Déli Hírlap, 1975. március (7. évfolyam, 51-75. szám)

1975-03-19 / 66. szám

FOLYTATJA MUNKÁJÁT AZ MSZMP XI. KONGRESSZUSA Fock Jenő: Fejlődött államunk, gazdaságunk Biszku Béla: Erősítsük a szocialista demokráciát A kormány elnöke hangsú­lyozta: — Munkánkban alap­vető segítséget nyújtottak a Központi Bizottság ülései, amelyek időről időre érté­kelték és elemezték a X. kongresszus határozatai vég­rehajtásának menetét. Út­mutatást adtak ahhoz, hogy mire kell még nagyobb fi­gyelmet fordítanunk, mit kell kiigazítanunk. A hiá­nyosságok, a feltárt feszült­ségek megszüntetésében ér­tünk is el nem lebecsülen­dő eredményeket. Ami azon­ban az egységes szemléletet illeti, a javulás csak átme­netinek mutatkozott. Újra és újra azt tapasz­taljuk, hogy több beruházást kezdenek el, mint amennyit határidőre, az anyagi eszkö­zök hiánya vagy a kivitele­ző kapacitás elégtelensége miatt be lehet fejezni. A Minisztertanács elnöke ezután a kormányzat mun­káját elemezte. Részletesen foglalkozott a határozatok végrehajtásával, a kormány ellenőrző tevékenységével, önkritikusan hangsúlyozva, hogy ezen még sok a javí­tanivaló. A Központi Bizottság 1972 novemberi ülése összefüggé­seiben, teljes mélységében elemezte a helyzetet és min­denekelőtt politikai szem­pontból vizsgálta a felada­tokat. A munka jobb összehango­lása és a tervszerűség erősí­tése érdekében létrehoztuk az Állami Tervbizottságot. A közművelődés fejlesztésén belül előtérbe helyeztük a szakmai műveltség színvona­lának emelését, a munkások továbbképzési rendszerét és a vezetőképzést. Konkrét lé­péseket tettünk a jövede­lemelosztásban tapasztalt aránytalanságok csökkenté­sére, illetve fokozatos meg­szüntetésére. A munkások bérének nö­vekedése mind az előirány­zathoz, mind az ipari ered­ményekhez képest elmaradt és ezért kiigazításra szorult. A kormány fontos felada­tának tekintette a nők hely- ' zetének megjavításáról szóló párthatározatok végrehajtá­sának elősegítését. Értékelte a gyermekgondozási segély, a gyermekintézmény-fej­lesztés és egészében véve a demográfiai helyzet alakulá­sát, a lakásépítés helyzetét. Intézkedéseket tettünk egyes zavaró társadalmi fe­szültségek megszüntetésére. Határozatot hoztunk továb­bá a munkáslakás-építés fo­kozottabb segítésére, bér- ügj 1 és más szociális ked­vezmények bevezetésére, va­lamint az alacsony nyugdí­jak emelésére. Pártunk felismerte, ele­mezte és meghatározta az egyéni, a csoport- és a nép- gazdasági érdekek egymáshoz való viszonyát, világosan megjelölte az ezzel kapcsola­tos konkrét teendőket. E három érdek létezésével és egyidejű hatásával tovább­ra is számolnunk kell. ezért arra törekszünk, hogy közöl­tük megfelelő összhangot tartsunk fenn. A továbbiakban a IV. öt­éves terv eddigi teljesítésé­nek eredményeit ismertette, és kifejezte azt a meggyőző­dését, hogy a kijelölt célo­kat sikerrel megvalósítjuk. — A X. kongresszuson megfogalmazott gazdasági, társadalompolitikai teendők valóra váltásának fontos esz­köze az 1971—75-re szóló IV. ötéves terv. Az ötéves terv eddigi négy évét áttekintve egyértelműen megállapíthat­juk, hogy az előirányzott cé­lokat sikerrel teljesítjük. A nemzeti jövedelem a terve­zettnél nagyobb mértékben, öt év alatt várhatóan 34 szá­zalékkal emelkedik. Az évi átlagos növekedés gyorsabb, mint az 1961—1970. közötti tíz esztendőben. — A növekedés extenzív forrásainak csökkenése mel­lett tehát nemcsak fenntar­tottuk, de némileg gyorsí­tottuk is a gazdasági fejlő­dést. Ez számottevő sikere pártunk gazdaságpolitikájá­nak. A népgazdaság leggyor­sabban fejlődő ágazata to­vábbra is az ipar. Termelése a tervezettnél nagyobb mér­tékben, várhatóan 38 száza­lékkal növekszik. — Az ipari struktúra át­alakításában fontos szerepet betöltő központi fejlesztési és rekonstrukciós programok nagyobbrészt az előirányzat­nak megfelelően teljesülnek. Javult a hatékonyság, a ter­melés növekedésének több mint 90 százaléka a munka termelékenységének növeke­déséből ered. A mezőgazda­ság termelése, az új terme­lési eljárások, az új fajták szélesebb körű elterjesztésé­vel, az anyagi-műszaki bá­zis bővítésével, a mezőgaz­dasági dolgozók munkájá­nak eredményeként a ter­vezett 15—16 százalékkal szemben 18—19 százalékkal lesz magasabb, mint az elő­ző öt évben. — A lakosság életkörül­ményeinek javítása szem­pontjából nagy fontosságú beruházások — mint például a lakás-, a bölcsőde-, az óvodaépítés, a városi közle­kedésfejlesztés — aránya az összes beruházásból a meg­előző ötéves tervidőszakhoz viszonyítva 16 százalékról 21 százalékra növekszik. — Az életszínvonal emel­kedése lépést tart a népgaz­daság fejlődésével. A magyar eneraetika: rendszer ez év végén 4460 megawatt villamos energia előállítására lesz képes A jövő évben befejeződik Száz­halombattán a Dunáméul Hőerőmű bővítése 1978-bat elkészül Leninvárosban a Ti szai Hőerőmű 860 megawai tos fejlesztése Mind a se- erőművet szénhidrogénre tér veztük. Új fejezetet nyitunk a ma gyár energiatermelés törte netében amikor 1980-ban üzembe helyezzük a Paksi Atomerőmű első 440 mega­wattos gépegységét Atom­erőmű-kapacitásunkat 1990- ie ennek mintegy tízszeresé­re kíván' - emelni. Az erőműánítás és -fejlesz­tés mellett továbbra is fon­tos szerepe van energiagaz­dálkodásunkban az importált energiának. 1974-ben például 750 megawatt villamosener- gia-teljesítményt vettünk igénybe a Szovjetuniótól. 1978 őszén az érdekelt or­szágok részvételével üzembe helyezzük a KGST egyesített energetikai rendszerének 750 kilovoltos vezetékét Vinyica —Albertirsa között. Ezen a vezetéken újabb 600 mega­watt villamos energia áll majd rendelkezésünkre A földgáztermelés az 1970. évi 3,5 milliárd köbméterrel szemben ez évben megköze­líti a 6 milliárd köbmétert. A közeli hetekben üzembe helyezendő Testvériség gáz­vezetéken ebben az évben már 600 millió köbméter szovjet földgáz is érkezik ha­zánkba. A hazai gáztermelés a kö­vetkező évtizedben is kb. évi 6 milliárd köbmétert fog ki­tenni. Javítja energiaellátá­sunkat a KGST-országok kö­zös erőfeszítésével épülő orenburgi gázvezeték, ame­lyen — az ötödik ötéves terv végén — a Szovjetunióból ; évente csaknem 4 milliárd • köbméter földgázt importál­hatunk. A hazai széntermelés nö­velése az igényeket figyelem­be véve mindenképpen indo­kolt és lehetséges. Az új bányák megnyitása és néhány meglevő bánya rekonstrukciója lehetővé te­szi további nagy teljesítőké­pességű széntüzeléses erőmű­vek létesítését. Döntés van már arról, hogy Bükkábrány térségében új külszíni feyté- ses bányát nyitunk és 2000 megawattos erőművel léte­sítünk. Ennek előkészítése, tervezése megkezdődött. Figyelembe kell vennu hogy a földgáz és az olaj túl drága és túl értékes nyersanyag ahhoz, hogy azt erőműveinkben eltüzeljük. Az a véleményem, hogy a fo­lyamatban levő erőműépítés befejezése után a következő kát évtizedben egyetlen erő­művet sem szabad ólai- vagy gáztüzelésre alapozni. Az atomerőművek létesítése és a gabcsikovo—nagymarosi vízi erőmű felépítése mellett kizárólag szénnel fűtött hő­erőművet szabad tervezni és építeni. Népgazdaságunk helyzeté­ről szólva kijelentette: — Figyelembe véve a kapi­talista világban végbemenő válságjelenségeket, aligha be­csülhetjük túl annak jelentő­ségét. hogy országunk a leg­dinamikusabban és tervsze­rűen fejlődő országcsoport­nak. a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa közösségé­nek tagja. Eredményeink és jövő fejlődésünk egvaránt el­választhatatlan a KGST-tag- országokkal, mindenekelőtt a Szovjetunióval kialakító'! gazdasági együttműködéstől. — Meggyőződésem, hogy a XI. kongresszus határozatai és pártunk programja új lendületet adnak majd az állami munka tökéletesíté­séhez is, amellyel hozzájá­rulhatunk a Magyar Nép- köztársaság további sikerei­hez, a fejlett szocialista tár­sadalom felépítéséhez — fe­jezte be felszólalását Fock Jenő, a kormány elnöke. — Párttagságunk és az egész társadalom fokozott po­litikai aktivitásával valósul­tak meg a X. kongresszus ha­tározatai — hangsúlyozta be­vezetőjében Biszku Béla. majd így folytatta: Párttag­ságunk, egész dolgozó né­pünk nagy jelentőséget tu­lajdonított annak, hogy Köz­ponti Bizottságunk állásfog­lalásaival, irányító és ellen­őrző munkájával az egész beszámolási időszakban biz­tosította a két évtized gya­korlata által igazolt politikai irányvonal valóra váltását Politikánk végrehajtásának feltételei állandóan változ­nak. A szocializmus építésé­ben elért eredmények, a fej­lődés új meg új követelmé­nyeket támasztanak. Ezeket folyamatosan elemezni kell. gyakorlati tevékenységünket hozzájuk kell igazítanunk. Ezt tettük a két kongresszus közötti időszakban is, példá­ul 1972 novemberében, ami­kor a Központi Bizottság megvizsgálta a X. kongresz- szus határozatainak végre­hajtását. Belpolitikai helyzetünket szövetségi politikánk követ­kezetes megvalósulása, né­pünk erkölcsi-politikai egy­ségének szüntelen erősödé­se jellemezte. Szövetségi politikánk ma­gában foglalja a munkásosz­tály társadalmi szerepének fejlesztését, a munkás-paras/t szövetség állandó erősítései, a munkásosztály és a többi dolgozó réteg társadalmi ósz- szefogását. a szocialista nem­zeti egységet. Tudatában vagyunk annak, hogy a szocializmus felépítésére irá­nyuló népi összefogás elsőd­legesen politikai szövetség és nem jelenti, hogy a mun­kásosztály világnézetét ha­zánk minden állampolgára elfogadja. De azt is tudjuk, hogy a szocialista céljaink valóra váltásáért folytatott közös munka mind közelebb hozza egymáshoz hazánk dol­gozóit. — A Központi Bizottság az utóbbi években nagy figyel­met fordított a nagyvállala­tok helyzetére, a nagyüzemi munkások élet- és munka- körülményeire. Különösen je­lentős, hogy 1974 márciusá­ban irányelveket fogadott el a munkásosztály társadalmi vezető szerepének fejlesztésé­re, helyzetének további javí­tására —. mondotta Biszku Béla, majd rámutatott: a munkásosztály vezető szerepe a párt számára nem átmeneti jelszó és nem rövid távlatú politika. A munkásosztály vezető szerepe a felszabadu­lás óta érvényesül hazánk­ban és mindaddig érvénye­sülni fog, amíg társadal­munkban osztályok lesznek, tehát a fejlett szocialista tár­sadalom időszakában is. A munkásosztályt vi­szonyaink között is az állami nagyipar szüli és te­remti újra, arculatát a nagy­ipar formálja. Ezért az álla­mi nagyüzemek fejlesztése nem csupán gazdasági kér­dés, hanem pártpolitikánk­nak is fontos része. Amikor azt tapasztaltuk, hogy különböző okok miatt nem volt megfelelő több nagyüzem helyzete, a Köz­ponti Bizottság és a kor­mány számos nagyüzemünk fejlesztését napirendre tűz­te. Pártunk előmozdítja, hogy a pártélet, az állami és a gazdasági élet különféle irá­nyító posztjaira több, közvet­lenül a termelésből jövő fi­zikai dolgozó kerüljön. Ta­pasztaljuk, hogy maguk­kal hozzák a különféle irányító testületekbe a nagy­üzemi munkások legjobb tu­lajdonságait: a fegyelmet, az állhatatosságot, a szervezett­séget, a szolidaritást, a kö­zösségi gondolkodást és ma­gatartást — hangsúlyozta a Központi Bizottság titkára, majd a továbbiakban a mun­kás-paraszt szövetség jelen­tőségéről szólott. Társadalmi fejlődésünk egyik jellemző vonása az osztálykülönbségek fokozatos csökkenése, a munkásosztály és a parasztság folyamatos közeledése egymáshoz. E fo­lyamat alapja szocialista rendszerünk, a nagyüzemi termelés elterjedése a mező- gazdaságban, s ennek követ­keztében a munka jellegében, a dolgozók képzettségi szín­vonalában, az elosztás mód­jában, az életszínvonalban tapasztalható számottevő kö­zeledés, a szocialista tudat erősödése. A fejlett szocialis­ta társadalom perspektívájá­ban ez meghatározó jelentő­ségű folyamat. Társadalmunkban fontos he­lyet foglal el az értelmiség. A tudományos-technikai fejlő­dés következtében növekszik szerepe, mind szorosabbá A pártkongresszus tegnapi eseményeinek kedves epi­zódja zajlott le a tanácskozás délelőtti szünetében: az SZKP Központi Bizottsága nevében Leonyid Iljics Brezsnyev művészi dísztár­gyat — piros-fehér-zöld, il­letve vörös zászlóval keretbe foglalt Ural-kőből készült válnak kapcsolatai a mun­kásosztállyal és a pa­rasztsággal. A munkások te­vékenységében is egyre je­lentékenyebb helyet foglal cl a nagy felkészültséget igény­lő szellemi munka. A leg­jobb munkásoknak a veze­tésbe történő fokozottabb be­vonása elősegíti a munkás- osztály és az értelmiség* kö­zeledését. A szocialista demokrácia fejlettségének fokmérője mindenekelőtt az, mennyire érvényesülnek a társadalom alapvető érdekei, hogyan erő­södnek szocialista intézmé­nyei, milyen mértékben nö­vekszik a tömegeknek a tár­sadalom ügyeire és fejlődésé­re kifejtett hatása — mondta a továbbiakban. Fel kellett és a jövőben i» fel kell lépni az olyan néze­tek ellen, amelyek szerint a szocialista demokrácia fej­lesztése csupán akarat kér­dése, határozatok dolga. Kellő feltételek, mint például az in­formáció, a vállalati belső el­számolási rendszer tökélete­sítése nélkül csak formális megoldások születhetnek. Akadtak olyan elképzelések is, hogy a szocialista demok­rácia csakis az önállóságot, a helyi kezdeményezést je­lenti, és kizár mindenfajta alá- és fölérendeltséget. Fel kellett és a továbbiakban is fel kell lépnünk azon néze­tek ellen, amelyek a demok­rácia fejlődésétől féltik a munkáshatalmat, a szocia­lizmus vívmányait. A szocia­lista demokrácia különböző oldalai egységes rendszert al­kotnak, s azt is látni kell, hogy a pártdemokrácia fej­lettsége döntő módon meg­határozza a szocialista de­mokrácia általános érvénye­sülését. A munkahelyi demokrácia fejlesztésének körében szá­munkra különösen fontos az üzemi demokrácia. A legfon­tosabb feladat: a meglevő fórumok jobb kihasználása. Kulcskérdés, hogy minden szinten közvetlenebbé váljon a vezetők és a választók, illetve a beosztottak kapcso­lata, érdemibbé együttműkö­désük. A demokratizmus tel­jesebb kibontakoztatása sem­miképpen sem csorbíthatja a vezetők egyszemélyi felelős­ségét. — Társadalmunkban a vég­zett munka meghatároz; je­lentőségű. Nem mondhatjuk azonban el teljes egyértel­műséggel, hogy ennek ará­nyában jut mindenkinek az anyagi javakból. Nem szorult vissza, sőt helyenként meg­erősödött az ügyeskedés, a könnyű pénzszerzésre való törekvés, nemegyszer a tör­vénytelenség határát súrló mesterkedés. Fokozatosan szű­kíteni kell, majd el kell zár­ni azokat a forrásokat, ame­lyekből ezek a nem szocia­lista tendenciák táplálkoz­nak. Ezzel egyidejűleg nö­velnünk kell a munka tár­sadalmi megbecsülését. Nem hunyhatunk szemet afölött, hogy a fiatalok nem elhanyagolható része a di­vatos, talán társadalmi hasz­nosságukhoz mérten túlfize­tett szakmákat, a munka al­kotó öröme helyett a gyors és könnyű boldogulást nyúj­tó pályákat részesíti előny­ben. Nem helyeselhetjük eze­ket a jelenségeket, a legjob­ban úgy küzdhetünk ellenük, ha következetesen növeljük a jó munka anyagi és erkölcsi megbecsülését. Kongresszusunk megerősíti meggyőződésünket, hogy jó úton járunk. Nagy eredmé­nyeket értünk el, s ezek ígéretes jövendőnknek is szi­lárd alapul szolgálnak — fe­jezte be beszédét Biszku Béla. Lenin-portrét — adott át a kongresszus alkalmából aján­dékul a Magyar Szocialista Munkáspártnak. A kedves figyelmességért Kádár János, a Központi Bizottság első titkára meleg szavakkal mondott köszönetét, s gratu­lált az alkotók — uráli mes­terek — művészi munkájá­hoz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom