Déli Hírlap, 1975. március (7. évfolyam, 51-75. szám)

1975-03-19 / 66. szám

#- Három művészi gyermekportré a dokumentumfelvételek között. Kelet felől Pillanatképek a Szovjetunióból Merész vállalkozás lenne, ha a Szovjet Kultúra és Tudo­mány Háza azzal az igénnyel kölcsönözte volna a Kossuth Művelődési Háznak a nagyteremben látható fotókiállítás anyagát, hogy olyan bemutatót rendezzen Miskolcon, amely mindent elmond a Szovjetunióról. Mindent, ami a második világháború után történt. Az újjáépült nagyvárosokat, az új létesítményeket, a mindennapi munkával megváltott nyugal­mat, jólétet. Az újra kezdődött szabad életet, a nemzedéket, amelynek az elmúlt 30 esztendő köszönhető-, és a nemzedéket, amely minden országban, a Szovjetunióban és nálunk is, már csak a könyvekből és az idősebbek elbeszéléseiből tudja, hogy mit jelent a szó: háború. Nem a Szovjetunió földjének a nagysága, nem lakosságának a száma, hanem az élet sok­színűsége nem engedi meg, hogy egy lélegzetre mindent elmondjunk. A Kelet felől című, java­részt riport- és dokumentum­képekből álló kiállításról az első pillanatban nyilvánvaló, hogy nem akar a lehetetlen­re vállalkozni. Kiegészí­tés, pár konkrét fogódzó a néhányszor tíz nagy alakú fotó ahhoz, amit tudunk. A néhány, Budapest ostromá­ról készült dokumentumkép a múltat idézi, emlékeztet a szovjet népnek és hadsere­gének Európa békéjéért ví­vott harcára. A többit en­nek a békének szentelik, ami­kor azt mutatják meg, ho­gyan él az ember ma a Szovjetunióban. Az üzemcsarnok, a szántó­föld, a kutató laboratóriuma, az iskolapad azt mondja, hogy dolgozik. Pár kép ar­ról beszél, hogy szórakozik. A művészi gyerekportrék pe­dig azt bizonyítják, hogy gondtalan ifjúságot nevel. Pillanatképek ezek csak, valamennyi egy-egy töredé­ke az elmúlt évtizedeknek és a mindennapoknak. De — a mi életünkből is — ismerős pillanatképek. Valahol már ránk nevetett a sugárzó, szep­lős gyerekarc, jártunk már a tudós szentélyében, a nagy­üzem csikorgó darui között, az egyetemek aulájában, a földeken, a nyugalmas csa­ládi otthonokban. Hogy van azért különbség, hogy itt is, ott is máskép­pen hívják az embereket? Csak a nevek, az arcvoná­sok különbözőek. A lényeg ugyanaz. M— Talán furcsának, rendha­gyónak tűnhet, hogy egy té­vésorozat első adásáról szól­ván először a forgatókönyv szerzőjéről kell beszélni. Lá­zár István kitűnő könyvét (Kiált Patak vára) kellene mindenekelőtt ismertetni, hi­szen a tévé is nyilván ennek alapján ,,kaDott kedvet” a témához: Karosához. Aki már olvasta a könyvet, an­nak csak a részletek gazda­gabb árnyalása, a vizuális megjelenítés jelent újat, ám a tévéprodukció nem múlja felül a kötet értékeit. Öröm­mel ül le a tévé elé persze, hiszen a megyékről szóló, jó­nak ígérkező sorozatot, izgal­mas dokumentumfilmet vár­hat és kap is a tévétől. Ugyanakkor bízhatunk abban is. hogy ez a sorozat Karosá­ról — amely csak töredéket jelent magában a könyvben — minden recenziónál, mél­tató kritikánál ékesszólóbban agitál a könyv mellett, ked­vet is csihol annak elolvasá­sára! Az első adásban (csütörtök este) megszólaltatott két szakember: Walter Ilona (ré­gész) és Nemeskéry János (antropológus) feltehetően még maguknak a bennszülöt­teknek, a bodrogközieknek is Fiatal műrészek kitüntetése A forradalmi ifjúsági na­pok alkalmából a Kulturális Minisztérium Színházi Fő­osztályán ma délben ünnep­séget rendeztek, melyen dr. Malonyai Dezső főosztályve­zető több fiatal színművész­nek, művészeti dolgozónak nyújtott át kitüntetést. Szín­házunk tagjai közül Rózsa Sándor színművész és Füsti Molnár Ágota szólótáncos kapott kitüntetést. Mindket­ten a „Szocialista kultúrá­ért” érdemérem tulajdonosai lettek. Sosem hallott dokumentumok szólalnak meq Emlékek két hangra Grósz Andrásról nyugodtan mondhatom, hogy „többéle- tü’\ A TV egyik főosztá­lyának gyártási csoportveze­tője ugyanis szenvedélyes do- kumentarista. Gyűjteményé­ben kb. 12 ezer történelmi fotó található, a legrégebbiek az 1919-es Tanácsköztársaság­ról. Számtalan értékes irat másolatát őrzi, szüntelenül kutat. Legutóbb a prágai le­véltárban lelt egy aktacso- mót, mely a Károlyiék meg­figyelésére kiküldött rendőr­spiclik jelentéseit tartalmaz­za. Hat esztendeje a Rádió történetével foglalkozik. Egyebek között rengeteg hangszalagot gyűjtött, me­lyeken neves magyar írók, közéleti személyiségek nyi­latkozatait örökítette meg; vagy a második világháború idején — Moszkvától Mexi­kóig — külföldi rádiókban működött magyarok hang­ját. Honnan ez a szenve­dély? — A Századunk sorozatból közismert Bokor Péter „is­kolájában” kezdődött. Ö ta­nított meg a dokumentumok kutatásának módszereire, a mélyben rejlő összefüggések felfedezésére. Tizenöt éve csinálom, igen sok kapcsola­tot szereztem, állandóan le­velezek külföldi archívu­mokkal, folytonos cserékkel gazdagítjuk egymás kincseit. — Dokumentumtárát a leg­kevésbé sem nevezhetjük magángyűjteménynek, h*szen kutatásokhoz, rádió- és tv- műsorok készítéséhez gyak­ran merítenek belőle. Most például ezekből írta Emlé­kek két hangra című rádió- ÍUélUt. Miről szól? — 1945. május 1-éről, a Szabad Magyar Rádió első megszólalásáról. Részint ezt az ünnepnapot eleveníti fel, részint 1944-nek azokat a sö­tét heteit, melyek a Rádió lerombolásához is vezettek. A dokumentumjátékban ed­dig nem hallott hangokat idézünk. Előkerült egy kora­beli filmhíradó, melyet csu­pán egyszer mutattak be; megtaláltuk a Rádió hír­szerkesztőségének egykori — ma 82 éves — vezetőjét, aki 1936-tól 1944. március 20-ig volt szolgálatban. Gondolko­dására jellemző, hogy a hi­vatali szobájában kifüggesz­tett térképen jelölte a hadi­események valódi állását — amely bizony alaposan eltért az MTI jelentéseitől, Meg­szólaltatunk egy hírszerkesz­tőt is, aki a nyilasok által kivégzett Kiss János altá­bornagy ellenálló sejtjének: tagja volt. Beszélnek a szem­tanúk, akik a Rádió újjá­születéséért tevékenykedtek, a lótetemek eltakarításától a technikai eszközök helyreál­lításán át, az irányítás meg­szervezéséig. A napokban be­fejeződött felvételek drama­turgja Major Anna, rende­zője Bozó László. Még any- nyit, hogy a szövegkönyvet már elkérte a Prágai és a Szófiai Rádió is. SIMON EMIL Gyermekrajz-kiállítás nyí­lik március 23-án délelőtt 10 órakor a 40. számú Általá­nos Iskolában. A Gárdonyi Géza Művelődési Ház által rendezett kiállítást Brands- tätter György, a városi ta­nács művelődésügyi osztályá­nak helyettes vezetője nyit­ja meg. Közreműködnek az Egressy Béni Zeneiskola nö­vendékei. A Szabad hazánk — gyermekszemmel című ki­állítás március 23-tól április 8-ig tekinthető meg.-#■ Ma szokatlanul hangzik a fülünknek, hogy nem is olyan régen emberek azért kockáztatták az életüket, hogy sót sze- j rezzenek. A létfenntartásunkhoz elengedhetetlen, fontos ás- j ványról el is felejtkezünk, mert van. 1943-ban Boszniában , pedig ezért indult harcba egy partizánosztag. Gojko Sipovac 1 rendező Só című jugoszláv filmjének forgatókönyve arról * szól, hogy Nikola és partizánegysége már felszabadított terü­leten védelmezi a sebesültek kórházát. Helyzetüket a teljes sóhiány tarthatatlanná teszi, a „sóváros’’ Tuzla pedig a né­metek kezén van. A partizánok elhatározzák, hogy az embe­rek életének megmentése érdekében megkísérlik a lehetet- í lent. A csel, a véletlen, vagy a fegyveres harc siet a segítsé- | gükre? Kiderül a filmből, melyet Miskolcon holnaptól a I Béke moziban láthatunk. Pillantás a karcsai dombról izgalmas, ismeretlen dolgok­ról beszélt. Mindenekelőtt arról, hogy ez a hajdan — és még ma is! — olyannyira elzárt, mert a két folyó közé szorított vidék valóságos pa­radicsom a régésznek, ant­ropológusnak. a néprajz szak­emberének! Hiszen ma már — s ezt a közhelyet sokszor el is mondjuk — alig van vidékünk, ahol az etnikumot a maga ősiségében, eredeti­ségében tanulmányozhatnánk. A Kárpát-medence a nép- vándorlások hullámtere volt, ahol a különböző népek ke­veredtek, olvadtak össze szét- választhatatlanul, a történe­lem viharzónái meg pusztí­tották, őrölték az itt letele­pedett etnikumo(ka)t. A Bod­rogköz tudományos érdekes­sége éppen ezért különösen nagy, hiszen a régész egészen a kőkorszakig visszanyomoz­hat, mert itt még talál érté­kelhető dokumentumokat. A legjobb történelemóránál is többet mondott Valter Ilona ismertetése a település- szerkezet kialakulásáról. Egy­ben elgondolkodtató is ma, amikor ismét szemtanúi le­hetünk az életformák válto­zásának, az apróbb települé­sek elsorvadásának. A gazda­sági változások: hajdan a földművelésre való áttérés a nomád pásztorkodásról; ma a fokozódó iparosodás, urba­nizáció — visszavonhatatla­nul a népesség koncentráló­dásához vezetett. Képletben fogalmazva: a földművelés települése a nagyobbacska falu, az iparé a város. Ha tehát ott akarjuk tartani a lakosságot a Bodrogközben, ipart kell odatelepíteni, segí­teni kell az urbanizáció fo­lyamatát. Ha ezt nem tesz- szük meg, ingázásra, elköltö­zésre kényszerül a népesség. Ha más tanulsága nem lenne is az adásnak, már ez is „megérte”; a múlt mélységes kútja segít a ma tendenciái­nak a megértésében is. Végezetül nem hallgatha­tunk el egy kritikai meg­jegyzést sem: miért nem ké­pekben mutatja a tévé az el­mondottakat? Az ásatásokat például nyugodtan bemutat­hatták volna. Ugyanakkor ott a pozitív példa is: a templom ködbe-takaródző képei, a pálinkafőzés, a ke­nyérsütés, az ősi halász-szo­kások bemutatása. (A sorozat következő részét ma 21.55-től vetítik.) (horpácsi) yn ű sor SZERDA Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. Hangképek, tudósítások az MSZMP XI. kongresszusáról. — 12.30: Ki nyer mai — 12.45: Tánczenei koktél. — 13.30: Nó­ták. — 13.54: Válaszolunk hall­gatóinknak. — 14.09: Csokonai és a muzsika. I. rész. — 14.30: Nőkről, nőknek. Titokban kö­tött házasságok. — 15.00: Hírek. — 15.10: Iskolarádió. Osztályfő­nöki óra után. Történelmi tár­sasjáték. — 15.50: Két népsze­rű filmdal. — 16.00: A világgaz­daság hírei. — 16.05: Az élő népdal. Soroksár. — 16.15: Kri­tikusok fóruma. — 16.25: Kó­ruspódium. — 16.37: Népszerű fúvósátiratok. — 16.49: Aktuális gazdasági jegyzet. — 17.00: Hí­rek. — 17.05: Külpolitikai figye­lő. — 17.20: Mozart: D-dúr he­gedűverseny. — 17.45: Ml len­ne, ha ... Közgazdasági műsor. — 18.00: Beinitz Béla arcai. „A proletariátus énekese”. IV. rész. — 18.35: A bolondos lány. Rész­letek Gershwin musicaljéből. — 19.00: Esti Krónika. Hangképek, tudósítások az MSZMP XI. kongresszusáról. — 20.15: A Ka­láka együttes felvételeiből. — 20.30: Köszöntjük a 60 éves Szvjatoszlav Richten. — 22.00: Hírek. — 22.20: Sporthírek. — 22.25: Pél óra sanzon. — 22.55: Kamarazene. — 24.00: Hírek. — 0.10—0.25: Operettdalok. Petőfi rádió: 12.00: Francia mu­zsika. — 12.40: Házunk tája. A Falurádió műsora. — 13.00: Hí­rek. — 13.03: Zenekari muzsi­ka. — 13.40: A tavaszi fáradt­ságról. — 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés. — 14.00: Kettő­től hatig... — 18.00: Hírek. — 18.05: Külpolitikai figyelő. — 18.20: Szóljatok, szép szavak! részletek az amatőr színjátszók korábbi országos versenyének műsorából. — 18.55: A forradal­mi ifjúsági napok dalaiból II. — 19.07: Üj könyvek. — 19.10: Holnap közvetítjük... — 19.30: Az „Ali Babák” énekegyüttes felvételeiből. — 19.49: Kis ma­gyar néprajz. — 19.54: Jó es­tét, gyerekek! — 20.00: Hírek. — 20.10: Hangtárlat. 21 művelődé­si otthon csapata a mikrofon előtt. Hl. élődöntő. — 21.20: Né­pi muzsika. — 21.35: A közgaz­daságtudomány műhelyeiben. A Tervgazdasági Intézet. — 21.55: Clark Terry zenekara játszik. — 22.25: Bódy József és Blrkás Li­lian énekel. — 23.00: Hírek. — 23.20: Nóták. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.30: Műsor- ismeretes — hírek. — 17.35: A borsodi Üzemekben — eredmé­nyek, gondok, tervek. A Bor­sodi Sörgyárban. — Fúvőszene. — 18.00: Borsodi tükör. (A XI. pártkongresszusról Jelentjük: A Szakszervezetek Borsod Megyei Tanácsának elnökségi üléséről; OJra telepítik a szomolyai cse­resznyét; Megyei szaktárgyi ver­senyen.) — 18.15: Szívesen hall­gatjuk! — Női gondok, női dol­gok. A gyermeknevelésről. — A megye sportéletéből. — Előadó: a szerző! Televízió, 1. műsor: 16.53: Mű­sorismertetés. — 16.55: Hírek. — 17.00: Ferencváros—FF Malmö KEK labdarúgó-mérkőzés. — 16.40: A tánc világa. Szovjet rö­vidfilm. — 19.20: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 19.50: ösz- szefoglaló az MSZMP XI. kong­resszusának főbb eseményeiről. — Kb. 20.35: Egy pikoló vilá­gos. Magyar Ilim. — 21.55: Pil­lantás a karcsai dombról. Do­kumentumfilm. — 22.30: Tv-lür- adó 3. Televízió, 2. műsor: 20.00: Mű­sorismertetés. — 20.01: Zenés túra Gothában. Az NDK Tele­vízió könnyűzenei műsora. — 21.00: Tv-hiradó 2. — 21.20: Su­chen: Fantázia B-A-C-H han­gokra. — 21.45: Bukaresti ud­varházak. Román kisfilm. — 22.00—23.00: Sólyom a sasfészek­ben. Tv-film Hl. Szlovák televízió: 15.45: Hírek. — 15.50: A viz, a szabad energia forrása. — 16.20: Középiskolá­soknak. — 17.00: Kerületeink hangja. — 17.20: Ifjú szemmel. — 18.10: Autó-motor revü. — 19.00: Híradó. — 19.25: Jégko­rong-mérkőzés. — 21.50: Híradó. Miskolci Nemzeti Színház (7): Rettenetes szülők. Lehár és Egyetemi bérlet. Kiállítások: Kossuth Művelő­dési Ház (10—12): „Kelet felől” — dokumentációs tárlat. — Ró­nai Sándor Művelődési Köz­pont (10—18): Az ember szár­mazása — kiállítás. — Szőnyi- terem (10—18): Balogh Ervin festményei. — Herman Ottó Mú­zeum (10—18): Ember és munka. — Herman Ottó-emlékház (10— 18): Herman Ottó élete és mun­kássága. — Vörösmarty Műve­lődési Ház (10—18): Rudolf Pre- gina fotókiállítása. z82 reNén filmszínházak BÉKE s Hajnal a Dráván I—DL Szí. bolgár film Dupla helyár! Kezdés: 4 órakor Szerelmem, Elektra Szí. magyar film Kezdés: 8 órakor HlRADÚMOZI: Magyar híradó, rövidfilmek Folytatólagos vetítés, dél­előtt fél 9 órától fél 12 óráig Egységes, 3 forintos helyár! KOSSUTH: Két férfi a városban Mb. szí. francia—olasz film Kezdés: Í3, hn5 és 7 órakor SAG VAUI: Macskajáték Szí. magyar film Kezdés: 7 órakor CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15: Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.22: Zenekari muzsika. — Közben 9.00—9.25: A fogyasztás két világa. VI. rész: A XX. század ígérete. — 10.00: Hírek. — 10.10: Iskolarádió. Vi­lágnézetünk alapjai. Orosz nyelvlecke. — 10.35: Szigeti Jó­zsef és Fischer Annie lemezei­ből. — 11.18: írtam mérgemben. Vidám műsor Gárdos Béla Írá­saiból. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Örökzöld dallamok - 8.0C: Hírek. — 9.03: Nótaesokof. — 10.00: A zene hullámhosszán. — Közben 11.00: Hírek, — 11.50: Egy kis figyelmet kérek! Jegy­zet. Televízió: 8.05—8.35: Történe­lem. — 9.20: Papírsárkány. — 9.55—10.15: Matematika. — 12.10 —12.50: Filmesztétika.

Next

/
Oldalképek
Tartalom