Déli Hírlap, 1975. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-15 / 12. szám

premier után A közelmúltban állították forgalomba a Miskolci Köz­lekedési Vállalat új büszke­ségeit, a csuklós panoráma­autóbuszokat. Az első na­pon az ötből kettőnél ta­pasztaltak kisebb rendelle­nességet, a légrugózásuknál mutatkoztak elhárítható hi­bák. Azóta valamennyi autó­busz hiba nélkül közlekedik a számára kijelölt útvona­lon. örvendetesnek tartot­ták az MKV forgalmi osztá­lyának vezetői, hogy a la­kosság megelégedésével ta­lálkozott a két új járat — az 1/B és 1/D — indítása. To­vábbra is figyelemmel kísé­rik e járatokat és szükség esetén gondoskodnak arról, hogy átszervezéssel esetleg sűríteni tudják a forgalmat. A két új járat enyhítette vá­rosunk autóbusz-közlekedé­sének gondjait. A 13. havi fizetés Bérkiegészítést fizet a na­pokban az AGROKONZUM. A vállalatnál a lakossági ér­tékesítés után egy 1971 óta érvényben levő rendelet ér­telmében képeznek olyan összeget, amelyből dolgozóik úgynevezett 13. havi fizetést kapnak. Az elmúlt évben jól dolgoztak az AGRO- KONZUM-nál, 128 százalék­ra teljesítették a lakossági értékesítés tervét, így a na­pokban mintegy lcéttnillió forintot osztanak ki a dol­gozók körött. Zenetörténeti előadássorozat Lemezhallgató stúdió a könyvtárban A II. Rákóczi Ferenc me­gyei könyvtárban október 1- től kezdte meg működését a zenei stúdió, ahol heti 24 órá­ban hallgathatnak különbö­ző zenei felvételeket az ér­deklődők. Dr. Benkő Csabáné, a ze­nei osztály vezetője érdeklő­désünkre elmondotta, hogy a 16 lehallgatóhelyes stúdióban nyolc lemezjátszó, ezenkívül kazettás és szalagos magne­tofon áll a zenekedvelők ren­delkezésére. Nyitvatartási idejük egyelőre korlátozott, kedden és pénteken 12-től 19 óráig, szerdán és csütörtökön 10-től 15 óráig várják az ér­deklődőket. Bár tekintettel vannak a váltott műszakban dolgozókra is, az igény ennél jóval nagyobb. Bővítésről azonban egyelőre nem lehet szó. A közeljövőben több rendezvénnyel szolgálnak a zenekedvelőknek és tervezik klub megalakítását is. Jelenleg kétezer lemezzel és kétezer kottapartitúrával rendelkeznek. A lemezek ugyan nem kölcsönözhetők, az érdeklődők mégis hazavi- hetik a kedvelt zeneszámo­kat, ugyanis hozott szalagra vagy kazettára — percenként egy forintért — másolást vállalnak. Februárban négy foglalko­zásból álló zenetörténeti elő­adássorozatot indítanak. Vedd észre és tedd szóvá! Miért heSyezik át a gázvezetéket? A Dorogról indult mozga­lom (Vedd észre és tedd szó­vá!) országos visszhangot váltott ki. Városunk üzemei­ben is ötletek sokasága ke­rül ezekben a hetekben a szakmai, gazdasági vezetők elé. örvendetes, hogy nem­csak a saját munkaterületü­kön veszik észre az üzemek dolgozói, amit szerintük szó­vá kell tenni. A III. kerületi Iván utcából a következő észrevételt kaptuk: — Ismét bontják az utat ott, ahol nem is olyan régen lefektették a gázvezetéket. Mi indokolja a munkát? A kérdést a TIGÁZ mis­kolci üzemegységéhez továb­bítottuk. A válasz: több, mint tíz évvel ezelőtt, a kiliáni építkezések idején készült az Iván utca páratlan oldalán az a vezeték, amelyik a bá­nyaműszaki hatóság szakem­berei szerint itt nem működ­het tovább. > — Akkor talán még más normák szerint határozták meg a vezetékek védőötvö­zetét? — Nem, ezek az előírások régóta érvényben vannak. Az Iván utca bal oldalán csalá­di házak állnak, ezek közül is mindössze öt van bekötve a gázhálózatba. Az ott elha­ladó 30 centiméteres átmé­rőjű vezeték a Kilián-észak, a Kilián-dél és a Bulgárföld gázhálózatát köti össze. Egyik szakasza az Iván utca sar­kán levő óvoda udvarán megy át, a bal oldalon pe­dig két ház előkertjében ta­lálható a 30 centiméteres át­mérőjű gázcső, ami szabály­talan — mondotta Katona Zoltán, a TIGÁZ üzemegy­ség-vezetője. — Hol készültek a tervek? — Idestova másfél évtize­de a MÉLYÉPTERV-nél. Ak­kor még az utca bal oldalán levő házak szanálása is szó­ba került, ám erre nem ke­rült sor. A vezeték pedig nem maradhat a lakóházak kertjében, illetve az óvoda udvarán. Jelenleg a Lorántffy ut­cában dolgoznak a TIGÁZ szakemberei. Arra halad majd az új vezeték nyomvo­nala. A régi csövek a föld­ben maradnak, kiszedésük nagy költséget, veszteséget okozna. Kifújatják belőlük a gázt, és a végüket behe- gesztik. A bányaműszaki felügyelő­ség 1972-ben komplex szem­lét tartott és elrendelte: ott, ahol a védőtávolság kisebb az előírtnál a vezetéket át kell helyezni. Nem az Iván utcai az egyetlen ilyen jellegű mun­ka. Annak idején, amikor a Centrum Áruházat átadták, a Szűcs Sámuel utcában le­vő házak szanálása is a kö­zeli tervek között szerepelt. Csakhogy a házak egy része még ma is áll, így a veze­téknek sürgősen új nyomvo­nalat kell biztosítani. A III. kerületben, a Nyár utcában épülnek az átriumos házak. Az építéshez az engedélyt ki­adták és most utólag kide­rült, hogy a vezetékek kö­zelsége miatt az arra haladó gázcsövet távolabb kell he­lyezni, nem kevesebb, mint 300 méter hosszúságban. A Kis tábornok utcában tra­fikot, a Selyemréten garázso­kat raktak a vezetékre, illet­ve a kötelező védőtávolsá­gon belüli területre. Volt példa arra is — a Fazola Henrik utcában —, hogy az oda telepített garázsokat le­bontották ilyen okok miatt. A József Attila utcában a használtautó-telep alatt hú­zódik a város keleti iparvi­dékét, lakótelepeit ellátó hat atmoszféra nyomású nagy gázvezeték. Fölötte több tu­cat teherkocsi, kimustrált autóbusz áll szabálytalanul. László László, a városi ta­nács építési osztályvezetője elmondta, hogy a bányamű­szaki hatóság megállapításai jogosak, azok többsége a ko­rábbi tervezési és koordiná­ciós hibákból adódott. Végre ezeket a gondokat megold­hatja a város. A vezeték-át­helyezésekre minden esetben a lakosság érdekében van szükség. Hiszen a védőtávol­ság garantálása egyúttal na­gyobb biztonságot is jelent. Gyenge vigasz, hogy a bá­nyaműszaki hatóság orszá­gos adatai szerint alig akad város, nagyobb település, ahol hasonló módon át ne kelle­ne építeni a vezetékek egy- egy szakaszát. Vajon mennyibe kerül ez a népgazdaságnak? TT • r rr r •• f ij vízmű epul Mintegy hétmillió forin­tos költséggel vízmű építé­sét kezdték meg tegnap a Szabolcs megyei Kisléta köz­ségben. Hasonló vízmű épí­tése eddig a tervezéstől szá­mítva másfél évet vett igénybe. Ezt az időt a ter­vezést és kivitelezést ellátó Szabolcs-Szatmár megyei Víz- és Csatornamű Válla­lat folyamatos tervszolgálta­tással és — Szabolcsban elő­ször — önjáró kútfúró be­rendezés munkába állításá­val a felére csökkenti. Munka a munka után Az elmúlt évben minden miskolci lakos száztíz forint értékű társadalmi munkát végzett. Száztíz forint! Nem öt liter bor, nem tíz kiló cukor, nem huszonöt doboz Symphonia árát éri ez a száztíz forint. Sokkal többet! S igazság szerint nem is forintban kellene számolnunk, hanem a városért, a közösségért, jobb életünkért vállalt önkéntes áldozat sohasem devalválódó mértékével. Óvoda épült az Avason, iskolát avattak a Győri kapuban, sok ezer fát ültettek el szorgos kezek. A város üzemeinek 5400 szocialista brigádja közül bármelyik alkalmas arra, hogy a tavalyinál csaknem háromszor több társadalmi munka el­végzésének titokkeresésében jó példa legyen. Most csak egyetlen egy, fiatalokból álló kollektívára szeretnénk hivat­kozni. A Beton- és Vasbetonipari Művek miskolci gyárának Április 4. brigádja játékokat készített a Szinva utcai óvodá­soknak, a Kuruc utcai iskolában pedig minden ablakra ele­gáns védőrácsot szereltek fel. Áldozatos munkájuk természe­tesen csak csepp a harmincmillió forint tengerében. Tudni kell azt is, hogy a brigád tagjai annak ellenére vállaltak munkát a munka után, hogy nem is Miskolcon laknak, s nemhogy gyerekük, de még feleségük sincs. Jó lenne, ha ez a tettrekészség átmentődne erre az eszten­dőre is, s a városért tenni akaró szándékok olyan önmagát erősítő, folyamatos akcióvá szerveződnének, mint például a diósgyőri kohászok iskolagyarapító mozgalma. Mint ismere­tes, az LKM brigádjai 1972-ben tették közzé „Gyermekeink korszerűbb tanításáért” című felhívásukat. Az alapdokumen­tum szerint a felhíváshoz csatlakozó borsodi dolgozók évente egynapi keresetüket ajánlották fel, hogy a mai diákok mi-' nél jobb körülmények között válhassanak művelt emberré. Az elmúlt két esztendő alatt 14 millió forint gyűlt össze. Jó érzés leírni, s legyen rá büszke, akit illet, hogy az ötvenöt nagyobb tételt befizető üzemen kívül iskolák, művelődési intézmények és egyéni felajánlók is fizetek be pénzt az iskolaalapba... B. I. Itt még díszlenek a rónák virágai Nemzeti patt leli a Kiskunság Kecskeméten hivatalosan is bejelentették a Kiskunsá­gi Nemzeti Park létrehozá­sát. A Kiskunsági Nemzeti Park létrehozását Kaán Ká­roly, a neves magyar erdész már 1924-ben javasolta. A Duna-Tisza közén kialakult geomorfológiai tájnak, állat- és növényvilágának megőrzé­sére a Nemzetközi Termé­szetvédelmi Unió is felhívta a magyar szakemberek fi­gyelmét. Az eddig háborítat­lan puszták, erdők, tavak vé­delmét az urbanizáció is sür­gette. A tudósok, s a helyi közigazgatási szervek együt­tes munkájaként! létrehozott nemzeti park kecskeméti székhellyel működik. Bács- Kiskun és Pest megye terü­letén együttesen 30 000 hek­tár területet foglal el. A hat, egymástól elkülönülő egysé­gének nagyobb része a kis­kunsági homokhátságon van. Része a parknak a festői szépségű lakiteleki holt-tiszai szakasz, s az ehhez csatlako­zó alpári égeres, a honfogla­láskori eseményt őrző itteni rét, ahol Árpád fejedelem megfutamította Zalán seregét. Ide tartozik az Európában egyedülálló dunai eredetű, szélhordta homokvilág, a ma is háborítatlan bugaci, Fü- löpháza környéki homokbuc­kás táj. Közbeékelődve vé­dik a szikes pusztákat, tava­kat. A változatos felszín ál­lat- és növényvilága is sajá­tos. Díszlenek még a rónák virágai, az árvalányhaj, a kék virágú szamárkenyér, a ho­moki csenkesz, a szalmagyo­pár, a naprózsa és a kései szegfű. Vilmos csatái Vilmos ügyek Nemcsak szemmel a köz­embere. nyitott és füllel NAGY JÓZSEF jár, hanem a szá­ját is bátran ki­nyitja. No, nem mintha a sültga­lambra várna, de egyszerűen képte­len a legcseké­lyebb hiba mellett is szó nélkül el­menni. Ha kell, mozgósítja a saj­tót, rádiót, televí­ziót és amíg a problémát meg nem oldja (old­ják), a hiányossá­got fel nem szá­molja (számolják), addig nem nyug­szik. Utána még kevésbé. Egy-egy győzedelmes harc befejeztével újult erővel veti magát a visszásságok el­leni küzdelembe és csatázik rendü­letlenül. Régóta ismerem és tudom róla, hogy nem önös ér­dekből teszi, amit tesz. Nála ez belső kényszer, valami­féle lelki szükség­let. Ha a közép­korban él, bizto­san uralkodókat védelmező, sár­kányölő lovag lett volna. Most a nép uralkodik, hát azt védi; örökmozgó, kifogyhatatlan energiájú, akinek semmi sem szent, csupán a köz. Pusztán szemé­lyes varázsával si­került jó útra té­rítenie egy egész gimnáziumi leány­osztályt; a sajtó segítségével fel­építtetett egy böl­csődét és leépítte­tett egy bűnszö­vetkezetet; ami pedig mindennek a teteje: azért szo­kott le a dohány­zásról, hogy ne szennyezze a leve­gőt. Már elég rég ta­lálkoztunk, bár a nevét gyakran ol­vastam az újságok levelezési rovatá­ban, vagy hallot­tam hálálkodó em­berek szájából, akik Szent Antal­lal hasonlították össze; azzal a kü­lönbséggel, hogy Vilmos semmiféle szívességért nem fogadott el pénzt. Tegnap véletle­nül összefutottunk az utcán. Vagyis hát ő futott, én vi­szont lassan po- roszkáltam. — Közügy? — kérdeztem moso­lyogva — Az — felelte, és csak a régen látott barát iránti udva­riasság tartotta vissza, hogy to­vább ne loholjon. — Beszélj, mi van veled? Hogy élsz? Az asszony? Arca egy pilla­nat alatt elkomo- rodott. — Márta elha­gyott — mondta. — Na, de hát miért? Már futtából ki­áltott vissza: — Nem érdekes. Magánügy. SZABADOS GABOR az „i va­vi­há­Anyakönyvi hírek című ro­vatunkban az utóbbi időben alig adhatunk hírt házasság- kötésekről. Az I. kerületi Anyakönyvi Hivatalban meg­tudtuk: már évek óta január­ban és februárban kötik a legkevesebb házasságot rosunkban. Húsvét táján szont hirtelen megnő a zasulandók száma. Nagyarányú gépesítés Az elmúlt évben mintegy 170 millió forintért vásárolt a termelést segítő gépeket a Borsodi Szénbányák Válla­lat. Ezzel, s 1974. évi mun­kájukkal megalapozták azt a tervet, hogy az idén több szenet adhassanak a nép­gazdaságnak, a lakosságnak. Idei termelési tervük több mint ötmillió tonna szén felszínre szállítását írja elő. Ennek érdekében fokozzák a gépesítést; mintegy 40 millió forintot fordítanak erre a célra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom