Déli Hírlap, 1975. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-15 / 12. szám

Uj év a Városi Könyvtárban I. Kevesebbet költöznek M- A klasszikus görög hősnők egyik legismertebbikének, Elektrának a történetét számtalanszor jeldolgozták. Néhány éve Gyurkó László készített belőle egy színpadon igen sike­res „magyar változatot” Szerelmem, Elektra címmel. Most pedig a szerzővel együtt Hernádi Gyula írt forgatókönyvet a történetből. A színpadi művel azonos című filmet Jancsó Miklós rendezte. Több-e, más-e a film, mint a színmű? Mit, milyen formában örökít át Jancsó a görög sorstragédiából a modern filmművészet, a mai közönség számára? Kevés szó­val nehéz lenne elmondani, de az bizonyos, hogy sem gon­dolatiság, sem a vizuális élmény szempontjából nem okoz csalódást a rendező most sem. A címszerepet Töröcsik Mari játssza. A film a második hálózatban, tehát Miskolcon hol­naptól a Hevesy Iván Filmklubban látható. Válságban a japán filmgyártás Megszoktuk, hogy a mis­kolci Városi Könyvtárból rendszeresen fontos esemé­nyekről tudósító informáci­ók érkeznek hozzánk. Nem rendezvényre, kiállításra, író-olvasó találkozókra gon­dolok itt elsősorban, hanem olyan hírekre, amelyek arról értesítenek, hogy átépítettek, bővítettek, újra berendeztek valahol a városban egy könyvtárat. Legutóbb (hó­napokkal ezelőtt) arról ír­tunk, hogy milyen fenntar­tásai vannak a kivitelező vállalatoknak, miért nem épül a Petőfi emlékkönyv- tár. Azóta sem erről az in­tézményről, sem másikról nem szóltunk. Most, az új esztendő elején megkérdez­tük Győri Erzsébetet, a Vá­rosi Könyvtár igazgatóját: — Hogyan zárták az elmúlt évet? Született-e új intézmény, és mi van a Petőfi-emlék- könyvtárral? — Hogy a végén kezdjem: éppen egy hét óta dolgoz­nak az építők a diósgyőri műemlékházon. Az átadási határidő június 30.; nagyon reméljük, hogy néhány hó­nap múlva az Ady Endre fiók átköltözhet végre a mű­velődési házból és ősszel már ide jöhetnek az olva­sók. Ami pedig a kérdés másik felét illeti: két isko­lai könyvtárat adtunk át az elmúlt évben. Az egyik a perecesi fiúkollégiumban, a másik az összekötő város­iészben levő 2. számú álta­lános iskolában van. így most már hat oktatási in­tézmény diákjait mi látjuk el olvasnivalóval. Emellett befejeződött a Gárdonyi gyermekkönyvtár bővítése; uj berendezést is kapott az intézmény. — Bár az iskolákban levők sem kevésbé fontosak; első­sorban közművelődési könyv­tárakra gondoltam... — Régi, nyomasztó terhet szüntetett meg az a jó né­hány építés, újjáépítés és átalakítás, amelyet az el­múlt években elvégeztünk. A hálózatfejlesztési, -telepítési hullám, hogy legyen a vá­ros minden pontján közmű­velődési könyvtár, mostanra befejeződött. És ... úgy lá­tom, hogy egyelőre végesek a lehetőségeink. — Érthetjük úgy is, hogy már elegendő könyvtár van mis- kolcon? — Ügy mondhatnám in­kább, hogy sajnos rövid időn belül nemigen lesz több. Kellene pedig. Sok éve már, hogy a Kilián-déli la­kótelepen egy háromszobás lakást hívunk felnőtt és gyermekkönyvtárnak. Az Avas-déli lakótelepre (mire elkészül) sok ezren költöz­nek; a városnak ezen a ré­szén levő Kaffka Margit fiókkönyvtár már most ki­csi. „Kinőttük” a pár éve átépített központunkat, a Szabó Lőrinc fiókkönyvtá­rat is. Ennek ellenére el­mondhatjuk, hogy mióta a II. Rákóczi Ferenc megyei Könyvtárat átadták, a bel­város el van látva. — Régi miskolci, és munkájá­nál fogva is nagyon alaposan ismeri a várost. . . — Aki itt él, az tudja, hogy megváltozott az egész város szerkezete. Régen az I. kerület volt a legnépe­sebb, most, a diósgyőri vá­rosközpont felépülésével, a III. kerületben élnek a leg­többen. Szóltunk már róla, hogy éppen az új városré­szeknek milyen a könyvtári ellátottsága. Félő, hogy itt rövid időn belül a meglevő­nél is több gondunk lesz, hogy nagyon megérezzük majd az emberek tömeges lakásváltoztatását. A megol­dás az lenne, ha az új lakó­telepekhez azonnal tervez­nének és építenének közmű­velődési intézményeket is. A könyvtárat például egybe építhetnék az iskolákkal... Egyelőre azonban nem így van, és így az idén is az elmúlt évihez hasonló körül­mények között dolgozunk. (Folytatjuk) (makai) Közönség-kereső A tokiói Mainichi Daily News szerint a hanyatló ja­pán filmgyártás napjaink­ban ma már csak néhány drága és hatásos filmet ké­szít: célja nem az, hogy kö­zönséget vonzzon a filmszín­házakba, hanem csupán az, hogy életjelt adjon magáról. Míg 1958-ban egy év alatt több mint egymilliárd mozi­látogató váltott jegyet a ja­pán filmszínházakba, azóta a mozik látogatottsága erő­sen csökkent. Szato Tadao, az ország legidősebb film- kritikusa ezt jórészt a tele­vízió hatásának tulajdonítja, amely végképp elhódította a mozilátogatók nagy többsé­gét. A japán filmgyártás pan­gása következtében a film­gyártó vállalatok nem jut­nak a korábbihoz hasonló jövedelemhez; ennek foly­tán nem képesek hírnevük­höz méltó filmeket előállíta­ni. A kiváló japán filmren­dezők nem találnak méltó munkaterületet Japánban. Sok híres japán film rende­zője, Kuroszava Akira most éppen a Derszu Vzala cí­mű koprodukciós filmen dol­gozik a Szovjetunióban. A homok asszonya világhírű rendezője, Tesigahara Hirosi oktatófilmeket készít édes­apja ikebana-iskolája szá­mára. Nemrég csődbe jutott a Datei filmvállalat, amely Az eső és a hold mesél, vala­mint a Rasómon című film­jeivel vált világhírűvé. A korábbi dicsőségéhez képest szomorúságosan tengeti éle­tét a Tóhó és a Sócsiku tár­saság, pedig hajdanában állta mindkettő a versenyt a Metro-Goldwyn Mayerrel és a Warner Brothers-szel. Az Isten malmai a képernyőn Hírta híradónak A Talpalatnyi föld a fel­szabadulás után újjászületett filmművészetünk egyik nagy alkotása. Most ismét Szabó Pál-regény — az Isten mal­mai — ad alkalmat a magyar falu felszabadulásának ábrá­zolására — a televízió kép­ernyőjén. Hitelesen megfor­mált arcokról, sorsokról klasszikusan tiszta eszközök­kel tudósít ez a könyv. A Katkó István dramaturgi munkája nyomán, Gaál Al­bert rendezésében készülő tv-film ugyancsak nemes emlékezést, példamutató él­ményt ígér. Dali-múzeum A világ legnagyobb Sal­vadoré Dali-gyűjteménye számára múzeumot rendez­nek be az Ohio állambeli Clevelahdben. A gyűjte­ményt Reynolds Morse helyi iparos adományozta a vá­rosnak. A több mint 90 olajfestményt, körülbelül 150 akvarellt és rajzot és több mint 500 litográfiát tartalmazó gyűjtemény érté­két 50 millió dollárra be­csülik. Január első hetében nyílt meg Miskolcon a Híradómo­zi és sokan máris elsiratták, mondván: senkit sem érde­kelnek ezek a délelőtti mű­sorok. Filmes információkat a tévéből is kap a néző, a rövidfilmeknek pedig még nincs igazi közönsége. Tu­lajdonképpen mindegyik ál­lítás tartalmaz valamiféle igazságot, részigazságot. A világ és az ország jelentős eseményei a tévé térhódítása óta valóban nem primér él­ményként vetíti elénk a mo­zi. Más kérdés, hogy film­híradóink több oldalról, oly­kor alaposabb kommentálás­sal tálalják az eseményeket, vagy több időt szentelnek egy-egy jelenségnek. Az az állítás sem fogadható el, hogy a rövidfilmeknek nálunk nincs közönsége. Ép­pen a miskolci filmfesztivá­lok bizonyították, hogy — kellő propaganda esetén — milyen sokan ülnek be rö­vidfilmeket nézni. Ismétel­jük: kellő propaganda ese­tén. S itt álljunk meg egy pillanatra. Bizonyára a gyen­ge hírverés is oka annak, hogy üresek a Híradómozi széksorai. A vállalat veze­tőinek — mint megtudtuk — legközelebbi terve, hogy vá­rosszerte felhívják a közön­ség figyelmét ezekre a dél­előtti nonstop műsorokra. Kicsit elkedvetleníti őket, hogy egy-egy hirdetőoszlop vagy tábla elhelyezését meny­nyi hatósági szemlének, bü­rokratikus huzavonának kell megelőznie. (Igaz ugyan, hogy a Híradómozi reklám- kampányát már hónapokkal ezelőtt meg lehetett volna kezdeni, de ha ez nem tör­tént meg, akkor legalább ne hátráltassuk jó szándékában a vállalatot. Egyébként biz­tosak lehetünk abban, hogy ha sikerül megszervezni a miskolci mozik propaganda- és jegyirodáját, akkor már­is javul nemcsak a Híradó, hanem valamennyi filmszín­ház látogatottsága. Nézzük meg most, milyen módon tudósítanak a Hír­adómoziról. Nemcsak Mis­kolcon, hanem a környező településeken is hirdetik magnóval, diával a film­színházakban, hogy a mis­kolci Béke moziban reggel fél 9-től fél 12-ig híradókat, kisfilmeket vetítenek. A vá­rosban két villamoskocsi hordozza a hatalmas tábla t, mely a Híradómozi műsorá­ról értesíti a közönséget. Egyelőre tízezer szórólap propagálja a műsort, s új ás új plakátok jelennek meg. Mindez azonban még nem elég, s ezt tudják a vállalat illetékesei is. A reklámnál is fontosabb azonban, hogy vonzó legyen maga a mű­sor. Tegnap délelőtt mi is ellátogattunk a Hírdómoziba, beszélgettünk a vetítést né­ző negyvenöt néző közül né- hánnyal. Nyugodtan állíthat­juk: értékes, színes összeál­lítást vetítenek. A szokásos heti híradón kívül tudósít bennünket a pesti őszi—téli divatról, láthattunk egy NDK-rajzíilmet, bemutatták az Olimpia azték földön cí­mű magyar sportfilmet, a Gusztáv-sorozat egyik darab­ját. Szerepelt a műsorban egy lengyel rajzfilm, s A kultúra emlékeiből című ma­gyar film első részével ért véget a műsor. Akikkel beszélgettünk, aki­ket élményeikről faggattunk, azok közül senki sem távo­zott csalódottan. Egy dolgot azonban mindannyian hang­súlyoztak: nem tudják még a városban az emberek, hogy délelőttönként mit kínál a Béke mozi. A nézők szerint különösen a pályaudvaron és az autóbusz-állomáson kelle­ne közzétenni a Híradó prog­ramját. S jó lenne, ha — majd a későbbiekben — egy- egy tematikus (főleg sport) műsor is helyet kapna a programban, illetve találkoz­hatna a néző az alkotókkal is. Azt hiszem, ezeket a ja­vaslatokat meg kell szívlelni. Gy ­Kocsis Zoltán zongoraestje Hétfőn este a Miskolci Nemzeti Színházban Gib- bons-műveket (C-dúr és a- moll Prelude, két d-moll és egy g-moll Fantasia, két d- moll Galliard), Haydn: c- moll szonátáját. valamint Mozart c-moll fantáziáját és A-dúr szonátáját játszotta a fiatal zongoraművész. Műsorválasztására csak­úgy, mint előadóművészetére a tudatosság jellemző. A zon­gorairodalom gazdag tárhá­zának frissítése (Gibbons- művek) épp oly törekvése, mint az egy stíluskörben való intonáció, kifejezés bemuta­tása, átadása. Nagyszerűen képzett zon­gorista és rendkívül tehetsé­ges. A művek technikai prob­lémái nem jelentenek szá­mára nehézséget, akadályt, mert könnyedén győzi azo­kat. Amiben fejlődnie kell a 22 éves, s már méltán híres zongoraművésznek, az a ki­fejezés színgazdagsága. A művek értelmezésénél nem kötelező az előadói gyakor­latra támaszkodni. Nem egy tempo vagy karakter függet­len a zeneszerzőtől, s csak megszokáson alapul. Ám ép­pen Mozart az a muzsikus, akinek zenéje nem nélkülöz­heti az ártatlan egyszerűsé­get, könnyedséget, a zenei gondolatok felhőtlen áradá­sát. (A-dúr szonáta, I. tétel.) Kocsis Zoltán zongoramű­vészetének jelenlegi állapo­tát az tükrözi, hogy egy ár­nyalattal kevesebbet törődik a dallamrajzolással, viszont rendkívüli módon összefogja a műveket. Már a Haydn- szonátában, de különösen a Mozart-antáziában megfi­gyelhettük a nagy forma egy­ségének gandos, mélyről fa­kadó, tudatos megvalósítását. És hogy milyen jó néha a ha­gyományoktól elszakadni, azt jól példázza az A-dúr szo­náta zárótétele. A Török in­duló a megszokottnál las­súbb, feszesebb interpretá­cióval ritmikusabb, induló- szerűbb és stílusosabb lett. Miskolc város zenekedvelő közönsége első alkalommal találkozott a televízióból, le­mezeiről már ismert zongo­raművésszel. Tanúi lehet­tünk annak az imponálóan fölényes zongoratudásnak, amely Kocsis nevét néhány év alatt világgá repítette. Szeretnénk, ha az első mis­kolci fellépését még számos koncert követné, hogy mű­vészi fejlődésének további állomásait is nyomon követ­hessük. A zsúfolt nézőtér és az a néhány száz ember, aki már nem kapott jegyet, biz­tosíték arra, hogy Kocsis Zoltán mindig szívesen lá­tott vendége lesz városunk­nak. BARTA PÉTER Szociológia A szociológiai kutatások módszerei című szabadegye­temen, a TIT Kazinczy Klubjában pénteken fél hat­kor Tóth Pál szociológus SZERDA Kossuth rádió: 12.OO: Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.20: Népdalok. — 13.50: Válaszolunk hallgatóinknak. — 14.05: Balla­dáink világa II. A falba épített feleség balladája. — 14.31: Szir- rnay Marta énekel. — 14.41: Fúvóseszlrád. — 15 00: Hírek. — 15.10: Harsan a kürtszó! A Gyermekrádió műsora. — 15.49; Az élő népdal. Xéthely. — 16.00; A világgazdaság hírei. — 16.05: Diáktarisznya. Az Ifjúsági Rádió műsora. — 15.35: Szívek szim­fóniája. Részletek Stolz operett­jéből. — 17.00; Hírek. — 17.05: Külpolitikai ügyelő. — 17.20: Mozart: Esz-dúr csembalóver­seny K. 271. — 17.55: Hosszú gyeplő, rövid gyeplő. . . Gazda­ságpolitikai műsor. — 10.10: Szí­nes népi muzsika. — 19.00: Esti Krónika. — 19.25: Gondolat. A Rádió irodalmi lapja. — 20.07: Verdi; Tra vialia. Háromfelvoná- sos opera. — Közben 20.45: Hí­rek. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 23.01; Örökzöld dzsesszmelódiák. — 24.00: Hírek. — 0.10—0.25: A Prágai Madrigál­énekesek Lassus-felvételeiből. Petőfi rádió: 12.00; Régi cseh dalok. — 12.14: Palló Imre éne­kel. — 12.30; Balesetek, tűzese­tek. bűnügyek. — 13.00: Hírek. — 13.03: Ravel-művek. — 13.40: Az alacsony vérnyomásról. — 13.45; Időjárás- és vízállásjelen­tés. — 14.00; Kettőtől hatig... — 18.00: Hírek. — 18.05: Külpoliti­kai figyelő. — L8.20: Fiatalok hullámhosszán. — 19.54; Jó es­tét, gyerekek! 20.00: Esti Kró­nika II. — 20.25: Üj könyvek. — 20.20: Kis magyar néprajz. — 20.33: Üzenet. Hangjáték Rózsa Ferencről. I. rész. — 21.21; Film­zene. — 2.1.40: A közép-kelet- európal népek eredetmitoszairól. — 22.00; Holnap közvetítjük. . . A dalirodalom remekei. — 22.20- Népzene. — 23.00: Hírek. — 23.15: Csajkovszkij; ív. szimfó­nia. — 24.00; Hírek. Miskolci rádió; 17.30: Műsor- ismertetés, hírek. — 17.35: Nagy­üzemi mezőgazdaságunk. Téli foglalkozás a termelőszövetke­zetekben. — Verbunkosok — csárdások. — 16.00: Borsodi Tü­kör. (Szakemberképzés és szak­oktatás a Borsodi Sörgyárban; A TÜZÉP Vállalat miskolci köz­pontjában; Szarvasmarha-te­nyésztés ésszerűbben; Nevelőta­nár a kollégiumban.), — 18.15: Sanzonok. — Válaszolunk a stúdiónkhoz érkezett levelekre. — Női gondok, női dolgok. Korszerűbb munkakörülmények a Miskolci Háziipari Szövetke­zetnél. — A megye sportéleté­ből. — Előadó; a szerző. Televízió, 1. műsor: 17.28: Mű­sorismertetés. — 17.35: Hírek. — 17.40; Expedíció a kőkorszaki emberek nyomában. Csehszlovák utirajzfilm-sorozat. II. — 18.05: Pillantás a sportvilágba. Film­tart előadást. Az adatforrá­sok, adatgyűjtési módsze­rek. az adatgyűjtés megszer­vezése lesz előadásának té­mája. összeállítás. — 18.25: Postafiók 20O. Takacs Mária műsora. — 18.40: Jugoszláv írók. költők műhelyeiben. — 19.15: Esti me­se. — 19.30; Tv-híradó. — 20.00: Fórum — külpolitikai kérdések­ről. — 21.30: Nyitott könyv. Boldizsár Iván: Halálaim. — 22.40: Tv-híradó 3. Televízió, 2. műsor; 20.00: Mű­sorismertetés. — 20.01; A Korall- tenger kígyói, ismeretterjesztő film. — 20.50: Nézetek a gyer­meknevelésről. Riportsorozat III. rész. — 21.15: Tv-híradó 2. — 21.35—22.45: Oly korban éltünk... Tévéfilm, HL rész. Szlovák televízió; 15.30: Hírek. — 13.55: Az élet- titka. — 16.20: Középiskolásoknak. — 17.00 .'Ke­rületeink hangja. — 17.15; Ifjú szemmel. — 18.00; Esti mese. — 18.10: Autó-motor revü. — 13.40: Dalok. — 19.00: Híradó. — 19.45: Találkozás barátainkkal. — 20.25: Valaki közülünk. Tévé­játék. — 21.10: tx Miskolci Nemzeti Színház (7): Egerek és emberek. Shakespeare bérlet. Kiállítások; Herman Ottó Mu­zeum (10—18): Ember és munka. — Szlovákia népművészete. — Herman Ottó-emlákház (10—18): Herman Ottó élete és munkás­sága. —• Miskolci Galéria (10—18) Kondor Béla emlékkiállítása. — Miskolci Képtár (10—18): Ma­gyar festészet a XX. században. — Fiatal művészek Csokonaiért. Filmszínházak; Béke (Í4. hn6, 8): Bekötött szemmel (magyar). — Híradómozi (a Béke film­színházban) : Ismeretterjesztő rö­vidfilmek, f9-től, fi 2-ig folyta­tólagos előadások, egységes 3 forintos helyárral. — Kossuth (f3): Udvarol a nagypapa( szi. bolgár). — (hn5. 7): Hogyan mondjam meg gyermekemnek? (mb. szi. NSZK. 16 éves feli­eknek!). — Sásvári (7): A har­madik tettes (szi. NDK). CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 8.00; Hírek. — 8.05; Műsorismertetés. — 8.15: Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.22; Cigány­dalok, csárdások. — 8.49: Csil- lagnázők a ..fejnélkülí dobos” kastélyában. Egyed László ösz- szeállítása. — 9.14: Slágermú­zeum. — 10.00: Hírek. — 10.05: Iskolarádió. Állampolgári isme­retek. Angol irodalmi mellék­let. — 10.30: Két szimfónia. — 11.29: Mindenki könyvtára. Solo- hov; Emberi sors. Petőfi rádió; 8 00: Hírek. — 8.05: Történelmi operákból. — 9.00: Hírek. — 9.03: Schubert: IV. (Tragikus) szimfónia. — 9 30* Balesetek, tűzesetek, bűn­ügyek. — 10.00: A zene hullám­hosszán. — Közben íl.OO: Hírek. — 11.50; Szemforgatás nélkül. Jegyzet. CEBB

Next

/
Oldalképek
Tartalom