Déli Hírlap, 1975. február (7. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-17 / 40. szám
BEFEJEZTE MUNKÁJÁT A VÁROSI PARTERTEKEZLET (Folytatás az 1. oldalról) A lakossági szolgáltatások növekedése is jelzi az élet- színvonal emelkedését, az életmód átalakulását. Az elmúlt időszakban a lakossági szolgáltatások értéke évi átlagban mintegy kilenc százalékkal növekedett. Ezen belül a kiemelt szolgáltatások évi növekedés: pitémé (gépkocsijavítás 30 százalék, lakáskarbantartás 20 százalék, textiltisztítás 10 százalék) az átlagot meghaladó volt. A fokozódó fejlődési ütem eredményeképpen az utóbbi években az egészségügy gyógyító-megelőző bázisa városunkban több területen elérte, illetve meghaladta az országos ellátottsági színvonalat. Jól alakult a körzeti (felnőtt- és gyermekorvosi) ellátás, az üzemegészségügyi szervezettség, kielégítő színvonalra került a terhestanácsadás, a védőnői hálózat, Illetve a sportorvosi ellátás. Hatékonyabbá vált a közegészségügyi-járványügyi szolgálat Ugyanakkor változatlanul alacsony az általános kórházi ágyakkal való ellátottsági szint (belgyógyászat, sebészet), nehéz az üzemorvosi, fogorvosi, közegészségügyi- járványügyi állások betöltése, a fiatal orvosok, nővérek idehozatala és lakáshoz juttatása. Nem kívánt ütemű a kórházi szakorvosi es járóbetegellátást biztosító épületek bővítése, illetve korszerűsítése. A modern gyógyászati eljárások költségigényessége csak részben ellensúlyozott. Megfelelő az élelmezés mennyisége és minősége, azonban a A MÁV-pártbizottság küldöttei konyhák rekonstrukciója, illetve az élelmezési rendszer korszerűsítése kívánatos. Az egészségügyi dolgozók döntő többsége az etikai normák szerint végzi feladatait, készségesen vállal többletfeladatokat is, az előforduló egyedi negatívumok azonban kedvezőtlenül befolyásolják az ellátottak közhangulatát. A következő években tovább kell növelni, illetve korszerűsíteni az egészségügy gyógyító-megelőző bázisát városunkban. Tovább erősödőit szocialista eszmeiség A X. kongresszus határozatainak megfelelően, városunkban is tovább erősödött a szocialista eszmeiség, szélesedett a marxizmus—leni- nizmus befolyása, növekedett az ideológiai munka színvonala és hatékonysága. A szocialista közgondolkodás, köz- erkölcs és magatartás ma már meghatározó, uralkodó tendencia. A lakosság zöme egyetért a párt politikájával, kész annak megvalósításában részt venni. A politikához való viszonyban nincsenek lényeges véleményeltérések pártunk politikájának fő vonalát illetően. A lakosság egyetért annak tartalmával, törekvéseivel, ez határozza meg politikai, közéleti aktivitását. A dolgozók mind szélesebb köre érdeklődik a politikai kérdések iránt, őszintén hangot ad egyetértésének vagy eltérő véleményének. A korábbinál tudatosabban reagálnak a társadalmi folyamatokra Több a jogos kritika, de esetenként felszínre jutnak téves nézetek, elvétve demagóg vélemények is. Városunk lakossága helyesli a párt belpolitikáját, támogatja a munkásosztály vezető szerepének növekedését, azonosul a párt szövetségi politikájával. örvendetesen nagy azoknak a száma, akik az egyes társadalmi osztályok és rétegek közötti átmeneti érdekkülönbségeket nem tekintik alapvető ellentétnek. A marxizmus—leninizmus befolyásának erősödése elle- nére még napjainkban is hatnak a szocializmustól idegen nézetek, magatartások. Ezek i iszben a kapitalizmus eszmei örökségéből, részben a szocialista fejlődés szülte új ellentmondásokból táplálkoznak. A káros jelenségek közül elsősorban a polgári, kispolgári gondolkodásmód, és ; z ezt kifejező magatartás- í >rmák hatnak, időnként még munkásaink körében is. Ideológiai feladataink között elsőrendű fontosságú a marxizmus—leninizmus eszméinek további terjesztése, hegemóniájának erősítése. A polgári, kispolgári gondolkodásmód, az eredményeinket lekicsinylő, .megalapozat4*nui követelődző, demagóg megnyilvánulások felszámolása érdekében hatékonyabb módszerekkel kell küzdeni. A négyéves időszakban városunkban a propaganda- munka tartalma, hatékony á- g-> — a párt ideológiai, politikai munkájával kölcsönhatásban — tovább fejlődött, a párt tevékenységének fontos részévé vált, nőtt a tekintélye. Valamennyi oktatási forma eredményesen segítette a marxizmus—leninizmus alapjainak elsajátítását. Hozzájárult a párt politikájának megértéséhez, a feladatok ismertetéséhez, megoldásához. A négyéves terv átgondoltabbá tervszerűbbé tette a tö- gpropaganda-munkát, m.ev..ek jelentőségét egyre inkább átérezték alapszervé- zeteink vezetőségei, a párttagok. Az igényeknek megfelelően tovább fejlődött a politikai oktatás ellenőrzése várod és alapszervezeti szinten. Sikerült előbbre lépnünk a munkásosztály és a párt vezető szerepének helyes értelmezésében. A korábbi évekhez képest jóval kevesebbet találkozunk azokkal a véleményekkel, amelyek politikánk munkásjellegét csupán gazdasági, illetve szociálpolitikai intézkedésekre korlátozzák. A propagandamunka segített megértetni a gazdaság- díáayítáei1 'íéndsáfer rtiűkWé— sének lényegét, a népgazdaság fejlődését befolyásoló tényezőket, az ár- és bérpolitikai, valamint a szociálpolitikai döntéseket. Propagandánk élt a társadalmi és állami életben létrejött kedvezőbb helyzettel, ráirányította a figyelmet' az állami és társadalmi demokratizmus fejlesztésének fontosságára és eredményesen küzdött az e területen jelentkező téves nézetek ellen. Javult a dolgozók tájékoztatása a vállalati, intézményi, hivatali élet kérdéseiben. Tudatosai a fizikai dolgozók gyermekeiül segítése Az általános iskolák az alapozó funkciójukból eredő feladatokat eredményesebben végzik. Ezt tükrözik a javuló tanulmányi eredmények, a csökkenő bukási arány, a korszerűbb óravezetés, az intézmények közötti szintkülönbségek csökkentése stb. Javult a tárgyi ellátottság, valamennyi iskola rendelkezik a legszükségesebb felszerelésekkel, szemléltető és kísérleti eszközökkel. A színvonalasabb oktató-nevelő munkát gátolja általános iskoláink túlzsúfoltsága. Gondot okoz a torna- és napközis foglalkoztatási termek hiánya is. A középfokú oktatási rendszerünkben jó ütemben halad előre a társadalom, a népgazdaság szükségleteinek jobban megfelelő iskolatípusok létrehozása, a szakközép- iskolák és a gimnáziumok közötti egészségesebb arányok kialakítása. A szakközépiskolák aránya, tárgyi feltételeinek színvonala kedvező, azonban ez az iskolatípus még nem mindig érzi helyesen saját funkcióját. Oktatási céljaiban ugyanis gimnáziumi (bármiféle egyetemen való továbbtanulásra felkészítő) feladatokat is át akar son kívülről származó közép- iskolások jobb ellátása érdekében. (1974—75-ben 2079 kollégiumban, 641 albérletben lakó, illetve 2197 bejáró tanuló gondjairól van szó.) Sürgető feladatként jelentkezik a kedvezőtlen életkörülményekkel rendelkező miskolci és vidéki fizikai dolgozók általános iskolás korú tehetséges gyermekeinek kollégiumi elhelyezése. A pedagógusok az oktatásnevelés tartalmi feladatait tudatosabban igyekeznek megvalósítani. Ezt jól segítették azok a főhatósági intézkedések, amelyek a Központi Bizottság határozatát gyorsan követték. Ilyenek voltak többek között: a túlterhelés megszüntetésére, a tananyag, a kötelező óraszámok csökkentésére és módosítására, az új rendtartás bevezetésére, az osztályozás és értékelés új rendjére, a házi feladatok mennyiségének a meghatározására, a tantárgyak törzsanyagára és a kiegészítő anyagok konkrét meghatározására hozott határozatok. Az oktatáspolitikai határozat végrehajtásának eredményeként fokozatosan javultak városunkban az iskolai tanulás és továbbtanulás feltételei. Elkészült a miskolci iskolák tárgyi feltételeivel kapcsolatos tanácsi távlati fejlesztési terv. Tanulóifjúságunk élet- és munkakörülményei is lényegesen jobbak. Az oktatási intézmények többsége jól felszerelt úttörő- és KISZ-otthonnal, ifjúsági klubbal és ifjúsági könyvtárral rendelkezik. KizBűvelódésűak helyzete vállalni, emiatt maximaliz- mus jellemzi. A gimnáziumokban — a demográfiai hullám csökkenésével — évről évre javult az előadótermekkel és szertárakkal való ellátottság helyzete. A gimnáziumok —összhangban a beszámolási időszakban hozott oktatáspolitikai határozattal — elsődleges feladatuknak tartják a tanulók felkészítését a felsőfokú intézetekben való továbbtanulásra. A fizikai dolgozók gyermekeinek segítése tudatosabb, szélesebb körű, mint az előző években. A pedagógusok egyre jobban szakítanak azzal a téves gyakorlattal, amelyik kizárólag a tehetséges gyermekekkel való törődésre irányult. Növekedett a fizikai dolgozók gyermekeinek tanulását segítő társadalmi ösztöndíjak mértéke. Az üzemek és a városi tanács segítőkészségével évek óta több száz tanuló részesül (1969-ben 50 fő, 1973—74-ben 382 fő, 1974 —75-ben 400 fő) évi 2000— 4000 forint anyagi támogatásban. Jelenleg is gond a vidéki fizikai dolgozók tehetséges gyermekeinek kollégiumi elhelyezése, de általában is többet kell tennünk a vároFejlődés következett be a közművelődésben is. A felsőbb szervek, valamint a városi pártbizottság által hozott határozatok hatására nőtt a közművelődés tekintélye. Egyre többen vallják a szocialista tudatformálásban betöltött szerepét, de még mindig nagy azoknak a száma, akik nem ismerték fel jelentőségét, és csupán az e területen dolgozók ügyének tekintik azt, nem- rendelkeznek korszerű közművelődési látásmóddal. Javult a közművelődés városi és munkahelyi pártirányítása. Ennek ellenére a közép- és kisüzemekben a közművelődéssel való foglalkozás még ma sem foglalja el a fontosságának megfelelő helyet a pártmunkában. A kulturális élet pártirányítására főképpen az alapszervezetekben jut kevés erő. A párttagok egy része nem ismeri a párt kultúrpolitikájának alapelveit, sőt előfordul, hogy lebecsülik a műveltség szerepét. Az agitációs munkában sem kapják meg a megfelelő arányt a kultúrpolitikai kérdések. A problémák gyors átlátásának hiánya miatt előfordul, hogy csak utólag történik reagálás v az eseményekre. A közművelődés állami irányításában, koordinációjában előrelépés történt. Az értelmiség legaktívabb része tevékenyen vesz részt a közművelődésben. Számuk nagyobb a humán értelmiség körében, mint a műszakiaknál. Városunk értelmiségének jelentős hányada műszaki dolgozó, a közművelődési munkában azonban nem vesznek részt arányuknak megfelelően. Ez kihat a munkásművelődésre, mivel a munkásokkal legközvetlenebbül ők állnak kapcsolatban. Kiemelten és eredményesen foglalkoztunk a X. kongresz- szus óta eltelt időszakban az ifjúság és a nők művelődési igényének felkeltésével. A munkahelyi közművelődésben kiemelkedő szerepe van a szocialista brigádmozgalomnak. amely városunkban egyre hatékonyabban segíti a „szocialista módon dolgozni, tanulni, élni” követelmény gyakorlati megvalósítását. Több gondot fordítottak a kulturális vállalásokra is. A brigádok egy része azonban még másodlagosnak érzi a kulturális vállalások teljesítését. Nem használják ki a kulturális intézmények által nyújtott lehetőségeket. Ugyanakkor — kevés kivételtől eltekintve — ezek az intézmények sem törekednek kellően a szocialista brigádokkal való rendszeres kapcsolatteremtésre, annak megtartására. Eredményesen fejlődött városunk művészeti élete is. A Miskolci Nemzeti Színház műsorpolitikája, alkotó műhelymunkája még nem hibátlan, de javuló tendenciájú. A színház részt vállal ideológiai feladataink teljesítéséből, a maga művészi eszközeivel segíti a szocialista erkölcs térhódítását, a szocialista haza- fiság és internacionalizmus érzésének elmélyítését. Nőtt a komoly zenei rendezvények iránti érdeklődés. A Miskqlci Szimfonikus Zenekar — országos sikerei mellett — egyre kedveltebb városunkban is. Tevékenységében elismerésre méltó, hogy elsősorban a munkások között igyekszik felkelteni a komoly zene iránti érdeklődést. Fejlődött városunk irodalmi élete, elsősorban az író—olvasó találkozók száma nőtt. Változatlanul jelentős a miskolci képzőművészek tevékenysége, elsősorban a grafikusoké. Tovább fejlődött a kiállító intézmények munkája. Az amatőr művészet: együttesek, klubok, szakkörök száma valamelyest emelkedett. Néhány amatőr művészeti együttes országos, sőt nemzetközi hírnévnek örvend. A művészeti élet irányításánál arra kell törekedni, hogy több szocialista eszmei- ségű művészeti alkotás szülessen. Hatékonyabbá kell tenni az esztétikai nevelést, hogy ezáltal is közeledjen az alkotók és a befogadók ízlése. Közművelődési és művészeti életünket is nagymértékben befolyásolja az a szerep, amelyet Miskolc a kiemelt felsőfokú regionális központ jelleg alapján Észak- Magyarországon játszik. Különösen élesen vetődik fel ez a bejáró munkások és a munkásszálláson lakók esetében: igen nagy számuk, rendkívül eltérő műveltségi szintjük és érdeklődési körük a lakóhelyeik közművelődési, művészeti intézményeivel való intenzív kapcsolattartást követeli meg tőlünk. Fontosnak tartottuk a pártmunka javítását A Miskolc városi Pártbizottság — az 1970-es pártértekezleten kapott bizalom alapján — igyekezett úgy végezni a munkáját, hogy e nagy munkásvárosban eleget tegyen a párt mai feladatának: eredményesen vezesse a munkásosztály harcát az új, szocialista társadalom építésében. A városi pártbizottság, a végrehajtó bizottság, a fegyelmi bizottság és a társadalmi munkabizottságok a párt poiitikája és határozatai helyi megvalósításának az érdekében eredményes munkát végeztek. A testületek irányító, ellenőrző szerepe a beszámolási időszakban tovább fokozódott. A felsőbb pártszervek határozatai alapján pártbizottságunk a miskolci viszonyoknak megfelelő cselekvési programokat készített, és szervezte azok végrehajtását. A két pártértekezlet között a pártbizottság 19 határozatot, állásfoglalást, a végrehajtó bizottság 74 határozatot, állásfoglalást fogadott el. A testületi tagok döntő többsége felkészült, tapasztalt elvtárs, aktívan tesz eleget kötelezettségeinek, segíti az alsóbb pártszervek és pártalapszervezetek munkáját. Egyik legfontosabb feladatnak tartottuk a pártszervezetek munkájának javítását, önállóságuk fokozását, a hatékonyabb helyszíni segítést és ellenőrzést. Az elmúlt négy évben tovább javult az alsóbb pártszervek és -szervezetek tevékenysége, s a korábbinál aktívabb — sok vonatkozásban színvonalasabb — munkát végeztek. Szervezetileg és politikailag betöltik helyi vezető szerepüket, bár a különböző kérdésekben változó színvonalon és eredményességgel. Tovább folytattuk a párt, szervezeti erősítését. Üj párt- bizottságokat, csúcsvezetőségeket és alapszervezeteket hoztunk létre, amellyel szintén a párt vezető, ellenőrző szerepének kedvezőbb feltételeit valósítottuk meg. Az egész párttagság, különösképpen a munkások, örömmel fogadták azokat a helyi célkitűzéseket, intézkedéseket, amelyek a munkás- osztály vezető szerepének erősítését, helyzetének javítását szolgálták. Felszínre kerültek azonban olyan figyelemre méltó tendenciák is, mint pl., hogy a jó képessé-; ű munkások egy része nem vagv nem szívesen vállal nagy ob o leterheléssel, felelősséggel járó párt- és társadalmi funkciót, műszaki, középvezetői beosztást (anyagi, családi és más okokra hivatkozva). A különböző választott testületekben a fizikai munkások egy-egy Választási ciklus után nagy arányban cserélődnek, s ebből sokan azt a következtetést vonják le, hogy nem képesek a követelményeknek eleget tenni, pedig a fő ok a helytelen kiválasztásban és felkészítésben, valamint a segítés hiányában rejlik. A városi pártbizottság, az üzemi, intézményi pártbizottságok, csúcsvezetőségek és alapszervezetek a X. kongresszus óta tevékenységük középpontjába a határozatok végrehajtásának jobb megszervezését állították. Az ez irányú törekvések eredményesnek bizonyultak. (Folytatás a 3. oldalon)
