Déli Hírlap, 1975. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-23 / 19. szám

#- Ködös úton. (Molnár Géza felvétele) Gácsi Miklós a képviselők segítségéről Hogyan állnak a beruházások? A tanács határozattá emelte a fejlesztési és költségvetési tervet (Folytatás az 1. oldalról) A tanácstagok széles körű -itában elemezték az 1975. vi fejlesztésialap- és költ- égvetési tervjavaslatot, va- amint a szóbeli kiegészítőt, 'öbbek között szóvá tették: ni az oka. hogy a IV. ötéves ervben előirányzott 16 000 légyzetméteres üzlethálózat- ejlesztésnek eddig csak nintegy a fele valósult meg? A gazdaságpolitikai bizott- ág véleményét tolmácsoló Deák Béla tanácstag az pítőipari kapacitás jobb ki- lasználását sürgette. Elmon- lotta, hogy a BÁÉV és az 1SZAKTERV által kidolgo- ott borsodi vázpanel rend- zerű technológia (BVPR) lehetővé teszi, hogy a la­kóházakkal együtt készül­jenek el csatlakozó beru­házások is. De ezzel a lehetőséggel job- >an kellene élni. Nagy érdeklődés kísérte Jácsi Miklós, országgyűlési :épviselőnk, államtitkár fel- zólalását, aki elmondotta: Viskóiénak nincs oka a szé- :yenkezésre, hiszen a IV. öt­éves tervben meghatározott élkitűzéseit rendre túltelje- íti a város. Az, hogy a ter­vezettnél lényegesen több la- :ás épül, több bölcsődei és ivodai férőhely valósul meg, logy a csatornahálózat hosz- za a tervezett 32 kilométer lelyett 82 kilométernyi lesz. íogy a tervezettnél nagyobb nértékben nő a víztermelő ;apacitás, önmagáért beszél. Országgyűlési képviselőnk ílmondotta, hogy a borsodi A Miskolci Művészklubban negalakították a klub baráti ársaságát. Létrehozásával ehetőséget akarnak terem­ini, hogy a különböző szak- nákat képviselő értelmisé­giek és a városban élő mű­részek szorosabb kapcsolatot Vakíthassanak ki egymással Mód nyílik arra is, hogy a ;ársaság estjein ki-ki beszá­molhasson munkájáról vagy Kedvtelésből folytatott tevé­kenységéről. Az első összejövetelt ma »te 8 órakor rendezik; ezen jz építészek beszélik meg idei programjukat, majd dr. Végvári hajós művészettör­képviselőcsoport, s ezen belül személy szerint ő is igyeke­zett mindent megtenni a vá­ros elképzeléseinek megvaló­sításáért. Így például segítet­ték a miskolci lift-ügy ren­dezését. a csúcsvízmű mun­kálatainak gyorsítását. A kép­viselő sürgette az építőipari-sze­relési munkák jobb össze­hangolását, amelyre a cementgyár és a húskombinát beruházásánál is nagy szükség van. Kö­zölte, hogy a csúcsvízmű*I. üteme várhatóan június 30-án, a cementgyár és a húskombinát pedig a máso­dik félévben léphet be Mis­kolc és az ország ellátásá­nak javításába. Felszólalása további részében utalt arra, hogy milyen helyes volt a Miskolci Mélyépítő Vállalat bevonása a helyi építőipari feladatok megoldásába, s fel­hívta az állami építőipari vállalatok figyelmét, hogy kölcsön-anyaggal segítsenek a vállalat anyagellátásának olykori zavarain. Végül a közlekedésről beszélve arról szólt, hogy az IKARUS gyár már feb­ruárban tud Miskolcnak adni új, kétajtós, csuklós buszokat, amennyiben erre a város igényt tart. Felszólalt a vitában dr. Pusztai Béla, a megyei ta­nács általános elnökhelyet­tese is. Utalt arra, hogy Bor­sod és Miskolc ellátottsági szintje jóval az országos át­lag alatt van. Ezt behozni ténész vezetésével megtekin­tik Kondor Béla emlékkiállí­tását. A Miskolci Szimfo­nikusok kamaraegyüttese Beethoven-hangversenyt ad a mai találkozó résztvevői­nek. Hamarosan sor kerül a képzőművészek, a zeneművé­szek, a fotóművészek, az írók és újságírók, valamint a színművészek baráti társasá­gának megalakítására is. A kötetlen, klubszerű összejöve­teleken minden alkalommal tárlatvezető kíséretében né­zik meg a Galéria kiállításait és rövid hangversennyel zár­ják az összejövetelt. nem könnyű. Az idei felada­tok különösen nehezek. Hi­szen ha mindent egybeve­tünk, a tavalyinál mintegy 30 százalékkal nagyobb fel­adatokat kell megoldania a városnak, s lényegében vál­tozatlan feltételek mellett. Ezért véleménye szerint az építőipari kapacitás fejlesz­tése -a legsürgősebb. Hiába van pénz, ha nincs kivite­lező. Több lelkesedésre, az eddiginél összehangoltabb építőipari-szerelői munkára, még nagyobb társadalmi ösz- szefogásra' van szükség a megyeszékhely terveinek valóra váltásához. A vitában felmerült kérdé­sekre Székely László általá­nos elnökhelyettes adott vá­laszt. majd a tanács egyhan­gúlag elfogadta az 1975. évi fejlesztésialap- és költségve­tési tervet, s azt határozattá emelte. Ny. I. Hivatalosan szerdán ért véget a népesség-összeírás. De — legalábbis Miskolcon — az összeíró biztosok még ma is. holnap is felkeresnek néhány olyan lakost, akit ko­rábban nem találtak otthon. Akik ezek után sem kapják meg a népesség-összeírásról szóló igazolólapot, azok ja­nuár 28-ig jelentkezzenek a lakóhelyük szerint illetékes tanácsi hivatalnál. Mit jelent a személyi szám? A január a nagy munkák ideje volt a tanács népesség­nyilvántartó csoportján. A személyi nyilvántartási rend­szer korszerűsítésének jegyé­ben január 1-től a lakossági ki- és bejelentkezést a tanács bonyolítja le, s csaknem be­fejeződött a központi adat­bank létrehozásának elsődle­ges feltételéül szolgáló össze­írás is. A minden állampol­gárról felvett, kilenc kérdést tartalmazó lapok adatait egyeztetik, az eltéréseket és hibákat korrigálják, majd — a fővárosban — betáplálják egy számítógépbe. Ez a munka mintegy két esztendeig tart, s a menet­rend szerint 1976-tól kezdő­Az Országos Sütőipari Szak­mai Tanács az idei fejlesz­tési feladatokról tárgyalt kedden a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium­ban. A tanácskozáson érté­kelték az ipar elmúlt évi te­vékenységét is Megállapítot­ták. hogy az utóbbi időben lényegesen javult a kenyér és a péksütemények minő­sége. egyre ritkábban fordul elő. hogy a vásárlók panasz­kodnának a sütőipari termé kekre. A sütödékben ugyanis mindenki érdekelt abban, dően minden lakos úgyneve­zett személyi számot kap. Ez a tizenegy jegyű s?ám a szü­letéstől a halálig kíséri az embert, s pusztán ennek alapján megállapítható, hogy valaki férfi-e vagy nő, s az is, hogy mikor született. Az új népesség-nyilvántartási rendszer haszna 1977 után jelentkezik majd. Ez nem­csak az egyén ügyes-bajos dolgainak intézését könnyíti meg, hanem meggyorsítja, pontosabbá teszi a minden­kori tervezéshez, fejlesztés­hez szükséges adatközlést. Pécsett a komputer soroz Illusztrációként a pécsi pél­dára hivatkozunk. Pécs vá­rosa volt a „kísérleti nyúl”, 1973-ban itt végezték el a mostani országos népesség­összeírás próbáját, és az ada­tokat betáplálták egy közép­teljesítményű számítógépbe. A Robotron néhány óra alatt feldolgozta a tanácsválasz­táskor, képviselőválasztáskor szükséges választói listát. Ez a munka korábban hetekre való elfoglaltságot adott tu­catnyi adminisztrátornak. A múlt év decemberében újból megkérdezték a komputert a pécsiek. A tejjegyre jogosul­tak nevére voltak kíváncsiak. A gép húsz perc alatt pro­dukálta a listát. A tavaszi sorozásra számítógéppel csi­náltatják a bevonuló fiata­lok lajstromát is. hogy a boltok mindennap szép és friss árut kapjanak. A minőségi bérezés tehát meghozta a várt eredményt. Jut vidékre is Miskolcon a kiliáni kenyér­gyár átadása óta egyenlete­sen jó a kenyérellátás. Két műszak alatt 640 mázsa ke- 'nyeret tudnak sütni A kapa­citásnak jelenleg a három­negyed részét kötik le a meg­rendelések. Rövidesen Sátor­aljaújhely és Kazincbarcika Ne feledjük, a gépi adat­szolgáltatás megteremtésének feltétele a pontos összeírás. Ezért jár köszönet annak a 365 tanácsi dolgozónak, peda­gógusnak, nyugdíjasnak, aki a 190 ezer lakosú Miskolc polgárait összeírta. (Hogy pontosan hányán is vagyunk, az hamarosan kiderül.) Csak adatot kért és fogadott el Dr. Nagy Tibor, a tanács népesség-nyilvántartó cso­portjának vezetője a miskol­ciaknak mond köszönetét. Bárhol kopogtattak is a számlálóbiztosok, mindenütt készségesen fogadták őket. (Egyik fiatal összeíró mon­dotta el, hogy alig győzte megköszönni és diszkréten visszautasítani a kávét, sü­teményt, italt kínáló miskol­ciak kedveskedését. Ő ugyan­is csak adatot kért s foga­dott el...) Végezetül és a rend ked­véért még egyszer megismé­teljük a népesség-nyilván­tartó csoportveztő kérését: akit nem írtak össze, az leg­később január 28-ig jelent­kezzen a tanács kerületi hi­vatalánál. Természetesen a személyi igazolvánnyal együtt. B. I. körzetében is megjelenik majd a miskolci Kenyér, sőt Alsózsolcára, Gesztelybe és Ongára, valamint Kisgyőrbe, Harsányba, Bükkaranyosra is a megyeszékhelyről viszik ki a friss pékárut. A kétműszakos kiliáni gyár mellett a vasgyári főtelepen is sütnek kenyeret, körülbe­lül 160 mázsát naponta. S jóllehet a kenyérgyári egy- és kétkilós kenyér minősége kiváló, sok vásárló mégis a vasgyárit részesíti előnyben. Tojással, mákkal, dióval — A Miskolci Sütőipari Vállalat az elmúlt években nagy gondot fordított arra, hogy a mai követelmények­nek megfelelő technológiával állítsák elő a péksüteménye­ket is — mondja Theisz Já­nos anyag- és áruforgalmi vezető. — A Hunyadi utcai vállalati központunk udvará­ban, a 3-as számú üzemben készül a kifli és a zsemle. A boltok naponta 180—200 ezer süteményt rendelnek. Ezt a mennyiséget három műszakban sütik ki a pékek. Az üzemet előbb-utóbb szanálják. Mielőbb dönteni kell arról, hol épüljön fel helyette egy tágasabb, még korszerűbb sütöde, ahol már a finompékáru-üzem is he­lyet kap. A húszféle — to­jással, mákkal, dióval, ma­zsolával, töpörtyűvel gyártott — ínyencség jelenleg a Bacsó Béla utcai' régi sütöde ke­mencéiből kerül ki. Az utóbbi években a sütőipari termé­kek közül ezek a legkedvel­tebbek. Nem lehet jobban gépesíteni Amíg a kifliből, zsemléből évente hat-hét százalékkal sütnek többet, a túrós, má­kos, diós készítményekből huszonöt, harminc százalék­kal több kell évről évre a boltoknak. — Újabban a kelt mákos, a diós kalácsok, a beiglik a legkelendőbbek — jegyzi meg Kerékgyártó Istvánná üzem­vezető. — Az egész évre vá­sárolt 80 mázsa mákból alig marad tavaszra. Pedig a töl­telék ára olykor annyira ma­gas, hogy néha a kész süte­mény árával vetekszik. A fi­nompékáruk hagyományos módon készülnek. Csupán a dagasztást és az adagolást gépesítették. Ezenkívül ki­egészítő gépek, darálók segí­tik a 60 fős üzemben dolgozó asszonyok munkáját. Két helyen, a diósgyőri vá­sárcsarnokban és a vasgyári üzemnél saját boltot tart fenn a sütőipari vállalat. A vásárlók, akár hosszú sorok­ban, fél órákat is szívesen várnak a ropogós, friss vas­gyári kenyérre. A tervek kö­zött szerepel, hogy az új la­kótelepeken pékáru-boltokat nyitnak, ahol a sütőipari üze­mek minden termékét meg lehet majd vásárolni. NAGY JÓZSEF a Lőrinci fonóból Megszűnt a Pamutfonóipari Vállalat, Lőrinci fonó II. üzeme. H:.t gyűrűsfonógér a miskolci fonodában áll mun­kába. Egyet már üzembe is helyeztek. Így most már 90 százalékra nőtt az azonos géptípusba tartozó, NDK gyártmányú berendezések aránya. A vállalat vezetői azt tervezik, hogy kicserélik a maradék 10 százalékot is Tex- tima rendszerű gépekre és így könnyebb lesz a karban­tartás, kevesebb gondot je­lent majd az alkatrészek cse­réje. Klubok a Művészklubban A dagasztást géppel végzik ugyan, de a pékek szakértel­mére így is szükség van. Csak a jól megkelt tésztát lehet adagolni, előkészíteni a sütéshez. Kilenc kérdés — mindenkihez j •• Onl például összeírták? Egyenletesen jó a kenyérellátás Kelendő a sütemény

Next

/
Oldalképek
Tartalom