Déli Hírlap, 1975. március (7. évfolyam, 51-75. szám)
1975-03-17 / 64. szám
Kyarcit a Hegy alj ár ól Az Országos Érc- és Ásványbányák Hegyaljai Műveiben az év elején nyitották meg és kezdték el a termelést a külszíni kvarcitbá- nyában. A tervek szerint az idén 15 600 tonna kvarcitot termelnek hazai, illetve külföldi megrendelésre. a császármadarat A borsodi erdők változatos állat- és madárvilágának egyik érdekessége a már ritkaságnak számító császármadár. A fogoly nagyságú, színpompás tollazatú madarat a kipusztulás veszélye fenyegette, ezért szigorú védelem alá helyezték. Ennek köszönhető, hogy ismét elszaporo- dóban van. A vadászok és az erdészek az ismert fészkelőhelyeket most, a költés előtt fokozott gondossággal óvják. Villon-est az ifjúsági házban A 25. Színház vendégszerepei március 18-án, kedden Miskolcon. A Molnár Béla Ifjúsági Házban megrendezendő Villon-est címe Egy csavargó Párizsból. A színház irodalmi sorozata hatodik bemutatójának szereplői Csíkos Gábor, Jobba Gabi, Kristóf Tibor, Tolnai Miklós és Zala Márk. Gitáron közreműködik Sztanko- vics Béla és Novak János. Az előadás délután 5 órakor kezdődi!:. Tisztelet az 1848-as szabadságharc hőseinek Koszorúzás a Kossuíh-szobornál Március 15. Tavaszi történelmi ünnepeink közül időben az első. Szombaton délelőtt a város öt pontján a Himnusz hangjaival kezdődjek a koszorúzási ünnepségek. Az emlékezés koszorúival tisztelegtünk 1848 történelmi nagyságai, a polgári forradalom és szabadságharc névtelen hősei előtt. Képeink a Kossuth-szobornál rendezett kp^zorúzási . ünnepélyen ^készültek, ahol Fülöp Péter, a KISZ városi bizottságának első titkára mondott beszédet. A koszorúzáson megjelent Drótos László, az MSZMP Miskolc városi Bizottságának első titkára és Rózsa Kálmán, a városi tanács elnöke is. Az emlékezés koszorúit a Hazafias Népfront megyei és városi, a KISZ megyei és városi bizottságai és a fegyveres testületek képviselői helyezték -el a Kossuth-szobor talpazatánál. (Ágotha Tibor felvételei) „Jani bácsi, hogy is van ez...?s? A vas is elfárad e^ys&er Kohászok — nyugdíj előtt ROMÁN JÁNOS HÁROMSZOROS KIVÁLÓ DOLGOZÓ. — 1942-ben kerültem ide a gyárba mindenesnek. Most forrasztár vagyok a durva- hengerműben a körkemencénél. Harminchárom évet dolgoztam végig, már nyugdíjba mehettem volna a kedvezmény szerint, ami nekünk jár a melegüzemben. Nyáron 50—60 fokban dolgozom, a kemence hőkiterjedésében 80—90 fokos hőség van mindig. Ez bizony megviseli a szívet, nehezebb a dobbanása. Ha nem érezném, hogy még szükség van itt rám, már el is mentem volna, de ^jönnek a fiatalok: „Jani bácsi, mondja már meg, hogyan van az,... Jani bácsi, mondja már meg, hogyan kell ezt...”, én meg szívesen elmondok nekik mindent, hiszen csak tőlünk, öregektől tanulhatnak, mint ahogyan mi is így lestük el a szakmát annak idején. Régebben több tanuló volt, mostanában egyre kevesebb. Vajdácskái vagyok, tizenöt éve munkás- szállón lakom. A Hámor vendéglőben ebédelek, a vacsorát meg mi magunk készítjük az otthoniakból. Szép nyugdíjat kapok majd, ezenkívül van 400 négyszögöl gyümölcsöskertem is, amit eddig csak a hétvégeken mű- velgettem, mert hiába jár minden harmadik nap után egy szabad, az időm felét mindig elutazgatom- Most végre a két kis unokámmal is foglalkozhatom, alig látták még a nagyapjukat. SÓVÁRSZKY FERENC ÖTSZÖRÖS KIVÁLÓ DOLGOZÓ. — A gerendasoron előhen- gerészként dolgozom, harminc ember tartozik a csoportomba. Idomvasakat gyártunk az építkezésekhez és sínvasakat a mozdonyok alá. Nemegyszer megesett már velem, hogy utazás közben leszálltam a vonatról, megnézni a műszak kezdését. Benne van a vasban a jelzés, hogy B-műszak és a dátum. És tudom, hogy azt mi csináltuk. Nincs is annál jobb érzés, mint amikor elgondolja az ember, hogy hányán utaznak azon a sínen, ami a mi kezünkből került ki. 1936- ban, 15 éves koromban inasként kerültem a gyárba. Nagyon nehéz volt a bejutás. Akkoriban szinte életveszélyes voit ez a munkahely. Nem is szólva a 12 órás műszakokról. De ilyen távolságból még azokra az időkre is szebben emlékszem már. Hiszen nekem a gyár az életem. Hiányozni fog a munka. Van ugyan Erényőben egy kis szőlőm, gyümölcsösöm, de'hát az már csak olyan nyugdíjas foglalkozás. Az nyugtat meg engem, hogy helyettem majd a fiam dolgozik itt az üzemben. Elvégezte a technikumot, most még reggelente együtt indulunk műszakba. 1957-től vagyok párttag, a vezetőség segített lakáshoz is. Nemrégiben mondták, hogy a nyugdíjazás előtt háromhetes üdülésre elküldenek a Szovjetunióba, ahol gyárakat látogatunk és munkásemberekkel beszélgetünk majd. Ezután már csak a pihenés marad. Hosz- szú volt ez a harminckilenc év a gyárban, elfárad az ember, ahogy a vas is elfárad V, R. Orvosi reidelik üzemekben Az üzemi munkások orvosi ellátásának javítására több székesfehérvári nagyüzem orvosi rendelőt létesít. A Videoton gyár már építi a korszerű, 14 szakrendelőnek helyet adó egészségügyi objektumot. A rendelőhöz gyógyszertár is tartozik majd. Az Ikarus gyár üzemorvosi rendelőjében rekonstrukciót hajtanak végre. A tervek szerint 1977-re befejeződő korszerűsítési munkák eredményeként hat szakrendelőben részesíthetik majd orvosi ellátásban a dolgozókat. Négy üzem — a könnyűfémmű, a tejüzem, a hűtőház és a fémmunkás — közös orvosi rendelőt épít, ahol a Könnyűfémmű vezető orvosa gyakorolja majd a felügyeletet. Ma délutánra megannyi ismerős, a politikai, a gazdasági és a' társadalmi munka élvonalába tartozó kommunista adott egymásnak találkozót a budapesti Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában. Elvtársak, akik a sok éves közös munkában edződtek, akiket számtalan siker és küzdelem köt a párthoz. A kongresszuson számot adni, az ország eredményeit, örömeit, büszkeségre okot adó tetteit, gondjait, a jövendő feladatait összegezni mindig nagy felelősség. A felelősség mellett azonban örömet is jelent. Az elmúlt négy és fél év alatt, csakúgy mint a felszabadulásunk óta eltelt három évtizedben, bőséges példáit találhatjuk az emberi alkotásnak, a tehetség, a tudás, a rátermettség, közös erőfeszítéseink kiemelkedő eredményeinek, akár a társadalmi, gazdasági, vagy ideológiai és kulturális életünket tekintjük át. A X. kongresszus óta eltelt időszakra is több eredmény, alkotás jut, mint valaha egy emberöltőre. A legmerészebb előrelátók sem gondolhattak anyagi és szellemi erőink ily’ mértékű gyarapodására, az emberek tudatában végbement ilyen pozitív változásokra. Mindent folytatni, de jobban! — ebben a tömör jelszóban összegezte pártunk X. kongresszusa a munkásosztály, az egész nép sokirányú feladatait. Mit fejezett ki, mit tükrözött e célkitűzés? Mindenekelőtt azt, hogy a szocializmus biztos útját járjuk, de amit elértünk, az még nem a szocializmus a maga teljességében. Az alapok jók, erősek, a hatalom, a társadalmi tulajdon, a tervgazdálkodás szilárd, kultúránk és erkölcsi viszonyaink alapvetően szocialista jellegűek. A politika alapjainak immár majd két évtizedes állandósága szilárd belpolitikai helyzetet, nyugodt, jó politikai közérzetet teremtett. Belpolitikai életünk azonban nem valamiféle mozdulatlanságot, nem nyugalmi állapotot, nem valamilyen általános elégedettséget takar. A mi stabilitásunk a forradalmi cselekvés stabilitása, amelynek éppen úgy jellemzője a forradalmi bátorság és példamutatás, mint a felelősségtudat és meggon- doltság. A X. kongresszus jelszavában az a nemzeti igény is kifejeződött, hogy teljes figyelmünket és minden erőfeszítésünket a szocialista társadalomra összpontosítsuk. Ezért határoztuk el, hogy még igényesebben folytatjuk hazánkban a szocializmus építését. Ma, a XI. kongresszus megnyitásának napján joggal állapíthatjuk meg: pártunk irányításával dolgos népünk valóra váltotta — társadalmi, gazdasági téren egyaránt — a X. kongresszus határozatait. A ma kezdődő tanácskozáson erről számolhat be az ország vezető erejének élcsapatát képviselő 750 küldött, és a 250 meghívott. A Magyar Szocialista Munkáspárt az elmúlt időszakban —» az egész magyar nép boldogulására — következetesen megvalósította fő politikai irányvonalát, amely mindenekelőtt azt eredményezte, hogy hazánk előbbre haladt a szocialista gazdaság építésében. Szép eredményeket értünk el a X. kongresszus határozatainak végrehajtásában az élet más területén is. Az ideológiai munka, a tudományok és a kulturális élet területén is előrehaladtunk és megvalósítjuk szocialista céljainkat. Társadalmunkban erősödött a marxizmus—leninizmus befolyása, bővült hatóköre. Tovább emelkedett népünk műveltségi színvonala. A szocialista közgondolkodás mindinkább tért hódít és ösztönzi a társadalmi cselekvést. Mit mondhatunk el a XI. kongresszusról azon túl, hogy összegezi majd az előző nagy tanácskozáson hozott határozatok végrehajtását? Azt, hogy az ország kommunistáinak ma kezdődő munkaértekezletén minden bizonnyal jelentős és jogos helye lesz a jövőnek. Annak a jövőnek, amelyet megalapozott tervek, tapasztalatok és a dolgozók tettei szavatolnak. Mint tudjuk, a XI. kongresszus határozattá emeli majd a már nyilvánosságra hozott irányelveket, amely az elkövetkezendő évek tennivalóit szabja meg, s elfogadja a párt 15— 20 évre előre tekintő programnyilatkozatát. Pártunk XI. kongresszusa világos és határozott programot ad társadalmunk fejlődéséhez, a negyedik ötéves terv sikeres befejezéséhez, az új ötéves terv kimunkálásához, és felvázolja az elkövetkezendő két évtized perspektíváját. „ ... a következő tizenöt-húsz évben az a feladat áll előttünk, hogy tovább haladjunk a szocializmus építésének útján, fejlett szocialista társadalmat teremtsünk hazánkban, s így közelebb jussunk történelmi célunkhoz, a kommunizmushoz...” — tűzi ki feladatul a programnyilatkozat. Az előzetes kongresszusi dokumentumokat párttagságunk, az ország közvéleménye már megismerte, véleményt mondott róla. Ennek során kifejezésre jutott, hogy párttagságunk, dolgozó népünk egyetért pártunk irányvonalával, célkitűzéseivel, kész tevékenykedni érdekében. Olyan állásfoglalás ez, amelyre a kongresszus joggal építhet a jövő feladatainak kimunkálásában, s megerősítve az eddigi politikát, tovább haladhatunk a fejlett szocialista társadalom felépítéséhez vezető úton. A tegnapot és holnapot összekapcsoló XI. kongresszushoz kívánunk a küldött elvtársaknak, a legmagasabb párffórum minden résztvevőjének erőt, egészséget, kommunista szent vedélyességet. Jó munkát, elvtársak! FODOR LÁSZLÓ A Szputnyik márciusi száma A Szputnyik márciusi száma érdekes cikket közöl a nők és a férfiak helyzetéről, megváltozott viszonyáról. Milyen társadalmi következményei vannak a férfi és a nő teljes egyenjogúságának? Lényegében erről szól az Érjük utol a nőket című cikk. A ..lakáskérdés az emberek túlnyomó többségét foglalkoztató probléma világszerte. A Lakáskulcs című írás képet ad az olvasónak arról; miképpen oldják meg a Szovjetunióban ezt a nehéz kérdést. A találékony Herbert Marcuse című cikkében Jurij Zsukov, a Pravda munkatársa elemzi a marxizmus revízióját hirdető kaliforniai professzor tevékenységét. Az ember és a természet világa, címmel közölt írás arra ad feleletet, hogy milyen mértékben éli föl az emberiség a természeti javakat, s miért okoz komoly gazdasági gondot a víz? A Szputnyik márciusi száma ezenkívül humoros írásokat, karikatúrákat közöl, továbbá orosz ételkülönlegességek receptjeit, új szovjet bélyegek képeit találja a lapban az olvasó. jubilál a fonoda Az idén ünnepli fennállásának 20. évfordulóját a Miskolci Pamutfonoda; 1955. május 1-én indultak meg a gépek. A jubileum alkalmából gyártörténeti ismertetőt adnak ki, melyben a fonómunkások életét, hétköznapjaikat és ünnepeiket mutatják be. A díszes albumot színes fotók teszik látványosabbá. Jó munkát, küldött elvtársak!
