISZ Központi Bi­zottságának múlt évben meg­hirdetett Alkotó ifjúság pá­lyázatára készült, és az ősz­szel országos bemutatóra vi­szi el a borsodi fiatalok rá­termettségének, ügyességé­nek hírét. Nem változtat, i mert nem kápráztat el ben- I nünket az ünnep fénye, mert I nem fedi el a lényeget: amit ' ezek a fiatalok megmutat­nak, azért megdolgoztak. Sem egy pályázat, sem egy kiállítás, de semmilyen ju­bileum kedvéért nem lehet egyik napról a másikra szak­mai tudást, hozzáértést pro­dukálni. <M—) Szergej Jutkevics szovjet rendező 70. születésnapjának küszöbén megvalósította régi vágyát: filmre vitte Maja­kovszkij „Poloska” című víg­játékát. A filmen együtt dolgoztak három szovjet filmstúdió: a Moszfilm, a Szovjet Rajz­film és a Dokumentumfilm Stúdió munkatársai. Jutkevics megtartotta a mű alapeszméjét — a oár- milyen téren jelentkező hyárspolgáriság ostorozását — és sajátos művészeti for­mát választott filmjéhez. A bábfilm és a rajzfilm ele­meit, a fotómontázst és a filmkrónika dokumentumait játékfilm-jelenetekkel ötvöz­te eggyé. Saját kifejezése szerint arra törekedett, hogy „aktív és időszerű filmet” készítsen. A TASZSZ munkatársának elmondotta: már kezdő mű­vész korában foglalkozott a „Poloska” megfilmesítésével, amikor még Majakovszkij ta­nítványa volt. Jutkevics az ötvenes években a moszkvai Szatirikus Színházban ren­dezte Majakovszkij „Gőzfür- dő”-jét és „Polos!fá”-ját, majd a „Gőzfürdődből fil­met is készített, és tv-fil- meket alkotott Majakovszkij művészetéről. A szovjet filmművészet fontos fejezetei fűződnek Jutkevics nevéhez, aki a színháztól 1924-ben került át a filmművészethez. Most Jevgenyij Gabriloviccsal együtt a „Lenin Franciaor­szágban” című játékfilm forgatókönyvén dolgozik. Nemrégiben tért haza Pá­rizsból: sorra látogatta mind­azokat a helyeket, ahol Le­nin 1908 és 1912 között élt és tevékenykedett Földes Ferenc rm Hatvanöt évvel ezelőtt szü­letett a felvidéki Besztercén dr. Földes Ferenc, a kom­munista mozgalom kiváló harcosa. Jómódú szülők gyermeke volt, 'egyetemi tanulmányait a párizsi Sorbonne-on, majd a bolognai egyetemen foly­tatta. Párizsban ismerkedett meg a munkásmozgalommal, s amikor 1932-ben hazatért, belépett a Szociáldemokrata Pártba; a VI. kerületi ifjú­sági csoportban tevékenyke­dett. A KIMSZ vezetőségé­nek utasítására bekapcsoló­dott az Országos Ifjúsági Bizottság (OIB) irányításába. 1934-ben négy hónapra be­börtönözték; kiszabadulása után a KMP propaganda­bizottságában dolgozott. Har­cos filozófiai, pedagógiai, tár­sadalomtudományi cikkeket írt a Kelet Népében, a Ko­runkban és sok külföldi bal­oldali lapban. 1939-ben Pá­rizsban . részt vett a magyar politikai emigránsok szer­vezkedésében. Hazatérve, egyik alapítója volt a Magyar Történelmi Emlékbizottságnak. ’ A Nép­szava híres 1941-es karácso­nyi száma közölte A job­bágyság szerepe a független­ségi harcokban című tanul­mányát; ugyanebben az év­ben jelent meg egy másik nagy tanulmánya, A mun­kásság és parasztság kultu­rális helyzete Magyarorszá­gon, amely megdöbbentő ké­pet festett a dolgozó nép el­maradottságáról. A Petőfi- szobornál lezajlott 1942-es március 15-i antifasiszta tün­tetés után feleségével együtt letartóztatták. Földest bün­tetőszázaddal Ukrajnába hurcolták, ahol 1943 január­jában — 33 évesen — meg­ölték. HÉTFŐ Kossuth rádió: 12.00: DéU Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.20: Népzene. — 13.50: Édes anya­nyelvűnk. — 13.53: Tanácskozik az MSZMP XI. kongresszusa. Helyszíni közvetítés. — Közben kb. 15.30: Hírek. — Kb. 15.35: Hangszerszólók. Kb. 17.30: Az Állami Népi Együttes felvételei­ből. — 18.00: /A. hét rádióhallga­tója. portré muzsikával. — 18.20: Beethoven: IV. szimfónia. — 19.00: Esti Krónika. Hangképek, tudósítások az MSZMP XI. kong­resszusáról. — 20.15: Néptáncok. — 20.30: Országos zenei művelt­ségi verseny. Liszt és kora. — 22.00: Hírek. — 22.20: Sporthírek. — 22.25: West Side-i történet. Részletek Bernstein musicaljé­ből. — 22.47: Tuomas Anhava finn költő versei. — 23.00: Woz- zeck. Részletek Berg operájából. — 24.00: Hírek. — 0.10—0.25: Táncdalok. Petőfi rádió: 12.00: Kamaraze­ne. — 13.00: Hírek. — 13.03: Már történelem ... — 13.20: Opera­hármasok. — 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés. — 14.00: Kettőtől hatig... 18.00: Hírek. — 18.05: Külpolitikai figyelő. — 18.20: Ka­landozás. Gáti József és Tamás- sy Zdenkó beszélgetése. — sok muzsikával. — 19.25: Nóták. — 19.35: Jó estét, gyerekek! — 20.00: Hírek. — 20.10: Új köny­vek. — 20.13: A váltó. Rádiójá­ték. — 21.12: Örökzöld dallamok. — 22.07: Vaughan Willlams-kó- rusok. — 22.30: Debussy: Preiű- dök, II. kötet. — 23.00: Hírek. — 23.20: Tánczene. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.30: Műsoris­mertetés, hirek. — 17.35: Embe­rek, utak, járművek. Az ünnepi csúcsforgalom veszélyei. — Szó­rakoztató zene. — 18.00: Bor­sodi Tükör. (A XI. pártkong­resszusról jelentjük...; Az „Al­kotó Ifjúság” kiállításáról; Gra­fikusok Miskolc felszabadulásá­ról.) — 18.15: Kórusmuzsika. — Napjaink kérdései. Megyénk kül­döttei a kongresszuson ... Jegy­zet. — Megyei sporteredmények. — Slágerkoktél. Televízió: 13.58: Műsorismerte­tés. — 14.00: Tanácskozik az MSZMP XI. kongresszusa. — Közben: Zenekari muzsika. — Kb. 17.30: Hirek. — 17.35: Ma­gyar rövidfilmek. — 18.25: Mi- reille Mathieu a párizsi Olympia színpadán. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv-hlradó. — 19.50: Ta­nácskozik az MSZMP XI. kong­resszusa. — 20.50: Facsemeték. Szovjet film. — 22.15: Tv-hír- adó 2. Szlovák televízió: 15.15: Hirek — 15.20: publicisztika. — 15.55: Német nyelvlecke. — 16.25: Hét hegyen túl. — 17.15: A döntő a sztrahovi stdionban lesz. — 17.45: A 75-ös hullámhosszon. — 18.10: Syd Chaplin — Charlie testvére. — 18.40: Dalok. — 19.00: Híradó. — 20.00: Fiaink. Tévéjáték. — 21.05: Híradó. Kiállítások: Kossuth Művelődé­si Ház (10—18): „Kelet felől” — dokumentációs tárlat. — Rónai Sándor Művelődési Ház (10—18): Az ember származása — kiállí­tás. — Szőnyi-terem (10—18): Balogh Ervin festményei. — Herman Ottó Múzeum (10—18): Ember és munka. — Herman Ottó Emlékház (10—18): Herman Ottó élete és munkássága. — Vörösmarty Művelődési Ház (ló —18): Rudolf Preglna fotókiállí­tása. FILMSZÍNHÁZAK BÉKE Hajnal a Dráván I—11. Szí. bolgár film. Dupla helyár! Kezdés: 4 órakor. Szerelmem, Elektra Szí. magyar film. Kezdés: 8 órakor. KOSSUTH Két férfi a Tárosban Mb. szí. francia—olasz film Kezdés: f3, hn5 és 7 órakor HEVEST IVA N FILMKLUB Luxustutajon Szovjet film Kezdés: f5 és f7 órakor. FÁKLYA Szarvassá vált fiúk Szí. magyar film Kezdés: f5 és f7 órakor. PETŐFI Bredow lovag nadrágja Mb. szí. NDK film Kezdés: f5 és f7 órakor. it A kép úgy teljes, ha nemcsak a végeredményt mutatja meg, de érzékeltetni próbálja az ide vezető utat is. Az audiovizuális eszközök a modern oktatás nélkülözhetetlen feltételei. Az Anna Karenina 420 ezer példányban Szovjet irodalom az Európa tükrében SZIKBA 141 perc A befejezetlen mondatból I—H. Szí. magyar film Dupla helyár! 16 éven felülieknek I Kezdés: 5 órakor. TÁNCSICS Szerelmem, Elektra Szí. magyar film. Kezdés: 3, 5 és 7 órakor. Hazánkban az orosz és a szovjet irodalom javarésze az Európa Kiadónál jelenik meg. A felszabadult könyvkiadás talán legtöbbször megjelent műve Lev Tolsztoj: Anna Karenina című regénye, amely 420 ezer példányban látott napvilágot. írója egyéb­ként a legolvasottabb orosz szerző, hiszen a Háború és béke 289 ezer példányban, 11 kiadásban, s a Feltámadás 10 kiadásban, 178 ezer példány­ban jelent meg. Sláger: Solohov. A statisztikák még számos érdekességgel szolgálnak. Pél­dául Dosztojevszkij eddig megjelent műveinek összpél- dányszáma megközelíti a 650 ezret; 13 kiadást, 190 ezer példányt ért meg Alekszej To. ztoj Golgotája — és a korban közelebb álló szer­zőkről beszélve — Ehrenburg Vihar című műve is több mint félszázezer példányban került az olvasókhoz. Sok hí­vet szerzett magának a köl­tői hangú Pausztovszkij: ed­dig megjelent munkái meg­haladják a 60 ezres példány­számot. Igazi sikerkönyvnek bizo­nyult Szimonov Nappalok és éjszakák című, hat kiadás­ban, 108 ezres példányban megjelent könyve, de hason­lóan fogadták az Élők és hol­tak című munkáját is, ennek négy kiadása majdnem 30 ezer példányban kelt el. Solohov világhírű és ná­lunk is nagy sikerű Csendes Don című trilógiája 346 ezer példányban, Emberi sors cí­mű — filmről is ismert — regénye 348 ezer példányban látott napvilágot. A fiatalabb szovjet írónemzedék tagjai szintén ismertek a magyar olvasók előtt; egyetlen pél­da: a kirgiz irodalom büsz­kesége, Csingiz Ajtmatov A versenyló halála című műve máris három kiadást és 50 ezres példányszámot ért el. A közeljövőben 70 szovjet szerző műve jelenik meg ha­zánkban. A legjelentősebb vállalkozás a Szovjetunió XX. századi irodalmát tükröző so­rozat: A szovjet irodalom könyvtára. Az Európa Kiadó gondozta könyvfűzésben jut az olvasókhoz „A 20—30-as évek szovjet kisprózája” cí­mű antológia, amely a szovjet próza immár klasz- szikus mestereinek — Gor­kijnak, Szerafimovicsnak, Alekszej Tolsztojnak, Soío- hovnak és sok kitűnő novel­listának: Pausztovszkíjnak, Ivanovnak, Katajevnek írá­sait kínálja. Jubileumi ajándékok Hazánk felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából jelenteti meg az Európa Ki­adó például Vaszil Bikov vá­logatott kisregényeit, Solohov Emberi sorsát, a Mai szovjet elbeszélők című kötetet. Ugyancsak évfordulós kiad­vány lesz A második világ­háború a szovjet költészet­ben című kötet. A világiroda­lom remekei című rangos so­rozat ezúttal Konsztantyin Szimonov háborús trilógiájá­val — a Nappalok és éjsza­kák, az Élők és holtak és a Nem születünk katonának című regényekkel — gazda­godik. A Napjaink költészete sorozatban jelentetik meg Alekszandr Tvardovszkij vá­logatott lírai műveit is Ko­nok emlék címmel. TAP Of CA—ADY Halló, Itt Iván cár! Mb. szí. szovjet film Kezdés: 7 órakor. IFJÚSÁGI ÉS ÜTTÖRÖMOZI Fáraó I—II. Mb. szí. lengyel film. Kezdés: 4 órakor. HÁMOR Verseny a „veszély” kategóriában Mb. csehszlovák film Kezdés: 6 órakor. KEDD Kosuth rádió: 8.00: Hirek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15: Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.22: Zenekari muzsika. — 9.00: Harsan a kürt­szó! A Gyermekrádió műsora. 9.35: Klasszikus operettrészletek. —10.00: Hirek. 10.10: iskolarádió. Énekóra. Középfokú francia tár­salgás. — 10.40: Mascagni: Pa­rasztbecsület. Egyfelvonásos ope­ra. — 11.52: Őszi búcsúzás. Fe­nyő László versei. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Népdalok. — 9.0Ó: Hirek. — 9.03: Chopln-zongoraművek. — 9.50: Kritikusok fóruma. — 10.00: A zene hullámhosszán. — Közben 11.00: Hirek. — 11.45: Ta­vaszi szél vizet áraszt ... Riport. Televízió: 9.00: Énekeljünk együtt 1 — 9.05: Környezetisme­ret. — 9.55: Fizika. — 10.15: Diák­abrak. — 11.05: Történelem. 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom