Déli Hírlap, 1975. március (7. évfolyam, 51-75. szám)
1975-03-18 / 65. szám
Kádár János elvtárs beszéde (Folytatás a 2. oldalról) — Magyarországon az állam és az egyház viszonya rendezett. Az egyházak hitelveik feladása nélkül megtalálják helyüket a szocialista társadalom viszonyai között A hívő emberek megbecsült állampolgárokként vesznek részt a szocializmus építésében. — A nemzeti összefogás fontos eleme a hazánkban élő nemzetiségiek állampolgári egyenjogúsága. A hazánkban élő nemzetiségek egyenrangú állampolgárként vesznek részt az egész népet átfogó építőmunkában. Az államigazgatás és a közélet fórumain szabadon használhatják anyanyelvűket, ápolhatják nemzeti kultúrájukat minden támogatást meg is kapnak hozzá. Pártunk azt vallja, hogy a lenini nemzetiségi politika érvényesítése nélA Központi Bizottság beszámolója ezután rátért a gazdasági építőmunka kérdéseire. Megállapította: népgazdaságunk a IV. ötéves terv első négy évében a X. kongresszuson jóváhagyott gazdaságpolitikai elveknek megfelelően fejlődött, erősödött a szocialista tervgazdálkodás, s minden feltétele megvan annak, hogy a X kongresszus által jóváhagyott gazdaságpolitikai célokat, a IV. ötéves terv előirányzatait elérjük. — Mindezzel közelebb jutottunk ahhoz a célunkhoz, hogy gazdaságilag fejlett országgá váljunk. Most az a teendőnk, hogy minden erőt mozgósítsunk az 1975. évi terv feladatainak elvégzésére, s az év végére érjük el a IV. ötéves népgazdasági tervben kitűzött célokat Ez az esztendő egyben átmenet a következő ötéves tervidőszakra. A további gazdasági építőmunkára, az elért eredményekre alapozott világos terveink vannak. Kádár János ezután ismertette az V. ötéves terv főbb irányszámait, az ipar fejlesztésének, az energiaszerkezet korszerűsítésének főbb feladatait — A népgazdaság tervszerű, arányos fejlesztését szem előtt tartva, hazánk lehetőségeivel és a nemzetközi együttműködéssel egyaránt számolva, az eddiginél is differenciáltabban fejlesztjük az ipar egyes ágazatait — mondotta. — Figyelembe véve a hazai és a nemzetközi lehetőségeket, tovább korszerűsítjük az energiaszerkezetet Végrehajtjuk a földgázprogramot növeljük a szén felhasználását különösen a villamos energia előállításában. Folytatjuk az atomerőmű-építési programot. Még több gondot fordítunk a hazai természeti források, közöttük a legszámottevőbb ásványi kincsünk, a bauxit kitermelésének növelésére, a timföldgyártás termelékenységének fokozására. A feldolgozó iparban — a gép- a könnyű- és az élelmiszeriparban — elsősorban rekonstrukciók 'útján bővítjük a termelést. — Pártunk töretlenül folytatja szövetkezeti politikáját; a jövőben is azért dolgozik, hogy a szövetkezeti mozgalomban rejlő nagy erő a szövetkezetek fejlődését, a szocialista előrehaladást, az általános szocialista fejlődést szolgálja. Folytatjuk agrárpolitikánkat, a mezőgazdaságban is tovább erősítjük a szocialista termelési viszonyokat. Az egész mezőgazdaságban tovább fejlesztjük, korszerűsítjük az anyagi, műszaki alapokat. Bővítjük a vegyianyagellátást, a hűtő- és tárolóteret. Növelni kell a gabona és az ipari növények hozamát. meg kell oldani a biztonságosabb zöldség- és gyümölcstermelést és -ellátást. Cukortermelésünknek fedezni kell a hazai szükségleteket. Az állattenyésztésben fokozni kell a hústermelést. A jó tapasztalatokat hasznosítva, tovább folytatjuk a korszerű iparszerű termelési módszerek megalapozott kit erjesztését. A KB első titkára ezután gazdasági épi- tőmunkánk nemzetközi feltételeiről beszéli utalva a tőkés világpiac számunkra kedvezőtlen változásaira. Hangsúlyozta: — Központi Bizottságunk a helyzetet megvizsgálva, alapos elemzés után arra a következtetésre jutott, hogy a külső nehézségek ellenére elérhető, hogy népgazdaságunk a következő években is az előző évekét megközelítő ütemben fejlődjék és az életszínvonal is tovább emelkedjék. A megoldás egyrészt a jobb munka, hazai gazdasági erőink és lehetőségeink jobb kihasználása, másrészt a szocialista országok gazdasági együttműködésében rejlő * nagyszerű lehetőségeknek az eddiginél sokkal jobb hasznosítása. — Munkánk sikere mindenekelőtt saját erőfeszítéseinktől függ. Folytatjuk, még külözhetetlen feltétele a szocialista ország belső szilárdságának ugyanúgy, mint a szocialista országok összeforrottságának, a népek barátságának. Arra törekszünk, hogy a hazánkban élő német, szlovák, délszláv, román és más nemzetiségek, valamint a szomszédos országok magyar nemzetiségű lakossága hidat alkossanak országaink között — Társadalmi viszonyainkat, belpolitikai helyzetünket áttekintve elmondhatjuk, hogy az elmúlt több mint négy esztendő alatt erősödött ‘a magyar nép erkölcsi, politikai egysége, a szocialista nemzeti összefogás. A fejlődés eredményeként eljutunk majd a társadalmi haladásnak arra a szintjére, ahol fokozatosan létrejönnek az osztálykülönbségek teljes és végleges megszűnésének feltételei. II. következetesebben valósítjuk meg gazdaságpolitikánkat. Most sokkal élesebb megvilágításba kerültek népgazdaságunk bels% problémái. Saját gazdasági munkánk fogyatékosságaiért nem tehetjük felelőssé a nemzetközi gazdasági életet. Erőteljesebben vetődik fel a kérdés: vajon megfelelően hasznosítjuk-e népgazdaságunk belső lehetőségeit? Kellően számot vetünk-e fejlődésünk intenzív időszakának követelményeivel? Nem új feladatok ezek, tartalékaink jobb hasznosítása, a hatékonyabb gazdasági munka már a X. kongresszuson is nagy hangsúlyt kapott. Értünk is el eredményeket, de a követelmények most «,•> az eddiginél sokkal parancsolóbbak. — Nagyobb erőfeszítéseket kell tennünk azért, hogy a szocialista társadalom előnyeivel párosulva, hazánkban is minél gyorsabb ütemben bontakozzék ki a tudományos-technikai forradalom, a tudomány váljék mindinkább közvetlen termelőerővé. A gazdasági szerkezet korszerűsítése, ami gazdaságpolitikánknak mindig kulcseleme volt. fejlődésünk legnagyobb tartaléka és mindinkább továbbfejlődésünk létfeltételévé válik. A népgazdasági szempontból előnyös és szükséges termelést ^ fejleszteni kell, a gazdaságtalan termelést vissza kell szorítani. — Gazdasági előrehaladásunk igen fontos feltétele, hogy javuljon a beruházási tevékenység hatékonysága. Azok a beruházások szolgáljanak példaképül, amelyek a közelmúltban a tervezett határidőre és költségszinten megvalósultak, mint a le- ninvárosi olefinmű, a Testvériség gázvezeték első szakasza, a Dunai Vasmű folyamatos acélöntő műve, a Tis: amenti Vegyiművek kénsavgvára, az Ajkai II. Timföldgyár, a szombathelyi Lakástextil Vállalat rekonstrukciója. A kommunális beruházások közül példamutató munkát végeztek és végeznek a budapesti földalatti vasút építői. Kádár János elismeréssel szólt azokról a váilaiatokról is, ahol a technológia feL lesztésével, a munka jobb szervezésével, a munkaerő belső átcsoportosításával jó eredményeket értek el a termelékenység növelésében, s ahol már biztató sikerei vannak az ésszerű takarékosságnak. — Gazdasági munkánk fejlesztésének fontos feltétele, — folytatta —. hogy minden szinten tovább ’avítsuk a gazdaság irányítását. Több mint hét év tapasztalatai igazolják, hogy a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztése helyes és szükséges volt. Teljesültek a megfogalmazott fő célok: tovább erősödött szocialista rendszerünk: meggyorsult hazánkban a szocialista társadalom építése; tovább fej* lődtek a szocialista tulajdonviszonyok és a termelőerők; növekedett szocialista vállalataink önállósága: javult gazdaságunkban a tervszerűség és tovább fejlődtek a szocialista tervgazdálkodás korszerű módszerei. — Már a X. kongresszuson is elhangzott az a figyelmeztetés, hogy a vállalatok önállóságának növelése nem csökkentheti a központi állami irányítás szerepét és felelősségét. A gazdálkodó egységek nagyobb önállósága, a hatáskörök, a döntési jogkörök tekintélyes részének decentralizálása még fokozottabban igényli a hatékony központi irányítást és ellenőrzést. — Vezető állami szerveink és testületéi nk, az Országos Tervhivatal, a gazdaság területén működő minisztériumok és főhatóságok éljenek jogaikkal, és hiánytalanul teljesítsék a központi irányításra há* rulé kötelességeiket. Ne habozzanak beavatkozni. ha kell. utasítani ott és akkor, ahol és amikor arra van szükség; például a mostani helyzetben a korlátozott meny- nyiségben beszerezhető fontos anyagok és termékek behozatalát és belföldi forgalmát illetően. Ha azt tapasztaljuk, hogy egy korábban hel”es és egy ideig jó irányba ható gazdasági szabályozó vagy rendelkezés a körülmények változása miatt már nem a népgazdasági érdekek érvényesítése irányában ösztönöz, ne késlekedjünk kijavítani, amit kell. Az időről időre történő korrekciók nem gyengítik, hanem erősítik gazdaságirányítási rendszerünket: éppen a rugalmas gazdaságpolitika igényli az ilyen irányítást. — A gazdasági építőmunkában segített az a korábbi intézkedés, amellyel a dolgozó kollektívákat közvetlenül anyagilag is érdekeltté tettük nyereségrészesedéssel és más formában a jobb munkában. Ez az eredményekben is tükröződik. Meggyőződésünk. hogy a szocializmus sikeres építésében találkozik az országos érdek, az egyes dolgozó kollektívák érdeke és minden állampolgár személyes érdeke. Ennek megfelelően, célszerűen szabályozva, a jövőben is biztosítani kell a cso- porf- és az egyéni érdekekeltséget a szocialista építés különböző területein, ezzel új erőforrásokat nyer az ország a gazdasági feladatok megoldásához. Közismert, hogy visszásságok is előfordulnak, amikor csoportérdeket vagy egyéni érdeket akarnak érvényesíteni az országos érdek rovására Pártunk álláspontja e kérdésben is vitógos: minden ütközés esetén első az országos érdek, és azt kell érvényesíteni egyes csoportok vagy személyek mesterkedéseivel szemben. A beszámoló ezután kitért a ráfordítási arányokat kellően tükröző, a hatékonyabb gazdálkodásra ösztönző termelői árak szerepére, majd részletesen foglalkozott nemzetközi gazdasági kapcsolatainkkal. — A Magyar Népköztársaság nemcsak sajátos gazdasági helyzete, viszonvlagos nyersanyag- és energiaszegénysége miatt, hanem elvi okokból is híve az országok nemzetközi ‘gazdasági együttműködésének. Attól a szilárd elhatározástól vezérelve, hogy a jövőben is tóle telhetőén hozzá kíván járulni az államok együttműködésének. a népek barátságának előmozdításához. a békés kapcsolatok fejlesztéséhez, szélesíti gazdasági kapcsolatait minden országgal, mely erre készséget mutat Érthető, hogy gazdasági területen is mindenekelőtt a testvéri szocialista országokkal. szövetségeseinkkel tartunk mind szorosabb kapcsolatot. Kiemelkedő fontosságú partnerünk a gazdasági együttműködésben is a Szovjetunió, améllyél egész külkereskedelmünk egyharmadát bonyolítjuk le. Árucsere-forgalmunk egyre bővül, és az idén több mint 60 százalékkal lesz nagyobb, mint 1970-ben volt. A világpiaci árak gyors emelkedése nyomán keletkezett nehézségeink leküzdésében, nyersanyag- és energiaellátási gondjaink megoldásában is nagyon sokat jelentett számunkra ezúttal is a magyar—szovjet gazdasági — A Központi Bizottság jelenti, hogy a X. kongresszusnak az életszínvonal emelésére vonatkozó határozatai megvalósultak. A IV. ötéves tervben a párt életszínvonal-politikájának megfelelően, a nemzeti jövedelem bővülésével és a népgazdaság anyagi teherbíróképességével arányosan javultak népünk életkörülményei. — Az egy keresőre jutó reálbér öt év alatt 16 százalékkal, az egy főre jutó reál- jövedelem 25 százalékkal emelkedik, a lakosság fogyasztása 28 százalékkal lesz több 1975-ben, mint 1970-ben volt. Az áruellátás az utóbbi években kiegyensúlyozott volt, színvonala emelkedett. A fogyasztói árak a legutóbbi években külső és belső tényezők hatására évente átlagosan 2—3 százalékkal emelkedtek, de az árszínvonal- emelkedés egyik évben sem lépte túl az éves* tervben meghatározott mértéket. Az egy lakosra jutó pénzbeni társadalmi juttatások reálértéke 55 százalékkal növekedett. — Szociálpolitikánknak megfelelően a társadalmi juttatások aránya a lakosság összes jövedelmén belül növekszik; jelenleg már minden 100 forint munkajövedelmet országos átlagban 36—37 forint társadalmi juttatás egészít ki. — A IV. ötéves tervidőszak alatt mintegy 1 millió 500 ezer dolgozó munkaideje csökkent, s ezzel 1975 végére a bérből és fizetésből élőknek 95 százaléka 44 órás. vagy rövidebb munkaidőben dolgozik. Folytatódott az egészségre ártalmas munkahelyek korszerűsítése, a nehéz fizikai együttműködés. Ezért szeretnék itt Is őszinte köszönetét mondani személy szerint Leonyid Iljics Brezsnyev elvtársnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a Szovjetunió kormányának a megértésért, a segítőkészségért. Kádár János ezután méltatta a szocialista országoknak a proletár internacionalizmuson alapuló új típusú gazdasági kapcsolatait megvalósító KGST szerepét. — A KGST keretében megvalósuló együttműködés nyújtotta és fogja nyújtani a jövőben is hazai építőmunkánk szilárd nemzetközi támaszát Minden erőnkkel azon leszünk, hogy a szocialista gazdasági integráció az eddiginél gyorsabb ütemben fejlődjön. A szocialista országok közös érdekeinek. nemzeti érdekeinknek megfelelően részt kívánunk venni a nyers- és alapanyagok együttes kitermelésében, további közös szervezetek, közö^ vállalatod létrehozásában. — A KGST munkájának kiemelkedő eseménye volt a beszámolási időszakban a szocialista integráció komplex programjának elfogadása a KGST XXV. ülésszak kán. Részt vettünk a szocialista integrál ció ezen új alapvető okmányának kidolr gozásában, és teljes erőnkkel részt veszünk a program megvalósításában is. — A fejlődő országok népei, hogy biztosítsák országuk önállóságát és függetlenségét. önálló nemzetgazdaságuk kiépítésén és megerősítésén, dolgoznak. Kötelességünk ebben a munkájukban segíteni őket, ugyanakkor a mi országunk számára ia előnyös gazdasági együttműködést alakíthatunk ki velük. Ezért politikánknak megfelelően a gazdasági kapcsolatok további szélesítésére törekszünk a fejlődő országokkal. A békés egymás mellett élés elvéből kiindulva, a nemzetközi munkamegosztás lehetőségeire építve, a világgazdaság részeként továbbra is gazdasági kapcsolatokat tartunk fenn és építünk a fejlett tőkés országokkal is. Mi hívei vagyunk a szocialista és kapitalista országok közötti, megkülönböztetésektől mentes, kölcsönösen előnyös alapokon nyugvó kereskedelemnek. De elutasítunk minden diszkriminációt, például az Egyesült Államok kongresszusa által a múlt év végén megszavazott kereskedelmi törvénvt. vagy a Közös Piac néhány ismert lépését. — A IV. ötéves terv utolsó évében — mondotta ezután — a népgazdasági egyensúly biztosítása végett az a legfontosabb feladatunk, hogyha terv sikeres befejezésén munkálkodjunk. Ez a feltétele annak, hogy hozzáfoghassunk újabb, immár . ötödik ötéves tervünkhöz, hogy még közelebb kerüljünk egész népünk nagy nemzeti célján-’: megvalósításához: a fejlett szocialista társadalom felépítéséhez. Nagy erőfeszítéseket kell tennünk, de népünk nyugodtan tekinthet előre, és barátainkat is biztosíthatjuk: a Magyar Népköztársaság gazdasági alapjai szilárdak, s fejlődésünk e téren is töretlenül folytatódik. munka gépesítése, a munkásvédelem “ej- lesztése. Ezek nyomán kevesebb a munkaköri ártalomból eredő megbetegedés, az üzemi baleset, kisebb a fizikai igénybevétel. — Jelentős eredményeket értünk el a lakásépítésben. A !V. ötéves tervben előirányzott 400 ezer lakást ez év végéig mintegy 30 ezerrel túlteljesítjük. Ez az év egyben a 15 éves lakásépítési tervünknek is befejező része. Az ország nagy eredménye. hogy a kitűzött célt 2975 végére elérjük: a tervezett 1 millió lakas felépül, sőt néhány tízezerrel többet építünk Ennek eredményeként 15 év alatt hazánkban minden harmadik család új lakáshoz jutott. — A lakáshelyzet javítását pártunk a továbbiakban Is fontos társadalmi feladatnak tekinti. Ezért a ter\ előírja, hogy az eddiginél több állami Ukás épüljön Megkülönböztetett figveimet fordítunk rá hogy az ipari központokban élő nagyüzemi munkások és a fiatalok lakásheivzete tovább javuljon. Az állam a jövőben is segíti :i lakásépítő szövetkezetek tevékenységét *á- mogatja a saját erőből történő lakásépítést Nagy vívmányunk, hogy a lakosság 99 százaléka társadalombiztosításban részesül Az egészségügyi ellátást tovább fejlesztjük, az év közepétől minden magyar állampolgár jogosult lesz az ingyenes orvosi kezelésre. A népesedési helyzettel foel a lkozva a (Folytatás a é. oldalon) Népgazdaságunk alapjai szilárdak, fejlődésünk Menüi tolyíafédik 11! Következetesen megvalósul a párt éleíszínvonal-poütikája