Déli Hírlap, 1975. március (7. évfolyam, 51-75. szám)

1975-03-18 / 65. szám

Kádár János elvtárs beszéde

A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának beszámolóját Kádár János, a Központi Bizottság első titkára ismertette. A beszámoló rámutat:

— Pártunk a szervezeti szabályzat előírásainak, a páztélét normáinak megfelelően készült fel a kongresszusra. A Központi Bizottság kidolgozta, vitt-, a bocsátotta

a kongresszus irányelveit, a szervezeti szabályzat módosítására tett javaslatot: elkészítette, nyilvánosságra hozta a párt új programnyilatkozatának tervezetét.

— A Központi Bizottság jelentheti a XI. kongresszusnak, hogy a párt a beszámolási időszakban, a X. kongresszus határozatainak végrehajtásán dolgozva, egész tevékenységében híven követte a kongresszuson kijelölt politikai irányvonalat A legutóbbi négy év alatt végzett munka eredményeként országunkban lendületesen, és magasabb szinten folytatódott a szocialista társadalom építése, erősebb lett rendszerünk, hazánk, a Magyar Népköztársaság.

— Megállapíthatjuk, hogy pártunk XI. kongresszusa megfelelő politikai helyzetben kezdi meg és végzi munkáját. A Központi Bizottság abban a mély meggyőződésben, hogy a párttagság és a pártonkí- vüliek millióinak óhajával összhangban te1 szí, mindenekelőtt azt kéri a kongresszustól, hogy erősítse meg pártunknak a gyakorlatban bevált, eddig is követett fő irányvonalát mind a bel- és külpolitikaA társadalom alapkérdéseiről szólva a beszámoló aláhúzza:

— A Magyar Népköztársaság társadalmának szocialista jellege az utóbbi négy évben minden tekintetben tovább erősödött. Államunk, mely osztály tartalmát tekintve proletárdiktatúra, s melynek legfőbb politikai alapja a munkás-paraszt szövetség, a beszámolási időszakban rendeltetésének megfelelően működött. A munkásosztály a hatalom gyakorlásába bevonta a termelőszövetkezeti parasztságnak, az értelmiségnek, a szocializmus építésén dolgozó legszélesebb tömegeknek a képviselőit. Hazánkban ezáltal az egész dolgozó nép hatalma valósul meg. A X. kongresszus határozatai végrehajtásának eredményeként a beszámolási Időszakban az államélet, az állami munka jelentősen fejlődött

— Az országgyűlés, mint a népszuverenitás legfőbb szerve, széles körű törvényhozó munkát végzett. A beszámolási időszakban megalkotott törvények közül kiemelkedik az. amely módosította Népköz- társaságunk alkotmányát s népünk eddigi munkájának, harcának eredményeként kimondhatta: a Magyar Népköztársaság szocialista állam, a munkásosztály marxista leninista pártja a társadalom vezető ereje.

— A szocialista demokrácia fejlesztésének útján nagy lépésnek tekinthetjük, hogy az egységes államszervezet részeként erősödött a tanácsok népképviseleti, önkormányzati és államigazgatási jellege és funkciója A tanácsok mindinkább területül; felelős gazdái, és össztársadalmi feladataink megoldásában is hatékonyan vesznek részt.

— Népköztársaságunk kormánya, mely központi szerepet tölt be az állami szervek irányításában, a X. kongresszust követően részletes munkaprogram alapján segítette a kongresszus határozatainak végrehajtását.

— Hazánkban népi államunkat, népünk szocialista vívmányait, minden állampolgárunkat védelmező törvényes rend van, érvényesült és az utóbbi négy évben tovább szilárdult a szocialista törvényesség.

Utalt a beszámoló a programnyilatkozat elv; állásfoglalására: a szocialista államra, annak erősítésére, munkájának tökéletesítésére mindaddig szükség van. amíg az imperialista hatalmak veszélyeztetik a békét, amíg a külső és belső reakciós erők zavartkeltő kísérletei akadályozhatják a szocializmus építését. Az ország belső viszonyai is mindaddig szükségessé teszik az állam létét, az állami élet fejlesztését, amíg a gazdasági és kulturális építés alapvető feladatai csak az állam irányító és szervező tevékenységével oldhatók meg.

— Társadalmunk további fejlődése során, az osztályok közötti különbségek csókban, mind a gazdasági és kulturális évitő munkában, mind az életszínvonal-politikában.

kenésével, a fejlett szocialista társadalom megteremtésével a proletárdiktatúra állama fokozatosan átalakul az egész nép szocialista államává, melynek vezető ereje továbbra is a munkásosztály marad. A fejlett szocialista társadalomban létrejönnek és fejlődnek a kommunista társadalmi önkormányzat elemei.

— A szocialista demokrácia fejlesztésében, annak minden fő területén — az állami élet, a tanácsi, az üzemi és a szövetkezeti demokrácia fejlesztésében — egyaránt, érzékelhető mértékben előbbre jutottunk. Az állampolgárok, a dolgozók mind nagyobb számban és mértékben szólhatnak bele közvetlenül is az országos politika, a lakóterület, illetve az üzem. a szövetkezet ügyeinek eldöntésébe. Szocialista törekvéseinknek, rendszerünk politikai alapjainak erősítése azt igényli, hogy a párt és minden szervezete a jövőben is nagy figyelmet fordítson a szocialista demokrácia további kibontakoztatására, a társadalom életének minden területén.

— A szocialista demokrácia erősítésén belül most előtérben álló feladat az üzemi, a munkahelyi demokrácia fejlesztése. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy ha erősödik az üzemi demokrácia, ha a dolgozóknak nagyobb a beleszólási lehetőségük a vállalati gazdálkodásba, a helyi és a közügyekbe. ez fokozza aktivitásukat, szélesíti látókörüket és növeli felelősségtudatukat. Az üzemi demokrácia alapintézményei és letéteménvesei a gyárakban, a vállalatokban. az állami gazdaságokban ‘e- vékenvkedő párt-, szakszervezeti és K1SZ- szervezetek. a termelési tanácskozások és a dolgozók más fórumai.

— Az üzemi demokrácia továbbfejlesztése a legközelebbi években elsősorban a már meglevő demokratikus fórumok még hatékonyabb munkájától, még jobb működésétől függ. Segíteni kell mindezeknek a fórumoknak a további fejlődését. Először azzal, hogv növeljük a pártszervezetek jogkörét az üzemi, a vállalati szintű feladatok összehangolásában, a vállalatok éves és ötéves terveinek kialakításában és jóváhagyásában. Másodszor azzal, how általánossá tesszük a munkások, a fizikai dolgozók bevonását a vezetés fontos szerveinek. az igazgatói tanácsoknak és a vállalati felüwelő bizottságoknak a munkájába Harmadszor az üzemek állami vezetői a gazdasági veze+és színvonalának eme’^e^vel, a vállalatok be’ső szervezetinek korszerűsítésével, a vállalat ügyeiről, problémáiról a dolgozóknak adott rendszeres és jó tájékoztatással segíthetik és segítsék a demokrácia tényleges érvényesülését.

— Az állami élet, a tanácsok, az üzemek. a szövetkezetek demokratikus intézményeinek továbbfejlesztésével, a szocialista demokrácia általános kibontakoztatásával közelebb jutunk annak a lenini követelménynek a megvalósulásához, hogy 02 állampolgárok többsége váljék a hatalom gyakorlásának és a közügyek intézésének részesévé. Ez a munkáshatalom, a szocialista állam erősítésének és fejlesztésének elsőrendű követelménye, pártunk politika! programjának fontos része.

A tulajdonviszonyok alakulásáról szólva a beszámoló kiemelte:

— A Magyar Népköztársaságban a szocialista tulajdonnak, a szocialista termelési viszonyoknak ma uralkodó helyzetük van. Az állami és a szövetkezeti vállalatokban, üzemekben, intézményekben dolgozik a foglalkoztatottaknak 95 százaléka, itt termelik meg a nemzeti jövedelemnek több mint 98 százalékát. Állami tulajdonban van a termelési eszközök döntő többség?, s ez a szocialista tervgazdálkodás legfontosabb alapja és biztosítéka. A szövetkezeti tulajdon fontos helyet foglal el a mezőgazdaságban, az ipari termelés és a szolgáltatás, a kereskedelem több ágazatában.

— A Központi Bizottságnak az a véleménye. hogy társadalmunk továbbfejlődése most már nem a tulajdonviszonyok gyökeres megváltoztatását, hanem mind az állami, mind a szövetkezeti tulajdon erősítését, továbbfejlesztését igényli. Jobban kell hasznosítanunk azokat a nagy tartalékokat, amelyek az uralkodóvá vált szocialista tulajdonban és termelési viszonyokban rejlenek. Az állami és szövetkezeti tulajdon fejlesztése egyaránt szolgálja a munkásosztály és a termelőszövetkezeti parasztság, végső fokon az egész nép érdekeit.

— Amikor a tulajdonviszonyokról szólunk. pártunk azon elvi álláspontjából indulunk ki. hogy az állami és a szövetkezeti tulajdon egytípusú, szocialista tulajdon. Különbség van azonban közöttük a munka társadalmasításának fokában, a vezetés, az irányítás és a jövedelemelosztás módjában: az állami tulajdon társadalmasításának foka magasabb.

— A mezőgazdasági termelőszövetkezetek szocialista jellege az elmúlt négy évben tovább erősödött Az általuk használt földterületnek ma már csaknem fele a szövetkezetek tulajdona. Nagv sikere rendszerünknek. hogy a szövetkezeti tulaidon alaoián termelőszövetkezeteinkben kifejlődött a mpdern. szocialista nagvüzemi gazdálkodás. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek felzárkóztak az iparhoz, a népgazdaság más ágaihoz, s ezzel a magvar népgazdaság minden területén a szocialista termelési viszonyok váltak uralkodókká.

— A? erősödő szövetkezeti tulaidon le- gven még szilárdabb alap a termelőszö- vetkezeti gazdálkodás feileszté'éhez. melynek fő útia ma már- a hatékonyság, a hozamok növelése, a tartalékok feltárása és hasznosítása minden gazdaságban: a közepesen gazdálkodó szövetkezetek felzárkóztatása a jól gazdálkodókhoz: a kedvezőtlen adottságú szövetkezetek termeié*5 feltételeinek iavftása: a korszerű gazdálkodást seoitö legkülönfélébb együttműködési formák kialakítása és kihasználása.

Kádár János a földtulajdon néhánv elvi kérdéséről szólva kiemelte: a föld. a tulajdonformától függetlenül, nemzeti kincs. Ennek megfelelően, eddig! politikánkat folytatva, gondoskodni kell róla. hogy a föld hasznosítása az egész nép. a nemzet érdekeit szolgálja.

— Ebbő] a célból először: az állami tulajdonban levő földek eladását fokozatosan csökkenteni kell és néhány év múlva

meg kell szüntetni. Másodszor: a mező- gazdasági szövetkezetek használatában ie- vő földeket fokozatosan szövetkezeti tulajdonná kell változtatni. Harmadszor: a magánkézben levő földek adásvételét állami ellenőrzés ala kell vonni.

— Nem engedhető meg. hogy bárki is üzérkedhessék a földdel, a nép vagyonával. Ugyanakkor biztosítani kell, hogy bérlet formájában, kedvezményesen azok is házhelyhez, telekhez juthassanak, akik anyagi helyzetük miatt nem vásárolhattak és a jövőben sem lenne módjuk rá.

— A jövőben is fennmarad elsősorban a lakosságot kiszolgáló kisiparosok, kiskereskedők magántulajdona. Ez főként a saját munkán és a családtagok munkáján alapulhat

— Államunk törvényeivel is elismeri és védi a munkával szerzett személyi tulajdont A személyi tulajdon gyarapodása szocialista épltőmunkánk eredménye. A párt politikájának alapvető célja a lakosság anyagi és kulturális szükségleteinek mind jobb kielégítése, s ez együtt jár a személyi tulajdonban levő javak körének a bővülésével.

— A párt szocialista rendszerünk sarkalatos elvének tekinti, hogy a személyi tulajdon a társadalom számára hasznos munkából származzék és jogos igényt elégítsen ki. Ennek érdekében olyan szabályozást tart kívánatosnak, hogy a személyi tulajdon gyarapodásának mértéke az egyének és a családok szükségleteinek kielégítésére legyen, azt szolgálja, és ne sértse a közérdeket, a szocialista elveket.

A beszámoló elemezte az osztályviszonyok alakulását:

— Szocialista építésünk vezető ereje, a munkásosztály, a beszámolási időszakban

is továbbfejlődött. Társadalmunknak számbelileg is legnagyobb osztálya: az aktív keresők 58 százaléka' munkás. A munkás- osztály politikai állásfoglalása, tevékenysége, fegyelme, szemlélete meghatározó módon hatott a dolgozók minden csoportjának, rétegének a felfogására.

— A Központi Bizottság a beszámolási időszakban folyamatosan foglalkozott a munkásosztállyal kapcsolatos kérdésekkel. Intézkedéseket hozott a munkásosztály élen járó szerepének megszilárdítására, megkülönböztetett módon foglalkozott a derékhadat alkotó nagyüzemi munkások helyzetével. A szocialista építés elengedhetetlen követelménye, az egész dolgozó nép érdeke, hogy a munkásosztály vezető szerepe az elmúlt idők eredményeire alapozva, a társadalmi élet minden területén tovább erősödjék, politikai súlya, szerepe tovább növekedjék. Fontos az is, hogy a párt-, a társadalmi, az állami szervek vezető tisztségeiben és testületéiben továbbra is kellő arányban legyenek ott a termelésben élen járó, a társadalmi tevékenységben kiemelkedő és megfelelően felkészült munkások, fizikai dolgozók.

— Parasztságunk, mely a szövetkezeti mozgalom útján jutott el a szocializmushoz, társadalmunk aktív építője. A szövetkezeti parasztság szocialista fejlődését meggyorsították az ország általános társadalmi, gazdasági, kulturális előrehaladásában, valamint a szövetkezetek tevékenységében és fejlesztésében elért eredmények.

— A munkásosztály és a parasztság együtt vetette meg a szocialista ipar és mezőgazdaság alapjait, együtt védte meg a népi hatalmat és együtt halad a jövőbe vezető úton. A szocialista építés során kivívott nagy, közös győzelmek szilárddá kovácsolták és tovább erősítették a munkásparaszt szövetséget. Pártunk nagy fontosságot tulajdonít e szövetség fejlesztésének munkásosztályunk, parasztságunk, egész népünk, nemzetünk javára.

Az értelmiség növekvő szerepéről szólt ezután a referátum. Joggal mondhatjuk, hogy szocialista társadalmunk értelmiségének döntő többsége munkájával és közéleti tevékenységével a népet, a szocializmus építését szolgálja.

— A szellemi munkaerőt, a magas fokú szaktudást és felkészültséget a szocialista haladás, a nemzet felemelkedése érdekében minden területen hozzáértően és szervezettebben kell gyümölcsöztetni. Az a célunk, hogy tovább erősödjék értelmiségünk szocialista elkötelezettsége, közéleti érdeklődése és aktivitása — hangsúlyozta Kádár János.

A nők társadalmi helyzetéről szólva kiemelte: tovább kell javítani egyenlő társadalmi esélyeik gazdasági, kulturális, szociális és tudati feltételeit. A fiatalok problémáival összefüggésben arra hívta fel a figyelmet, hogy helyzetük javítása érdekében további központi intézkedésekre, és a helyi lehetőségek, erőforrások jobb felhasználására van szükség.

— A szocializmus híveinek köre nálunk messze túlterjed a párt keretein — folytatta Kádár János. — A szocialista építés kiteljesedésével szélesedett, szocialista tartalommal telítődött a magyar nép minden haladó és alkotó ereiét, párttagét és pártonkívülit. ateistát és hívót, minden nemzedéket tömörítő társadalmi összefogás a közös célokért.

(Folytatás a 3. oldalon)

L

Erősödött társadalmaik szocialista ieiíene