Déli Hírlap, 1975. március (7. évfolyam, 51-75. szám)

1975-03-18 / 65. szám

JCádár János elvtárs beszéde (Folytatás a 3. Oldalról) beszámoló megállapította: hazánkban most már — egy sor intézkedés eredményeként — a születési arányszám 17,8 ezrelék, ami európai viszonylatban már magas átlag. — A már megtett és a tervezett intéz­kedések egész sora könnyíti a csalódok helyzetét. Az V. ötéves tervidőszakban lé- liánv éven belül minden három- és több- gyermekes családot önálló lakáshoz jutta­tunk. A mostani ötéves tervben az óvodai térőhelyek száma jelentősen, 60 ezerre* gyarapszik. A hetvenes évek második te­lében Budapesten, az öt nagyvárosban és az ipari központokban megközelítően ki­elégítjük az óvodai igényeket. Növeljük a ■saládi pótlékot, a gyermekgondozási se­gélyt. Ez hozzájárul a családi jövedelmek közötti különbségek mérsékléséhez. A kö­vetkező 15—20 évben fokozatosan megte­remtjük annak feltételeit, hogy minden család és minden családot alapító ifjú par önálló Lakáshoz jusson. — Nagy vívmányunkat, nemzetközileg is elismert társadalombiztosítási rendsze­rünket egységesítjük, nyugdíjrendszerünket Lehetőségeink szerint fejlesztjük. Így 1975. július elsejével 1 millió 100 ezer személy nyugdíja, illetve nyugdíjjellegű ellátása fog emelkedni. — Társadalompolitikai elveink szüksé­gessé, gazdasági építőmunkánk eredményei lehetővé teszik, hogy a termelőszövetkeze­ti tagok nyugdíjkorhatára azonos legyen a munkásokéval és az alkalmazottakéval Ennek megfelelően a férfiak nyugdíjjogo­sultságának határát náluk is 60 évben, a nőkét 55 évben állapítjuk meg. A korha­tár egyszerre történő leszállítása azonban a termelőszövetkezeti gazdaságokban sú­lyos munkaerőhiányt okozna. Ezért he­lyeseljük azt az intézkedést, hogy a kor­A beszámoló következő része az ideoló­gia, a tudomány, a közoktatás és a kul­túra kérdéseivel foglalkozott. A Központi ßizottsäg úgy ítéli meg, hogy a beszámolási időszakban társadalmi viszonyaink fejlődésével, gazdasági építő­munkánk eredményeivel összhangban nö­vekedett hazánkban a marxizmus—leniniz- >nus befolyása, erősödött a társadalomban a szocialista közgondolkodás, szélesebb kör­ben tudatosodtak a szocialista erkölcs és életmód normái, újabb sikereket értünk el a szocialista kulturális forradalom ered­ményeinek gyarapításában. — A marxizmus—leninizmus eszméinek, a szocialista világnézetnek újabb térhódí­tása örvendetes, nagy eredmény. Ezt lát­va sem feledkezhetünk meg azonban ide­ológiai munkánk fogyatékosságairól, az e téren még előttünk álló nagy feladatokról. rról. hogy a társadalmi tudat szocialista átalakulása csak egy egész korszak alatt mehet végbe. — Az utóbbi időben kettős folyamat ment végbe. A fő irányzat .az, hogy erősö- lött, széles körben tért hódított a szocia­lista közszellem, mely nagyszerűen meg­yilvánul a termelőmunka nagy sikereiben, s szocialista brigádmozgalomban, a szocia- Msta munkaversenyekben, a kommunista gombátokban, a lakóhelyi önkéntes társa- almi munkában, az elemi csapások ide­in megmutatkozó tömeges, példás helyt- ' ísban. Egyidejűleg társadalmunkban je- 1 vannak, sőt időnként még meg is élén­knek a szocialista elveinkkel, céljaink­at. erkölcsi értékrendünkkel össze nem lyeztethető jelenségek is. Igen fontos, ■agy erről beszéljünk, különösen a mos- an. helyzetben, amikor az anyagi jólét •y-Vo-M-ivai a ..miből élűink" nagy tár­sadalmi kérdése mellett mindinkább szere­cet tijp az is. „nogyan éljünk". — A tudomány, az oktatás, a közműve- ;dés. a művészetek, az ideológia és a pro­paganda területén dolgozók nagy és ered­ményes munkát végezlek, de még nagyobb feladatok várnak rájuk. — A párt ideológiai munkáját a marxiz­mus— '.ínimzmus általános érvényű taní­tásainak terjesztése, alkotó alkalmazása riméletünk gazdagítása jellemzi. A két kongresszus között, különösen a kongresz- izusra való felkészülés időszakában a párt számos elvi jelentőségű kérdéssel foglalko­zott. — A beszámoló időszakában tovább nö­vekedett a pártpropaganda hatékonysága socialists szemléletfoTnáló szerepe. A két ingresszus között évi átlrgban több mint millió ember vett részt szervezett po- itikai oktatásban. Tovább növekedett és lavult a sajtó, a rádió és a televízió sze­repe a közvélemény tájékoztatásában, a határt öt év alatt fokozatosan, 1976. január t-töl kezdődően évenként egy-egy évvel szállítják le. — Továbbra is alapvető követelmény, hogy a fogyasztói árak az életszínvonalpc- litikai célokkal összhangban alakuljanak. A dolgozók életszínvonalát alapvetően érintő fogyasztói árszínvonalat a jövőben is központilag kell szabályozni és azokon csak központi elhatározás alapján lehet változtatni. Az ár-, bér-, jövedelem- és szo­ciálpolitika együttesen szolgálja a dolgo­zók. a lakosság életkörülményeinek javu­lását. — Hazánkban az eljövendő 15—20 év­ben az egy főre jutó nemzeti jövedelem a mostaninak két- két és félszeresére, az ipari termelés volumene két és tél—három­szorosára. a mezőgazdasági termelés más­tél—kétszeresére, az építőipari termelés két és fél—háromszorosára emelkedhet Az anyagi termelés bővülését teljes egészében i munka termelékenysége növelésével kell és lehet fedezni. — Pártunk politikája fejeződik ki a fej­lett szocializmus építése 15—20 évre szóló programnyilatkozatának az életszínvo iái fejlesztésére vonatkozó lelkesítő célkitűzé­sében is. — Az egy főre jutó fogyasztás érje el a mai színvonal két- két és félszeresét oly­módon, hogy az iparcikkek aránya az össz- fogvasztásnak legalább egyharmada le­gyen. 1,5—2 millió lakást kell építeni, nö­velve a többszobás lakások részarányát, javítva a lakások minőségét és fejlesztve a lakáskultúrát. At kell térni az ötnapos, 40 órás munkahétre. — A fejlett szocialista társadalom épí­tése során megteremtjük végső célunk, a kommunizmus építésére való átmenet mű­szaki-gazdasági alapjait. politikai nevelő munkában és a közműve­lődésben. — A társadalom szocialista jellegének erősítése megköveteli az ideológiai terüle­ten dolgozó valamennyi párt-, társadalmi és állami szerv jól összehangolt munkáját. Különösen nagy szükség van a párttagság ideológiai képzettségének, a párt eszmei egységének szüntelen erősítésére. Ideoló­giai kérdésekben is nélkülözhetetlen ez igazunkba, igazságunk meggyőző erejébe vetett rendíthetetlen hit, a forradalmi éber­ség, a nyílt kiállás nézeteink mellett, a vi­takészség csakúgy, mint az érvelés, a meg­győzés, és bizalom az emberek iráiit. — A X. kongresszus állásfoglalásainak megfelelően tervszerűbbé váltak a tudo­mányos kutatások, javult összhangjuk a társadalmi igényekkel. Tudományos kuta­tásra és fejlesztésre jelenleg a nemzeti jö­vedelem 3 százalékát fordítjuk; ez a nem­zeti jövedelem növekedését meghaladó ütemben emelkedik. — Eredményekről szólhatunk a társa­dalomtudományokban. — elsősorban a tör­ténettudomány, és a közgazdaságtudomány területén — abban a tekintetben, hogy munkájuknak jobban középpontjába ke­rültek fejlődésünk legfontosabb kérdései: a társadalmi fejlődés és a gazdasági épí­tés, a tudományos és technikai forradalom hazai kibontakoztatásának lehetőségei, a szocializmus távlati feladatai. Az igény az, hogy még tevékenyebben vegyenek részt a szocialista tudatformálásban. — A párt szilárdan vallja a tudományos- kutatás. szabadságának elvét — szögezte le a beszámoló — és a jövőben is arra törek­szik. hogy ezt a maga eszközeivel érvénye­sítse. A tudomány művelőitől viszont azt kívánja, hogy ésszerűen használják fel a rendelkezésre álló erőket és eszközöket, vegyék figyelembe a szocialista építés tényleges szükségleteit. Kádár János ezután a közoktatás fel­adatairól beszélt, kiemelve az általános is­kolai és a szakmunkásképzés fejlesztését. A szocialista társadalom növekvő igényei­nek megfelelően 15—20 év°n belül álta­lánossá kell tenni a felnövekvő nemzedék középfokú iskolázottságát. Hangsúlyozta-<r társadalom további felemelkedését szolgá­ló céljaink szükségessé teszik, hogy erőtel­jesen fejlesszük közművelődési rendszerün­ket. — Művészeti életünket is eredményes al­kotómunka jellemzi — folytatta. — A párt nagvra értékeli az irodalomban a művé­szetekben elért eredményeket Az írók. az alkotó művészek társadalmi felelősségük­nek megfelelően hozzájárultak társadal­munk jó közérzetének kialakulásához, a szocialista nemzeti összefogás, egvség ki­bontakozásához. Műveikkel segítették né­pünk kulturális színvonalának emelését. — A párt a valóságból indul ki, amikor megállapítja, hogy politikai egyetértésünk az alkotókkal örvendetesen erősödik, de irodalmi és níűvészeti közéletünk világné­zetileg, eszmeileg még nem egységes. Egy­részről e területen is növekszik a szo­cializmus eszméinek befolyása, másrészről a szocializmus hazai/ építésének új kérdé­sei, a nemzetközi munkásmozgalom, a kül­politikai helyzet egyes problémái nyomán az irodalomban, a művészetekben, az al­kotásokban nálunk is tükröződik egyes személyek, csoportok, rétegek távlatvesz- táse. Ez megmutatkozik mind a témavá­lasztásban, mind a feldolgozás módjában. — Ezeken a területeken es ezekben a kérdésekben a tisztázódásnak elsősorban ideológiai vitákban kell történnie. Nem szabad megfeledkező* arról, hogv a/ok akik az irodalom, a művészetek terén eszmei vhapannei winü. az esete« nagy többségében politikai szövetségeseink. Ez a politikai szövetség nem zárja ki. sőt igényli az ideológiai vitát. A vitákat olyan módszerekkel kell folytatnunk, nogy köz­ben a politikai szövetség erősödjék. El kell érni, hogy szövetségeseink a marxizmus— leninizmus eszméi alapján az ideológia te­rületén is közelebb kerüljenek hozzánk. — A párt továbbra is mindent megtesz szocialista hazánk irodalmi, művészeti éle­tének fejlesztéséért. Kulturális, művészeti életünkben tovább keli erősíteni a politikai és az ideológiai egység irányába ható ten­denciákat. Növelni kell a kommunista, szocialista közéletiség erőit. — Továbbra is biztosítjuk az alkotói szabadságot. Ugyanakkor a pártnak, a munkásállamnak jogában áll, hogy a mű­vek között társadalmi és művészi érté­kük szerint válogasson. Az idők folyamán szükségszerűen változnak a kifejezési for­mák is, művészeinknek meg kell azonban érteniük, hogy a forradalom elsősorban nem a művészi formákban, hanem a tár­sadalomban megy végbe. Az alkotók azo­nosuljanak a néppel, a művészeti alkotá­sok érthetően és valóban a népről, a nép­hez szóljanak, a szocializmust építő ma­gyar nép életét, munkáját, harcát fejez­zék ki. — Minden humanista értéknek továbbra is helyt adva, elutasítjuk mind a dogma­tikus művészetszemléletet, mind a társa­dalmi kérdésektől elforduló, vagy a hibá­kat hamisan általánosító negatív álláspon­tokat. Azokat a műalkotásokat pártfogol­juk, amelyek a valóságot szocialista elkö­telezettséggel, pártosan, magas művészi színvonalon ábrázolják. — A nemzetközi életben végbemenő változások, a békés egymás mellett élés politikájának és vele együtt az ideológiai harcnak az előtérbe kerülése is megkíván­A párt vezető szerepe teljes mértékben érvényesül társadalmunk életében. Pár­tunk, mint a munkásosztály politikai párt­ja, megtestesítette és érvényesítette a mun­kásosztály vezető szerepét, egyben kifejez­te az egész nép érdekeit, melyeknek szol­gálatát a legfőbb kötelességének tartja. A párt eleget tudott tenni kötelezettségei­nek, mert eszmei, politikai és szervezeti egysége mindvégig töretlen volt. A beszá­molási időszakban a Központi Bizottság és a párttagság, a párt és a munkásosztály, a nép egysége, összeforrottsága tovább szi­lárdult. Ez sikereink legfőbb forrása. — A X. kongresszus óta eltelt négy esz­tendőben megfelelő módon, folyt a párt­építő munka. A párt — létszámát és szo­ciális összetételét tekintve — egészsége­sen fejlődött. A pártnak a X. kongresszus idején 662 000 tagja volt. 1975. január 1-én a taglétszám 754 000 volt Ez kifejezi pár­tunk élcsapat és tömegpárt jellegét, társa­dalmunk fejlettségét. — Javult a tagfelvételi munka, növeke­dett a pártban a termelésben közvetlenül részt vevő. mindenekelőtt a nagyüzemi munkások aránya. Jó politikai munkávai továbbra is el kell érnünk, hogy az új párttagok között a munkások és a terme­lőszövetkezeti parasztok, a fizikai dolgo­zók országosan többségben legyenek. A pártba való belépés egyéni elbírálás alap­ján történik. Minden olyan dolgozót, ér­telmiségit, alkalmazottat is fel kell venni a pártba, aki megfelel a párttagság köve­telményeinek. — A pártegység a két kongresszus kö­zötti időszakban kiállta a gyakorlat pró­báját. A követelmények szüntelen növe­kedése miatt, az új kérdések és feladatok tisztázásának menetében, a páriegvséget elvszerű vitákkal, a párt álláspontjának védelmével, a téves nézetek elleni szün­telen harccal magasabb színvonalra kell emelnünk, még szilárdabbá, megbontha­ja a céltudatosabb, következetesebb ide­ológiai munkát. — A különböző társadalmi rendszerű or­szágok békés egymás mellett élésének vi­szonyai között ideológiai es kulturális té­ren is növeljük aktivitásunkat. Mindig szem előtt kell tartanunk, hogy az ideoló­giai harc frontján nincs békés egymás mellett elés: az állami" kapcsolatokban partnerek lehetünk, a kapitalizmus és a szocializmus ideológiája azonban két egy­mással szembenálló, kibékíthetetlen ideoló­gia. az ideológiai nevelő munka különösen fontos feladata a szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus erősítése. — A nemzetközi helyzet is szükségessé teszi, hogy fejlesszük együttműködésün­ket testvérpártjainkkal ideológiai terüle­ten is. A testvérpártok ideológiai együtt­működése az elmúlt években már szép eredményeket hozott, hozzájárult a szo­cialista országok, a nemzetközi kommu­nista mozgalom egységének erősítéséhez, a marxista—leninista ideológia befolyá­sának növekedéséhez a világ minden ré­szében. Fő célunkat abban foglalhatjuk össze, hogy tovább erősítjük társadalmunkban a marxizmus—leninizmus eszméit, a szocia­lista világnézet befolyását, a tömegek szo­cialista tudatát, a szocialista erkölcsöt. — Mindenekelőtt azt a szemléletet kell erősíteni, hogy a társadalom létalapja a munka, a termelés. Eddig is azok voltak többségben és a jövőben is azoknak a tá­bora növekszik, akik munkájukkal, szemé­lyes felelősségvállalásukkal, küzdeni tudá­sukkal, életmódjukkal azt bizonyítják, nogy az egész nép és benne az egyén bol­dogulása is csak a szocializmus útján, munkával és a közösséggel együtt érhető el. Társadalmunkban ma már milliók gon­dolkodnak ígv. De ha mellettük csak ez­rekre vagy néhány tízezerre tehető is azok­nak a száma, akik a munka könnyebb vé­gét fogják meg, akik a közösség rovására próbálnak élni, ebbe sem lehet belenyu­godni, mert az ilyenek magatartása súlyos erkölcsi kárt okoz a társadatömnak. — Pártunknak az az álláspontja, hogy az élet minden területén növelni kell a szocializmus aktív híveinek megbecsülé­sét, a szocialista módon végzett munka, a szocializmus ügye iránt elkötelezett ma­gatartás tiszteletét- Erősíteni kell azt a közszellemet, amelyben a társadalom po­zitív erői, a szocializmus hívei a hangadók, amely nem tűri el a társadalomellenes magatartást a fegyelmezetlenséget, a ci­nizmust, a közösség megkárosítását Arra törekszünk, hogy társadalmunk közszelle­mét illetően is a munka társadalma le­gyen, a végzett munka értéke szerint osz- szon erkölcsi és anyagi elismerést tatl&r.ná tennünk. A Központi Bizottság­nak és a párt 24 000 alapszervezetének, minden tagjának mindenkor egy irányba és együtt kell lépnie. — Pártunk tevékenységében a legutóbbi négy évben is tovább erősítettük a demok­ratikus centralizmust, a párt felépítésének és működésének lenini alapelvét. A de­mokratikus centralizmus fejlődését tükrö­zi a kollektív vezetés és az egyszemélyi felelősség elvének egyidejű és fokozottabb érvényesítése a pártszervezetek tevékeny­ségében minden szinten. — Mégsem lehetünk elégedettek a hely­zettel. Előfordul, hogy egye; helyeken meg­sértik £> centralizmus elvét, nem mindig szereznek érvényt a kötelező párthatáro­zatoknak. A tapasztalatok azt mutatják, különösen fontos, hogy a mindennapi mun­kában nagyobb figyelmet fordítsunk a párt- határozatok egvséges értelmezésére é; kö­vetkezetes képviseletére A pártban meg­engedhetetlen az egyes hatóiczatok ál­lásfoglalások önkénves szubjektív értel­mezése. ami nemes'-szer. mée felelő; oe- osztású tisztségviselők vészéről is előfor­dult — A demokratikus centralizmus lenini elveit nem kevésbé sértik meg azok. akik nem tartják meg a pártdemokráeiát. Elő­fordul. hogy nem tartják tiszteletben a párttagok jogait nem igenvlik a vélemé­nyüket. javaslataikat, vagv figyelmen kivül hagyják őket. Gyakori hogy a párttagok nem kapnak választ jogos kérdéseikre, vagy javaslataik nvomén nem történik in­tézkedés Az is ténv hogy a tagság egy ré­sze maga sem él megfelelően a Jogaival, nem Qiég '■ ® - ' ■ * ■. p és végrehajtásában. Ki kell küszöbölni ezeker a manyossagokai. — A X. kongresszus megkülönböztetett figyelmet fordított a pártalapszervezetek munkájának iovftására. A nártmunka (Folytatás az 5. oldalon) IV. Növekedett a marxizmus-lenínizmus befolyása, fejlődött a szccialisfa kultúra V. Társi dalműnk életében érvényesül a párt vezető szerepe

Next

/
Oldalképek
Tartalom