Déli Hírlap, 1975. február (7. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-17 / 40. szám
I * BEFEJEZTE MUNKÁJÁT A VÁROSI PARTERTEKEZLET # Szavaznak a küldöttek Egyre fiatékosyabban érvíiyesüuk a pártélet lenini normái (Folytatás a 2. oldalról) A városi pártbizottság által hozott határozatok döntő többsége határidőre megvalósult. A tapasztalatok szerint segítették az alsóbb pártszervek mupkáját, a feladatok megoldását. A párttagság egyetértett a határozatokkal, kidolgozásukban és megvalósításukban aktívan részt vett. Nő azoknak a párttagoknak a száma, akik igénylik a pártfeladatot, s határozottabb fellépést követelnék a kötelességüket nem teljesítő, fe-' gyelmezetlen párttagokkal szemben. Az elért erediné- nyek ellenére a felsőbb párt- szervek határozatainak továbbítása a párttagokhoz több helyen még ma sem kellően megoldott. A szervezeti életben egyre hatékonyabban érvényesülnek a pártélet lenini normái, a szervezeti szabályzat követelményei. Pártszervezeteink és párttagságunk döntő többsége érti és magáévá teszi azt az elvet, hogy a demokrácia és a centralizmus szerves egységet képez és azok csak együtt — s nem egymás rovására —'érvényesülhetnek. A választás demokratizmusának erősítése, az egyszemélyi felelősség fokozása, a bírálat továbbfejlesztése, a párttagokkal és a felvételüket kérőkkel szemben támasztott követelmények fokozása a demokratikus centralizmus további erősödését eredményezték. A pártdemokrácia fejlesztése kedvezően hatott a közéleti és a munkahelyi demokrácia fejlődésére, a társadalmi aktivitás fokozására is. A pártdemokrácia elmélyülését eredményezte a párt vezető testületéi, illetve az apparátus munkastílusának tökéletesedése. Toyább erősödött és szélesedett városunkban a párt és a tömegek kapcsolata. A kongresszus ; határozatai, az azóta megjelent párthatározatok tovább növelték városunkban is a bizalmat a pa iránt, s ez a pártonkívüliek- nek a szocializmus építésében és a közéletben való cselekvő részvételében mutatkozik meg. A nyíltság ' és őszinteség, a vezetők és a dolgozók gyakoribb közvetlen találkozása munkásgyúléseken, eszmecseréken, a párthatározatok előkészítésébe való szélesebb körű bevonásuk — a város lakosságát egyre szorosabban A párttagság jelentős része él a bírálat jogával, többségük segítő szándékkal, a párt ügye iránt érzett felelősségtől vezérelve teszi meg észrevételeit. A bírálat nagyobb része gazdasági, szociális indítékú. Előfordul még szubjektív töltetű bírálat is, amelynek többségét a túlfűtött türelmetlenség diktálja. Pártalapszervezeteink általában megvédik a bírálókat a hátrányos következményektől, megtorlás csak elvétve fordul elő. ’ Tovább kell erősíteni a pártmunka politikai, mozgalmi .jellegét. A- területfelelősi rendszer fejlesztésének alapvető feladata az alapszervezetek elvi irányításának javítása, a helyszíni segítőmunka rendszeresebbé tétele. Erőteljesebb fellépés szükséges a helyenként mutatkozó hivatalnoki stílus és az indokolatlanul. sok papírmunka felien, mert ez a politikai tevékenységtől vonja el a figyelmet. Pártépítő munkánkban kiemelt feladatnak tekintettük a felvételi követelmények differenciált fokozását; a fizikai dolgozók,, a nők és a fiatalok arányának javítását. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a kiemelt vállalatok, a nagyüzemek pártszervezeteinek tagfelvételi tevékenységére. A munkásfelvételeknél a jelenlegi arányok tartása mellett gondoskodni kell a szakmunkások megfelelő arányú felvételéről, s még több nő és fiatal felvételére keli törekedni. Tovább kell fokozni az ajánlók felelősségét, a pártcsoportok javaslattevő szerepét. tömöríti a párt köré. A dolgozóknak a pártbizottsághoz érkezett bejelentései, kérelmei, panaszai a bizalom kifejezői. A tömegszervezetek és rt mozgalmak pártirányítása az ott dolgozó kommunistákon keresztül a beszámolási időszakban is eredményes volt. Felkészültségük, politikai aktivitásuk alapján meghatározó, kezdeményező erőt jelentenek a párthatározatokból eredő tömegszervezeti feladatok megértetésében és Végrehajtásában. A pártirányítás formái és módszerei tovább tökéletesedtek, de több pártalapszervezetnél még mindig két véglet tapasztalható: vagy túl általános, vagy túl aprólékos és operatív jellegű. Nem alakultak ki a munkamegosztás helyes arányai, a pártszervek és -szervezetek gyakran dolgoznak a tömegszervezetek helyett, csökkentve ezzel önállóságukat és felelősségüket. A szakszervezetek pártirá- nyítása tovább fejlődött és erősödött. A Politikai Bizottságnak a szakszervezetek pártirányítására vonatkozó határozata végrehajtását üzemi, hivatali, intézményi párt- szervezeteink rendszeresen és folyamatosan értékelik. Ennek eredményeként a vállalati és intézményi szakszervezeti bizottságok egyre hasznosabb segítői és szervezői a páni és a munkásosztály, a párt és a dolgozó tömegek kapcsolatának. Jelzéseikkel, javaslataikkal, a dolgozók véleményének tolmácsolásával aktív részt vállalnak a politika alakításában. Fogyatékosság, hogy nem. fejlődött kellőképpen a szak- szervezetek politikai, kulturális nevelőmunkája. Nem eléggé erőteljes tevékenységük a korszerű technika bevezetésének és terjesztésének, a gazdasági munka hatékonysága fokozásának, a munka- fegyelem megszilárdításának segítésében. A döntési és ellenőrzési jogkör gyakorlásának pozitív tapasztalatai mellett a véleményezési és kifogásolási jogkör nem a kívánt mértékű. A vezetők tevékenységének megítélésénél, véleményezésénél sok helyen bátortalanság érződik. Az ifjúságpolitikai határozat végrehajtása a városban szervezetten folyik. Kedvezően változott az ifjúság meg-- ítélése a széles közvéleményben. Az ifjúsági törvény és helyi szintű végrehajtási utasításainak, intézkedési terveinek megjelenése után javultak a fiatalok anyagi, szociális körülményei. Javult a pártszervezetek irányító, ellenőrző tevékenysége, egységesebb lett a munkamegosztás, a felelősség az ifjúságért. Fejlődött és eredményesebb lett a KISZ szervezeteinek munkája. Javultak az ifjúság nevelésének és szervezeti működésének tárgyi, személyi teltételei. Hozzájárult ehhez, hogy a KISZ városi bizottsága irányító munkája tovább javult, hatékonyabbá vált. Fokozódott a KISZ-tagok aktivitása, eredményesek voltak a KISZ által szervezett termeErősödői! i p’rt és i lömeieh felpESite lési, politikai, kulturális megmozdulások és egyéb akciók. A Hazafias Népfront tevékenysége jelentősen bővült és gazdagodott. Eredményesen közvetítették a társadalom különböző rétegeihez a párt politikai célkitűzéseit, az állami szervek döntéseit, mozgósítottak azok végrehajtására. A város népfront-bizottságaiban sokrétű programok születtek a társadalmi munka szervezésével, a várospolitikával, környezetvédelemmel, népesedéspolitikával, közművelődéssel, a város építésével, szépítésével kapcsolatban. * A városi pártbizottság, amikor számot ad négyévi munkájáról, egyben kifejezi meggyőződését, hogy a XI. kongresszus, a megyei és a városi pártértekeziet új lendületet ad a gdzdasági és kulturális építőmunkának. Ennek nyomán tovább gyarapítjuk majd városunkban is anyagi, szellemi értékeinket, tovább haladunk Miskolc kiegyensúlyozottabb fejlesztésében. E cél érdekében szilárd eszmei, politikai egységben, fegyelmezett gyakorlattal dolgozunk tovább szeretett munkásvárosunk, megyénk, egész hazánk felvirágoztatásán, népünk fel- emelkedésén. A pártérteke siet * Drótos ZAszló szóbeli kiegészítője után a pártértekezlet elnöke az első napirendi pont felett megnyitotta a vitát. Az elhangzottakról az alábbiakban kivonatosan beszámolunk. Vasicsek Zoltán, az LKM műszerésze a párt vezető szerepének és politikai befolyásának helyi érvényesüléséről beszélt, majd alapszervezetének munkáját ismertette. — Alapszervezetünk fontos feladatának tartotta a munkáspolitika megtestesítését, a vezető szerep érvényesülése érdekében a munkások befolyásának növelését. Céltudatos beiskolázást folytatunk fizikai dolgozóink körében, hogy a különböző szintű vezetői posztok betöltésére alkalmassá tegyük őket. A megfelelő adottságokkal rendelkező fizikai nődolgozókat folyamatosan küldjük a vállalat által szervezett vezetőképzőre, hogy a vezetésre való érettségüket mielőbb biztosítsuk. A továbbiakban arról szólt, hogy alapszervezetüknél színvonalasabbá kell tenni az ideológiai munkát, és eszmecserét kell folytatni minden olyan kérdésről, amelyre érzékenyen reagálnak a dolgozók. Makkai László, a MÁV Miskolci Igazgatósága pártbizottságának titkára: — Jelentem a tisztelt pártértekezletnek, hogy vasutas dolgozóink nyolc és fél ezres kollektívája az elmúlt négy évben becsülettel és szorgalmasan dolgozott, jó eredményeket ért el a negyedik ötéves terv helyi megvalósítása során. Dolgozóink legfőbb érdeme az volt, hogy jó kapcsolatban a városi üzemekkel, különösen a két nagyüzemmel, biztosították azok zavartalan kiszolgálását; a szállítási igényeket maradéktalanul kielégítették. A továbbiakban foglalkozott a párt vezető szerepének érvényesülésével, hangsúlyozva: a párt határozatait torzulás nélkül kell eljuttatni a párttagsághoz. Majd azt elemezte, milyen rendkívül fontos a MÁV pártbizottságának koordinációs tevékenysége. Szamos Gábor, a BÁÉV házgyárának vezetője a városfejlesztést érintő lakásépítéssel foglalkozott. A IV. ötéves terv során Miskolcon eddig 7400 panelos lakás épült meg — mondotta —, és az 1975-ben megépülő 2400 lakást is hozzávéve, 9800 család költözhet új otthonba. Ez a lakásszám 60 százalékkal nagyobb, mint a III. ötéves terv során megépített lakások mennyisége. Ez az óriási eredmény nem születhetett volna meg a házgyártó ipari bázis nélkül. Felszólalásának további részében gondjaikról, a fejlődés feltételeiről, a termékváltás várható eredményeiről beszélt, végül azt mondotta: — Legfontosabb feladatunknak, kommunista kötelességünknek érezzük: megértetni a BÁÉV dolgozóival mindazokat a tennivalókat, amelyek teljesítésével biztosítható lesz a IV. ötéves terv sikeres befejezése és az V. ötéves tervre történő megfelelő átmenet. Szín Andrásné, a Miskolci Pamutfcjnó fonó- ziője: — Ügy gondolom, nem szükséges különösebben bizonyítanom, hogy a nőpolitikái határozat és az azóta megjelent — a nők élet- és munka- körülményeit javító — párt- és kormányhatározatok osztatlan elismerést váltottak ki dolgozóink körében. Naponta érezzük a párt £s kormányunk gondoskodását, s ezt mi munkásnők még eredményesebb munkával és aktív közéleti tevékenységgel igyekszünk viszonozni. Részletesen elemezte a Miskolci Pamutfonó dolgozóinak élet- és munkakörülményeit, továbbtanulásuk lehetőségeit, majd ezeket mondotta: — Gyárunkban megvalósult az egyenlő munkáért egyenlő bér elve az azonos beosztásokban. Azt hiszem, az is természetes, hogy vezetőink többsége nő. Műszaki vonalon is történt több női kinevezés, de itt nerin volt akkora az előrelépés, mint más területen. Ennek oka egyrészt az, hogy még nincs elegendő, műszakilag képzett női dolgozónk, másrészt munkatársaink többsége idegenkedik a női vezetőktől. A káderutánpótlási tervek egyébként több női műszaki Vezető beállítását tervezik, ennek értelmében megkezdődött képzésük is, de a lényeges előbbre lépésre még várni kell. Dojcsák János, a DIGÉP vezérigazgatója: — A beszámoló jól összegezi az eltelt, eseményekben gazdag, igen mozgalmas, örömökben és gondokban egyaránt bővelkedő négy esztendő munkáját. Elismeri az erőfeszítések eredményeit, s kellő szigorral bírálja mindazokat a hibákat, amelyek ma gátját jelentik a fejlődésnek. Dojcsák János elvtárs beszélt arról a fontos állami intézkedésről, amely az országban 50 nagyvállalatot kijelölt közvetlen megfigyelésre. — A KGM elvégezte a hozzá tartozó kiemelt vállalatok 1968—72. évi és 1973. évi tevékenységének értékelését. Tájékoztatást kaptunk arról, hogy a vállalatok helyzete egymástól eléggé eltérő. Egy részük az átlagosnál dinamikusabban növelte termelését, gazdálkodásuk színvonala meghaladja az átlagot. A vállalatok második csoportja jelentős gyártmányfejlesztést valósított meg. A harmadik csoportba tartozóknál a termelés általában stagnált, illetve kis mértékben növekedett, s mind a gyártmánystruktúra, mind pedig a gyártástechnológia kedvezőtlenebb az átlagnál. A Diósgyőri Gépgyár az értékelés szerint a második csoportba tartozó vállalatok közé sorolható. Ezt alátámasztja az hogy a IV. ötéves tervben meghatározott termelési irányzatot a tervezett szinten, a termelékenység, az exporttermelés, a nyereség és a személyi jövedelem előirányzatait a tervszint felett teljesíti. Jelentős az előrelépés a gyártmányfejlesztésben, nem ilyen jó viszont a kép a választék szűkítésében. Felszólalásának további részében azokról a hibákról beszélt, amelyeket meg kell szüntetni ahhoz, hogy tovább fejlődhessék a gyár. Fülöp Péter, a KISZ Miskolc városi Bizottságának első titkára beszédének bevezető részében az ifjúságpolitikai határozat végrehajtásáról szólt. Hangsúlyozta: a városi pártbizottság beszámolója reálisan ad választ arra, hogy e kérdésben hol tartunk ma. A négy év alatt jelentős eredmények születtek, jó folyamat indult meg az ifjúságpolitika társadalmi üggyé tételére. Az intézkedések eredményeként javultak a fiatalok anyagi, szociális, kulturális körülményei. Az ifjúsági törvény megalkotása is a beszámolási időszakra esett. Az elmúlt évben első ízben adtak számot az illetékesek a tett intézkedésekről az ifjúsági parlamenteken. A KISZ városi bizottságának első titkára a továbbiakban az ifjúsági szervezet pártirányításáról, a fiatal párttagok KISZ-ben végzett munkájáról, az ifjúság politikai, erkölcsi nevelésének kérdéseiről szólt. Külön is hangsúlyozta: a KISZ nem egyszerűen a tömegszervezetek egyike, hanem a párt ifjúsági szervezete. Simon Jozsefné, az LKM darukezelője elmondotta, hogy vállalatának 4143 női munkása van; ez az ösz- szes dolgozók 22,6 százaléka. A nődolgozók a vállalatnak szinte minden üzemében tevékenykednek. Méltatta a nők bérezésében, politikai képzésében bekövetkezett fejlődést, a nagycsaládosok segélyezését, a családjogi törvényt. Kritikusan szólt arról, hogy a Gyula utcai lakásokban és azok környékén nem kielégítő a vízellátás, úgyszintén a komlóstetői lakótelepen sem. Kérte továbbá, állítsák vissza a céljáratú autóbuszokat. Felszólalását így fejezte be: — Mi, nődolgozók tudjuk és érezzük, hogy pártunk és kormányunk a nőpolitikái határozat megvalósításához mindent megadott és megad a jövőben is. Kollektívánk nevében köszönetét mondok felsőbb pártszerveinknek a határozat végrehajtásáért, ígérjük, hogy a reánk háruló feladatoknak a jövőben is legjobb tudásunk szerint eleget teszünk. Rácz János, nyugdíjas, területi aiapszet.- vezeti titkár: — Az eltelt négy év íiasz- nos volt — mondotta többek közt —, sok jó tapasztalatra tettünk szert. El kell mondanom, hogy igen sok lelkes aktíva segített munkánkban. Tévednek azok az elvtársah. akik egyszerűen nyugdíjas- pártszervezetnek könyveltek el bennünket. Mi a szó legszorosabb értelmében lakóterületi pártszervezet vagyunk. Nyugdíjba vcntsltw-jk a irmn-* (Folytatás a 4. oldala”'
